Piacnyitás előtt a telefónia

Miközben az alternatív távközlési szolgáltatói szerepre pályázó vállalatok sorra ütik réseiket a Matáv és a helyi koncessziós telefontársaságok monopolfalán, a hazai távközlési iparág fejlődése kettősnek mondható. A mobilszektor előfizetői számának növekedése továbbra is gyors, az internet és a hozzá kapcsolódó elektronikus megoldások viszont még mindig csak „erőteljes fejlődés" előtt állnak. Az év második felében tovább folytatódtak a Matáv és a szaktárca közötti tárgyalások a monopolhelyzetű szolgáltató koncessziós szerződésének módosításáról. Emlékeztetőül: a megkötött koncessziós szerződések szerint a Matáv a távhívásokra szóló kizárólagos jogot 2002 végéig gyakorolhatja, a kormány azonban ezt az időpontot egy évvel előbbre hozná. A hírközlési tárca a helyi szolgáltatók koncesszióit 10 hónappal kurtítaná meg. A megbeszélésekről kevés információ szivárgott ki, szakmai körök mindenesetre azt várják a legnagyobb kíváncsisággal, hogy a Matáv mit kap az előrehozott piacliberalizáció fejében. A hírek szerint a távközlési társaság felvetette, hogy a kábeltelevíziós piac szabályozásának „aszimmetrikusságát" szüntessék meg, azaz engedjék vissza a koncessziós telefonszolgáltatókat a nagyvárosok kábelhálózataihoz. A legfontosabb kérdésnek mindamellett az tűnik, hogy a hátralévő rövid időben megszületik-e a piacfelszabadítás szabályait meghatározó új hírközlési törvény. Egyes értesülések szerint a kormányzat a Matávnak éppen azt a kérését nem tudja teljesíteni, amely garantálná a törvény meghozatalát 3-4 hónappal a piacliberalizáció előtt. A minisztérium részéről logikus az elutasítás, hiszen a törvénytervezet elkészítése után a különböző egyeztetések és a parlamenti vita időtartamát a szaktárca nem láthatja előre. A Matáv részéről ugyanakkor jogos a kérés, hiszen a szükséges törvényi keretek időbeni megalkotása a liberalizációra való felkészülést minden oldalon segíthetné. Az idő sürget, hiszen ha a kormány valóra akarja váltani terveit, már csak szűk egy esztendő áll rendelkezésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a távközlési törvény nyár közepi módosításáról mekkora vita alakult ki, a komplett hírközlési törvénycsomag parlamenti elfogadása mindenképpen elhúzódhat. A kábelpiaci szabályozás megváltoztatását több hónapig tartó egyeztetés és vita előzte meg, pedig annak jelentősége messze elmarad a teljes liberalizációétól.

A vezetékes távközlés jövőjét alapvetően befolyásoló tárgyalásokat árgus szemekkel figyelik a kisebb helyi telefontársaságok (LTO-k) és az alternatív szolgáltatók is. Előbbiek száma az utóbbi hónapokban erősen csökkent, a Jásztel megvétele után ugyanis a korábban CG-Sat/Matel csoportként ismert, nevét most Vivendi Telecom Hungaryre változtató francia vállalat a legnagyobb falatnak számító United Telecom Investment (UTI) felett is megszerezte az ellenőrzést. A pénzügyi részleteiben nem ismert adásvételt, ha úgy tetszik, házon belül ütötték nyélbe, hiszen a Vivendi a szintén francia Alcateltől vette meg a döntő arányú részesedést. A francia csoport mellett belépett a helyi telefonszolgáltatás területére az eddig csak kábeltévés és internetszolgáltató vállalkozásokat egyesítő United Pan-Europe Communication (UPC) is, megvásárolva az országban kábeltévés és telefonhálózatot együtt építő Monor Telefon Társaságot. A Matáv mellett így a helyi koncessziós telefonszolgáltatói piac háromszereplősre csökkent: a Vivendi és a UPC mellett már csak a HTCC-csoport (Hungarian Telephone and Cable Corporation) tartja eredeti függetlenségét.

