Támogatási változatok

 

A vállalkozások 2000-ben is több forrás támogatásáért pályázhatnak. A központi költségvetésből egyes tárcákhoz kötötten gazdaságfejlesztési, turisztikai, műszaki fejlesztési, foglalkoztatási, környezetvédelmi, vidékfejlesztési és agrárgazdasági támogatási pályázatok léteznek. Ezenkívül rendelkezésre állnak a hitel- és garanciakonstrukciók, illetve támogatást kínálnak az egyes vállalkozásfejlesztési szervezetek programjai is. Cikkünkben a gazdaságfejlesztési támogatásokat tekintjük át, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozások lehetőségeire.

 

A gazdasági tárca megvalósította korábbi elhatározását: az elérhető támogatások listáját Kisvállalkozói Kézikönyv formájában kötetben is megjelenteti, hogy az internetes hozzáféréssel nem rendelkező vállalkozók is tájékozódhassanak. Az első Forrástérképet tartalmazó kézikönyv 1997 közepén látott napvilágot, már abban összegyűjtötték valamennyi, a költségvetésből támogatott pályázatot, programot. Az volt a cél, hogy a tőkeszegénységgel küszködő és a hitelek hiányára panaszkodó kis- és középvállalkozásoknak mintegy étlapként bemutassák a forráshoz jutás lehetőségét.

A Forrástérkép a tapasztalatok szerint bevált, és a kormány döntése értelmében az internetes oldalakat naprakész kisvállalkozói honlappá fejlesztik. Így nemcsak arról kerülnek fel információk a hálóra, hogy milyen összegben, milyen címszó alatt mekkora támogatásért lehet pályázni, hanem minden, a kisvállalkozókat érintő döntés, hír, újságcikk stb.

Ami a gazdasági tárca idei költségvetését illeti: a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat 2000-ben 12 milliárd 425 millió forint, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat 5,23 milliárd forint, a Turisztikai Célelőirányzat 4 milliárd forint, a Műszaki-fejlesztési Célelőirányzat 6 milliárd 300 millió forint támogatást kap a büdzsétől, magyar találmányok külföldi bejelentésére pedig 119,5 millió forintot szánnak.

Hétmilliárd csak a kis- és középvállalkozóknak

Az év vége felé egyre több kis- és középvállalkozó várja kíváncsian, mi valósul meg a kormány többször beharangozott ígéretéből, miszerint 2000-től a kis- és középvállalkozói réteg a korábbinál több költségvetési forráshoz, támogatáshoz juthat. Bár a keretszámokról a költségvetés elfogadásával megszületett a döntés, az idei évre vonatkozó pályázatok – részben a kidolgozáshoz szükséges idő, részben a minisztérium vezetésében bekövetkezett váltás miatt – csak később jelenhetnek meg.

2000-ben jelentős változások várhatók, és ezek közül az egyik legfontosabb a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében az önálló Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) megjelenése. A gazdasági tárca költségvetése erre a célra 5 milliárd 230 millió forintot irányoz elő, amely az 1,8 milliárd forint értékű PHARE-támogatással 7 milliárd forintra egészül ki. Ez az összeg fele a korábban tervezett 15 milliárd forintnak, bár az is igaz, hogy a kis- és középvállalkozói szféra a KKC-n kívül más támogatásokért is ringbe szállhat. Pontos adatok a kisvállalkozói kör által felhasznált támogatásokról a nyilvántartás hiányossága miatt nincsenek. Ezen segít majd az az értékelő rendszer, amely a pénzek hasznosulását követi nyomon. Ami 2000-ben bizonyos: a 7 milliárd forint kizárólag a kis- és középvállalkozások támogatását szolgálja. Hogy mire és milyen feltételekkel lehet támogatáshoz jutni, azt a KKC működésének rendje, illetve a kidolgozandó programok, pályázatok határozzák meg – ezen a tárca szakemberei még dolgoznak. Irányadó a munkájukhoz a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. november elején elfogadott törvény.

A jogszabály megfogalmazása szerint középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint. Kisvállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelyben az öszszes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint, míg mikrovállalkozásnak az számít, ahol az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb. Az előzőek mellett fontos kritérium a függetlenség, vagyis az, hogy e vállalkozásokban az állam, az önkormányzat vagy egyetlen nagyvállalat tulajdoni részesedése sem külön-külön, sem együttesen nem haladhatja meg a 25 százalékot.

