A szerződésszegés, egyáltalán a szerződések világához kapcsolódó jogellenes magatartás nem automatikusan hozza magával a büntetőjogi kategóriák kimerítését, azonban minél durvább a szerződéses fegyelem megsértése, minél nagyobb a gátlástalan nyerészkedési szándék, értelemszerűen annál közelebb áll a szerződésszegő személy a büntetőjog világához.
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meglehetősen kevés – azonban az elkövetési magatartások nagy részét felölelő – rendelkezés foglalkozik a nemzetközi szerződéses kapcsolatokban megvalósítható bűncselekményekkel. A bűncselekmények köre az uniós csatlakozással párhuzamosan természetesen bővülni fog, azonban a meglévő szabályok is gyakorlatilag már az uniós csatlakozást készítették elő.
Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
A Btk. 298. §-a kerettényállás formájában foglalkozik az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettével. ("Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.")
A Btk. 298. §-át tényleges tartalommal kitöltő főbb jogszabályok a következők:
- a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott 7/1974. (X. 7.) KkM rendelet;
- az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott 6/1990. (XII. 29.) NGKM rendelet;
- a 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet, a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok kiviteléről és behozataláról, a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről (ideértve a titkosszolgálati eszközöket is), a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet a kényszerítő, bűnfelderítő és különleges titkosszolgálati eszközök kiviteléről és behozataláról.
A külkereskedelmi tevékenység a normálisan működő piacgazdaságban főszabályként alanyi jogon folytatható. Biztonságpolitikai, gazdaságvédelmi, egészségvédelmi szempontok azonban indokolhatják, hogy bizonyos típusú külkereskedelmi tevékenységeket csak ellenőrzött keretek között lehessen végezni.
Ennek megfelelően az engedélyköteles tevékenységek elsősorban a veszélyes hulladékokra, az újrahasznosítható hulladékokra, a robbanóanyagokra, a vegyi anyagokra, a hadifegyverekre, az urániumra, a dúsított urániumra, az arany, ezüst, platina nemesfémércekre, a szénhidrogénekre, a lőporokra, a lőfegyverekre, a tűzijátékokra, a jelzőrakétákra, a pirotechnikai eszközökre, egyes vegyipari termékekre, a biztonsági papírra s ehhez hasonló árukra vonatkoznak.
A külkereskedelmi szerződés
A külkereskedelmi szerződés típusait a jogszabály tételesen felsorolja. Idetartozik az adásvételi, a csere, az ajándékozási, a bérleti, a haszonbérleti, a letéti, a raktározási, a bizományosi, az opciós, a vállalkozás, a bérmunkára vonatkozó, a megbízási, a képviseleti, az ügynöki, a használati, a fuvarozási, a szállítmányozási, a termelési, a kereskedelmi, az együttműködési, a szakosítási, a humán munkaerő igénybevételi, a piacszervezési, a piacfelosztási, a biztosítási, valamint az óvadéki szerződés.
Fokozott szigor
A 7/1974. (X. 17.) KkM rendelet 3. §-ának (1) bekezdéséből következően a fenti – csaknem a teljes szerződési szférát felölelő – szerződésekkel kapcsolatban engedély hiányában nem végezhető még piackutatás, reklám- vagy propagandatevékenység, információszerzés, ajánlattétel, ajánlatkérés, alku sem, ebből pedig egyértelmű, hogy engedély nélkül nincs lehetőség a szerződés megkötésére, teljesítésére vagy a megállapodásból eredő igényérvényesítésre.
A szigorú szabályok ezen túlmenően kizárják annak lehetőségét is, hogy a külkereskedelmi tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport, egyéni vállalkozó a szerződés megkötése érdekében piackutatásra, igényfelmérésre, tájékozódásra – ilyen engedéllyel nem rendelkező – céggel további szerződést kössön, ezzel alvállalkozóként bevonva a folyamatba, mert az engedély személyhez kötött, emellett meghatározott időre szól.
Elkövetési magatartások
A határidőn túli engedélyfelhasználás ugyanúgy bűncselekmény, mint az engedély nélküli tevékenység, legfeljebb a büntetés kiszabása során lehet súlyozni a két elkövetési forma között.
Ugyancsak bűncselekmény az eredeti engedély úgynevezett kiterjesztő értelmezése, vagyis az engedélynek abban nem szereplő tevékenységi körre való felhasználása. Ebben az esetben annak sincs jelentősége, ha a felhasználás színlelt (leplezett) szerződéssel valósul meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a szerződésben, illetve a kísérő okmányokban olyan adatokat tüntetnek fel, amelyek az engedélyezett áruval kapcsolatos tevékenységi körre vonatkoznak ugyan, azonban a tényleges ügylet tárgya ettől eltér.
