Fejlesztőközpontok Magyarországon

A mobilvilág vezető társaságai a hazai szolgáltatóknál működő berendezéseiken és rendszereiken kívül fejlesztőbázisokkal képviseltetik magukat Magyarországon. Az egyetlen kivétel a Nokia, amelynek komáromi mobiltelefongyára a közelmúltban készült el. A finn cég egyik legjelentősebb külföldi befektetési területe egyébként Magyarország. Szakértők szerint a GSM-szolgáltatások rendkívül gyors terjedésének köszönhetően a mobil kommunikációs társaságok általában fontos szerepet szánnak hazánknak a jövendő technológiák fejlesztésében.

A mobilkommunikációs megaüzletben érdekelt társaságok közül a Nokia a legnagyobb befektető Magyarországon. Tevékenységét 1993-ban kezdte meg, amikor aláírta a Pannon GSM Rt.-vel a teljes GSM-hálózat szállítására vonatkozó szerződést. A rendszert 1994 áprilisában helyezték véglegesen üzembe. A Nokia Networks Budapesten jelenleg több mint 300 alkalmazottat foglalkoztató irodával rendelkezik, amelynek feladata Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Montenegró, Szerbia és Albánia kiszolgálása.

A Nokia Networks budapesti irodájának részeként dolgozik az a 2000-ig 500 fősre bővülő K+F egység, amely a GSM kapcsolástechnika továbbfejlesztésében kap fontos szerepet. Ugyanakkor négy évvel ezelőtt – a kedvező földrajzi adottságoknak és a szakképzett munkaerőnek köszönhetően – a Nokia Display Products Pécsre telepítette monitorgyárát, amely nyugat-európai és amerikai exportra termel. Mára a Nokia Pécsett csaknem ezer alkalmazottjával az egyik legnagyobb ipari munkáltató.

A 25 milliárd forintos beruházással létrehozott 20 ezer négyzetméteres komáromi mobiltelefongyárban első lépésben 250 embert foglalkoztatnak, de számuk két éven belül elérheti az ezret is.

Időközben az előzetes megállapodás értelmében elkezdték a Vodafone 1800-as hálózatának építését, hogy a terveknek megfelelően az év végére a szolgáltatás elkezdődhessen. A finn cég magyarországi leányvállalata a hálózat kivitelezésébe az előírtnál nagyobb mértékben von be hazai beszállítókat, ami több száz ember alkalmazását jelenti – derült ki Gábriel Zoltán, a Nokia Telecommunications Kft. műszaki igazgatójának nyilatkozataiból. A cég ezúttal főként a kelet-magyarországi régióból választ magának alvállalkozókat. Ebbe a térségbe telepítette újabb kutató-fejlesztő és oktatási bázisát is a finn cég, amit korábban éppen a szóban forgó hálózatfejlesztési megbízás elnyerésének feltételéül helyezett kilátásba. A debreceni K+F központ munkatársainak toborzása az ősszel megkezdődött, viszont az eredetileg tervezetthez képest késik a sátoraljaújhelyi oktatóbázis létrehozása, amely 50-80 új munkahelyet teremt.

A másik skandináv

Az Ericsson is elsőként a kutatás-fejlesztésben épített ki komoly kapacitást Magyarországon, leányvállalata több mint hatszáz embert foglalkoztat: közülük kétszázötvenen közvetlenül K+F területen dolgoznak. Az internetalapú protokollhálózatokkal kapcsolatos rendszerfejlesztés azonban további száz mérnök felvételét tette/teszi lehetővé. Az Ericsson Magyarország Kft. egyébként ebben az évben mintegy 2 milliárd forintot fordít K+F tevékenységre, a következő évtizedben pedig 20 milliárd forintos kutatásfejlesztési beruházást terveznek. Mint Fodor István, a svéd óriás magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója egy előrejelzésre hivatkozva elmondta: négy év múlva a távközlési hálózatok információs forgalmának 90 százaléka internetalapú lesz, 2008-ra pedig ez az arány 99 százalékra emelkedik.

