A BÉT határidős kereskedési rendszere alapjaiban különbözik az értékpapír-kereskedéstől. Így a folyamatos kereskedés nem számítógépes ajánlati könyv segítségével, hanem úgynevezett nyílt kikiáltással történik, a kereskedés egyes szakaszaiban alkalmazott számítógépes ajánlati könyv időszakosan kötő tőzsderendszerként működik, továbbá a folyamatos kereskedés során a BÉT általában úgynevezett árjegyzőt alkalmaz, akinek feladata egy adott termék piacán folyamatosan fenntartani a vételi és eladási ajánlatokat.
Nyílt kikiáltásos kereskedési rendszer
A nyílt kikiáltásos rendszer jellemzője, hogy az ajánlatok megtétele, illetve elfogadása a kereskedési idő alatt nem számítógépes ajánlati könyv segítségével, hanem élőszóban történik. További fontos jellemző, hogy
- a jobb – vétel esetén magasabb, eladás esetén alacsonyabb árú – ajánlat törli az összes korábban tett ajánlatot,
- az azonos árszinten tett ajánlatok közül az időben előbb tett élvez elsőbbséget,
- üzletkötéskor az összes korábban tett ajánlat törlődik (ez érvényes akkor is, ha egy ajánlatot csak részben fogadtak el, tehát az ajánlottnál csak kisebb mennyiségre kötnek üzletet).
A levezető
A nyílt kikiáltásos rendszer fontos szereplője a levezető, aki a BÉT képviseletében folyamatosan ellenőrzi a kereskedést:
- irányítja a kereskedés menetét, biztosítja folyamatosságát,
- felügyeleti szerepet tölt be a kereskedés során,
- a kereskedés végén haladéktalanul megállapítja és közzéteszi az elszámolóárakat,
- levezeti a vitás ügyek egyeztetését és dönt azokban,
- az önkötési ajánlat (erről a későbbiekben még szólunk) elhangzása után figyelemmel kíséri, hogy az előírt 5 másodperc idő alatt tesz-e valaki ellenajánlatot, és ha igen, szükség esetén felszólítja az ajánlattevőt az ellenajánlat elfogadására. Amennyiben ez idő alatt nem érkezik ellenajánlat, úgy igazolja és kihirdeti az önkötést,
- elrendelheti a kereskedés technikai szünetét, amennyiben a kereskedésben átmeneti zavar áll be.
Az ajánlatrögzítő
Az ajánlatrögzítő szintén a BÉT alkalmazottja, aki folyamatosan rögzíti a számítógépes rendszerben a hangos szóval tett ajánlatokat. A rendszer a minden piaci szereplő által jól látható kijelzőkön megjeleníti az adatokat úgy, hogy minden termék vonatkozásában mindig a legmagasabb vételi és a legalacsonyabb eladási ajánlatok jelennek meg a képernyőn.
Az árjegyző
Az árjegyző nem a BÉT alkalmazottja, hanem tőzsdetag, kivel/amellyel a BÉT egy, legfeljebb két évre szóló árjegyzői szerződést köt. Az árjegyző feladata, hogy a kereskedés szabad szakaszában folyamatosan – egymástól egy előre meghatározott maximális mértékben eltérő – ellentétes ajánlatokat tegyen az állandó piaci tevékenység és likviditás biztosítása érdekében. Az árjegyző kockázatos tevékenységéért díjazásra jogosult.
Munkaállomások
A megkötött üzletek megfelelő dokumentálása érdekében a BÉT munkaállomásokat biztosít a határidős kereskedésben részt vevő tőzsdetagoknak. Ezek számítógépes terminálok, amelyeken keresztül a tőzsdetagok adatrögzítői a nyílt kikiáltásos rendszerben megkötött üzleteket egy központi számítógépes rendszerbe viszik be. Ez a rendszer felügyeli, hogy minden egyes üzletnél a vevő és az eladó is elvégezte a rögzítést, és az üzlet megadott paraméterei is egyeznek. Amennyiben valamely tőzsdetag a kereskedés során üzletet kötött valakivel, s azt nem rögzíti a számítógépes rendszerben, úgy az jelzi, hogy a másik tőzsdetag az adott üzlettel rá hivatkozik. Ekkor a két tőzsdetag megvizsgálja az eltérés okait, s amennyiben nem értenek egyet, úgy igénybe veszik a levezető segítségét. Ô a nyílt kikiáltásos kereskedés során folyamatosan rögzített hangfelvételek alapján a felek bevonásával dönt a vitás kérdésben.
Tőzsdei ajánlatok a nyílt kikiáltásos rendszerben
A nyílt kikiáltásos kereskedés során elhangzó ajánlatok kötelező elemei a következők:
- a termék megnevezése (kontraktus és lejárat),
- az ajánlat irányának megjelölése (vétel vagy eladás),
- a mennyiség megjelölése,
- az ajánlati ár megadása.
Különleges ajánlattípus az önkötési ajánlat, amelyet egyazon üzletkötő ugyanazon termékre, egyező áron és mennyiségre egy időben tesz. Ez akkor valósul meg, amikor az üzletkötő össze tudja párosítani két ellentétes irányú megbízását, illetve az üzletkötő az adott termék tekintetében ügyfelének megbízásával ellentétes pozíciót kíván felvenni saját számlájára.