Halmazat
A hamis vagy hamisított engedély birtokában elkövetett bűncselekménnyel halmazatban általában a Btk. 281/A §-ában meghatározott környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének bűntette és a Btk. 281. §-ában meghatározott természetkárosítás bűntette állapítható meg, mert a két cselekmény védett jogi tárgya – a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, illetve a közrend – különbözik egymástól.
Kizárt ellenben a bűnhalmazat a Btk. 298. §-ában és a Btk. 261/A §-ában meghatározott nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, tekintettel arra, hogy az utóbbi az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység tényállásához képest speciális tényállás.
Úgyszintén kizárt a bűnhalmazat megállapítása a Btk. 263. §-ában rögzített fegyvercsempészet bűntettével, illetve a Btk. 287. §-ába ütköző nemzetközileg ellenőrzött technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettével is. Az utóbbi tényállás a Btk. 298. §-ához képest kiegészítőként funkcionál. Ezt az indokolja, hogy a végterméken (árun) kívül az előállításhoz vezető út is a büntetőjog hatókörébe kerüljön.
Nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegése
A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmazására vonatkozó kötelezettség megszegését a Btk. 287. §-a szabályozza, amely szintén keretjogszabály, tartalmát a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet, a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet, valamint az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény tölti ki. ("Aki a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmát Nemzetközi Importigazolás, kiviteli engedély vagy az ezeket helyettesítő okmányok nélkül végzi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Ugyanígy büntetendő az a végső felhasználó is, aki a Végső Címzetti és Vásárlói Nyilatkozatot megszegve a Nemzetközi Importigazolásban foglaltaktól eltérően használja fel a nemzetközileg ellenőrzött terméket vagy technológiát.)
Az elkövetési magatartás
Mind a Btk. 287. §-ába, mind pedig a 298. §-ába ütköző cselekményeknél a tipikus elkövetési magatartás a szerződés tartalmának a meghamisítása. A felek ennek során olyan termékekre kötnek szerződést, amelyek nem esnek korlátozás alá, majd ennek megfelelően a kísérő okmányokban is ezeket a hamis adatokat tüntetik fel (légikísérő jegyzéken hamis elnevezés, betárolási megbízáson, vámáru-nyilatkozaton hamis vámtarifaszám stb.).
Az elkövetők
A viszonylag kevés, a nemzetközi forgalmazással összefüggő cselekmények miatt megindult, nem minden esetben felelősségre vonással záruló eljárásokból is leszűrhető az a következetés, hogy az elkövetői kör speciális, igen komoly képzettséggel, nemzetközi tapasztalatokkal, kapcsolatokkal rendelkező, valóságos gazdasági tevékenységet régóta eredményesen és magas színvonalon folytató személyekből kerül ki. Ennek ellenére a tévedésre hivatkozás nem példa nélküli a vádlottak védekezésében, holott az ilyen különlegesen felkészült, igen képzett stábbal dolgozó elkövetőknél ez látszik a legkevésbé hihetőnek.
A megtévesztés
A megtévesztés lehetőségének fennállását még a fentiekben meghatározott elkövetői kör esetében is vizsgálni kell, mert ez az a terület, ahol nem zárható ki a jó nevű, közismert cégek, külkereskedelemben nevet szerzett, tényleges tevékenységet kifejtő személyek felhasználása, illetve a szerződéskötés során történő megtévesztése.
Visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel
Szorosan kapcsolódik a Btk. 298. §-ában, illetve a Btk. 287. §-ában szankcionált cselekményekhez a Btk. 264/C §-ában büntetni rendelt bűncselekmény, a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette. ("Aki nemzetközi szerződés által tiltott fegyvert kifejleszt, gyárt, megszerez, felhasznál, tart, vagy ilyen fegyvert annak tartására nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Ugyanígy büntetendő, aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nemzetközi szerződés által tiltott fegyver előállítására alkalmas létesítményt épít, üzemeltet, létező létesítményt ilyen fegyver gyártása céljára átalakít, illetőleg ilyen létesítmény üzemeltetéséhez a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti.)