Szolgáltatók érdekütközése

Az LTO-k egyébként már jelezték, rendkívül zavarónak tartják, hogy a szaktárca egyelőre csak a Matávval tárgyal a liberalizáció előrehozataláról, holott a döntés következményei ezeket a társaságokat szintén érintik. A kormány tervei szerint ugyanis az LTO-cégek konceszsziós szerződéseit is módosítani kell. A hatályos szerződések szerint a Matáv és a többi helyi szolgáltató kizárólagos engedélyének lejárta között átlagban nyolc hónap különbség van. Vagyis a szabályozás szerint lenne egy olyan több hónapos időszak, amikor a Matáv területeire már bármelyik társaság beteheti lábát, az LTO-k primer körzeteiben azonban marad a monopolhelyzet. Hogy ez a nyolc hónapos késleltetés, amely nyilvánvalóan kedvező a kisebb LTO-vállalatokra nézve, megmarad-e, még nem tudható, hiszen a tárgyalások a hátralévő szűk idő ellenére még nem kezdődtek el – a minisztérium jelzése szerint addig nem is kezdődnek, amíg a Matávval nincs megegyezés.

Az alternatív szolgáltatók más szempontok miatt várják türelmetlenül a tárgyalások végső eredményét. A piaci liberalizáció ugyanis azt jelentené, hogy a lakossági előfizető is szabadon választhatja meg telefonszolgáltatóját. Mivel minden egyes lakáshoz az új szolgáltatók nem fognak újabb vonalakat kiépíteni, ez csak úgy képzelhető el, ha a cégek a Matávtól vagy a helyi telefontársaságtól bérbe veszik a kapcsolatteremtéshez szükséges hálózatrészeket. A formálódó hírközlési törvény egyik legfontosabb feladata tehát az lesz, hogy a bérbeadás pontos feltételeit meghatározza. A paramétereken ugyanis rendkívül sok múlik – mondják a szakemberek –, hiszen a bérlés szabadságának mértéke gyakorlatilag azonos a liberalizáltság fokával. Óva intenek viszont az alternatív szolgáltatók attól, hogy az időpont előrehozása miatt a teljes szabadságot feláldozza a minisztérium. Álláspontjuk szerint, ez esetben a korábbi időpont az előfizetők számára nem hozná meg a kellő mértékű versenyt, így a tarifák csökkenését sem.

Változó tarifák

Hogy milyen mértékű díjcsökkenés várható, azt a fent említettek miatt nehéz megjósolni; a nemzetközi távbeszélő-forgalomban mindamellett az internetes technológia – Internet Protocol (IP) – hozhatja meg az áttörést. Maga a Matáv már korábban tesztelte a megoldást, a monopoljogon ütött első komolyabb résként azonban a rivális PanTel Rt. is bevezette a szóban forgó IP-telefonálást az üzleti előfizetők részére. Hasonló szolgáltatással indult el nemrég a Novacom is, amely a távhívások díjának akár 40 százalékos esését is ígéri. Az internetes telefont a magánszemélyek a Matáv-monopólium miatt nem vehetik igénybe, az alternatív cégek mindamellett már az ő kiszolgálásukra is készülnek. Az IP-telefonálásra emellett csak akkor adja ki a Hírközlési Főfelügyelet az engedélyt, ha az a hagyományos telefonos hangátvitelhez képest 250 milliszekundumos késleltetéssel történik. Ez a késleltetés azonban nem a mondatok szétesését, csupán a hang alig érezhető, de későbbi megérkezését okozza, mint ahogy azt a műholdas közvetítéseknél vagy néha a mobiltelefonoknál már megszoktuk. Az alternatív szolgáltatók azonban hangsúlyozzák, hogy alkalmazott technológiájuk már kész a hagyományossal megegyező minőségű internetes telefonálásra, a rendszer „butítása" az előírások miatt történik. Nem kell korlátoznia magát viszont a Pannon GSM-nek és a Westel 900-nak, mivel szolgáltatásuk a mobilkommunikáció területére esik. Az előbbi már november közepétől, az utóbbi december elejétől kínál olcsóbb nemzetközi távhívást előfizetőinek. A vezetékesnél 10-40 százalékkal kedvezőbb díjak bevezetését az teszi lehetővé, hogy a két GSM-társaság az internet hálózatát veszi igénybe, „megkerülve" a Matávrendszerét.

