Külpiaci rejtelmek

Kanada, a milliárdos befektető

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 22. számában (2000. január 1.)

 

Minden viszonyítás kérdése, így a magyar-kanadai kereskedelmi forgalom megítélése is. Jean Chrétien kanadai kormányfő a múlt év végén jelentős eredményként könyvelte el, hogy országaink között a szállítások értéke tíz év alatt a 14-szeresére növekedett, Chikán Attila gazdasági miniszterként viszont úgy vélte: az 1998-s, valamivel több mint 100 millió dolláros kanadai import és az oda irányuló alig több mint 60 millió dollárnyi magyar export kevés a hazánkban végrehajtott kanadai befektetésekhez képest.

 

Nem véletlen, hogy 1999 novemberében a hivatalos magyar kormányküldöttséget Kanadába népes gazdasági delegáció kísérte, amelynek tagjai a három meglátogatott városban, Torontóban, Montrealban és Québecben az ottani pénzügyi és üzleti élet számos befolyásos képviselőjével tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A tapasztaltak szerint Kanadát ezután sem elsősorban jelentős kereskedelmi partnerként, hanem inkább egyre erőteljesebb befektetőként kell számon tartanunk. Ezt tanúsítják a miniszterelnök látogatásának idejére időzített újabb, jelentős ingatlanbefektetési megállapodások is.

Segély az átalakuláshoz Tíz éve folyik Magyarországon kanadai segélyprogram. A G-24 országcsoport tagjaként Kanada vállalta, hogy először Magyarországon és Lengyelországban, majd a többi közép- és kelet-európai országban nyújt támogatást a gazdasági-társadalmi átalakuláshoz. A kanadai kormány segélyprogramjait kezelő ügynökség, a CIDA eddig 140 projektet támogatott Magyarországon. A megítélt támogatás összege 21 millió kanadai (15,1 millió amerikai) dollár. Az összegből eddig 20 millió dollárt hívtak le. A jelentősebb projektek a következők: takarékszövetkezeti hálózat, átképzési központok, vállalatvezető-szakértők küldése, jogi továbbképzés Egerben és Győrben, Nemzetközi Menedzserképző Intézet, önkormányzati fejlesztések (Tatabánya, Eger, Nagykáta, Budapest XX. kerület), Kanadai-Magyar Üzleti Híd, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Kereskedelmi és Befektetési Ügynökség (ITD Hungary), Pénzügyminisztérium – a nyugdíjrendszer reformja. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a reformok jelentősen előrehaladtak, a támogatásokat fokozatosan leépítik, a CIDA részünkre jóváhagyott költségvetése 2000-ben kifut.

Nincsenek csodák

A látogatás várhatóan lendületet ad a kereskedelemnek is, de csodákra nem lehet számítani. A szállítások volumenének emelkedéséhez kellőképpen megalapozott hátteret kell teremteni – mondja dr. Föhring Vilmos szakfőtanácsos, a Gazdasági Minisztérium Egyesült Államok és Kanada referatúrájának vezetője. Tudomásul kell venni az adottságokat, ez esetben azt a tényt, hogy Kanada első számú partnere az Egyesült Államok, amelyhez teljes kereskedelmi forgalmának több mint 80 százalékával kapcsolódik. További jelentős partnere Japán, Nagy-Britannia, Németország, Mexikó és Kína. A kanadai kormánynak ugyanakkor kétségkívül szándékában áll külkereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálása. Ezt a célt szolgálták a miniszterelnök által vezetett, kormányszakértőkből és üzletemberekből álló delegációk dél-amerikai és délkelet-ázsiai látogatásai is.

Nagyon nehéz a kanadai tortából akár a legkisebb morzsát is lecsípni. Nincs olyan magyar specialitás, amit ne tudna a kanadai importőr más piacokon is beszerezni. Hazánk ezzel szemben döntően olyan technológiákat vásárol, amelyek a gazdaság fejlesztése szempontjából elengedhetetlenek.

