Több képviselő-testület rendeletben tiltotta meg a mobiltornyok felépítését az illetékességi területén, a lakosság pedig a már telepített tornyok ledöntésétől sem riadt vissza. A jogszabályalkotók mostanra rendezték az antennák és adótornyok engedélyezésével kapcsolatban felmerült hatásköri vitákat, a lakosság hiedelmeit pedig széles körű tájékoztatással igyekeznek eloszlatni a szolgáltatók.
Az 1997. évben életbe lépett építési törvény mindenfajta építési tevékenységet – tekintet nélkül az építmény rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, anyagára, az építés módjára – az építésügyi hatóság engedélyezéséhez kötötte. Az építésügyi hatósági jogkörrel első fokon a települési (városi) önkormányzat jegyzőjét ruházta fel. Ennek megfelelően bármilyen építmény felépítésére, bontására, használatbavételére, fennmaradására az önkormányzat jegyzője adhatott engedélyt.
1997-ben ugyanakkor kormányrendelet hívta életre a Hírközlési Főfelügyeletet és szerveit mint hírközlési hatóságot, melynek egyes esetekben engedélyezési jogkört is adott. Az önkormányzatok elégedetlensége innen fakad. Az adótornyok építési engedélyezésének jogát ugyanis az önkormányzatok maguknak vindikálták, ám a jegyzők és a hírközlési felügyeletek működése során hatásköri átfedések keletkeztek.
Az elmúlt két évben a rádiótelefonok használata oly mértékben elterjedt, hogy a mobilszolgáltatók egyre több átjátszóantennát telepítettek, és ezzel kiéleződött a tornyok engedélyezése körüli vita. A hatóságok és az építtetők közötti szóváltás felhívta a jogszabályalkotók figyelmét a joghézagra, így a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca rendeletet alkotott a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről.
Az engedélyező hatóság
Az október 15-től hatályos 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet szabályozza a távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, valamint a telekhatáron túlterjedő hálózatok létesítését és megszüntetését.
A távközlési építmények építési munkálatainak engedélyezését, illetőleg ellenőrzését a Hírközlési Főfelügyelet és az irányítása alatt álló felügyeletek (hírközlési hatóság) végzik. Az engedélyezési eljárásokért az eljáró hatóság részére meghatározott díjat kell fizetni. Az építtető a hatósági engedélyezési eljárás díját a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a Hírközlési Főfelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032020-01749007-00000000 számú keretszámlájára köteles befizetni.
Az engedély iránti kérelem
A hírközlési hatósági engedély iránti kérelmet az építtető a rendelet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő. Az építtető nem köteles engedélyezési eljárást kezdeményezni, ha a távközlési építmény építése, használatbavétele vagy megszüntetése
- idegen ingatlan igénybevétele nélkül lehetséges (kivételt képeznek ez alól az antennák és antennatartó szerkezetek),
- olyan antennát vagy antennatartó szerkezetet érint, amelynek kiterjedése vagy együttes kiterjedése a 4,0 métert nem haladja meg,
- üzemi célokat szolgáló közforgalmú vasút területén valósul meg,
- a kőolajvezeték, földgázvezeték és villamosmű tartozékának minősül,
- föld alatti (mélyszinti) bányában üzemi célokat szolgál.
Igazolások
Az építtető az építési, fennmaradási és bontási engedélyezés iránti jogosultságát – ha saját tulajdonában lévő ingatlanon épít – az érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát bizonyító tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, jogerős hagyatékátadó végzéssel, jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel, haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel igazolhatja.
Ha idegen tulajdonban lévő ingatlanon épít, úgy ezeken kívül be kell szereznie az ingatlannal rendelkezni jogosult személyek hozzájáruló nyilatkozatát, vagy az ezt pótló hatósági határozatot, bírósági ítéletet, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokbaadását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozatot.
Közös tulajdonban álló ingatlan esetében csatolni kell a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet.
Közreműködők
Az engedélyezési eljárásban meghatározott szakhatóságok és közművek, az érintett építmények, ingatlanok, valamint az érintett közutak és távközlési építmények tulajdonosai, kezelői (üzemeltetői) vesznek részt. A szakhatóság hozzájárulása a hatáskörébe tartozó szakkérdések vizsgálatára terjed ki. Ha a szakhatóság a hozzájárulását megadja, a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el.
A távközlési építményekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túl a közművek, közszolgáltató szervezetek, szakértői intézetek vesznek részt. A közművek nyilatkozatát az építtető, illetőleg a tervező köteles beszerezni. A közművek nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a távközlési építmény megfelel a jogszabályoknak, az alkalmazott szabványoknak és a szakszerű megoldás követelményeinek.