A KKC-ből a tervek szerint több programot támogatnak majd. Ezek a vállalkozás indítását, a vállalkozói ismeretek és az Európai Unió előírásainak elsajátítását, a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgálják, elősegítik a technológia fejlesztését és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának emelését, valamint a versenyképesség javítását. Azok a programok is támogatandóak, amelyek erősítik a beszállítói kapcsolatokat, illetve amelyek a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködést és a piacon való közös fellépést teszik lehetővé. A KKC felhasználásáról, kezeléséről, ellenőrzéséről és működéséről a gazdasági miniszter rendeletet alkotott, s ezzel tulajdonképpen elkezdhette munkáját a KKC.

A célelőirányzatból a következő jogcímeken lesz igényelhető támogatás: vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, viszontgarancia és garanciadíj-kedvezmény, kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsön, valamint tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban vagy tulajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban. A KKC-rendelet nem zárja ki, hogy egy-egy kisvállalkozás több támogatási formában is részesüljön.

Kölcsönös PHARE-támogatás

A KKC 5,2 milliárd forintos összegéből a PHARE-programok társfinanszírozása érdekében – az EU-támogatással azonos nagyságrendben – 1,8 milliárd forint jut a programok hazai fedezetére. (Kétszázmillió forint az EU-s kisvállalkozói programokban való részvételhez kapcsolódik, 1,6 milliárd forint pedig a PHARE Coop '99 országprogramban szereplő kis- és középvállalkozás-fejlesztési rész.) A PHARE-program három nagy témakört foglal magában: a mikrohitelprogramot, az 1999-ben meghirdetett inkubátorház-program továbbvitelét és a helyi vállalkozói központok szolgáltatásainak a fejlesztését.

A fennmaradó 3,4 milliárd forintos keret legnagyobb hányadát – 2,4 milliárd forintot – tervek szerint a kamattámogatási pályázati rendszer folytatására fordítja a Gazdasági minisztérium. Ez a konstrukció igen népszerű, és sikeresen betölti szerepét. Fontos témák még a beszállítói program, a garanciadíjak részbeni átvállalása, a kölcsönös garanciaszövetkezetek működési feltételeinek biztosítása. Ez utóbbi teljesen új programnak és támogatásnak ígérkezik. A Gazdasági Minisztérium (GM) azt is tervezi, hogy Északkelet-Magyarország után az ország más régióiban is hozzájárul a regionális kockázati tőkealapok létrehozásához. Támogatni kívánják a nemzetközi kis- és középvállalkozások létrejöttét is.

Mikrohitel: folytatódó támogatás

A kis összegű hitelekkel a kereskedelmi bankok ma nem szívesen foglalkoznak, ezt a hiánypótló szerepet hivatott betölteni a mikrohitelprogram. Továbbra sem tudni, hogy 2000-ben felemelik-e – és ha igen, mikor – a hitel jelenlegi 1,3 millió forintos felső határát a tervezett 3 millió forintra. Ezt a piac joggal várja, hiszen az 1-1,3 millió forintos hitelkeret 1992 óta él, s ebből ma már szinte lehetetlen egy vállalkozást elindítani és fenntartani. A program finanszírozását az EU PHARE-programja, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, kisebb részben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és egyes önkormányzatok biztosították, biztosítják. A program végrehajtását a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és döntési jogkörrel az egyes Helyi Vállalkozói Központok látták el. A program keretében 1992 és 1999 májusa között összesen 11 631 esetben adtak hitelt, 8,035 milliárd forint értékben. Az átlagos hitelnagyság 691 ezer forint volt.

A Helyi Vállalkozói Központ időről időre kijelöli azokat a tevékenységi területeket, melyek előnyt élveznek a támogatásban. A hitel kamata 1999 októberétől 15,5 százalék volt.

Inkubátorházak fejlesztése

A GM a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében ösztönözni kívánja a korszerű szolgáltatásokat nyújtó inkubátorházak létrejöttét, illetve a már működő vállalkozói inkubátorházak szolgáltatásainak fejlesztését. Ennek első lépéseként 1999-ben a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból a működő inkubátorházak fejlesztésére, valamint újak előminősítésére hirdetett pályázatot. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok, amelyek speciális feladatokat vállalnak (például fiatal vállalkozók, női vállalkozók, roma vállalkozók, mozgássérült vállalkozók stb. segítése), vagy speciális szakmai célú (kézműves, turisztikai, agrárintegrációs, egészségügyi stb.) inkubátorszolgáltatások feltételeinek megteremtését is tartalmazzák.