Az elkövetési magatartás
A kilencféle elkövetési magatartást tartalmazó, igen súlyos büntetési tételkerettel fenyegetett cselekményt a büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 60. §-a vezette be. Lényeges, hogy a bűncselekmény bármely elkövetési magatartása színtiszta szerződésszegés, továbbá a büntetési tételkeret nemcsak a cselekmény veszélyességét jelzi, hanem azt is kifejezi, hogy már hosszú ideje állami szinten elfogadott, kihirdetett és garantált nemzetközi szerződéseket sért az elkövető, amivel a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatait, hírnevét, nemzetközi szerepét is közvetlenül veszélyezteti.
Büntetendő a tiltott fegyver gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi hátterének megteremtése, a piackutatás, a szállítás, a fegyver tartása, gyártása, felhasználása, átadása, de nagyon fontos, hogy bűncselekménynek minősül a felsorolt cselekmények előkészülete is.
Egyezmények
Az 1925. évi genfi jegyzőkönyvben a fojtó, mérges és egyéb gázok tilalmáról, a bakteriológiai fegyverek alkalmazásának tilalmáról rendelkeztek a szerződő felek, amely tilalmat az 1948. évi LXII. törvény 113. §-a emelt be a hatályos magyar jogszabályok közé, majd az 1955. évi 20. törvényerejű rendelettel külön is kihirdették a teljes genfi jegyzőkönyvet. Ezt követően a II. világháború után Genfben számos egyezményt fogadtak el, amelyeket Magyarország is ratifikált, majd az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett.
Az 1984. évi 2. törvényerejű rendelet az 1985. évi genfi egyezményt hirdette ki és tette a belső jog részévé, amely a mértéktelen sérülést okozó, vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek betiltásáról szól. Az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel a II. számú módosító genfi jegyzőkönyvet hirdették ki az aknák, távtelepítésű aknák, gyalogsági aknák, meglepő aknák és más eszközök betiltásáról. Tilalmazott továbbá a gyújtófegyverek, vakító lézerfegyverek (III. és IV. Kiegészítő Jegyzőkönyv) használata. Az 1997. évi CIV. törvénynyel kihirdették a vegyi fegyverek gyártásának tilalmáról szóló egyezményt is – a párizsi egyezmény ratifikálása nyomán -, végül az 1998. évi X. törvény pedig a gyalogsági aknák vonatkozásában a teljes tilalmat és megsemmisítést elrendelő oslói egyezményt hirdette ki.
EGYÉB SZERZŐDÉSSZEGÉSEK BÜNTETŐJOGI KÖVETKEZMÉNYEI
A szerződésszegések teljes körű felsorolása vagy pusztán azok áttekintése egyetlen munka keretében lehetetlen feladat. Vannak azonban olyan tipikus magatartások, amelyekről érdemes szót ejteni.
Úgy látjuk, hogy amíg a szerződéses és pénzügyi fegyelmet, a jogi etikát és szakmai tisztességet meglehetősen alacsonyan jegyzik a gazdasági szféra börzéjén, a büntetőjognak a maga eszközeivel, a fenyegetettségi helyzet fenntartásával és a tényleges számonkéréssel részt kell vennie az üzleti élet salakjának eltakarításában.
Vállalkozási szerződés
A vállalkozási szerződéssel a vállalkozók általában szakipari munkák meghatározott (szakmai) szabályok szerinti elvégzésére vállalnak kötelezettséget. A vállalkozási szerződésen belül az egyes szakipari munkák végzőivel köthető alvállalkozói szerződés, munkaszerződés, emellett végezhetik a munkát eseti megbízás alapján is. Bármilyen formában is történik a munkavégzés, általános szabály, hogy a vállalkozóknak (alvállalkozóknak, munkavállalóknak stb.) az adott foglalkozás szabályainak teljes körű betartásával kell eljárniuk, ami annyit jelent, hogy a technológiai, műszaki követelményeket, a biztonságos eredményt garantáló szakmai szabályokat meg kell tartaniuk.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
Amennyiben a foglalkozási szabályokat a vállalkozók megszegik, és ennek következtében más vagy mások életét, testi épségét veszélyeztetik, ennek eredményeként nemcsak a polgári jogi, munkajogi (vagyoni és nem vagyoni kártérítési) következményeket viselik, hanem cselekményüknek büntetőjogi minősítése is van, nevezetesen a Btk. 171. §-ába ütköző foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Speciális ez a cselekmény annyiban, hogy a szerződésszegésnek nem feltétlenül a szerződés teljesítésekor kell bekövetkeznie. Ha esetlegesen a cselekménynek csak évek múlva "érik be" a következménye (például a megépítést követően több év múlva omlik le a tűzfal, szakad be az úttest stb.), akkor is megállapítható a büntetőjogi felelősség.
