Az adótörvények módosítása

 

Az alkalmazottakat kevésbé érinti az adótörvények jövő év elejétől hatályba lépő változása, viszont a vállalkozók egy részének gazdálkodását jelentősen befolyásolhatja. Minden olyan egyéni vállalkozó, akinek az előző évi árbevétele nem érte el a négymillió forintot, választhatja az átalányadózást. A mezőgazdasági termelők, illetve a vállalkozók azért érintettek, mert a bor jövedéki termékké válik. Szigorodtak az áfavisszaigénylés szabályai is, "cserében" megemelkedtek az éves és negyedéves visszaigénylés határai.

 

A Pénzügyminisztériumból már az év elejétől folyamatosan kiszivárogtak azok a koncepciók és számítások, amelyek az adóreformot készítették elő. Első menetben például a személyi jövedelamadó egykulcsos lett volna, később kétkulcsosra változott, és az eredetileg eltörölt kedvezmények is kezdtek visszatérni a rendszerbe. Minél egyszerűbb ugyanis az adórendszer – a kulcs lineáris, kedvezmények pedig nincsenek benne -, annál rosszabbul járnak a kisebb keresetűek. Ők ugyanis hosszú évek óta élvezik az alkalmazotti kedvezményt, illetve a gyermekek után járó szja-kedvezményt is. A folyamat vége az lett, hogy a reform elfelejtődött, és a meglévő törvények módosítása került újra a parlament elé.

Forgalmi adó

Az áfatörvény változása nyomán éves adóbevallóvá válik mindenki, akinek az adott évet megelőző esztendőben az áfát nem tartalmazó bevétele a nyolcmillió forintot nem haladta meg. Az éves bevallóknak negyedévesre kell áttérniük akkor, ha az adott évben az árbevételük elérte a nyolcmillió forintot. Ilyenkor az első bevallást annak a negyedévnek az utolsó napjáig terjedő időszakra kell benyújtani, amelyik negyedévben az adóalany átlépte a nyolcmillió forintos bűvös határt. A havi bevallásra akkor kötelező az áttérés, ha az adott év első bevallásában megállapított adó pozitív előjelű, és elérte az egymillió forintot.

Az éves vagy negyedéves bevallásra kötelezett akkor igényelheti vissza a neki járó áfát, ha annak összege az adóéven belül – göngyölítetten – eléri vagy meghaladja a négymillió forintot. Aki időközben beruház – a törvény megfogalmazása szerint: tárgyi eszközt szerez be, ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is -, annak külön kell számítania az ilyen beszerzéseire jutó forgalmi adót. Ha annak göngyölített összege legalább kétszázezer forinttal meghaladja – az ugyanazon időszakban – fizetendő ugyancsak göngyölített „normál" áfa összegét, akkor visszaigényelhető a beruházás áfája. További feltétel azonban, hogy a tárgyi eszköz áfával növelt összegét előtte meg kell fizetni. A havi bevallónak az említett négymillió forintos limit mellett legalább két egymást követő hónapban visszaigénylő pozícióban kell lennie ahhoz, hogy benyújthassa a most már valós visszaigénylésre jogosító bevallását. E szabály alól kivételek azok az adóalanyok, akik gyakorított áfamegállapításra jogosultak.

Az adóhivatalnak az esedékességtől számított 30 napon belül kell visszautalnia az áfát. Az időtartam 45 napra emelkedik, ha a visszaigényelt adó meghaladja az 500 ezer forintot.

Az alanyi adómentesség választásának összeghatára jövőre marad is, meg nem is. Egyrészt nem változik az eddig is ismert kettőmillió forintos határ, viszont azoknál az egyéni vállalkozóknál, akik átalányadózást választanak, négymillió forint lesz az alanyi áfamentesség választásának felső határa.

Jövedéki adó

A jövedéki termékek körében mindig a benzin, a cigaretta és az alkohol érdemel megkülönböztetett figyelmet. Nincs ez másképp most sem. Újdonság, hogy a jövedéki körbe bekerült a bor is.