A már működő inkubátorházak esetében pályázati feltétel, hogy a saját források (beleértve a nem államközi szerződésen alapuló külföldi támogatást is) aránya legalább 30 százalék legyen. A GM építést tartalmazó projektek esetén a teljes költség legfeljebb 50 százalékáig, a kizárólag technikai-szolgáltatási fejlesztést, korszerűsítést célzó programok esetén a teljes költség maximum 70 százalékáig nyújt vissza nem térítendő támogatást. Az egy pályázó által elnyerhető maximális összeg azonban a 20 millió forintot nem haladhatja meg. Az új inkubátorházak létesítésére vonatkozó pályázatok esetében az előminősítésen megfelelt projektek részt vehetnek a pályázat második fordulójában, amelynek keretében az inkubátorház megvalósításának költségeihez pénzügyi támogatást kaphatnak.

Sláger a kamattámogatás

A kamattámogatás célja, hogy a már működő, fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképes, munkahelyteremtő, valamint beszállítói kapcsolatainak bővülését szolgáló beruházásait segítse. E konstrukciónak 1996-tól 8500 munkahely létrehozásában volt közvetlen vagy közvetett szerepe.

Kamattámogatásra az a legalább 1 éve működő egyéni vállalkozó és társas vállalkozás pályázhat, amely a devizajogszabályok alapján belföldinek minősül, és a pályázat benyújtását megelőző gazdasági évben foglalkoztatottainak átlaglétszáma nem haladta meg a 250 főt, nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, mérlegfőösszege legfeljebb 2,7 milliárd forint volt.

A legsúlyosabb helyzetű megyékből érkező pályázatokra valamennyi kategóriában a megadottnál 10 százalékkal magasabb kamattámogatás igényelhető.

A kamattámogatás olyan, Magyarországon megvalósuló beruházáshoz igényelhető, amely a gyártási technológia korszerűsítését, a szolgáltatási színvonal emelkedését vagy a kapacitás bővítését szolgálja. A szálláshely-szolgáltatás fejlesztését célzó beruházások kivételével az 50 millió forint feletti beruházások esetén a beruházási költség legalább 30 százalékát, az 50 millió forint alatti beruházásoknál a beruházási költség legalább 10 százalékát gépek, berendezések beszerzésére kell fordítani.

A kamattámogatás termelőberuházások esetében az első évben 50, a másodikban 40, a harmadikban 30, a negyedikben 20 százalék. A beszállítók ennél nagyobb kamattámogatást kaphatnak.

Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató, 700 millió forintnál kisebb árbevételt vagy 500 millió forintnál alacsonyabb mérlegfőösszeget realizáló kisvállalkozások bármely tevékenység fejlesztéséhez évi 25 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek.

Várhatóan nem lesz érdemi változás 2000-ben a Gazdasági Minisztérium, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közös pályázatán, amelynek célja a működőtőke-bevonás feltételeit javító, a kis- és középvállalkozások betelepedését, az innovációs központok létesítését elősegítő beruházások támogatása.

Ipari parkok és logisztikai központok fejlesztése

A gazdasági tárca innovációs és műszaki szabályozási főosztályának tájékoztatása szerint az iparipark-fejlesztési közös program keretében az a támogatások szerepe, hogy az "ipari park" és a "logisztikai központ" címmel rendelkező társulások infrastruktúrájának kiépítéséhez az önkormányzati, illetve a vállalkozói fejlesztési forrásokat kiegészítsék.

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat a fejlesztés legfeljebb 25 százalékáig, de legfeljebb 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást és/vagy kamatmentes kölcsönt nyújt az ipari parkok és logisztikai központok fejlesztéséhez. A támogatás és a kamatmentes kölcsön térségi és települési megkötöttség nélkül nyerhető el.