A foglalkozási szabályok
A foglalkozási szabályok lehetnek jogszabályokban, munkaköri leírásokban rögzített felelősségi szabályok, de lehetnek íratlan szabályok is, amelyek az adott munkaszerződés alapján, a helyben kialakult gyakorlatra figyelemmel terhelik a munkavállalót. Lényeges, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye az íratlan szabályok megszegése esetén is megvalósítható.
Koncessziós, üzemeltetési szerződések
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény az 1. §-ában rögzíti a koncesszióköteles tevékenységeket, emellett a hasadó- és sugárzóanyagok előállításával, forgalmazásával és a szerencsejáték szervezésével kapcsolatos rendelkezéseket ír elő.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szetv.) a koncessziós törvény rendelkezéseiből indul ki. Természetesen már a koncessziós szerződés keretében is vannak szerződésszegő magatartások, azonban a Btk. 267. §-a a tiltott szerencsejáték szervezésének vétsége keretében büntetőjogi jogkövetkezményeket is tartalmaz a szerencsejáték-törvény megsértésének eseteire.
A Szetv. 9. §-a értelmében szerencsejáték csak jóváhagyott játékterv alapján szervezhető, abban csak az engedélyben meghatározott tagokból álló személyek, az ott meghatározott időtartamban vehetnek részt.
Pénznyerő automaták
A gyakorlatban elsősorban a pénznyerő automaták működtetésére kötött üzemeltetési szerződések megszegésével sérthetik meg a Btk. rendelkezéseit. Az üzemeltetési szerződésekben a pénznyerő automatákat rendszerint játékautomata néven tüntetik fel, holott ezt a Szetv. 26. §-ának (3) bekezdése tilalmazza, illetve rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a pénznyerő automaták működtetése megengedett.
Más kérdés, hogy ehhez még kapcsolódnak további bűncselekmények is, az automaták manipulálása például eleve hamis játékot eredményez az üzemeltető jogtalan haszonszerzése céljából, így a csalás törvényi tényállási elemei is bizonyíthatók.
Engedélytől eltérő tevékenység
Sok probléma merült fel azzal kapcsolatban is, hogy a Szerencsejáték Felügyelet engedélyének kiadása után a játék menetét, a nyerési esélyeket is befolyásolóan változtatják meg a szerencsejáték-szervezők, illetve a szervező társaság úgy alakul át – a társasági szerződés egyébként törvénynek megfelelő módosításával -, hogy nincsenek meg a feltételei az engedélyezésnek. Emiatt az ilyen eltéréseket a Szerencsejáték Felügyelet nem is tudja felülbírálni, mert azt számukra be sem jelentik, így az eltéréseket csak az utólagos ellenőrzésnél derítik ki.
Opciós szerződések
Még nem ért véget az úgynevezett opciós szerződések körüli anomáliasorozat büntetőjogi értékelése. Kezdetben a felek még "önszántukból" kötöttek valójában uzsorakamattal terhelt kölcsönszerződések leplezése érdekében opciós szerződéseket nagy értékű ingatlanokra, és jegyeztették be ezeket a megállapodásokat az ingatlan-nyilvántartásba. Ezzel – lényegében ügyvédi segédlettel – elkövették a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét. Persze az egyik szerződő fél ezekben az esetekben is kényszerpályán mozgott, de ezekből a valótlan szerződésekből ekkor még volt lehetőség a kilépésre.
Később azonban – ugyancsak jogi szakemberek segítségével – olyan tartalmú opciós szerződések születtek, amelyről a szerződést aláírók egyike – az ingatlan tulajdonosa – a félretájékoztatás folytán úgy tudta, hogy tartalmában zálogszerződést ír alá. Ebben szerepet játszott a szerződő felek figyelmetlensége is, de olyan eset is előfordult, hogy egyszerűen kicserélték az átolvasásra átadott és a ténylegesen aláírt okiratokat.
Végül ez a gyakorlat – miután teljesen tévesen úgy ítélték meg a hatóságok, hogy ezekben az esetekben csak polgári jogi jogvitának van helye – napjainkra azt eredményezte, hogy előre kinézett alanyokkal, általában idős, egyedülálló személyekkel kényszerrel, fenyegetéssel, fizikai erőszakkal, személyi szabadságuk megsértésével (amely bűncselekmény) íratnak alá nemcsak opciós, hanem adásvételi szerződéseket is a tulajdonukban álló ingatlanra, amelyeket azonnal bevisznek egy társaságba, ott a lehető legteljesebb mértékben megterhelik, de az is gyakori, hogy gyors egymásutánban többször elidegenítik azokat.
Kadlót Erzsébet