Az üzemanyagok idei és jövő évi adóját nyomon követhetjük a táblázatban. A meglepő az, hogy létezik egy alacsonyabb (literenként 93 forintos) és egy magasabb (literenként 100,50 forintos) adójú ólmozatlan motorbenzin is. Az alacsonyabb adómérték az inkább környezetbarát – kevesebb ként, illetve aromás vegyületeket tartalmazó – benzinre vonatkozik. Szakértők már most felhívják a figyelmet arra, hogy ebből a megkettőzésből sok probléma származhat. Hírek szerint a Mol védelmében került be az alacsonyabb adótartalmú változat, aminek a hivatalos indoklása a környezet kímélése volt. A bizottsági üléseken a Pénzügyminisztérium képviselői viszont azzal az indokkal utasították vissza a képviselői módosító indítványt, hogy az Európai Unióban is csak a következő évtized közepétől kell a tisztább benzint forgalmazni. Végül a képviselők igent mondtak a javaslatra, de lehet, hogy nem gondoltak arra: esetleg importból is származhat az alacsonyabb szennyezőanyag-tartalmú benzin. Márpedig a határon nagyon nehéz megállapítani azt, hogy a tartálykocsiban lévő üzemanyag most éppen az alacsonyabb vagy a magasabb adómérték alá tartozik-e. Mások szerint ez álprobléma; az olajhamisítóknak a biodízel üzemanyag jövedéki és forgalmi adójának eltörlése kedvez. Ez a kedvezmény viszont csak a hazai előállítású biohajtóanyagokra vonatkozik. Jelentősen lecsökkent az üzemanyagként használt gáz adója. Indoka az, hogy sokan a háztartási PB-palackokból fejtik át az üzemanyagot az autóba, ami veszélyes. A szakértők úgy vélték: az adócsökkentés legális vásárlásra ösztönöz.

A bor különlegessége

Miután a bor jövedéki termékké válik, érvényesek rá az előállítására, tárolására és forgalmazására vonatkozó szigorú szabályok is.

Nem kell semmi adminisztrációt végeznie annak, akinek a szőlőterülete ötszáz négyzetméternél kisebb, és nem terem több bora az együtt élő nagykorú családtagokra számított fejenkénti 250 liternél, de legfeljebb ezer liternél. A gond az, hogy az ötszáz négyzetméter alig haladja meg a száz négyszögölnyi alapterületet, vagyis akár egy közepes nagyságú kertben is könnyen fölé lehet kerülni ennek a területnek. Akinek tehát a szőlőterülete ötszáz négyzetméternél kisebb, de a legfeljebb ezer literes limitnél több bort állít elő, annak minden év december 15-ig adóbevallást kell benyújtnia, és ezzel egy időben meg kell fizetnie a literenkénti 5 forintos jövedéki adót. (A kormány eredeti terve szerint 10 forintot kellett volna fizetni, ez csökkent le a parlamenti tárgyalás során 5 forintra.) A korábbi fogyasztási adóhoz képest ez az adótétel kedvezőbb azoknak, akik jobb minőségű drágább bort állítanak elő, viszont kedvezőtlen az olcsó borok termelőinek. A kormány célja elsősorban nem a költségvetési bevétel növelése volt, hanem az, hogy a műborkészítésnek útját állja.

Több adminisztrációt végeznek majd azok, akik ötszáz négyzetméternél nagyobb szőlőterületen termelnek. Ők szőlő- vagy bortermelőnek minősülhetnek. A szőlőtermelő legfeljebb az adómentes értékig állíthat elő bort, a többi szőlőt el kell adnia. A törvény a szőlőeladás mellett megengedi, hogy a gazda a termésből „nem szőlőbort állít elő". Az ilyen termelőnek nyilvántartási számot kell kérnie a vámhatóságtól, és minden év december 15-ig elszámolást kell készítenie. A szőlőszállításról a vevőnek borkísérő okmányt kell kiállítania. A vámhatóságnak jogában áll akár a helyszínen is – előre bejelentve vagy véletlenszerűen – ellenőrizni a szőlőtermelőt.