A pályázatot 1999 júniusában írták ki az "ipari park" címmel rendelkezők számára, amelyre 10 pályázat érkezett. Hasonló támogatás már az elmúlt három évben is volt; ekkor összesen 31 pályázó 1,7 milliárd forint támogatást nyert el. Ezzel a pénzzel, valamint az egyéb forrásokkal – PHARE-támogatás, kereskedelmi hitel és saját erő – 2000-ben, illetve 2001 végéig összesen 7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Ezen időszak alatt az ipari parkokba betelepült vállalkozások száma 20-25 százalékkal, az itt foglalkoztatottak aránya pedig 30 százalékkal bővül. A már működő ipari parkokban 60 ezer ember, a feldolgozóiparban foglalkoztatottak 8 százaléka talált munkát. A működő vállalkozások árbevétele 900 milliárd forint volt, ami a feldolgozóipari produktum 13 százaléka. Az ipari parkok árbevételének 75 százaléka 1998-ban már exportból származott.

EU-konform minőségbiztosítási rendszerek

A Gazdasági Minisztérium 1999-ben a kis- és középvállalkozásokat preferálta az EU-konform minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését szolgáló támogatások odaítélése során. A cégek a versenyképesség javítása és a beszállítói kapcsolataik bővítése érdekében kérhették a támogatást háromféle témakörben. Az ISO 9000 szabvány megszerzéséhez, az ISO 14000 környezetirányítási rendszerek kiépítéséhez, illetve az autóipari beszállítók a QS-tanúsítás elnyeréséhez.

A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást kaphattak az elszámolható költségek összegének maximum 50 százalékáig. A támogatás az ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszerek esetében – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámától függően – 800 ezer forinttól 1,4 milliárd forintig terjedt, de egy vállalkozás, egy évben, egy célra csak egy pályázatot nyújthatott be.

A gazdasági tárca illetékes osztályvezetője tájékoztatása szerint ezeket a pályázatokat 2000-ben is meghirdetik, várhatóan hasonló feltételekkel, sőt a kört bővítik. Azt tervezik, hogy a NATO-szabványokhoz való alkalmazkodást is támogatják, mert igény van rá. Változás lenne, hogy 2000-ben a pályázati lehetőséget újra a teljes vállalkozói kör számára felkínálják, tehát nem csak a kis- és középvállalkozásokat preferálják. Ennek oka, hogy a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzat életre hívásával e kör kiemelt támogatása megoldódik, tehát elsőbbségük ebből a keretből már nem tűnik indokoltnak. Így pályázhatnak majd a 250 főnél többet foglalkoztató cégek is. Tervezik még az ágazati korlátok feloldását is, hiszen eddig – a rendelkezésre álló források szűkössége miatt – csak a legjobban rászoruló ágazatokat, a feldolgozóipart és az építőipart részesítették előnyben. Elképzelhető, hogy a megkötöttségen 2000-ben lazítanak, és más ágazatok szereplői is pályázhatnak. Főleg a kereskedelemben és az informatikában tevékenykedő cégek kezdeményezik, hogy az állam ezeket az ágazatokat is segítse az EU-konform minősítések megszerzésében. Más ágazatok majdani bevonása a támogatási források nagyságától függ.

Az ISO-rendszerek közül az ISO 14000 környezetirányítási rendszer tanúsításának a megszerzése kerül a legtöbbe, ennek támogatására a kis- és középvállalkozások még alig-alig pályáztak, hiszen az ISO 9000 képesítés megszerzésével vannak elfoglalva.

1999 októberéig a GM összesen 1043 minőségtanúsítvány megszerzésére irányuló pályázatot bírált el, összesen 957 millió forint támogatási összegben. Ebből 52 cég a környezettudatos irányítási rendszert kívánja tanúsíttatni. A minőségbiztosítási és a környezetirányítási rendszerek auditját szolgáló támogatás kifizetésére utólag kerül sor, akkor, ha a tanúsítványt a pályázó megszerezte, oklevelét bemutatta. Így várhatóan ezt az összeget a cégeknek 2000-2001-ben folyósítják majd.

Kereskedelemfejlesztési pályázatok

A kereskedelemfejlesztési pályázat célja, hogy megkönnyítse a magyar vállalkozások külpiaci megjelenését, elősegítse a magyar termékek nemzetközi elfogadtatását, javítsa azok versenyképességét.

