1997-ben az OECD országai, egy sokat vitatott, úgynevezett szabad megállapodásban rögzítették a jövőbeni külföldi működőtőke-beruházásokra vonatkozó legfontosabb megállapításaikat: ez a Multilateral Agreement Investment (MAI). E nemzetközi megállapodás nyitott mind az OECD, mind az Európai Unió (EU), mind az egyik csoportosulásban sem részt vevő országok számára.
A célok megfogalmazása az eddigi folyamatok tapasztalatain alapulnak: 1973-1996 között a külföldi működőtőke-beruházások a negyvenszeresére, évi 25 milliárd dollárról évi 350 milliárd dollárra emelkedtek, ezzel a tőketranszfer bővülése átlépte a nemzetközi kereskedelem növekedési ütemének nagyságát.
Az egyes nemzeti kormányok a külföldi beruházásokban az innovációra, a versenyképesség növelésére és a gazdasági hatékonyság javítására fordítható források megsokszorozódását és a vállalkozások határokon túlnyúló expanzióját, új piacok megszerzését és új, üzleti partneri kapcsolatok megteremtését látták.
Egy, a kanadai kormány által támogatott tanulmány szerint minden 1 milliárd dollárnyi befektetés az országban ötévenkét 45 ezer új munkahely létrejöttét tette lehetővé. Az új-zélandi kormány azt hozta nyilvánosságra, hogy a külföldi befektetők profitjuk átlagosan 90 százalékát reinvesztálták az országban, és nagymértékben hozzájárultak a foglalkoztatottság és a bérek emelkedéséhez.
Azok a nemzetközi egyezmények, amelyek a szolgáltatások (GATS) és termékek (GATT) világméretű kereskedelmére vonatkoznak, már széles körben ismertek. Ezek még jelenleg is útmutatók a beruházási döntésekben, akár pozitív, akár negatív vonatkozásban, de az idő túlhaladta kereteiket. Miképp a piaci igények, úgy a beruházási döntésekben a körülmények bizonytalansági faktorai is fontosak. A beruházók számára a legfőbb szempont a jogi és intézményi stabilitás, a nyitott piac, a versenysemlegesség és a beruházók nemzetközi szintű (jogi) védelme. A kormányok általában a liberális beruházási rendszerben látják az ösztönzőket, és azt is elismerik, hogy bármilyen korlátozás vagy diszkriminatív eszköz bevezetése megállítja a beruházások növekedését. A külföldi befektetések elmaradása (vagy a kívánatosnál kisebb ütemű növekedése) végül azt eredményezi, hogy az érintett gazdaság növekedési üteme lassul, hatékonysága romlik, és nemzetközi kapcsolatrendszerében zavarok keletkezhetnek.
Jelenleg a nemzetközi kooperációk többnyire kétoldalú megállapodásokon nyugszanak. Becslések szerint mintegy 1630 kétoldalú egyezmény, regionális megállapodás és beruházási kooperáció működik világszerte.
A fejlődő országok közül 1996-ban Kína kezdeményezte a legtöbb szerződést, a második helyen a Koreai Köztársaság állt. A nagymértékű élénkülés arra is utal, hogy a fejlődő országok a világ beruházási piacán mint nagy" befektetők jelentek meg. 1996-ban a világ teljes működőtőke-befektetésében már 15 százalékos volt a fejlődő országok aránya, szemben az 1980. évi 3 százalékkal.
A gyors globalizációs folyamat azt követeli, hogy mélyüljön és szélesedjen a nemzetközi kooperáció a világgazdaságban. Eljött az ideje egy multilaterális beruházási egyezménynek.
A MAI olyan átfogó beruházási egyezmény, amely a gazdaság valamennyi szektorára kiterjed.
Az egyezményben a beruházások szélesebb értelemben szerepelnek, ideértendők a direkt befektetések, a portfólióberuházások, az ingatlanbefektetések és a szerződéses jogok is.