A liberalizációig még néhány Matáv-tarifa- és előfizetőidíj-emelésen kell túlesniük az előfizetőknek. Lapzártánkig a 2000. januártól életbe lépő pontos adatok még nem voltak elérhetőek, a szolgáltatók és a szaktárca közötti egyeztetés az előző évekhez hasonlóan több hónapig húzódik. Azt mindenesetre már tudni lehet, hogy a tavalyihoz hasonló tarifaváltozások várhatóak: a helyi beszélgetés díjai emelkednek, a távbeszélődíjak csökkennek, az előfizetési díj az átlagnál jóval nagyobb mértékben emelkedik, maga az átlag pedig 6 százalék körül várható, mind a Matáv, mind a többi LTO területén.

Mozgásban a mobilpiac

Az elmúlt hónapokban tovább erősödött a mobiltelefon-piac. Az év harmadik negyedére a Westel Rádiótelefon Kft. elérte a 100 ezres, a Pannon GSM az 550 ezres, a Westel 900 pedig a 750 ezres előfizetői számot: az elterjedtség tehát még az év vége előtt átlépte a lélekszámhoz viszonyított 14 százalékos határt. A fejlődés ütemét jól mutatja a Westel 900, amely egy év alatt 500 ezerről 750 ezerre növelte előfizetői bázisát, azaz növekedése elérte az évi 50 százalékot. A novemberi tesztüzem után ebben a környezetben indította el 1800-as szolgáltatását decembertől a Vodafone, amely a szolgáltatások bővülését és személyre szabottabb csomagjaival olcsóbb telefonálási lehetőséget ígért. Az új szolgáltató belépésével minden bizonnyal tovább élesedik a verseny a mobiltávközlési piacon, s ennek eredményeként néhány éven belül árcsökkenés is bekövetkezhet. A társaság a következő 15 év alatt 500 millió dollárt fektet be Magyarországon, a jövő év végére mintegy 10 százalékos piaci részesedést akarnak elérni. Szakértők szerint a jelenlegi mintegy 1,3 millió mobil-előfizető száma 2002 végéig megduplázódhat, 10-15 év alatt pedig megháromszorozódhat.

Az ország első 900-as és 1800-as duális hálózatának – illetve hálózatrészeinek – rendkívül gyors kiépítése ráirányította a figyelmet az átjátszóállomások és bázisállomások élettani hatásai körül kialakult vitákra is.

Fontos változása volt a mobilpiacnak, hogy a Matáv 885 millió dolláros opciós vételi jogot szerzett a két Westel cég 49 százalékos részesedésére. A társaság már a kezdetektől fogva többségi, 51 százalékos részvénypakettel rendelkezik, az amerikai MediaOne viszont most a Matáv körülbelül 30 százalékos tulajdonosának számító Deutsche Telekomnak adta át a két Westel céget is tartalmazó kelet-európai mobilportfólióját. A Matáv és tulajdonosa közötti, jövő év közepétől érvényes opciós szerződés megkötése ezek után logikusnak tűnt, mivel a Matávról már korábban is köztudott volt, hogy a jól jövedelmező mobilcégekben növelni szeretné befolyását. Abban az esetben, ha a cég jövőre él vételi jogával, a lépést a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell majd hagynia. A hivatal viszont a Jásztel és a kábeltelevízió-piaci törvénymódosítási vita során már megmutatta: érzékenyen reagál a távközlési szolgáltató terjeszkedési terveire.