Minden bizonnyal a szakemberbázis biztosítása vezette többek között az Ericssont, amikor nem is olyan régen együttműködési szerződést kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel egy kutatási központ kialakítására. Az informatikai tudományos alapképzést is nyújtó új karon 2001 szeptemberétől indul a képzés. A kooperatív kutatási, oktatási és technológiai központ létrehozására vonatkozó szerződés szerint az alapítók az Egyesült Államokban több évtizedes hagyományokkal rendelkező mérnök-kutató oktatási szemléletet kívánják meghonosítani Magyarországon.

Az egyetem piliscsabai épületegyüttesén belül egy új szárnyban kap helyet az informatikai kar, amelynek távjelenlét és neuromorf információs technológia nevű központját támogatja a távközlési világcég. Az új karon várhatóan 2001 szeptemberében kezdhetik meg tanulmányaikat az első hallgatók. Az oktatás a tervek szerint átfogja majd többek között a számítógépes beszéd- és képfeldolgozás, a távjelenlét, a mesterséges látás, a telematika, a globális adat- és telekommunikáció, a nagy teljesítményű érzékelőtömbök és kommunikációs hálózatok integrálásának, valamint a humán nyelvi technológiák témaköreit. A tananyag kialakításakor a magyar műszaki fejlesztés hagyományai, a tudományos alapképzés és a nemzetközi vállalati igények azonos hangsúlyt kapnak.

De nemcsak az új oktatási metódusban, hanem ez idő szerint világszerte abszolút élvonalbeli kommunikációs megoldásokban is úttörő szerepet vállal Magyarországon az Ericsson, amikor Európa első, a világ második GSM Pro hálózatát szállítja le a Westel 900 Rt.-nek. A két, egyébként stratégiai partnerkapcsolatban lévő cég megállapodása hálózati szerverekre, mobiltelefonokra és PC-alapú diszpécserszoftverek szállítására vonatkozik. Az új szolgáltatással a Westel 900 elsősorban vállalati, illetve intézményi ügyfeleit célozza meg, a hagyományos telefonálás mellett csoport- és körözvényhívásokat, a diszpécser- és segélyhívó központok azonnali elérhetőségét kínálja.

A GSM Pro felhasználói várhatóan a különféle közúti fuvarozási, futár- és szállítmányozási vállalatok, valamint építési vállalatok, élet- és vagyonvédelmi szervezetek, kormányzati szervek lesznek. A rendszerhez készített Ericsson mobiltelefon por-, víz- és ütésálló, s mobilrádióként vagy hagyományos mobiltelefonként is működik.

Egy amerikai Torinóban

A harmadik nagy versenytárs, az amerikai Motorola ugyan Torinóban hozza létre európai K+F központját több mint 100 millió dolláros befektetéssel (ahol legalább félezer embert kíván foglalkoztatni), de továbbra is napirenden van egy magyarországi fejlesztőközpont kialakítása. Helyszínként legalább négy település jöhet szóba.

Az olasz városba összpontosítják majd az úgymond Európa-specifikus kommunikációs eszközök fejlesztését. A földrészen eltérő műszaki megoldások léteznek az egyes szolgáltatások infrastruktúrájában. A Motorola Torino a helyválasztást kiváló infrastruktúrájával indokolta, valamint azzal, hogy a városnak komoly hagyományai vannak az ipari tervezésben és az alkalmazott kutatásban.

A tervezett magyarországi szoftverfejlesztő centrumról az év végére ígért végleges döntést az amerikai óriásvállalat, s ezt követően a várhatóan több 10 millió dolláros beruházás 2000 második felében meg is valósulhat. Miután a Motorola szakemberei többször terepszemlét tartottak Magyarországon, végül négy helyszínt jelöltek meg: Budakeszit, Budaörsöt, Debrecent – ahol a Nokia már megtelepedett – és Miskolcot. Nemcsak a technikai infrastruktúrát veszik majd figyelembe a döntéskor, de fontos szempont lesz az adott helyen rendelkezésre álló egyetemi oktatói-kutatói háttér.

A jövendő helyszín megközelítése is kulcskérdés a 4-5 év múlva már 400-500 főt foglalkoztató fejlesztőbázisnak. Információink szerint ezzel kapcsolatban Debrecen esélyeit növelné, ha a projektért lobbizó helyi hatóságok tető alá tudnának hozni egy menetrend szerinti nemzetközi légi összeköttetést Debrecen és esetleg Bécs vagy Frankfurt között.