Kanada a statisztika tükrében
  1995 1996 1997 1998
Lakosság (millió fő) 29,7 30,0 30,2 30,5
GDP értéke folyó áron (milliárd USD) 776,0 797,0 835,0 884,4
A GDP növekedésének üteme változatlan áron (%) 2,3 1,4 3,8 2,8
Egy főre jutó GDP folyó áron (ezer USD) 19,40 19,83 19,28 19,38
Infláció alakulása (%) 2,1 1,6 1,6 0,9
Munkanélküliségi ráta (%) 9,5 9,7 9,2 8,3
Export értéke (milliárd USD) 182,0 195,5 212,3 228,0
Import értéke (milliárd USD) 164,6 170,5 193,8 212,8
Export növekedése (%) 13,4 7,3 7,5 7,4
Import növekedése (%) 11,1 3,6 13,4 9,8
Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd USD) –14,20 +2,72 –11,80 –12,42

A magyar kivitel alakulását egyébként is jelentősen befolyásolják a multinacionális cégek. Ezek üzletpolitikájáról nehéz előre információt szerezni, általában utólag derül ki, milyen irányt vett exportjuk egy adott időszakban. A Kanadába irányuló magyar kivitel például 1999 első kilenc hónapjában több mint 40 százalékkal csökkent, döntően annak következtében, hogy a Ford Hungária autóalkatrész-kivitele 9,7 millió dollárral alatta maradt az előző évinek. (Ez esetben nem arról van szó, hogy a visszaesés a teljes magyar exporton belül jelentkezne, hanem arról, hogy a multinacionális cég termékei más relációba kerültek.)

Elsősorban ezekkel a jelenségekkel magyarázható, hogy országaink között a forgalom meglehetősen hektikus, akár egyik évről a másikra megfordulhat a trend, nagyok az ingadozások – fűzi hozzá a szakfőtanácsos. A nagy földrajzi távolság ugyancsak fokozza a kapcsolatok labilitását. A forgalom kiegyensúlyozottabbá tételében jelentős szerephez jutnak a vállalatok, a szakmai szövetségek és a kamarák közötti kapcsolatok.

Liberális kereskedelempolitika

Kanada kereskedelempolitikája liberális, hatósági intézkedések nem akadályozzák a magyar exportot. Immár tíz éve kedvezményes vámrendszer (GPT – General Preferential Tariffs) segíti a magyar áruk piacra jutását. 1996 januárjától a kanadai partner tovább csökkentette, majd újabb termékekre terjesztette ki a vámtételeket, a kedvezmény hatályát pedig 2004-ig meghosszabbította. A GPT már a Kanadába irányuló magyar exporttermékek 75 százalékát érinti. Átlagosan 3-3,5 százalékos vámszintet jelent, szemben a legnagyobb kedvezményű elbánás elve szerinti, átlagosan 4,5-5 százalékos vámtételekkel.

A magyar cégek ennek ellenére a rendkívül telített kanadai piacra – a nagy szériában termelő, vámmentesen és alacsony fuvarköltséggel dolgozó délkelet-ázsiai szállítók mellett – csak kitartó, céltudatos marketingmunkával, versenyképes árakkal, speciális, illetve fejlett technológiát és magas hozzáadott értéket képviselő termékkel képesek betörni. A kanadai piacon a nemzetközi konkurencia és az alacsony infláció miatt nyomott az árszínvonal, lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.

Ezekkel az objektív körülményekkel (is) magyarázható, hogy bár Kanada megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarországra, mint a térség gazdasági reformokban és a piacgazdaság kialakításában élenjáró országára, a kereskedelmi forgalom mégis meglehetősen szerény. Magyarország a kanadai importban a 69. helyen, a kanadai exportban pedig a 67. helyen szerepel. Annak ellenére így van ez, hogy 1998-ban a magyar kivitel közel 68 százalékkal, a behozatal pedig 17 százalékkal nőtt. Egyenlegünk – a 168,8 millió dolláros összforgalmon belül – így is több mint 43 millió dolláros passzívummal zárult. 1999 első kilenc hónapjában a forgalom kiábrándító mértékben, mindkét oldalon több mint 40 százalékkal csökkent.

A magyar kivitel összetétele viszont igen kedvező: több mint 60 százaléka gépekből (motor, motorrészegység, mezőgazdasági betakarítógépek, szerszámgépek), 28 százaléka pedig feldolgozott termékekből (gyógyszeralapanyag, izzólámpa, porcelánáru, bőrkesztyű, fűző) áll. Az élelmiszerek részesedése az 1996-ban mért több mint 20 százalékról 11,1 százalékra esett vissza.