Az idén sem változik az a gyakorlat, hogy három fő célra igényelhető a támogatás: a kiállításokon való részvétel bizonyos kiadásaihoz, egyes marketingeszközök költségeihez és a külföldön működtetett vállalati képviselet vagy bemutatóterem bérleti díjához. A pályázati feltételeket mindig az aktuális Kereskedelemfejlesztési Pályázati Útmutató tartalmazza részletesen, amelyet 2000-ben is a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. ügyfélszolgálati irodájában és regionális képviseletein lehet majd beszerezni.

A 2000-es esztendőben is meghatározzák a támogatandó nemzetközi kiállítások körét, ezekre az egységes magyar megjelenésért felelős kivitelező cégek pályázhatnak. Ugyancsak kötött a helyszíne azoknak a kiállításoknak, amelyeken a kiállító cégeket támogatja az állam, ezek a II. kategóriába tartozó kiállítások. Itt a helydíj kiadásaihoz lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni, évente csökkenő mértékben. A kereskedelemfejlesztési pályázat keretében a helydíjhoz és az egyes rezsitételekhez nyerhető el támogatás, a kiadások legfeljebb 50 százalékáig.

Ez a támogatási forma nagyon kedvelt és népszerű a vállalkozások körében, hiszen kisebb cégnek 100-200 ezer forint is nagy segítség. A marketingeszközök témakörében magyar vagy idegen nyelvű termékismertető, szórólap, katalógus, referencia-videofilm és hirdetések költségeihez ad támogatást a gazdasági tárca. A külföldön működtetett képviselet, kiállító- vagy bemutatóterem támogatására továbbra is legfeljebb egyéves időtartamra és a nettó bérleti díj átvállalására lesz lehetőség, de ez a forma csak azoknál a cégeknél indokolt, ahol jelentős az adott relációba irányuló magyar kivitel.

A kereskedelemfejlesztési pályázatok keretében 1999-ben 238 vállalkozás számára kiállítási és marketingeszközök támogatására 143 millió forintot ítéltek meg.

A központi költségvetésből elérhető gazdaságfejlesztési pályázatok köre:

Kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez nyújtott kamattámogatás Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése Gazdaságfejlesztési pályázati rendszer Kereskedelemfejlesztési pályázat EU-konform minőségbiztosítási rendszerek tanúsíttatásához elnyerhető támogatások Magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatása Mikrohitel Exporthitelekhez kapcsolódó kamatkiegyenlítési rendszer Felszámolási hitel és kamattámogatási konstrukció Magyarország részvétele a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló közösségi programokban Iparipark-infrastruktúra és logisztikai központ fejlesztése Ezenkívül turisztika címszó alatt a turisztikai oktatás támogatására, a turisztikai termékfejlesztési beruházások kamattámogatásához, illetve a lovasturizmus fejlesztésének támogatásához nyújtható be támogatási kérelem. Széles körű támogatás kérhető az OMFB keretéből a műszaki fejlesztés témakörben. A foglalkoztatást segítő támogatások egyik forrása ugyancsak a költségvetés, de ezekről a megyei, fővárosi munkaügyi központok, illetve kirendeltségek adnak részletes felvilágosítást az érdeklődőknek. A környezetvédelmi célú fejlesztések támogatása a Környezetvédelmi Alap Célfeladat fejezetében jelenik meg. Ebből eddig a levegőtisztaság-védelem, a zaj- és rezgésterhelés elleni védelem, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a hulladékok mennyiségének és káros hatásainak csökkentése, természetvédelem és a környezetvédelmi ipar támogatása címszó volt nevesítve. A támogatási lehetőségek az interneten, a Gazdasági Minisztérium honlapján is hozzáférhetők a http://www.GM.hu/sme/forrás/ címen.

Módosultak a GFC szabályai

Érdemes tudni, hogy a gazdasági miniszter 1999. október 15-ei hatállyal módosította a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 33/1998. IKIM rendeletet. Az új szöveg a célelőirányzatot már nemcsak a gazdaságfejlesztési és kereskedelempolitikai célok megvalósulása, hanem a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztési eszközének is tekinti. Ez nem csupán retorika, hanem deklarálása annak, hogy – bár a kis- és középvállalkozói szektornak önálló költségvetési soron is biztosít forrásokat – a GFC nyújtotta lehetőségek e kör számára is elérhetők.