A bortermelőnek adóraktárat kell működtetnie. Ennek két típusa lehet. Az egyszerűsített adóraktárhoz kell engedélyt kérni, ha három év átlagában az előállított bor mennyisége meghaladja az ezer litert, de nem több mint ezer hektoliter (a művelt szőlőterület nagysága pedig nagyobb 500 négyzetméternél). E fölötti bortermelés esetén – és azoknak, akik szőlészeti-borászati üzemet, palackozót vagy borraktárat működtetnek – boradóraktári engedélyt kell kérni. Az egyszerűsített adóraktári engedélyt a vámhatóság adja ki, és ehhez igazolni kell, hogy a kérelmezőnek nincs vám- és adótartozása. Aki engedélye birtokában hordós bort állít elő, annak évente egyszer, december 15-én kell adóbevallást beadnia és az adót megfizetnie. Ha a hordós kiszerelés mellett palackozza is a borát, helyben fogyasztásra árulja, illetve kannás kiszerelésben forgalmazza vagy exportálja, akkor már negyedéves elszámolásra köteles. Bármelyik csoportba is tartozzon azonban a termelő, a palackos és kannás bort csak zárjeggyel hozhatja forgalomba, a hordókat pedig – a szállítás során – zárral kell ellátni.

Az illegális, illetve tiltott borelőállításnak, valamint a pálinkafőzésnek szigorú szabályokkal akar gátat vetni az állam. A jövedéki törvénybe bekerült az a passzus, amely szerint akinél cukorcefrét találnak, arra kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 000 forint jövedéki bírságot kell kiszabni. Hasonlóképpen szigorú bírságra számíthat az, aki alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezést – magyarul pálinkafőző berendezést – jogosulatlanul előállít, értékesít vagy birtokol. Első tettenéréskor 20 ezertől 200 ezer forint összegű a bírság, a következő alkalmakkor az alsó és felső határ mindig 20 ezer, illetve 200 ezer forinttal emelkedik, és pótbüntetésként el is kobozzák a pálinkafőzőt.

A cigaretta jövedéki adója: uniós szint

A cigaretta jövedékiadó-tartalma elmaradt az Európai Unió által megszabott mértéktől. A dohánytermékek áfája a Brüsszel által megkövetelt legalább 15 százalékkal szemben Magyarországon 25 százalék, viszont a hazai árak jövedékiadó-tartalma jóval alacsonyabb az elvártnál. Az Európai Unió egyrészt ezer szál cigarettára, másrészt a kiskereskedelmi ár százalékában határozza meg az adótételt. Azt vizsgálják, hogy a legkeresettebb cigaretta adótartama eléri-e a kívánt – 57 százalékos – mértéket.

Ha a legkeresettebbnek minősített Sopianae cigaretta adója megfelelne az uniós elvárásnak, akkor egy-egy doboz közel 400 forintba kerülne. (Most „csak" 42 százalék a Sohianae adója.) A szakértők kiszámolták azt is, hogy egy doboz cigaretta ára a bruttó hazai termék – GDP – hányadrészét teszi ki. Magyarország ebben az összehasonlításban az alacsonyabb adótartalommal is megelőzi a nyugat-európai országokat. Vagyis a fizetéshez képest nálunk az alacsonyabb adó ellenére is relatíve drágább a cigaretta.

A parlament által elfogadott törvény szerint a cigaretta adója 1000 darabonként 2645 forint, a kiskereskedelmi eladási árra vetítve pedig 17 százalék lesz az adó.

Személyi jövedelemadó

A korábbi évek gyakorlatával ellentétben az szja-tábla, sőt az adóalap számításának módja is lényegében változatlan marad, és mindössze néhány kedvezmény mértéke változik.

A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagdíja utáni kedvezmény egyaránt 30 százalék lesz a jövő év elejétől. Ami megkülönbözteti e kétféle befektetést: a magánnyugdíjpénztáraknál a 30 százalék felső korlát nélkül levonható, míg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraknál legfeljebb évente 100 000 forint adókedvezmény vehető igénybe. Ha a munkaadó kiegészíti alkalmazottja magán-nyugdíjpénztári tagdíját, illetve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba is fizet helyette, akkor ezt legfeljebb az előző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékáig teheti. Ha ennél többet fizet munkavállalójának, akkor az már adóköteles rész lesz.