Importunkban ugyancsak magas arányban (55,8 százalékkal) szerepelnek a gépek, gépi berendezések (számítógép-alkatrész, szerszámgépek, faipari gépek, traktorok, híradás-technikai berendezések). A behozatal 24,1 százaléka feldolgozott termékekből (gyógyszerek, fóliák, egészségügyi cikkek, integrált áramkörök, modulok) tevődik össze, és – bár néhány évvel ezelőtt ez a termékkör az importban elhanyagolható volt – az 1998-as szállítások 17,4 százaléka élelmiszerekből (sertéshús, belsőségek) állt.

A Kanadába exportáló legjelentősebb magyarországi cégek a Mezőgazdasági Gépgyártó Rt., a Ford Hungária Rt., a Tungsram Rt., a Humán Rt. és a Word Protein Kft. A legjelentősebb importáló cégek a Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt., a Humántrade Kft., az IKR Rt., a Johnson and Johnson Kft. és a Motors Magyarország Kft.

Kanada gazdasága számokban A kanadai gazdaságpolitika fő törekvése az infláció alacsony szinten tartása és az, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások kiszélesítésével és elmélyítésével új piacokat szerezzen a kanadai termékeknek. A GDP növekedése 1998-ban 2,8 százalék volt, 1999-re pedig 2,4 százalékot prognosztizáltak. A kanadai kormány kimagasló eredményként értékeli, hogy az 1969-70-es pénzügyi év óta 1998-ban először sikerült 1,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő költségvetési többletet elérni; s az előrejelzések szerint a mérleg kiegyensúlyozott lesz 1999-ben és 2000-ben is. Az infláció három évtized óta 1998-ban volt a legalacsonyabb, 0,9 százalékos. A munkanélküliségi ráta 1998-ban a kedvező gazdasági eredményeknek köszönhetően 8,3 százalékos szintre csökkent. (Legutóbb 1990-ben volt ilyen alacsony.) A kereskedelmi mérleg egyenlege 1998-ban 15,2 milliárd dolláros (USD) többlettel zárult, a kanadai dollár amerikai dollárral szembeni leértékelése hozzájárult az áruk és szolgáltatások exportjának 7,4 százalékos növekedéséhez. Az export legjelentősebb tételeit az energia, a nyersanyagok, az ipari és gépipari berendezések, az autóipari termékek és a fogyasztási cikkek alkotják. Az áruk és szolgáltatások importja 1998-ban 9,8 százalékkal növekedett. Kanada előkelő helyen áll mind a külföldi befektetések fogadását, mind a külföldre irányuló befektetéseket illetően. A '80-as évek közepétől a kanadaiak több mint 200 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget fektettek be a világ különböző régióiban. A kanadai tőkekihelyezés fő területe az Egyesült Államok, Mexikó, Dél-Amerika (Chile, Brazília, Argentína stb.), valamint néhány nyugat-európai ország, elsősorban Anglia, Franciaország és Hollandia. Újabban előtérbe kerültek Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai (Indonézia, Malajzia, Tajvan, Thaiföld). u 1994-ben lépett életbe az Egyesült Államokkal és Mexikóval kötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA), amely a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok lebontását és megszüntetését irányozta elő. Az Egyesült Államokkal korábban kötött szabadkereskedelmi megállapodást felváltó egyezmény értelmében 1998-tól megszűntek a vámok a két ország között. A mexikói vámokat 10 év alatt bontják le, de több kanadai termék már most nulla vámtétellel kerülhet a mexikói piacra.

Megújul a Gresham

Kanada a magyar gazdaság, főként az ingatlanpiac egyre jelentősebb befektetője: a kanadai cégek eddigi invesztíciói elérik az 1 milliárd dollárt. Mintegy 200 kanadai érdekeltségű vállalkozás működik az országban, alig van olyan ágazat, amelyben ne lennének jelen az észak-amerikai ország befektetői. A szervezésükben megvalósult, illetve a készülő projektek (irodaházak, bevásárlóközpontok, repülőtéri terminál) összes beruházási értéke megközelíti a 600 millió dollárt. Az iparba 250 millió dollárnyi kanadai tőke került; a privatizációs, illetve a zöldmezős beruházási befektetések körülbelül 120 millió dollárra tehetőek. A szórakoztatóiparban és a pénzügyi szektorban a Magyarországra szervezett kanadai tőke értéke megközelíti a 130 millió dollárt.