A módosítás révén nem változik a pályázati úton elnyerhető támogatások jogcíme, sőt kiegészül a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító logisztikai beruházásokkal. A jogszabály nemcsak általában fogalmazza meg az Európai Unió szabályaival konform minőségbiztosítási tanúsítványokat, hanem már konkrétan megnevezi támogatott célként az ISO 9000, a QS 9000 és az ISO 14000 környezetirányítási rendszereket. Új elemként jelenik meg – ugyancsak a preferált célok sorában – a vállalkozások indításához szükséges feltételek megteremtésében szerepet játszó vállalkozói inkubátorházak fejlesztése.

A módosított jogszabály – részben vagy egészben – további új célokhoz is adhat támogatást. Így például a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segítő kockázati tőkealapokban a tőkejegy jegyzéséhez és garanciaszervezetek működéséhez is igényelhető támogatás. (Az első kockázati tőkealap 625 millió forintos forrással 1999 szeptemberében jött létre a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank Rt., az Északkelet-magyarországi és a Közép-magyarországi Regionális Rt. közreműködésével.)

Új elem, hogy a GFC a kis- és középvállalkozók támogatási, információs és monitoringrendszerének megalkotásához és továbbfejlesztéséhez, valamint a beszállítói célprogramban való részvételhez is nyújt támogatást.

A módosítás része az is, hogy a célelőirányzat felhasználását a tárca jobban figyelemmel kíséri, hiszen a pénzek hasznosulásáról ezentúl féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést kell készíteni a mindenkori jogszabályok előírásai alapján.

Lényegében nem változnak a támogatás általános feltételei, és a felsorolásban már nevesítik a logisztikai beruházásokat is. Marad az a szabály is, hogy a más előirányzatokkal, részelőirányzatokkal való együttes és összehangolt fejlesztési célú pályázat finanszírozása esetén a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból a program, illetve projekt teljes beruházási költségének legfeljebb 50 százalékáig igényelhető kiegészítő támogatás – kivéve az ország legsúlyosabb helyzetű megyéiből benyújtott fejlesztési célú pályázatokat, valamint, újdonságként, a vállalkozói inkubátorházak hálózatának fejlesztési pályázatait, ahol a felső határ legfeljebb 75 százalék. Új elem az is, hogy az ipari parkok infrastrukturális beruházásait és a logisztikai beruházások megvalósítását szolgáló pályázatok esetében a Vidékfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 40/1999. (III. 3.) Kormányrendelet az irányadó, e célokra az ebben meghatározott mértékű együttes támogatás adható. Nem módosították azt a passzust sem, amely szerint a támogatás igénylőjének a teljes beruházási költség legkevesebb 25 százalékának megfelelő saját forrással kell rendelkeznie.

Az a feltétel is változatlan, miszerint a 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatást, kamatmentes kölcsönt igénylő fejlesztési célú programoknak 5 éven belül (szállodaberuházás esetén 10 éven belül) meg kell térülniük.

A támogatások felső határa 10 százalékkal növelhető azoknál a pályázatoknál, amelyek a leghátrányosabb helyzetű megyékből érkeztek, amelyeket a beszállítóipari programhoz tartozónak minősítettek, továbbá amelyek ipari parkokba invesztálnak, vagy a vállalkozási övezetekben kívánnak beruházni. Ezek a kedvezmények csak egy címen vehetők igénybe, de új elemként kivételek is vannak, mégpedig az ipari parkok és a logisztikai beruházások. Lényegében nem változtak a támogatások formái, de a vissza nem térítendő juttatások sora kiegészült a beszállítói célprogramban részt vevő vállalkozásokkal és a vállalkozói inkubátorházak hálózatának fejlesztésével.

Ami a támogatás mértékét illeti, fontos változás, hogy amennyiben a fejlesztési célú beruházáson belül a termelést közvetlenül szolgáló technológiai gépek és berendezések értéke meghaladja a 3 milliárd forintot (korábban ez 1 milliárd forint volt), akkor a – visszatérítendő és vissza nem térítendő – támogatások együttes összegének felső határa 400 millió forint lehet. Ezen belül a vissza nem térítendő támogatás maximum 200 millió forintot érhet el. Érdemes felkészülni arra is, hogy amennyiben valaki – önhibáján kívül – a fejlesztést csak részben, de legalább 75 százalékot meghaladó arányban teljesíti, akkor "a megvalósítás arányát meghaladóan igénybe vett támogatást" a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal kell visszafizetnie. Igen lényeges változás az is, hogy a támogatási szerződéshez a jogszabály előírja a bankgaranciát (!), sőt azt is, hogy a bankgarancia értéke legalább az engedélyezett támogatással azonos mértékű legyen.

