Brókercégek '99

 

Noha tavaly főként az orosz válság miatti tőzsdei mélyrepüléssel hozták összefüggésbe a sorozatos brókercég-csődöket, az idén a viszonylag kellemes tőkepiaci környezetben is gyakran lehetett befektetési vállalkzásokkal kapcsolatos problémákról hallani. 1999-ben azonban másért is a figyelem középpontjába kerültek a brókerházak: egyre többen indították el internetes kereskedési rendszerüket, néhány cég drasztikusan csökkentette jutalékait.

 

Tavaly ősszel sorozatban érkeztek a hírek a brókercégcsődökről. Kézenfekvőnek tűnt a magyarázat: az orosz pénzpiaci összeomlás nyomán bekövetkezett magyarországi tőzsdekrach okozta vesztüket. Más kérdés, hogy aki kicsit jobban átgondolta a folyamatot, az rájöhetett: valami másnak is lennie kell a háttérben. Normális esetben egy brókercégnek ugyanis teljesen mindegy, hogy merre is mennek az árak a tőzsdén. Akár esik, akár fúj, a bróker a jutalékból él, amihez akkor is hozzájut, ha a megbízója nyer, és akkor is, ha veszít. Persze a brókernek is érdeke, hogy ügyfele nyereséget érjen el a tőzsdén, ellenkező esetben elmegy a kedve a spekulációtól, és otthagyja a piacot.

Az emberi tényező

Elég hamar nyilvánvalóvá vált: a sorozatos brókercégcsődök mögött általában súlyos emberi mulasztások álltak, sokszor csalásra, sikkasztásra is fény derült. A tőzsde összforgalma 1998 folyamán szinte végig nőtt, s ez elvileg minden brókercégnek kedvezett: a bevételeiknek emelkedniük kellett. A bajok akkor kezdődtek, amikor egy-egy brókercégnél úgy gondolták, ők is spekulációba kezdenek a piacon. Ez nem is lett volna gond, ha saját pénzükkel teszik, azonban elérkezett az a pillanat, amikor a veszteségeket már nem tudták finanszírozni. Ekkor a brókercégek egy része a legegyszerűbb megoldáshoz nyúlt: kölcsönvette az ügyfelek pénzét. Az mellékes volt, hogy ezzel már igen sok szabályt hágtak át, a brókerek úgy gondolhatták: amint visszajön az elvesztett pénz, az ügyfeleknek is visszaadják azt, ami jár nekik. Abban, hogy nem így történt, már valóban döntő része volt a tőzsdekrachnak: a brókerek nemcsak saját pénzüket bukták el, hanem az ügyfeleikét is. A legjobb példa e folyamat illusztrálására a legnagyobb vidéki fiókhálózattal rendelkező brókercég, a CB Bróker esete.

A történések elemzéséből kiderült: olyanok is akadtak, akik nem végszükségben és a piac emelkedésében bízva nyúltak ügyfélpénzekhez, hanem szánt szándékkal léptek meg az ügyfelek pénzével. Az Enigma Invest és a Globex ügyei újabb kategóriák, de a csalás bűntette mindkét esetben vélelmezhető.

Nemcsak a brókerek közül érezték sokan ellenállhatatlannak a pénz csábítását, akadtak ügyes „befektetők" is, akik jókora károkat okoztak a brókercégeknek. Biztos módszer volt például az, hogy a „jó szándékú" spekuláns határidős pozíciót nyitott két brókercégnél ugyanarra a BUX-lejáratra, csak ellentétes előjellel. A két pozíció értelemszerűen kiegyenlítette egymást, amennyi nyereség az egyiken keletkezett, ugyanannyi mínuszt mutatott a másik. Igen ám, de amikor a földrengésszerű összeomlás bekövetkezett, a vételi pozíción hatalmassá nőtt a veszteség, amit azonnal finanszírozni kellett volna. Ezt a spekuláns nem tette meg, pozícióját kényszerűen lezárták, s jókora összeggel adósa maradt a brókercégnek. Mire utolérhették volna ez ügyben, a másik brókercégnél az eladási pozíción keletkezett nyereséget felvette, majd eltűnt.