Elvi építési engedély
Az építtető az építési engedély benyújtása előtt a várható hatósági és szakhatósági követelmények pontosítása, a tervezett építmény építési környezetbe való beilleszthetőségének előzetes megismerése céljából elvi építési engedélyt kérhet. Köteles elvi építési engedélyt kérni, ha
- két vagy több primer körzetben létesül közcélú távbeszélő-hálózat,
- a távközlőhálózat építése több ütemben folyik, és a kivitelezés várhatóan két évnél hosszabb ideig tart, vagy
- a távközlőhálózat felszíni létesítményeit (építményeit) védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni.
Az elvi építési engedély a jogerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes. Az engedély érvényessége egy ízben, egyévi időtartamra meghosszabítható. Nem hosszabbítható meg az elvi építési engedély, ha a hatályos jogszabályok, valamint a műszaki előírások időközbeni változása miatt az már nem lehetséges.
| A szolgáltatók A távközlési építmények engedélyezéséről szóló rendelet tisztázta, hogy az építési munkálatok engedélyezését a hírközlési hatóság – vagyis a Hírközlési Főfelügyelet és a területi hírközlési felügyeletek – végzik. A toronyépítések ellen hozott önkormányzati rendeletek törvénytelenek, ugyanis a helyi hatóságok rendeletei nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintű jogszabályokban szabályozottaknál. Az önkormányzatoknak vissza kell vonniuk az ilyen tárgyú rendeleteiket, amennyiben nem teszik meg, panasszal lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz. Az új rendelet összhangban áll a nyáron módosított távközlési törvénnyel is. A jogszabály megoldotta a hatásköri vitákat, a szolgáltatók és a lakosság érdekellentéteit pedig maguknak az érintetteknek kell rendezniük. A távközlési szolgáltatókat kötik a koncessziós szerződésben vállaltak, miszerint magas színvonalú szolgáltatásra kötelesek. Ezt pedig csak úgy tudják megvalósítani, ha újabb mobiltornyokat építenek. Az újabb mobilhálózatok telepítéséhez is több mobiltorony felállítására van szükség. A távközlési törvény és az építmények engedélyezéséről szóló rendelet ezt a problémát úgy igyekszik áthidalni, hogy arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy közös felépítményeket használjanak. A törvény rendelkezése szerint a különféle távközlőhálózatoknak olyan egységes műszaki feltételek szerint kell létesülniük és működniük, hogy meghatározott esetekben a szükséges kapcsolat létesítéséhez megfelelő egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök stb.) beiktatásával együttműködni képes működő rendszert alkothassanak. A távközlési szolgáltatók az ország közcélú távközlőhálózatának egysége érdekében a hálózatok létesítése, működtetése, módosítása és megszüntetése során együttműködni kötelesek. Együttműködésük kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra és az adatszolgáltatásra; a működtetéshez kapcsolódó mérésekre; a karbantartási rendszerek összehangolására, valamint a szolgáltatási zavarok elhárítására. A szolgáltatók közötti együttműködésre jelenleg is van példa. A Pannon GSM és a Westel 900 már most is több helyen közösen használja a mobiltornyokat. Az 1800-as frekvencia megnyitása és a Vodafone piacra lépése nem jelenti az antennák megháromszorozódását. A tömeges antennaépítésektől való félelem így megalapozatlan. Újabb antennákra természetesen szükség van, hiszen az előfizetők száma egyre nő, és az igényeket csak a hálózatbővítéssel lehet megoldani. A szolgáltatók szerint attól sem kell tartani, hogy a gomba módra szaporodó antennák elcsúfítják a városképet, mert a formatervezett vagy rejtett antennákra már mindkét működő szolgáltatónál vannak pozitív példák. A mobilantennák képe még valóban szokatlan, ám semmivel sem zavaróbb, mint a háztetőkön lévő televízió-, rádió- és műholdantennák dzsungele. A jövőben létesítendő mobiltornyok és antennák tekintetében pedig már vannak törekvések a tájba illeszkedő bázisállomások kialakítására. |
Építési engedély
Az építési engedélyt az elvégezni kívánt munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építés esetében az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni.