A MAI törvényes garanciákat fogalmaz meg a beruházásra és a beruházóra egyaránt.
A MAI olyan eszközrendszert tervez, amely bármely kormányzat bármely szintjén alkalmazható – központi, szövetségi, állami, regionális, helyi –, és az eszközök magukban foglalják a jogi, szabályozási és adminisztratív területeket.
A MAI koncepciójának alapja a diszkriminációmentesség:
– National Treatment(Nemzeti Elbánás)" – a partnerek megállapodnak abban, hogy a külföldi beruházó ugyanolyan támogatásokat élvez, mint a helyi, nemzeti beruházó.
Ez alól kivételt lehet tenni, ha
- bizonyos, a MAI diszciplínáitól eltérő intézkedés szükséges a befogadó ország nemzeti biztonsága, illetve pénzügyi rendszerének stabilitása és integritása érdekében. Ezek az úgynevezett general exception provisions" általános intézkedéstől eltérő kategóriájú intézkedések,
- az intézkedés a fizetési mérleg krízisét hivatott megoldani, az ilyen típusú intézkedések az úgynevezett temporary safeguard provisions" átmeneti védelmi intézkedés kategóriába sorolandók,
- a szerződő felek megegyezhetnek bizonyos országspecifikus indítékok alapján a saját jogrendszer és szabályozás fenntartásáról, akkor is, ha az nem konform a MAI diszciplínáival.
A Most-Favoured-Nation Treatment" kitétel azt jelenti, hogy a partnerek megállapodnak abban is, hogy nem alkalmaznak diszkriminációt a különböző MAI-tagok beruházásai, illetve beruházói között sem.
További fontos alkotóelemek:
- transzparencia: a beruházásokra, illetve a beruházókra vonatkozó jogi, szabályozási és bármely általános intézkedésnek (például eljárási rend, adminisztratív teendők, pályázatok) átláthatónak kell lennie;
- tőketranszfer: a beruházáshoz kapcsolódó fizetések, beleértve a tőkét, profitot és osztalékot, szabadon átutalhatók;
- kulcsszemélyzet foglalkoztatása: a beruházó és az úgynevezett kulcsszemélyzet", mint a felső vezetők vagy speciális képzettségű technikusok foglalkoztatásának átmeneti biztosítása a MAI által támogatott beruházások esetében;
- teljesítmény-előírások megtiltása: a beruházóval szemben tiltott lenne egyes elvárások teljesítésének kikötése, mint például bizonyos termékek vagy szolgáltatások minimumexportja;
- a kisajátítás tilalma: csak állami célból és állami tulajdonként lehessen kisajátítani, azonnali, egyenértékű és hatékony kártalanítás mellett;
- viták rendezése: bár a szerződés a vitás kérdések rendezésére elsősorban a konzultációt javasolja, az államok, valamint a beruházó és a befogadó állam közötti vitákra kötelezően előírja a választottbíróság előtti tárgyalást.
Eddig öt nem OECD-tagország jelentette be érdeklődését a MAI iránt. Argentína, Brazília, Chile, Hongkong és a Szlovák Köztársaság jelezte, hogy megfigyelői státusban szeretne az egyezményben részt venni.
Zs. J.| A külföldi működő tőke állományának (FDI) megoszlása | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | FDI állománya (milliárd USD) | Beáramlásból képződött állomány (%) | Kiáramlásból képződött állomány (%) | ||||
| Összes ország | Fejlett ország | Fejlődő ország | Kelet-Közép-Európa | Fejlett ország | Fejlődő ország | Kelet-Közép-Európa | |
| 1990 | 1717 | 79,3 | 20,6 | 0,1 | 95,6 | 4,4 | 0 |
| 1995 | 2568 | 70,6 | 28,1 | 1,3 | 91,5 | 8,4 | 0,1 |
| 1997 | 3456 | 68,0 | 30,2 | 1,8 | 90,2 | 9,6 | 0,2 |
| Forrás: WIR | |||||||