Tőkepiaci szabályozás A nyár elején született meg a tőkepiaci szabályozás koncepciója. A tőkepiaci felügyelet korábbi első embereként, majd a tőzsde ügyvezetőjeként is dolgozó Pacsi Zoltán vezette munkacsoport azóta konkrét jogszabály-módosításokon dolgozik. A szakemberek változtatásokat javasolnak az értékpapírtörvény, a befektetési alapokról szóló törvény és az árutőzsdetörvény mellett tizenöt másik törvényben is. A brókercégekkel kapcsolatban szigorúbb szabályozásra lehet számítani, s valószínűleg a hatékonyabb ellenőrzés lehetőségét is biztosítja majd a törvénymódosítás. A munkacsoport javaslata szerint nagyobb hangsúlyt kap a brókercég-tulajdonosok felelőssége, s a könyvvizsgálók szerepét is növelni kívánják. A bankoknál már többé-kevésbé bevált gyakorlatnak megfelelően a brókerházi könyvvizsgálóknak is jelentési kötelezettségük lesz, ha bármiféle rendellenességet tapasztalnak. Nem kizárt az sem, hogy a Bevának is ellenőrzési jogkört adnak. A Bevával kapcsolatban egyébként is sokféle elképzelést vizsgál a munkacsoport. Nincs kizárva egy újabb befektetővédelmi alap létrehozása sem, mint ahogy az sem, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is elláthat majd a Bevához hasonló feladatokat. A tervek szerint egyébként a Beva az eddigi egymillió forint helyett ötmillióig állna helyt az ügyfelek befagyott követeléseiért.

A lavina nem állt meg

Az idén már kevesebb brókercégcsődre számítottak a szakemberek, bízva abban, hogy a tőzsde kilengései mérséklődnek, és a társaságok is jobban betartják a szabályokat – maguk és tisztességes ügyfeleik érdekében. Januárban főként a Globex és az Égszi-Börze ügyfeleinek kártalanítására figyeltek az érdeklődők, és kérdés volt, hogy lesz-e elég pénze a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) az ügyfelek kifizetésére. Február végén az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Beva nem tudja kártalanítani az Enigma Invest ügyfeleit, mivel a cég nyilvántartásai olyannyira hiányosak, hogy nem lehetett egyértelműen megállapítani a követelések jogosságát. Az Enigma csődje egyébként a legtitokzatosabbak közé tartozik, máig nem lehet tudni pontosan, mi is történt, de az a valószínű, hogy a cég vezetői szánt szándékkal léptek meg az ügyfelek pénzével. Az is furcsa volt, hogy a károsultaknak csak mintegy kétötöde jelentette be kárigényét, rendőrségi források szerint azért, mert el akarták kerülni, hogy vizsgálják pénzük eredetét.

Kényszerű pótbefizetések

Áprilisban a kormány visszadobta a Beva által benyújtott törvénymódosítási javaslatot, melyben az alap azt szerette volna elérni, hogy elegendő pénzhez jusson a befektetők kártalanítására. Ekkor a Beva kasszájában már alig 150 millió forint maradt, a Globex, az Égszi és a CB ügyfelei viszont még közel félmilliárd forint kifizetésére vártak. De még ez sem volt elég: április közepén megállapították a LaSalle Értékpapír Rt. követeléseinek befagyását, s a Pannonbróker károsultjai is jelentkeztek pénzükért. Június közepén megérkeztek a Bevához a tagok pótbefizetései, de a talpon maradt cégek egyre elégedetlenebbek lettek. A Bevát ugyanis a brókercégek befizetéseiből töltik fel, magyarán a tisztességgel működő cégek fizetik a csalók által a kisbefektetőknek okozott veszteségeket is. A júniusi pótbefizetéskor már akadt cég, mely vitatta az újabb befizetés jogosságát, és sokáig nem is volt hajlandó pénzt adni: ettől függetlenül az ekkor nyert pénz elegendő volt a Globex- és az Égszi-ügyfelek kártalanítására. A Beva kasszája azonban ismét hamar kiürült, mivel július végén meg kellett kezdeni a LaSalle, egy hónappal később pedig a Pannonbróker ügyfeleinek kártalanítását. Júliusban az is egyértelművé vált, hogy a Pest-Buda Brókerház esetében is fizetnie kell a Bevának, azonban már akkor tudni lehetett: erre az idén már nem kerülhet sor az üres kassza miatt. Nem juthatnak pénzükhöz az idén a DD-Nex ügyfelei sem.