Az építési engedély iránti kérelmet az építtető nyomtatványon kérheti az alábbi mellékletekkel együtt:
- távközlőhálózat építési engedélyezési terveihez, a távközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térkép (az engedélyezési eljárás során a hatóság szükség esetén – illetőleg a földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva – a nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 – Budapesten 1:5000 – méretarányú térképet, továbbá más részletes térképek, domborzati/terep metszet csatolását is igényelheti),
- torony esetén az engedélyezési tervet és az 1:500 vagy 1:200 méretarányú telepítési helyszínrajz,
- az építési jogosultságot igazoló okirat,
- környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata,
- antennák és antennatartó szerkezetek, magassági építéskorlátozási igény esetén az építésügyi hatóság nyilatkozata arról, hogy a tervezett összeköttetés nyomvonala magasépítési korlátozással biztosítható, valamint a kérelemmel érintett közös határvonalú építési telkekkel rendelkezni jogosultak neve és címe,
- az elvi építési engedély száma, kelte,
- műtárgy (híd, alagút stb.) igénybevételére vonatkozó hozzájárulás,
- termőföld vagy mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld esetében a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozata,
- az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratok,
- a tervező nyilatkozata, hogy a hatályos minőségi, biztonsági, környezetvédelmi és szakmai szabályokat figyelembe vette, a megfelelőségi igazolások rendelkezésre állnak, az altervezők munkáját összehangolta, a tervek szakszerűek, és a távközlési építmény létesítése műszaki indokok miatt másként nem oldható meg,
- a távközlési építmény tervezett létesítési költségei (költségvetés).
Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két évig érvényes. Nem szűnik meg az építési engedély érvényessége, ha az építést az építtető két éven belül megkezdte, és az építmény az építés megkezdésétől számított öt éven belül a használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik.
A hatóság az építési engedély érvényességét – az építtető kérelmére – egy évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott körülmények nem változtak meg. Az építtető jogutódja az érvényes építési engedélyt jogosult felhasználni, de köteles a jogutódlásról a hatóságot írásban tájékoztatni. A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől csak a hatóság előzetes engedélyével szabad eltérni.
Antenna elhelyezése
Az építmény vagy műtárgy, födém, egyéb tartószerkezet külső részén vagy az építményen kívüli antenna (külső antenna) létesítésére irányuló szándékról az építtető az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, üzemeltetőjét a létesítést vagy az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően tizenöt nappal írásban köteles értesíteni.
Az ingatlan tulajdonosa az ingatlan állagának veszélyeztetése vagy használatának akadályozása miatt kifogásolhatja az antenna létesítését. A kifogást az építtetővel – az ok, valamint az esetleg javasolt módosítás megjelölésével – az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell közölni.
Az építési engedélyhez nem kötött antenna megépíthető, ha az ingatlan tulajdonosa ahhoz hozzájárul. Az antenna tulajdonosa köteles az antennát az ingatlan tulajdonosának írásbeli felszólítására az épület lebontása, nagyobb mérvű átalakítása, tetőszerkezetének felújítása vagy új épület létesítése esetében áthelyezni, átépíteni, illetőleg eltávolítani. Tulajdonosváltozásnál az új tulajdonos jogosult az antennát eltávolítani, ha annak elhelyezéséhez nem járul hozzá.
A hatóság felszólítás nélkül eltávolíttathatja a rádió- vagy televízió-műsor vételét, illetőleg a távközlő berendezés üzemét zavaró, az elhagyott, továbbá az élet- vagy vagyonbiztonságot, illetőleg a villamosmű működését veszélyeztető, a nem építésiengedély-köteles vagy az építési engedély nélkül épített, illetőleg az engedélyezett, de nem megfelelően karbantartott antennát.
Az antenna áthelyezésének, átépítésének, illetőleg eltávolításának költsége az antenna tulajdonosát terheli.
Használatbavételi engedély
Az építési engedély alapján létesített távközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított harminc napon belül kell benyújtania a hatósághoz. A használatbavételi engedélyt a távközlőhálózat egyes – önállóan üzembe helyezhető – szakaszaira is lehet kérni.
A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- az építtető és – ha nem azonos az építtetővel – az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét),
- a távközlési építmény megnevezését, telepítési címét, helyrajzi számát,
- az építési engedély számát és keltét,
- az építés befejezésének időpontját,
- az építmény tényleges létesítési költségét (költségvetés).
A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell a távközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit, valamint a közműnyilvántartó igazolását, a távközlési építmény geodéziai bemérési rajzát, az érintett közmű tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását, a villamos és érintésvédelmi mérési jegyzőkönyveket, felelős műszaki vezetői nyilatkozatot.
Ha távközlési építményt engedély nélkül vagy attól eltérő módon, szabálytalanul építettek, az építtető fennmaradási engedélyt kérhet, feltéve hogy az megfelel a jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági előírásoknak.