Az ellenzék az idén ugyanúgy vitatta a családi kedvezményt, mint tette tavaly is, annak bevezetésekor. Az állam a gyermekek ellátását két technikával támogathatja. Az egyik a családi pótlék, a másik az adókedvezmény. A családi pótlék már évek óta változatlan, ezt alanyi jogon kapják a szülők. A családi kedvezmény ezzel szemben a személyi jövedelemadóból levonható támogatás, de értelemszerűen csak az veheti igénybe, akinek megfelelő nagyságú adója van. Az ellenzék ez utóbbi megoldást diszkriminatívnak tartja, mivel kutatások bizonyítják, hogy félmillió gyermek után nem vehető igénybe a támogatás. A kormány ezzel szemben úgy érvel, hogy a támogatásnak ez a módja munkára ösztönzi a szülőket, illetve ha dolgoznak, legalább annyi bért igyekeznek szerezni, amekkorának a jövedelemadója megegyezik az igénybe vehető támogatással. Mindenesetre jövő év január 1-jétől 30 százalékkal emelkedik a családi kedvezmény (a családi pótlék viszont továbbra is változatlan marad). Egy és két eltartott esetében tehát a családi kedvezmény – gyermekenként – 2250 forint lesz. Három vagy több gyermeknél már havi 3000 forint írható le az szja-ból. A súlyosan fogyatékos gyerekek után havi 3400 Ft kedvezmény jár.

Jobb az átalányadózás? Miután minden egyéni vállalkozó, akinek az árbevétele nem éri el a 4 millió forintot, áttérhet az átalányadózásra, sokakban felmerül a kérdés, mikor járnak jobban: ha maradnak a korábbi rendszerben, vagy ha vállalják a 35 százalékos – illetve nyugdíjasoknál a 17 százalékos – költségátalányt. A választás megkönnyítéséhez készítettük el táblázatainkat. Minden árbevétel-kategóriához a minimálbért, továbbá havi 40, 50 és 60 ezer forint bérkivételt rendeltünk. Végül kiszámítottuk azt, hogy az átalányadó esetén jelentkező nettó jövedelmet hány kilométernyi autóhasználattal lehet ellensúlyozni. Tudniillik aki áttér az átalányadózásra, az a költségátalányon kívül semmilyen más kiadását nem számolhatja el a vállalkozás működésében felmerült költségekként. Tehát sem az autóhasználatot, sem az alkalmazott bérét (valamint annak közterheit) nem veheti figyelembe. Ezeket a költségeket is a saját nettó jövedelméből kell kifizetnie. A nyugdíjasoknál azt vizsgáltuk, hogy ha az idei szabályok szerint 42 ezer forint bruttó bérhez akar jutni vállalkozóként, akkor neki – a hagyományos adózás szabályai szerint – 57 500 forintról kell számlát kiállítania. Ekkor – ha levonja a közterheit – 38 538 forint nettó jövedelemhez jut. Ha áttér az átalányadózásra és ugyanannyit számláz, akkor a költségátalány levonása után a bruttó jövedelme 47 725 forintot tesz ki. Ha ebből levonjuk a közterheket, akkor 100 forinttal kevesebb nettó jövedelme marad, mint a hagyományos rendszerben.

Átalányadózás

Mint az egyéni vállalkozókra vonatkozó egyéb adózási szabályok, az új átalányadó előírásai is a személyi jövedelemadó-törvénybe kerültek. Eddig főleg a kiskereskedők, illetve az építőiparban tevékenykedő vállalkozók választhatták az átalányadózást. Az átalányadózás lényege, hogy a törvény megszabja az elszámolható költséghányadot, s összességében kisebb adminisztrációval jár. A jövő év első napjától a főállású egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági kistermelők kivétel nélkül áttérhetnek az átalányadózásra, feltéve hogy az előző évi árbevételük nem haladta meg a négymillió forintot. Ezzel egy időben alanyi áfamentességet is kell vállalniuk. Aki egyszerre egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő is, az külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja kétféle tevékenységére – elkülönülten – az átalányadózást. Ezt az adózási módot a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, illetve mezőgazdasági kistermelők is választhatják. Legalább négy évet kell várnia ahhoz, hogy újra átalányadózó lehessen annak, aki visszalép a normál adózási rendszerbe vagy pedig megszűnik a jogosultsága az átalányadózásra – például az árbevétele nagyobb lett a négymilliós limitnél.

Akik az új szabályok szerint térnek át az átalányadózásra, azok költségátalánya 35 százalék (a kormány eredetileg 30 százalékot javasolt). A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók – ők csak nyugdíjasok lehetnek – 17 százalék költségátalánnyal dolgozhatnak. Továbbra is tevékenykedhetnek azonban a magasabb költségátalányra jogosult egyéb vállalkozók. (A teljes rendszert összefoglalja a mellékelt táblázat.)