A megvalósult beruházások közül kiemelkedik a Ferihegy 2 repülőtéri fejlesztés, mintegy 120 millió dollár értékben. Jelentős kanadai tőkebevonással épült fel a Pólus Center bevásárlóközpont, valamint a Szabadság téri Bank Center. A közelmúltban adták át a Westend City Center bevásárló- és szórakoztató-központot, amelynek beruházási értéke mintegy 200 millió dollár. Az alig több mint egy év alatt elkészült, 180 ezer négyzetméteres épületkomplexum nyolc egységre osztható, amelyben többek között 48 ezer négyzetméteres kereskedelmi és szórakoztató-központ található, 400 üzlethelyiséggel és 14 termes multiplex mozival. A már átadott épületrész az idén 240 szobás – a Hilton által üzemeltetett – szállodával és irodaházzal bővül. A WCC beruházója a TriGránit Fejlesztési Rt., amely a teljes, 350 millió dolláros befektetésből 200 milliót vállalt. Az üzlettulajdonosok invesztíciója, illetve a bérleti díjak mintegy 150 millió dollárt tesznek ki. A befektető 10-15 éves megtérüléssel számol.

Ami a továbbiakat illeti, két nagy horderejű projekt a novemberi kormányfői látogatás idején került előtérbe. Megállapodást kötöttek Torontóban a kanadai befektetők által alapított Gresco Rt.-vel a budapesti Gresham-palota szállodává alakításáról, valamint aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Peter Munk magyar származású kanadai üzletember vezette TrizecHahn céggel egy új városrész kialakítására, amely a dél-pesti körzetben, az eredetileg expóterületnek szánt állami telkeken valósul meg. A kanadai fél azt is felajánlotta, hogy megbízása esetén – ugyanitt – elvállalja az új Nemzeti Színház beruházási munkálatait is.

A finanszírozásról aláírt megállapodás szerint az 1906-ban épült, hányatott sorsú Gresham-palotát a Gresco Rt. az eredeti szecessziós stílust megtartva deluxe kategóriájú szállodának alakítja át. A 180 szobás hotelt várhatóan 2001-ben nyitják meg, és a 18 országban 42 szállodát fenntartó Four Seasons szállodalánc üzemelteti majd. A Roosevelt téri épület felújítása és berendezése 84 millió dollárt igényel, amit a kanadai befektetők 39 millió dolláros tőkéjük mellett 45 millió dolláros bankhitelből finanszíroznak.

A tőkebefektetések értéke növekszik a kanadai érdekeltségű, Magyarországon működő befektetési alapok révén is. Főleg angol és amerikai tőkével dolgozik az Első Magyar Befektetési Alap, amelynek szervezője a torontói üzletember, Andrew Sarlós. Bejegyezték a budapesti cégbíróságon a montreali Paul Fodor által vezetett Equinox nevű befektetési alapot is, amely elsősorban amerikai tőkével tevékenykedik. A kanadai Investors Group befektetői alapban a közép-európai régióból csak magyar részvények szerepelnek.

A magyar-kanadai árucsere-forgalom alakulása 1994-1999 között (millió dollár)
  Export Import Összesen Egyenleg
1994 35,1 34,0 69,1 +1,1
1995 21,5 42,0 63,5 –20,5
1996 25,0 48,0 73,0 –23,0
1997 37,4 88,3 125,7 –50,9
1998 62,8 106,0 168,8 –43,2
1999. I-IX. 23,8 49,1 72,9 –25,3

További projektek

Kanadai kapcsolataink döntően a Toronto nevével fémjelzett Ontario tartományhoz kötődnek. Ezért volt kiemelkedő jelentősége annak, hogy Orbán Viktor kormányfő és a kíséretében lévő miniszterek megbeszélést folytattak Martin Cauchonnal, a Québec tartomány gazdasági fejlesztését összehangoló kormányhivatal vezetőjével is. Az itt megrendezett befektetői fórumon tapasztalt érdeklődés alapján valószínűsíthető, hogy a tartomány üzletemberei számára még sok lehetőséget tartogat a magyar kapcsolat. Kedvező jel, hogy előkészítés alatt áll a québeci Bell Canada és a CVDS, illetve a budapesti Cansys Kft., valamint a magyar Belügyminisztérium közreműködésével tervezett vegyesvállalati együttműködés a magyar közigazgatás országos számítógépes hálózatának kiépítésére. Ez önmagában csaknem 300 millió dollár értékű beruházást jelenthet.