Internetpiaci fejlemények

Folytatódott a konszolidáció az internetszolgáltatói piacon is, a budapesti ProNet a norvég Telenor birtokába került, míg a jóval nagyobb falatnak számító Elender Rt.-t az amerikai PSINet vette meg. A hazai internetezők száma továbbra is igen lassan emelkedik, a piacon ennek ellenére a későbbi dinamikus fejlődés reményében jelentős összegek mozognak. Az ügyfélbázis növelésére tett legújabb kísérletnek a Nyugatról átvett személyiszámítógép-lízingelési akciók számítanak. A számítástechnikai gyártók és az internetszolgáltatók a megoldás magyarosításával és a mobiltelefonoknál már bevált „hűségnyilatkozat" módszerével próbálnak előfizetőket toborozni. A nagyobb szolgáltatók közül elsőként az Elender Rt. lépett, amely első körben a Hewlett-Packarddal közösen a budapesti ügyvédeket célozta meg az egyszeri kis összegű befizetéses és havidíjas konstrukciójával. A GTS-DataNet a Compaq-kal szövetkezett, hasonló jellegű ajánlatát viszont bárki igénybe veheti. Az első napokban az akcióhoz körülbelül félezren csatlakoztak. Végül a Matáv Net jelentette be, hogy szolgáltatásmegrendelés fejében Albacomp számítógépeket ad előfizetőinek.

Az internetes elérési módok közül továbbra is egyeduralkodó a telefonvonal, mivel a kábeltelevíziós szolgáltatók eddig csak kevés településen tudták beindítani nagy sávszélességű szolgáltatásukat. A főváros egyes kerületeiben a UPC Magyarország az év végére, illetve a jövő év elejére ígérte szolgáltatása elindítását. A tartalomszolgáltatói piacon kevesebb volt a mozgás, szakértők szerint hosszú távon csak néhány internetes kezdőoldal, azaz portál tud nyereségesen fennmaradni, a kínálkozó helyekre viszont sok a jelentkező. A Matáv Origója, a DataNet Online kezdőoldala és az Internetto, valamint az Index mellett a Telnet Magyarország gondozásában portállá fejlődött a korábban ingyenes tárhelyet nyújtó Extra és EOL néven az Elender nyitólapja is. A valóban elektronikus kereskedelminek nevezhető szolgáltatások terén azonban alig történt előrelépés. A bankok és a pénzintézetek közel fele még meg sem jelent a világhálón, rendkívül csekély azon termékek és szolgáltatások aránya, amelyek csak az interneten keresztül érhetők el vagy vásárolhatók meg. Felmérések szerint a szörfözők továbbra is idegenkednek bankkártyaszámaik megadásától, az on-line áruházak pedig gyakorlatilag színes és rendelést felvevő katalógusoknak tekinthetők, az olcsó és hatékony házhoz szállítási módok még hiányoznak.

Az Andersen Consulting idevágó tanulmánya szerint Magyarországon a közeljövőben egyre több vállalat nyit ügyfélszolgálatot az interneten, s a magyar gazdaságot legalább olyan gyorsan alakítja át az elektronikus kereskedelem, mint az amerikait. Az elektronikus kereskedelem európai tendenciáit vizsgáló elemzés szerint ma még a magyar vállalatok többsége passzívan fogadja az elektronikus kereskedelmet, s a cégvezetők zöme nem érzékeli az ebben rejlő lehetőségeket. Néhány vállalat ugyan már hozzálátott az internet felhasználására vonatkozó koncepcionális terv kidolgozásához, ám az elektronikus kereskedelem bevezetésére irányuló erőfeszítések nem kapcsolódnak szervesen a vállalat üzleti stratégiájához. Az Andersen Consulting tanulmánya szerint jellemző, hogy a bankok 55 százalékának, a brókercégek 75 százalékának, illetve a biztosítótársaságok 70 százalékának nincs weboldala. Ez a szakértők szerint jól tükrözi a magyar pénzügyi szektor kiaknázatlan lehetőségeit. A magyar biztosítók sem rendelkeztek a tanulmány elkészültekor internetalapú üzleti megoldással. Az elemzés kimutatta, hogy Magyarországon az on-line vásárlás gyerekcipőben jár. Alacsony az internetes eladásokból származó bevétel, összehasonlítva az üzleti tevékenység hagyományos formáival. Az idén például a magyarországi business-to-customer, azaz a fogyasztók felé irányuló elektronikus kereskedelem nem haladja meg a 100 millió forintot. A tanácsadó cég elemzése szerint a jövőben viszont egyre több vállalat nyit ügyfélszolgálatot, s egyre nagyobb számban jelennek meg a telekommunikációs cégek és pénzügyi intézmények az interneten. Ennek jórészt az az oka, hogy az új ügyfélszolgálati csatorna bevezetése jelentős költségmegtakarítással jár, s csökkenti az ügyfélelvándorlások számát. Az Andersen Consulting szerint egy interneten lebonyolított kapcsolatteremtés a hagyományos irodai költségek századrészébe kerül, s tizede a call center ilyen jellegű kiadásainak.