A helyi adókról szóló törvény módosítása is megemlékezik az átalányadózókról. Ők kizárólag a telephelyük – ennek hiányában a székhelyük – szerinti önkormányzat illetékességi területén fizetik a helyi adót. Választhatnak a normál szabályok szerinti fizetés, illetve a tételes adózás között. Ha ez utóbbit választják, és az önkormányzat illetékességi területén a helyi adó legmagasabb értéke nem éri el az 1 százalékot, akkor évi 5 ezer forintot kell fizetniük. Ha a százalékosan meghatározott adó magasabb az előbbinél, akkor a tételes helyi adó összege 10 ezer forint.

Tb-szabályok

A társadalombiztosítás területén a leginkább várt változás maradt el. Az eredeti nyugdíjreformcsomag ugyanis azt írta elő, hogy 1998-ban a biztosítottak a fizetésük 6 százalékát utalhatják át a magánnyugdíjpénztárba, az idén ez az arány 7 százalék, jövőre pedig 8 százalék lett volna. Az új kormány megváltoztatta a törvényt, és 6 százalékban rögzítette a tagdíjat, s ez a mérték lesz érvényes 2000-ben is. Cserébe viszont nem emelkedik a munkavállalóktól levont teljes tb-járulék. (A nyugdíjpénztári tagdíj egy-egy százalékpontos emelkedésével ugyanis a teljes levonás ugyanennyivel nőtt volna.) Akik tehát magán-nyugdíjpénztári tagok, azok fizetésük 6 százalékát fizetik a pénztárba, 2 százalékot a nagy tb nyugdíjkasszájába, 3 százalékot pedig az egészségpénztárba. Aki tisztán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alatt áll, az 8 százalékot fizet ide, 3 százalékot pedig az egészségpénztárba. A munkaadók 33 százalékos tb-járulékot fizetnek, amiből 22 százalék a nagy nyugdíjkasszába, 11 százalék pedig az egészségbiztosítás alapjába kerül.

Számos részletszabály változik viszont, ez azonban kevésbé a közvéleményt, mint inkább a tb-elszámolással foglalkozó szakembereket érinti. Egy lényeges változásról azonban szólnunk kell. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege – amit mindig csak egy munkaviszony után kell megfizetni – havi 3900 forintra emelkedik. Ha napokra számítjuk, akkor ez napi 130 forintot tesz ki.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó nettó jövedelmének változása, azonos bevétel esetén (forint)
Jövedelem/közteher	Általános szabályok szerint (Ft)	Jövedelem/közteher	Az átalányadó szabályai szerint (Ft)
Bruttó bevétel	57 500	Bruttó bevétel	57 500
Szja (30 százalék)	12 250
Tb-járulék (5 százalék)	2100	Jövedelem (bevétel -17 százalék)	47 725
Társasági nyereségadó (18 százalék)	2412	Tb-járulék (5 százalék)	2 386
Osztalékadó (20 százalék)	2200	Szja (35 százalék)	16 704
Nettó jövedelem	38 538	Nettó jövedelem	38 410

Illetékek

Az illetéktörvény azzal a szabállyal gazdagodott, hogy mi történjék akkor, ha valaki egy éven belül többször ad el, illetve vásárol lakásokat. Az alapszabály így szól: ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakást vásárol – illetve értékesít -, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben, a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő (a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező) egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély vásárló a további lakásvásárlásaival szemben további lakásértékesítést nem tud szembeállítani (nem tud ilyet igazolni), akkor ezek a további lakásvásárlások az általános szabályok szerint illetékkötelesek.

Az adózás rendje

Az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) részletesen szabályozzák azokat az eseteket, amikor átalakulás esetén több jogutódja lesz a jogelőd társaságnak. Az alapvető szabály ugyanis az, hogy a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek megillették a jogelődöt, viszont teljesítenie is kell mindazon kötelezettségeket, amelyeket a jogelőd nem teljesített. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik. Ha elmulasztanák a teljesítést, akkor a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, azaz bármelyiküktől követelhető a teljes összeg. (Az aztán már belső ügyük, hogy a többiektől miképpen szedi be a rájuk eső részt, aki fizetett.) Ha a jogelőd költségvetési támogatásra volt jogosult, akkor – eltérő megállapodás hiányában – a jogutódokat vagyonarányosan illeti meg a támogatás.

Az adózás rendjéről szóló törvény különböző szigorításokkal igyekszik elejét venni annak, hogy a cégek kicsússzanak az adóhatóság kezei közül. Így például az adózónak a bankszámlanyitást követő 15 napon belül közölnie kell az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának a számát.