Nem lesz változás abban sem, hogy a támogatás folyósítása utólagosan, a pályázó által benyújtott számlák és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. Számítani lehet azonban arra, hogy a pénz felhasználását a folyósításához kapcsolódva, sőt, utólag is ellenőrizhetik.

Exporthitelek kamatkiegyenlítési rendszere

A 97/1998. számú kormányrendeletben meghatározott kamatkiegyenlítési rendszer lehetővé teszi, hogy az Eximbank Rt. fix kamatozással exporthiteleket nyújtson, közvetlenül a magyar áruk külföldi vevőjének, a külföldi vevő bankjának vagy a magyar exportőrnek, illetve közvetve a hazai kereskedelmi bankok kihelyezett hiteleinek refinanszírozása útján.

Dr. Bánné Major Mária, az Eximbank Rt. ügyvezető igazgatójának tájékoztatása szerint a fix kamatozású hitelnyújtás feltétele, hogy a finanszírozandó exportáru – a vámjogszabályok szerint – magyar származású legyen. E konstrukcióban az egy és két év közötti futamidejű hitelekhez Libor körüli, a két éven túli hitelekhez pedig az OECD-konszenzusrátának megfelelő vagy azt valamelyest meghaladó kamatszinteken juthatnak hozzá az exportőrök, illetve a külföldi vevők. A hitel összege a finanszírozott exportügylet értékének 85 százalékáig terjedhet, azaz 15 százalékot a vevőnek előlegként vagy a szállításkor kell megfizetnie. A konstrukció 2000-ben is működni fog, ugyanis az Eximbank 23 kereskedelmi bankkal korábban megkötött keretmegállapodásait a 2000. évre is meg kívánja hosszabbítani. Az 1 és 2 év közötti hitelforma elsősorban a folyamatosan exportáló vagy nagyobb exportügyleteket előkészítő cégek előfinanszírozásánál népszerű, a középlejáratú hitel pedig lehetővé teszi, hogy a gépipari termékek és más komplex kivitel esetén a magyar exportőrök az OECD-országok cégeihez hasonló versenyképességű hitelnyújtás keretében értékesíthessenek.

Az Eximbank 2000-ben is folytatni kívánja Eximhitel-konstrukcióját, amelynek keretében a mérlegfőösszegük és árbevételük, valamint az alkalmazottak száma alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő cégek kedvezményes kamatozású, forgóeszközöket finanszírozó hitelhez juthatnak, versenyképes áru vagy szolgáltatás előállításához és forgalmazásához. A legfeljebb egyéves futamidejű hitelhez 6 hónapig 50 százalékos kamatkedvezmény jár. Az alapkamatszint 6 havi Libor vagy a jegybanki alapkamat + évi 2 százalék.

A hitel már megkötött értékesítési szerződésekhez kapcsolódhat, összege pedig azok értékének 75 százalékáig, de legfeljebb 200 millió forintig terjedhet. Az Eximbank 19 kereskedelmi bankkal kötött együttműködési megállapodást, amelynek révén ez a kedvezményes hitelforma a kereskedelmi bankoknál is igénybe vehető, az adott bank garanciája mellett. Ilyen esetben az Eximbank egyrészt kedvező kamatfeltételeket alkalmaz, másrészt a kereskedelmi bank által felszámított garanciadíj 50 százalékára is kedvezményt biztosít – ha a garanciadíj nem haladja meg az évi 2 százalékot. Az Eximbank 2000-ben a konstrukció továbbfejlesztését tervezi, hogy az igénylők minél szélesebb köre pályázhasson a kedvező hitelért. Ennek részleteit az év elején hirdetik meg.

Az eximbanki hitelformák mindegyikét olyan cégek vehetik igénybe, amelyeknek nincs adó-, vám-, tb- vagy adók módjára behajtható, rendezetlen köztartozásuk, és nem állnak csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.