Árképzési metódus A vezetékes távközlési tarifák meghatározásának az utóbbi években alkalmazott módja, hogy az érintett cégek és a KHVM szeptember körül megkezdi az egyeztető tárgyalásokat. A szaktárca ezek után a Pénzügyminisztériummal is egyeztet, az új tarifák pedig mindig januártól lépnek életbe. A tárgyalások általában elhúzódnak, a vita az emelés mértékéről, technikájáról és az összekapcsolási díjak – az egyes szolgáltatók közötti díjmegosztásának – megállapítása körül alakul ki. A jelenleg alkalmazott módszer szerint a Matáv az aktuális év szeptemberében mért inflációnál 2 százalékkal kisebb mértékben – idén ez 6 százalék körül van – emelheti átlagosan tarifáit. A szabályozás ennek értelmében úgynevezett „ársapkás", az emelés a maximumnál lehet kisebb is. Lényeges ezenkívül az is, hogy a változtatás átlagos mértékére szabják ki a maximumértéket, egyes szolgáltatások ettől akár mindkét irányban is jóval eltérhetnek. A Pénzügyminisztériumnak azért kell jóváhagynia a tervezetet, mert a telefondíjak az éves inflációra is hatással vannak. Végső soron emiatt lett az emelés mértéke a várható inflációhoz kötve. A tarifaváltoztatásokra azért van szükség, hogy a távközlésen belüli keresztfinanszírozás megszűnhessen. Jelenleg a Matáv még egyes szolgáltatásokért – mint például a vonalak fenntartása vagy a helyi beszélgetések – kevesebb díjat szed, mint amennyibe az ténylegesen kerül, más szolgáltatásoknál fordított a helyzet. Ebben az állapotban a monopoljogokat megszüntetni nem lehet, hiszen akkor a veszteséget termelő szolgáltatásokba egyik cég sem fektetne be. A valós értékekre való átállást politikai okokból folyamatosan valósítják meg a kormányok, hiszen például a havi előfizetési díjak drasztikus egyszeri emelése óriási tömegelégedetlenséget váltott volna és váltana ki. A tárgyalások évek óta arról folynak, hogy a lépcsőzetes átalakítás éppen aktuális mértéke mekkora legyen. Egyes hírek szerint idén a 2000. év problémája miatt várhatóan csak februártól kell majd – átlagosan 4, de a havi előfizetésnél akár 50 százalékos – tarifaemelésre számítani: addigra kiderül, hogy a társaságok számlázórendszerei zökkenőmentesen túlélték-e a dátumváltást. Vitára adhat még okot, hogy mit tekintenek a felek valós költségeknek – ez lenne az alapja a liberalizáció utáni áraknak és efelé közelítünk évről évre –, a minisztérium és a Hírközlési Főfelügyelet azonban e tekintetben pontos mérésekkel alátámasztott értékeket ígér. Minden üzleti vezetékes- és minden mobiltelefon-szolgáltatás már a kezdetek óta liberalizált, vagyis a tarifákat a piaci kereslet-kínálat, illetve a technikai feltételek s maguk a szolgáltatók határozzák meg. Így fordulhatott elő a mobiltelefon-tarifák évek óta tartó esése vagy stagnálása, és a jelek szerint a szolgáltatók jövőre sem emelik áraikat. A teljes piaci liberalizáció után a vezetékes ágazatban ugyanilyen rendszer lesz, mégsem szabad hasonlóan nagy áresésekre számítani. A mobiltelefon piaca magas árakról indult, és a piaci verseny szorította le azokat. A vezetékes szolgáltatások egy része – mesterségesen alacsony értékről indulva – éppen a piacfelszabadításra érhet el a gazdaságosságot jelentő küszöbig.