A hatóság a szabálytalanul épített távközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, annak lebontását rendeli el, ha az átalakítással sem felel meg a jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági előírásoknak, vagy az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el, illetőleg a hatóság által határozatban előírt határidőben az építtető a fennmaradási engedélyt nem kérte.
Ha a hatóság a fennmaradási engedélyt kiadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie.
Bontási munkák
A távközlési építmények lebontását, illetőleg megszüntetését az üzemben tartó – a munka tervezett megkezdése előtt legalább hatvan nappal – köteles bejelenteni a hatóságnak.
Ingatlan-nyilvántartásban szereplő létesítmény esetén a bontási munkák befejezését követően az építtetőnek – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz harminc napon belül benyújtani.
Bírság
A hatóság bírsággal sújtja azt az építtetőt, aki az engedélyhez kötött munkát nem az előírtaknak megfelelően végzi. Nem szabható ki a bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete óta öt év már eltelt, illetőleg az már legalább hat hónapja a hatóság tudomására jutott, és a hatóság intézkedést nem kezdeményezett.
A bírság mértéke :
- az engedély nélkül épített távközlési építmény esetén a tényleges kivitelezési költség 50%-a, de legalább 500 000 Ft,
- az engedélytől való eltérés esetén a tényleges kivitelezési költség 20%-a, de legalább 100 000 Ft, de egyik esetben sem lehet több a tényleges kivitelezési költség 100%-ánál.
Nyilvántartás
A jogerős elvi építési, építési, használatbavételi, fennmaradási és bontási engedélyekről a hatóság nyilvántartást vezet. E nyilvántartást a hatóság minden év július 31-éig köteles felülvizsgálni és a hiányzó adatokat pótlólag megkérni. A nyilvántartást minden érdekelt megtekintheti.
A szomszédok jogai
A távközlési törvény megállapítja, hogy a hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. értelmében az engedélyezési eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A távközlési építmények engedélyezéséről szóló rendelet azonban az eljárásban részt vevők körét taxatíve sorolja fel. Ez különösen az ingatlantulajdonosok szempontjából érdekes. A rendelet alapján ugyanis az engedélyek kiadásánál csak annak a tulajdonosnak kell hozzájárulásáról nyilatkoznia, akinek a telkén a torony létesülni fog. Az eljárásban pedig csak az "érintett" ingatlanok tulajdonosai vehetnek részt, vagyis a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú – közvetlenül szomszédos – telkek tulajdonosai.
Ingatlanhasználati jogok
A távközlési törvénynek 1999. július 28-tól hatályos módosítása szabályozza azokat az ingatlanhasználati jogokat, amelyekkel az építtető élhet. Ezeket a jogokat természetesen csak akkor lehet érvényesíteni, ha a tulajdonos a hozzájáruló nyilatkozatát megadta.
Karbantartás, ellenőrzés
Ha a tulajdonos beleegyezett abba, hogy az ingatlanán antenna vagy mobiltorony létesüljön, akkor köteles megengedni a szolgáltatónak, hogy a távközlési építményt karbantartsa, működését ellenőrizze. A szolgáltató ilyen tevékenysége azonban a tulajdonos ingatlanhasználati jogait kisebb-nagyobb mértékben korlátozza.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy előzetes értesítés alapján a közcélú távközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője az ingatlan területére karbantartás és hibaelhárítás céljából belépjen. Az ingatlan tulajdonosát ebben az esetben a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni köteles, hogy a hatóság erre feljogosított képviselője szakfeladatának ellátásához szükséges mértékben, illetőleg ellenőrzés céljából az ingatlan területére belépjen.
Kisajátítás
A közcélú távközlési szolgáltató, ha műszaki indokok miatt másként nem oldható meg, az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezést, vezetéket, antennát létesíthet. Ha ilyenkor a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti a szolgáltatótól. Kisajátítás esetében a kisajátítást kérőnek be kell szereznie a hatóság véleményét is.
A törvény tehát előírja, hogy a szolgáltató csak a szükséges mértékben zavarhatja az ingatlan tulajdonosát, amennyiben a mobiltorony vagy antenna telepítése a lakók nyugalmát háborgatja, végső esetben kisajátítást is kérhetnek.
Szolgalmi jog
Az ingatlanok használatának korlátozása megvalósulhat úgy is, hogy a távközlő eszközöknek az ingatlanon való elhelyezése érdekében a szolgáltató közérdekből kéri, hogy szolgalmi jogot, illetőleg vezetékjogot alapíthasson. A szolgalmi jog bejegyzése azonban hatósági engedélyhez van kötve. Ilyen esetben a szolgáltatónak a tulajdonossal kell megállapodást kötnie.