Összességében 330-350 milliós hiánnyal zárhatja a Beva az idei évet: a Globex és az Égszi mellett az idén lezárul a CB-ügyfelek kártalanítása, és a LaSalle, valamint a Pannonbróker károsultjainak nagy része is pénzéhez juthat az év végéig. A Beva októberig összesen 1,2 milliárd forintnyi követelést talált jogosnak, ebből több mint egymilliárdot ki is tudott fizetni.

A brókercégekkel kapcsolatos felfüggesztések viszont nem értek véget a nyár folyamán, ősszel is szinte hetente akadt fenn valamelyik cég. Néhány napig nem kereskedhetett a tőzsdén a Pakett Bróker és a Királybróker, komolyabb gondok jelentkeztek ugyanakkor a Diana Investmentnél. A társasághoz felügyeleti biztost rendeltek ki, november elejéig azonban még nem derült ki, mi lesz a cég sorsa. Felmerült, hogy a Hanwha Bank feltőkésíti, s egyben megmenti a Diana Investmentet, a koreaiak viszont később elálltak az üzlettől. Szintén nem dőlt el az ugyancsak felfüggesztett London Bróker sorsa sem, a legutolsó információk szerint nem lesz szükség a Beva pénzére, miután egy nagybefektetővel előrehaladott tárgyalások folytak a cég megvételéről.

Brókerdíjak Az elektronikus kereskedési rendszerek bevezetésével szerte a világban érezhetően csökkentek a brókercégek által felszámított jutalékok. Ez logikus következménye annak, hogy a brókercégeknek az egyszeri nagy beruházást követően – amikor magát a rendszert kifejlesztik és beüzemelik – jóval kisebb költségük keletkezik az ügyfelek és az üzletkötések nyilvántartásából. Míg a hagyományos, telefonos, faxos megbízási rendszereknél az utólagos adminisztráció sok munkát követelt a brókercégek alkalmazottaitól, az elektronikus rendszerek munkába állásával ez szinte feleslegessé vált. A befektetők minden szükséges információt – árfolyamokat, grafikonokat, elemzéseket – megtalálnak az elektronikus rendszerben, megbízásaikat számítógépük segítségével adják, és a teljesítések visszaigazolását is a rendszer küldi. A brókercégek lecsökkent költsége az elektronikus kereskedési rendszerek fejlesztésében élenjáró Egyesült Államokban éles árversenyt indított el a brókercégek között. Egyre-másra alakultak az on-line brókercégek, amelyek kizárólag interneten keresztüli kereskedéssel foglalkoznak. Ma már a megbízások több mint felét on-line adják a tengerentúli befektetők, s mind nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a tőzsdék meghosszabbítsák kereskedési idejüket. Az utóbbi évek hihetetlen tőzsdei áremelkedésein meggazdagodott befektetők ugyanis igénylik, hogy délután, miután a munkából hazaérkeznek, még otthonról is kereskedhessenek, szinte kizárólag az internetes rendszerek segítségével.

Jutalékcsökkentések

A tőzsde fennakadás nélkül működött a felfüggesztett cégek nélkül is, a normálisan működő brókercégek viszont jutalékbevételeik mérséklődésével számolhattak az év közepétől. A részvénypiac kereskedési idejét májusban meghosszabbították, s a brókercégek többsége szerint ezzel párhuzamosan – a BÉT szerint ettől függetlenül – csökkenni kezdett a forgalom a tőzsdén. Az augusztusi mélypont után szeptember már az élénkülés jegyében telt, októberben viszont ismét a nyár véginél alig nagyobb forgalmat regisztráltak a részvénypiacon. A brókercégek közben enyhén csökkentették jutalékaikat, s egyre többen kínálnak elektronikus kereskedési rendszert ügyfeleiknek. A Dunainvest internettől független D-Line terminálja mellett a világhálóra épülő rendszert működtetett a Procent és a Concorde (Első Internet Bróker nevű cége révén), ősszel pedig az Equitas csatlakozott hozzájuk. Ez utóbbi brókercég elunta az enyhén csökkenő jutalékokat is, az internetes rendszeren át megbízásokat adó ügyfelei részére drasztikus jutalékcsökkentést jelentett be. Általában 0,7-1 százalékos normál jutalékot alkalmaztak a cégek, az Equitas viszont 0,25 százalékot kínál. Sőt, napon belüli ügyletek esetén mindössze 0,15 százalékot kérnek. A többi brókercég egyelőre nem követte az Equitas példáját, inkább egyénileg kötnek megállapodásokat a nagy forgalmat produkáló ügyfelekkel a jutalék mértékéről.