A kanadai miniszterelnök külön is hangsúlyozta: a két ország között nincsenek vitás kérdések, s ő maga is támogatja, hogy minél több kanadai beruházás valósuljon meg Magyarországon. Annál is inkább, mert a magyarországi kanadai befektetők kifejtették: jól érzik itt magukat, megtalálták számításaikat. Az üzleti fórumokon részt vettek a magyarországi Kanadai Kereskedelmi Kamara vezetői, köztük Michael Carlson elnök és dr. Tárkány Szűcs Attila. A kanadai üzletemberek elsősorban a magyarországi adózás rendszere és a számviteli szabályok iránt érdeklődtek. Kiemelkedő figyelem kísérte a magyarországi befektetési lehetőségekről elhangzott előadásokat, amelyek után a résztvevők az itteni kedvezmények iránt érdeklődtek. Többen szóvá tették a Magyarországon tapasztalt bürokráciát, a magyar üzletemberek viszont azt hangoztatták: igaz, hogy Kanada kedvezményes vámrendszert ítélt meg Magyarország számára, de két fontos exporttermék – a téliszalámi és a libamáj – vonatkozásában e vámtarifarendszer kedvezőtlen, hátráltatja a kivitelt.

A Világbank nemrég megjelent felmérése szerint a nyugdíjalapok működése a világ két országában, Angliában és Kanadában a legrendezettebb, legmegbízhatóbb. Így aztán a miniszterelnöki látogatás egyik jelentős hozamának ígérkezik, hogy a legnagyobb kanadai nyugdíjalap, a Caisse de Depot et Plasement du Québec felajánlotta segítségét a magyar nyugdíjrendszer átalakításához. Rendelkezésre bocsátja azt a különleges vagyonkezelési know-how-t, amely az alapot Kanada első számú nyugdíjalap-kezelőjévé tette. [Jellemzésül: az általa menedzselt mintegy 83 milliárd (!) dolláros vagyont mindössze 0,16 százalékos költségráfordítással működteti.]

A magyar üzletemberek tapasztalata szerint a kanadai partnerek mentalitásban erősen hasonlítanak a svájciakhoz. Konzervatívak, körültekintők, nem mennek bele nagyobb kockázatba, ugyanakkor hosszabb távra építik ki kapcsolataikat. Magyar partnereiknek is ehhez kell igazodniuk.

A magyar-kanadai megállapodások 1972. január 1-jén lépett életbe a magyar-kanadai hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás. Ennek alapján a kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintésére a felek időről időre kereskedelmi konzultációt tartanak. A magyar gazdasági miniszter kanadai partnerével legutóbb 1999 májusában, a WTO budapesti miniszteri találkozója alkalmával tárgyalt. A két ország közötti beruházásösztönzési és kölcsönös beruházásvédelmi megállapodás 1993. november 21-én lépett hatályba. 1995. január 1-jétől érvényes a két ország közötti, kettős adózást kizáró egyezményt. A textiltermékek kereskedelmét szabályozó, 1987-ben kötött megállapodást 1995. január 1-jén felváltotta az az új bilaterális megállapodás, amely a GATT uruguayi fordulóját követően létrejött, a textil- és a ruházati termékek kereskedelmére vonatkozó egyezmény (ATC) előírásait érvényesíti. A megállapodás értelmében a kanadai hatóságok csak a férfi és a fiú gyapjúöltönyökre tartanak fenn mennyiségi korlátozást, ami a keretek alacsony kihasználtsága miatt exportunkra nem jelent tényleges akadályt. A két ország közötti légügyi egyezmény eredményeként 1999 áprilisától közvetlen Malév-járat közlekedik Budapest és Toronto között.
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 1.) vegye figyelembe!