Fák, bokrok eltávolítása
Ha a tulajdonos a mobiltorony vagy antenna telepítéséhez hozzájárult, akkor köteles a közcélú távközlőhálózat működésének zavartalansága érdekében az azt veszélyeztető fákat, bokrokat, ágakat, gyökereket eltávolítani. Abban az esetben, ha a tulajdonos e kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget, a közcélú szolgáltató (üzemben tartó) jogosult helyette a szükséges munkákat elvégezni.
Felújítás
Ha valamely építmény létesítéséhez, felújításához, átalakításához vagy lebontásához az építményen vagy a hozzá tartozó földrészleten levő távközlő eszköz eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, azt a szolgáltatónak kell elvégeznie. Így nem kell attól tartani, hogy a háztetőre felhelyezett antenna a házak felújításában korlátozná a lakókat, sőt, több esetben éppen ez teszi lehetővé a megromlott állapotú házak karbantartását.
A törvényalkotók figyelembe vették az önkormányzatok érdekeit is, mert a törvény úgy rendelkezik, hogy a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét is.
Felelősségi kérdések
Az épületkárok esetére a Ptk. fokozott felelősséget ró az ingatlan tulajdonosára. A háztetőkre felhelyezett antennák leesésével okozott károkért azonban nem lehet felelősségre vonni a tulajdonosokat. Ha a távközlési szerkezetek az épületről leesve más tulajdonát megrongálják, aránytalan lenne az ingatlan tulajdonosát hibáztatni, hiszen magának a szerkezetnek nem ő a gazdája. A törvény ezt a felelősséget a szolgáltatókra ruházza, amikor kimondja, hogy az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az a felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették.
Zemplényi Attila| A lakosság A lakosság és az érdekeik képviseletében fellépő önkormányzatok tiltakozása egyrészt a városképet és a tájat elcsúfító "antennaerdő" ellen irányul, másrészt erős az aggodalom az antennák egészséget károsító hatása miatt. Megfigyelhető, hogy a lakosság nagy része általában az antennák ellen lép fel, ugyanakkor maguk is használnak mobiltelefont. Az elmúlt években a szolgáltatók sajnos nem megfelelően tájékoztatták az embereket, nem sokat fordítottak a technológiával kapcsolatos aggodalmak eloszlatására. Az utóbbi időben azonban igyekeznek tájékoztatni a mobilhasználókat a készülékek egészségügyi hatásáról, és felhívják a figyelmet a túlzott mobilfüggőség emberi szervezetre gyakorolt hatására. Ugyanakkor a bázisállomások sugárzása csak ezredrésze a televíziós sugárzásnak, és károsító hatása nem bizonyított. Joggal való visszaélés? Még nagyobb elégedetlenség követte azt a hírt, miszerint a magántulajdonban lévő ingatlanokra előzetes megállapodás nélkül telepítenének tornyokat. Az új jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy ha a szolgáltató olyan ingatlanon kíván bázisállomást létesíteni, amely más tulajdonában van, akkor ki kell kérnie az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatát. A nyilatkozat beszerzése megelőzi az építési munkálatokat, hiszen az építési engedély kiadásának feltétele a tulajdonos beleegyezése. Ha az ingatlannal rendelkezni jogosult nem adja meg hozzájárulását, ez a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) szabályozott joggal való visszaélésnek minősülhet, és az építtető bírósághoz fordulhat. A Ptk. szerint ugyanis ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A bíróságnak azonban alaposan meg kell vizsgálnia, hogy vajon az érdeksérelem másként elhárítható-e. A jognyilatkozat pótlására csak akkor kerülhet sor, ha valóban komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy a mobiltorony azon a konkrét ingatlanon épüljön fel. A gyakorlat azt mutatja, hogy amennyiben az ingatlantulajdonos nem járul hozzá, hogy antennát helyezzenek el a telkén, akkor a szolgáltató egy utcával odébbáll, és ott fogja felépíteni az állomást. A telektulajdonosok és lakóház-tulajdonosok azonban egyre jobban felismerik, hogy az antennák elhelyezése nemcsak kellemetlenségekkel járhat, hanem komoly anyagi érdekük is fűződhet ahhoz, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat megadják. Több vidéki önkormányzat kifejezetten kéréssel fordult a szolgáltatókhoz, hogy a területükön teremtsék meg a lefedettséget, hiszen a mobiltelefonok használhatósága a térség gazdasági fejlődése szempontjából elengedhetetlen. Ugyanakkor sok esetben a társasházak felújításának alapját képezheti az a kártalanítás, amit az antennák telepítéséért fizetnek a szolgáltatók. |