NÉV, NÉVVISELÉSI JOG
A név, névviselési jog körében védelemben részesül egyrészről a vállalkozás saját neve, másrészről az általa forgalmazott termékek és szolgáltatások neve is. Mielőtt rátérnénk arra, hogy mit tehetünk a névviselési jogunkat megsértők ellen, érdemes azzal is foglalkozni, hogyan kerülhetjük el magunk is a jogsértés bűnét vállalkozásunk nevének megválasztásával.
Új vállalkozás alapítása
Új vállalkozás alapítása esetén ügyelni kell arra, hogy a vállalkozás neve mások névviseléshez való jogát ne sértse. A kiválasztott névnek különböznie kell a hasonló működési körben azonos területen korábban nyilvántartásba vett jogi személyek nevétől, de nem sértheti természetes személyek névviseléshez való jogát sem. Mind a névazonosság, mind a hasonló név alkalmazása jogsértő. Általában arra kell tehát ügyelni, hogy a hasonló működési körben nyilvántartásba vett többi vállalkozás jogait ne sértsük a névválasztással, de a széles körben, illetve világviszonylatban kiemelten ismert cégnevek abban az esetben sem alkalmazhatók, ha a tevékenységi kör eltérő lenne.
Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat
Honnan tudhatjuk meg, hogy az általunk választott név alatt másik vállalkozás működik-e már? A bírósági cégnyilvántartásba bejegyzett cégek esetén ez viszonylag egyszerű. Az Igazságügyi Minisztérium mellett működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat 300 forintos díj befizetése mellett információt ad arról, hogy az adott név szerepel-e a cégnyilvántartásban, beleértve a bejegyzés alatt álló adatokat is. Ezt az információt előzetesen már csak azért is be kell szerezni, mert névazonosság esetén az új céget nem lehet bejegyezni.
A névnek azonban nem csupán a cég-, hanem a bármely más jogi személyekről vezetett nyilvántartásokban szereplő névtől is különböznie kell. Ilyen nyilvántartásokat vezetnek például a megyei bíróságok az alapítványokról, társadalmi szervezetekről, egyesületekről.
Jóhiszeműség
Tekintve, hogy egységes nyilvántartás jelenleg nem áll rendelkezésre, a nevet választó vállalkozásnak a jóhiszeműség követelményei szerint kell eljárnia. Azért is érdemes kellő gondosságot tanúsítani, mert a névviselési jog sérelmének megvalósulásához nem szükséges a felróhatóság, vagyis a jogsértést úgy is el lehet követni, hogy a jogsértő nem is tud róla. Mivel a legfontosabb jogkövetkezmény a további jogsértéstől, vagyis a további névhasználattól való eltiltás lehet (ami adott esetben tetemes kiadásokat jelenthet), mindenkinek érdemes a lehetőségeihez mérten mindent elkövetnie annak érdekében, hogy ne kerüljön ilyen kellemetlen helyzetbe.
A névhasonlóság tilalma
A névviselési jog sérelme nemcsak azonos, hanem hasonló nevek esetén is megvalósulhat, ha az érintett vállalkozások azonos területen, hasonló működési körben tevékenykednek.
Természetes személyek névviselési jogának sérelme
A gyakorlatban ilyen jogsértést általában gazdasági vagy egyéb tevékenységük által ismertté vált családok, személyek sérelmére követnek el. Mind a sértett felet, mind jogutódját megilleti a jog, hogy fellépjen a jogsértővel szemben, de csak addig, amíg valamelyik jogosult (illetve jogutód) a névviseléshez jogszerűen hozzá nem járul. Amennyiben ugyanis a nevet jogszerűen használó természetes személy hozzájárul ahhoz, hogy nevét a vállalkozás neveként használják, a név kereskedelmi névvé válik, és annak használata a vállalkozás részéről a továbbiakban jogszerű, a névviseléstől a jogutód sem tilthatja el a vállalkozást.
A névviselési jog megsértésének következményei
Akinek névviseléshez való jogát megsértették, polgári peres eljárást indíthat a jogsértő ellen. A bíróság a személyhez fűződő jogok megsértésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja a jogsértővel szemben. Ezek egy része objektív jellegű, így akkor is alkalmazható, ha a jogsértő nem is tudott arról, hogy jogsértést követ el. Ilyen szankció a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, elégtétel adása, illetve a jogsértéssel előállított dolgok megsemmisítése. Ha a jogsértés felróható, kártérítésnek is helye van.
Internetfelhasználói nevek (domain)
Az internetfelhasználói nevek védelmére vonatkozó külön szabályozást nem találunk, annak kimunkálása a joggyakorlatra vár. A korábbi felhasználói névvel azonos név kiosztása ugyan kizárt, de a névhasonlóság sértheti mások jogait mind az internetfelhasználói körön belül, mind azon kívül, tekintve, hogy a név utalhat a felhasználó tevékenységi körére, áruira, szolgáltatásaira, védjegyére.