Ez idő szerint gondot okoz az adóhatóságnak, hogy az ingatlanok eladói, illetve vevői által bevallott vételárat nem tudja „összehozni", vagyis egymást ellenőrző adatokként szerepeltetni. Ennek pedig az az oka, hogy az adóazonosító jelet sem a földhivatal, sem az illetékhivatal nem kérheti el. Jövő év elejétől a földhivatalnál addig nem jegyzik be az ingatlant, amíg a felek nem közlik az adószámukat. Ugyanez a jog – az adószám bekérése – illeti meg az illetékhivatalt és a biztosítóintézeteket is. Hasonlóan köteles elkérni az adóazonosító jelet az a szervezet, amely az adómentességet igazolja, illetve az állami támogatást folyósítja. Aki megtagadja az adóazonosító jelének kiadását, az nem juthat hozzá az igazoláshoz, illetve a támogatáshoz.

Ha valamely adózó bankszámla nyitására kötelezett, akkor a részére járó költségvetési támogatást csak banki átutalással lehet teljesíteni. Ha a magánszemély adózók a változásbejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget, akkor 50 ezer forintnyi pénbírsággal büntethetők. Minden más adózó esetén a bírság összege 100 ezer forintig terjedhet. Szintén az adózás rendjébe tartozó új szabály az, hogy az APEH engedélye alapján a bizonylatok elektronikus vagy optikai adathordozón is archiválhatók.

Egyéb szabályok

Miután a kormány az idén azt a technikát választotta, hogy nem külön-külön nyújtotta be az egyes adótörvényekhez javasolt módosításokat, hanem egy csomagba fogta össze azokat, így több, egyéb szabály változtatása is bekerült a javaslatba. Így került oda például a cégnyilvántartásról szóló törvény is, amely értesítési kötelezettséget ír elő a cégbíróságok számára. Ha a cégbíróság a cégnyilvántartásban átvezet egy változást – például bejegyez, töröl vagy átírja a cég székhelyét, tevékenységi körét -, akkor értesítenie kell az érintett kamarát, az adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt is.

Végül a csomag kitér a 2000. évi dátumváltással kapcsolatos problémákra. Miután több bank jelezte, hogy az év végén, illetve a jövő év elején zárva tart, ezért a törvény ehhez igazítja a fizetési kötelezettségeket. Ha jogszabály, bírósági, közjegyzői vagy más hatósági határozat, illetve szerződés alapján a pénzfizetési kötelezettség határidejének utolsó napja 1999. december 30-31-ére és 2000. január 3-4-ére elrendelt bankszünnapra esik, akkor a határidő a bankszünnapot követő első napon jár le. Szerződés alapján teljesítendő pénzfizetési kötelezettség esetén a felek ettől eltérően is megállapodhatnak.

Németh Géza

A költségátalány nagysága a vállalkozók tevékenysége szerint
Költségátalány (százalék)	Tevékenység
94	mezőgazdasági kistermelő, ha a bevétele állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik
93	kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó, ha az üzlet jellege: élelmiszer, vegyes, zöldség-gyümölcs, hús, húskészítmény, baromfi, hal és halkészítmény, kenyér és pékáru, gyógyhatású készítmények, vegyi áruk, festékek és lakkok, mezőgazdasági és méhészeti (itt az árbevétel 15 millió forint lehet)
87	kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, az üzlet jellegének megkötése nélkül
85	mezőgazdasági kistermelők
80	egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége megegyezik a 93 százalékos kulcs alatt felsoroltakkal, továbbá akkor, ha a következő tevékenységet végzi: ipari és mezőgazdaság termék előállítása, építőipari kivitelezés, mezőgazdasági szolgáltatás (kivéve a bérmunkát), halászati szolgáltatás (kivéve a bérmunkát), feldolgozóipari szolgáltatás (kivéve a bérmunkát, a kiadói szolgáltatást, illetve a hang, kép és számítástechnikai információt hordozók sokszorosítását), építőipari szolgáltatás, közútijármű-javítás és személyi használatú tárgyak javítása, helyi taxiközlekedés és közúti teherszállítás, iroda- és számítógépjavítás, fényképészet, videofelvétel-készítés, mosás, fodrászat
35	minden egyéb tevékenység