Az évi 30 milliárd dollár forgalmú anyavállalatnak az itteni leányvállalatán és képviseleti irodáján kívül már van némi kötődése a hazai kutatóbázisokhoz. Ennek keretén belül több éve ad fejlesztői munkát az MTA Sztaki szakembereinek. A térségen belül egyébként eddig három szoftverfejlesztő bázist létesített, kettőt Oroszországban (Moszkva, Szentpétervár), illetve egyet Krakkóban, ahol együttvéve több száz főt foglalkoztat.

A Motorola és a Nokia közös vállalkozásában Magyarországon próbálták ki a világon először üzemi körülmények között az elsősorban készenléti szolgálatok számára kifejlesztett Tetra rendszert. A Belügyminisztérium felkérésére, az Antenna Hungária szervezésében a kísérlethez az amerikai társaság 3 bázisállomást és 150 készüléket állított munkába, a finnek pedig egy bázisállomással és 30 készülékkel vesznek részt a projektben.

A Tetra mobilkommunikációs rendszer főként a rendőrséget, a tűzoltóságot, a határőrséget, a polgári védelmet, a mentőket és a vámőrséget szolgálhatja majd. A GSM-nél gyorsabb hang-, kép- és adattovábbítás mellett lehetővé teszi az információk kódolását, vagyis lehallgathatatlanságát is.

A Motorola és a Belügyminisztérium több mint száz napon át tesztelte a rendszert, amelyhez utólag csatlakozott a Nokia. Az Antenna Hungária nagy reményeket fűz a projekthez, amely egyik legfontosabb eleme a társaság távközlési piacot minél nagyobb arányban megcélzó stratégiájának. E célból ez év tavaszától önálló távközlési igazgatóságot állítanak fel a cégnél, ezen belül külön iroda foglalkozik a Tetrával.

Az „éles" induláshoz kormányzati döntés szükséges, amely reményeik szerint még az idén megszülethet. Az országos projekt finanszírozásával kapcsolatban többféle változat is szóba jöhet, de a cég, ha kell, költségvetési hozzájárulás nélkül is kész a mielőbbi megvalósításra.

Piaci részarányok

A mobilipar svéd óriása, az Ericsson világszinten hozzávetőlegesen 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a mobilkommunikációban. A digitális kapcsolástechnológiában 140 millió vonalon használják berendezéseit, ezzel világelsőnek tekinthető. A 120 éves hagyományokkal rendelkező társaság tavaly több mint 100 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, akiknek átlagéletkora 35 év volt. Közülük 23 ezer alkalmazott dolgozik a kutatási-fejlesztési központjaikban, a világ 23 országában. Az Ericsson 1998-as árbevétele 22,8 milliárd dollár volt, ez éppen 10 százalékkal magasabb az 1997-esnél. Adózás előtti eredménye 2,2 milliárd dollár volt, 6 százalékkal több a két évvel ezelőttinél.

A másik skandináv mobilszakértőnek, a Nokiának három kontinens tíz országában vannak érdekeltségei. Fejlesztőközpontjai négy földrészen találhatók, minden negyedik Nokia-alkalmazott ezekben az egységekben dolgozik. A tavaly 15 milliárd dolláros forgalmú csoport 45 országban összesen 53 ezer embert foglalkoztatott. Mobilkészülékeit 130 országban forgalmazzák, GSM-technológiája pedig 38 országban 86 szolgáltatónál működik.

Az iparágat egykoron kimagasló előnnyel vezető Motorola pozícióit az elektronika területén újabban csak a Nokia és az Ericsson tudta veszélyeztetni. A mobiltelefon-technológia jelenleg a társaság bevételeinek 40 százalékát adja. A félvezetőipar harmadik legnagyobb, 25 százalékos piaci részesedéssel rendelkező világcége, személyhívókat, számítástechnikai és távközlési hálózati kiegészítőket is gyárt. Eddig negyven országban létesített leányvállalatokat, bevételének közel fele ma már nem az Egyesült Államokból származik. Szoftverfejlesztői bázisának első számú feladata ma a mobiltelefonok internetes böngészésre alkalmassá tétele. A társaság alkalmazottainak száma 133 ezer – a tavalyi évet 29 milliárd 398 millió dolláros bevétel mellett 962 milliós nyereséggel zárta.

H. R.