A jelenlegi szabályozás alapján a jogaiban sértett fél a Polgári Törvénykönyv névviselésre vonatkozó szabályai, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján léphet fel peres úton. Az ítéletben a bíróság a jelenlegi szabályok szerint a személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményeit alkalmazhatja (eltiltás, kártérítés).
A forgalmazott áruk, szolgáltatások nevének védelme
A vállalkozás nevén kívül az általa forgalmazott termékek, szolgáltatások nevei is védelemben részesülnek egyrészről mint szóvédjegyek, másrészről – ha a védjegykénti lajstromozás feltételei nem állnak fenn – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján.
AZ ÜZLETI TITOK SÉRELME
Az üzleti titok megsértésével kapcsolatos gyakorlatban leginkább az értékes információkat a konkurenciának átjátszó, a konkurenciához átlépő vagy konkurens vállalkozásokat alapító munkatársak által elkövetett jogsértéseket találjuk.
A munkajog által nyújtott lehetőségek
Gyakran előfordult az elmúlt években, hogy egy vállalkozás munkavállalója munkáltatójával azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban a munkáltatójától tudomására jutott információk, ismeretek felhasználásával folytatott gazdasági tevékenységet, vagy munkaviszonya megszűnését követően alapított ilyen társaságot.
A munkaviszony fennállása alatt az ilyen tevékenység folytatása beleütközik a Munka Törvénykönyvének (Mt.) rendelkezésébe, amely kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló további munkaviszonyt csak akkor létesíthet, ha ahhoz a munkáltató a hozzájárulását adta.
A munkaviszony megszűnését követően azonban a volt munkavállalót kizárólag ilyen tartalmú megállapodás alapján, ellenérték fejében és legfeljebb három évig terheli a fenti kötelezettség.
Vezető állású munkavállalók
A vezető állású munkavállaló az Mt. alapján nem létesíthet további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. Ez alól csak az a jogviszony a kivétel – ha eltérően nem állapodtak meg –, amely tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá esik.
Polgári peres út
A Polgári Törvénykönyv az egyébként jogszerűen az érintett tudomására jutott titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, illetve az azzal bármilyen módon történő visszaélést, míg a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény a titok tisztességtelen módon való megszerzését is tiltja, külön kiemelve azt az esetet, amikor bizalmi vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerzik meg a titkot, a bizalmas információt.
Külön – a Munka Törvénykönyvén alapuló – szerződés hiányában is fel lehet lépni tehát e rendelkezések alapján azzal a versenytárssal szemben, aki a korábban vállalkozásunkkal bizalmi viszonyban álló személytől szerzi meg az üzleti titkot. A Legfelsőbb Bíróság a Gf. III. 32. 623/1996. számú eseti döntésben megállapította, hogy a vállalkozás volt dolgozóinak az a magatartása, hogy a korábbi munkáltatójuk által kifejlesztett benzinkútállapot-kijelző rendszer forgalmazására hoztak létre gazdasági társaságot, és a volt munkáltatójuk több üzleti partnerét is felhívták üzletkötésre, beleütközik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szabályaiba, és megalapozza volt munkáltatójuk kártérítési igényét.
A jogsértést elkövetők ellen a bíróság a polgári perben a Polgári Törvénykönyv és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény rendelkezései alapján a személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket (jogsértéstől eltiltás, kártérítés) alkalmazhatja.
Büntetőjogi következmény
Az üzleti titok megsértését a Büntető Törvénykönyv 300. §-a a magatartás súlyosságára figyelemmel bűncselekménnyé nyilvánítja, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
Az összeállítást készítette:Frank Edit
| Bírói gyakorlat A Legfelsőbb Bíróságnak egyik eseti döntése szerint a jogelőd által a névhasználathoz adott hozzájárulást – alapos ok nélkül – a jogutód sem vonhatja meg. A perbeli esetben, azt követően, hogy a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát 1991-ben felvette a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem nevet, Pick Jenő jogutódai kérték a bíróságot, hogy tiltsa el a gyárat a Pick név használatától. Arra hivatkozva, hogy sem édesapjuk, sem ők nem járultak hozzá a névhasználathoz, így jogtalan, hogy a Pick szóvédjegyet a gyár javára 1951 óta lajstromozták, hiszen a család a védjegyként való lajstromozáshoz sem járult hozzá. A jogerős ítélet a leszármazottak igényét nem találta megalapozottnak. Az indokolás szerint azzal, hogy Pick Jenő családi nevét cégnévként használta saját vállalkozásában, az kereskedelmi névvé vált. Emiatt a vállalkozás 1948. évben történt államosításával a vállalkozás minden egyéb vagyonával együtt kereskedelmi neve és védjegye is állami tulajdonba került (Bírósági Határozatok 1994/21. számában közzétett Pf. IV. 21. 087/1993. számú döntés). |