Az internetes rendszerek terjedése biztosan nem áll meg. A dátumváltás utánra ígéri a Királybróker, hogy ma még „csak" információs rendszerként működő honlapjáról kereskedni is lehet majd, s a legnagyobb cégek közé tartozó CA-IB is tervezi, hogy a világhálóra épülő kereskedési rendszert biztosít ügyfeleinek.

Átalakuló tőzsde

Mindezek mellett az ősszel egyre többet lehetett hallani a Budapesti Értéktőzsde majdani részvénytársasággá alakulásáról. Ehhez azonban fel kell osztani a tőzsde vagyonát. Ma a tőzsdetagok tulajdonában van az intézmény, nem tisztázott azonban, hogy kire mennyi vagyon jut. A nagy brókercégek értelemszerűen abban érdekeltek, hogy a forgalom, illetve jutalékbefizetések arányában osszák szét a vagyont. A kisebb cégek viszont arra voksolnak, hogy mindenkinek ugyanakkora szelet jusson, függetlenül a forgalomtól vagy a tőzsdének fizetett jutalékok mértékétől. A nagyok ezt nem tudják elfogadni, arra hivatkozva, hogy az ő hatalmas jutalékaikból volt a tőzsdének pénze drága beruházásokra, például ők sokkal nagyobb mértékben járultak hozzá az új MMTS kereskedési rendszer költségeihez. Brókercégektől származó információk szerint komoly viták, sőt botrányok fogják kísérni a vagyonfelosztási tárgyalásokat, Dunavölgyi Mária BÉT-ügyvezető szerint viszont jól haladnak a megbeszélések és van esély rá, hogy a BÉT december végi közgyűlése megszavazza a vagyonfelosztásról szóló javaslatot.

A BÉT brókercégeinek többsége nem foglalkozik a két budapesti tőzsde esetleges közeledéséről – végső soron egyesüléséről – szóló hírekkel, igencsak valószínűtlen, hogy a közeljövőben újabb fejlemény lenne ezzel kapcsolatban. Szakértők ettől függetlenül úgy látják: túlságosan sok kis brókercég van még mindig Magyarországon, egy részük valószínűleg feladja a harcot, és beolvad a nagyobbakba. Azt pedig csak remélhetjük, hogy valóban az összeolvadások lesznek jellemzőek, és nem kell újabb brókercégcsődökkel szembesülni.

Ács Gábor

Toplista A tőzsdei brókercégek forgalmi toplistáján lassú átrendeződés volt megfigyelhető az utóbbi hónapokban. A sokáig egyeduralkodó nagy, banki hátterű brókercégek a részvénypiaci forgalom visszaesésével kissé visszaszorulni látszottak: ezek forgalma lényegében attól függ, hogy van-e éppen megbízásuk valamelyik nagy befektetési alaptól. Egy részük ugyanis olyan jutalékstruktúrát alakított ki, hogy kisbefektetők még csak a közelükbe se merészkedjenek, ezért a nagy alapok passzivitásával forgalmuk drasztikusan visszaeshet. A korábban a listavezető cégek közül az ősszel már az első tízbe sem fért be például az ING Baring, de jelentősen vesztett pozíciójából a Postabank Értékpapír és a CA-IB is. A nagyok gyengélkedését azok a hazai befektetési vállalkozások használták ki, amelyek magukhoz tudták csábítani a főként napon belül üzletelő és pénzüket akár naponta többszörösen megforgató magyar spekulánsokat. A Buda-Cash hangsúlyozottan hazai ügyfélkörrel rendelkezik, és a Procent is nagy volumenben köt napon belüli, úgynevezett -daytrade-ügyleteket. Ha a külföldiek a partvonalon túlról figyelik a tőzsdei történéseket, az árfolyamokat főként a nagy tételben „napizó" spekulánsok megbízásai mozgatják, biztos helyet nyújtva a forgalmi top 10-ben néhány, főként e területre szakosodott brókercégnek.