Ahogy a fentiekből sejthető, az önkötések könnyen visszaélésekre adhatnának lehetőséget. Az üzletkötő ugyanis a piaci árnál olcsóbban vásárolhatna, illetve annál magasabban adhatna el saját számlájára – és ügyfelei terhére. Ennek kiküszöbölésére alkották meg azt a korábban említett szabályt, amely szerint az önkötés csak akkor tekinthető megkötöttnek, ha a hangos szóval tett ajánlatot követő öt másodpercen belül nem érkezik ellenajánlat, és a levezető szintén hangos szóval igazolja és kihirdeti annak megkötését. Ennek eredményeképpen a gyakorlatban önkötésre csak az éppen aktuális legjobb vételi és legjobb eladási ajánlat közötti ársávban van lehetőség.
A fentiek alapján a következő ajánlatok hangozhatnak el a kereskedés során:
- veszek 10 kontraktus 1999. decemberi BUX-ot 10 200-on,
- adok 15 kontraktus 1999. decemberi BUX-ot 10 250-en, és
- adok-veszek 20 kontraktus 1999. decemberi BUX-ot 10 230-on (önkötési ajánlat).
Amennyiben egy üzletkötő a már megtett ajánlattal azonos árszinten kíván ajánlatot tenni, úgy a "csatlakozom 10 kontraktus 1999. decemberi BUX-vétellel 10 200-on" kifejezést kell használnia. Ilyenkor tudnia kell, hogy ajánlata csak akkor teljesülhet, ha az érkező ellenajánlat legalább 20 kontraktusra vonatkozik ugyanazon az árszinten. Ellenkező esetben ugyanis a határidős kereskedés korábban említett szabálya lép érvénybe, miszerint üzletkötést követően minden korábbi ajánlat törlődik.
Az önkötési ajánlattal szemben az egyirányú, tehát vételi vagy eladási ajánlatok csak akkor tekinthetők megkötöttnek, ha egy másik üzletkötő elfogadja azokat. Az ajánlatot részmennyiségre is el lehet fogadni. Így a fenti ajánlatokat a következőképpen lehet elfogadni:
- adtam 5 kontraktus 1999. decemberi BUX-ot 10 200-on,
- vettem 10 kontraktus 1999. decemberi BUX-ot 10 250-en.
Az ellenajánlatot kötelező elfogadni, és ezt hangos "vettem", illetve "adtam" szavakkal igazolni. Önkötésnél hasonló ellenajánlat tehető a bemondást követő öt másodpercben.
A kereskedés szakaszai
A határidős kereskedés három szakaszra osztható.
A nyitó és a záró szakasz időszakosan kötő tőzsdei rendszer. Működésük lényege, hogy az üzletkötők a tőzsdeteremben lévő számítógépes terminálokon tehetnek ajánlatokat. Ezeket a rendszer ajánlati ár szerint, illetve azonos ajánlati árnál beérkezési idő szerint sorba rendezi (prioritási rend). Az így képzett ajánlati könyv az üzletkötők számára nem hozzáférhető, abba csak a BÉT alkalmazottai tekinthetnek be.
Az ajánlatok bevitelére rendelkezésre álló – jelenleg 10 perces – időtartam leteltével a levezető lezárja a nyitó, illetve a záró szakaszt, s a BÉT automatikus kereskedési rendszere elvégzi az ajánlatok párosítását. Ennek alapelve, hogy minden kötés egységes áron születik meg, s ez az az árfolyam, amelyen a legnagyobb forgalom bonyolítható le. Azokat az ajánlatokat párosítják, amelyek az egységes árnál magasabb vételárat kínáltak, illetve alacsonyabb eladási árat kértek, valamint amelyek – ezek közül – a prioritási rendben előrébb állnak.
A nyitó szakaszban kialakított egységes ár a nyitóár. Ugyanez a záró szakaszban az elszámolóár, amelynek különös jelentéséről a későbbiekben – a tőzsdei elszámolást bemutató részben – szólunk.
A szabad szakasz nyílt kikiáltás formájában jelenleg naponta 60 percen keresztül működő folytonos kereskedési rendszer.
A kereskedés szünetei
A kereskedés menete megszakadhat, ha a BÉT felfüggeszti a kereskedést vagy technikai szünetet rendel el.
Felfüggesztés
Felfüggesztik a kereskedést:
- Azonnali klíring (lásd részletesebben a tőzsdei elszámolásról szóló részben) esetén, amennyiben valamely határidős termék ára a legutolsó elszámolóártól a maximális ármozgásnál nagyobb mértékben eltér. Ezt a mértéket a BÉT előzetesen határozza meg és hozza nyilvánosságra, s döntő szerepe van a határidős alapbiztosíték meghatározásában (lásd a tőzsdei elszámolásról szóló részben). Az azonnali klíring alapjául szolgáló elszámolóár nyitó szakaszban a nyitóár, szabad szakaszban pedig az azonnali klíringet kiváltó ár.
- BUX-határidős termékek vonatkozásában akkor, ha felfüggesztik az indexben összességében legalább 25%-os tőkesúlyt képviselő részvény azonnali kereskedését.
- A BÉT-en kereskedett mögöttes termék vonatkozásában akkor, ha annak azonnali kereskedését felfüggesztik.
- Akkor, ha az árjegyző technikai hiba miatt nem tudja teljesíteni kötelezettségét.
Technikai szünet
Technikai szünetet akkor rendel el a levezető, ha a kereskedési vagy technikai okból előállott átmeneti zavar megszüntetése és a kereskedés menetének helyreállítása szükségessé teszi azt. A kereskedési ok elsősorban az lehet, hogy az árjegyző – a fokozott piaci aktivitás miatt – veszélyeztetve érzi árjegyzői tevékenységét. Technikai okból csak akkor rendelhető el szünet, ha a technikai hiba kijavítása 30 percen belül várható. Ellenkező esetben át kell térni más kereskedési formára. A felfüggesztés, illetve a technikai szünet időtartama a kereskedési időbe nem számít bele.