Mobilitás és fúziós hullám

Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy az internet a szektor minden területén alapvető változásokat indított el, az elektronikus világháló bevonult a távközlésbe. A fejlődés rendkívül gyors, gyakran már követhetetlen, a nemzetközi piaci trendeket nézve ma már az internet elsöprő szerepe nem is kérdéses: az elektronikus kereskedelem kifejezést pedig legalább olyan sokszor használjuk, mint néhány éve az internetet, és a technológiák között a rendkívül nagy sávszélességet biztosító vezetékes és a mobilrendszerek törnek előre.

Az idei év egyik fontos fejleménye, hogy a piac szereplői az internetet a mobilitás irányába is kiterjesztik. Megkezdték a világpiaci sikertörténetnek tekintett GSM digitális telefonrendszerek felkészítését, illetve az átállítását a harmadik generációs hálózatokra és szolgáltatásokra. A jövő első hírnökeiként világszerte bemutatják az úgynevezett WAP-technológiát alkalmazó mobiltelefonokat. Ezekkel már nincs szükség számítógépekre az internetkapcsolathoz, mert a WAP-ra felkészített internetes oldalak megjelenhetnek a telefon képernyőjén. A mobilkészülékek megfelelő minőségű internetes csatlakozásának viszont elengedhetetlen feltétele a nagyobb sávszélesség. Ehhez nyújt segítséget a GSM-hálózatok gyorsítása, a HSCDS, illetve a GPRS-technológia, melyet 2002-2003 körül a harmadik generációs, on-line multimédiás telefonok és hálózatok követnek majd. A vezető mobiltelefon-gyártók előrejelzései szerint a mobil-előfizetők száma néhány éven belül elérheti az egymilliárdot, vagyis megközelítheti a vezetékes telefonnal rendelkezők táborát.

A vezetékes távközlési szolgáltatások területén viszont már a sávszélesség növelése lett az első számú feladat, hiszen a felhasználók multimédiás (hang-kép-video) alkalmazások iránti étvágya csillapíthatatlannak tűnik. A piaci szereplők azon dolgoznak, hogy az internetes, IP-alapú szolgáltatásaikat minél sokrétűbben tegyék elérhetővé. Ma már nincs olyan jelentős távközlési világcég, mely az IP-alapú, interneten keresztüli telefonálásra ne kínálna a hagyományosnál jóval olcsóbb megoldást, az internet eléréséhez pedig a telefonvonal mellett a legkülönfélébb infrastruktúrákat igyekeznek igénybe venni. Indulnak már távközlési szolgáltatások műholdas rendszereken keresztül is, bár az Iridium csődje a startvonalnál álló többi vállalkozást is megfontoltabbá tette. A kábeltelevíziós hálózatok megszerzéséért ádáz harcok folynak, de feljavították már a hagyományos telefonvonalakat az ADSL és más technológiák segítségével, és Németországban megindultak a szolgáltatások az elektromos hálózaton keresztül is. Ez utóbbi megoldás a világ legnagyobb szakkiállításán, a februári CeBit rendezvényen már külön pavilont is kap majd.

A szektor vállalkozásait egy cél vezeti: minél több potenciális vásárló számára elektronikus kereskedelmi megoldások nyújtása. A felmérések szerint Amerika északi fele után idén már a nyugat-európai cégek is felkészültek az elektronikus kereskedelmi hátrányuk ledolgozására, a szakemberek szerint pedig e tekintetben az öreg kontinens a következő évtizedben akár le is hagyhatja az Újvilágot.

A gyors fejlődésnek és a folyton alakuló világpiacnak a cégek soha nem látott koncentrációs törekvésekkel igyekeznek megfelelni. Amerikában nemrég létrejött a világ eddigi legnagyobb értékű vállalati fúziója az MCI WorldCom és a Sprint között, de nem múlik úgy el nap, hogy a vezető cégóriások közül valamelyik ne jelentene be egy kisebb vagy nagyobb felvásárlást. Elemzők egybehangzó véleménye szerint hosszú távon csak néhány globális vállalatbirodalom maradhat fenn, az elindult helyezkedés tehát létfontosságú lehet. A mobiltelefon-piac idei legnagyobb eseménye kétségtelenül annak a Vodafone AirTouch óriásnak a létrejötte, mely világszerte már több mint 24 millió előfizetőt egyesít, és amely a magyarországi harmadik DCS 1800-as tendert is megnyerte.

Torontáli Zoltán