Aki nem ismeri közelebbről Olaszországot, az olasz gazdaságot, az Itáliát általában a gyakori kormányválságokkal, az olasz délvidék elmaradottságával, a maffiával azonosítja. Olaszország ezzel szemben a világ ötödik legerősebb gazdasági hatalma. Kétségtelenül vannak kedvezőtlen jelenségek, a valóságban azonban az egyre ritkábban fellépő kormányválságok ma már nem jelentik a gazdaság válságát: a politika és a gazdaság külön életet él, így az utóbbi – szinte teljesen függetlenítve magát – rendületlenül halad előre.
Az egységes Olaszország alig több mint száz éve alakult ki, és a korábbi adottságok mind a mai napig erősen hatnak. Észak-Olaszország az iparilag fejlett Nyugat-Európához közelített, míg a délvidék ettől jelentősen elmaradt. Ugyanakkor az északi területek munkakultúrája egyre hatékonyabban terjeszkedik dél felé. Ennek ellenére az ország egészében körülbelül 11 százalékot ér el a munkanélküliség – északon mindössze 5-6 százalékos, délen viszont még mindig 20 százalék fölött van.
Itáliában kevés a multinacionális cég, egyértelműen a kis- és közepes vállalkozások dominálnak, számuk közel ötmillió. Ezek viszik vállukon az olasz gazdaságot, hiszen képesek újra és újra lépést váltani, rugalmasan igazodni a változó gazdasági követelményekhez.
Becslések szerint az olasz gazdaság körülbelül 30 százaléka tartozik a fekete- és a szürkegazdaságba. Nagyon nehéz feladat a társasági adó és a jövedelemadó behajtása, az adóhatóság szinte egyedül az általános forgalmi adó mozgását képes követni. Nagyon sok viszont a vagyonjellegű adó, amiket jóval könynyebb behajtani.
| Az olasz gazdaság főbb gazdasági-statisztikai mutatói | ||||
|---|---|---|---|---|
| 1996 | 1997 | 1998 | 1999* | |
| Lakosság (millió fő) | 57,25 | 57,20 | 57,20 | 57,20 |
| GDP értéke folyó áron (milliárd dollár) | 1214 | 1 232 | 1 249 | 1 271 |
| GDP növekedésének üteme változatlan áron (százalék) | 0,7 | 1,5 | 1,4 | 1,5 |
| 1 főre eső GDP folyó áron (ezer dollár) | 21,2 | 21,5 | 21,8 | 22,2 |
| Infláció alakulása (százalék) | 3,9 | 1,7 | 1,8 | 1,3 |
| Munkanélküliségi ráta (százalék) | 12 | 12,4 | 11,8 | 10 |
| Export értéke (millió dollár) | 250 775 | 238 655 | 241 310 | 255 00 |
| Import értéke (millió dollár) | 206 997 | 208 475 | 214 392 | 220 800 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió dollár) | 41 060 | 36 421 | –21 269 | 30 000 |
| Valutatartalékok összege (millió dollár) | 69 302 | 73 973 | 46 689 | 61 000 |
| * várható | ||||
Fizess előre!
Az olasz gazdaság struktúrája meghatározó a kétoldalú kapcsolatokban is. Nagy jelentősége van a kis- és közepes vállalkozások támogatásának, együttműködésük szélesítésének, a nagybefektetői gazdasági jelenlét ellensúlyozásának. Az olasz gazdaság e téren nagy tapasztalatokkal rendelkezik, ezeket készek vagyunk felajánlani magyar partnereinknek. Örömmel látjuk, hogy a cégek és a kormányzati szervek egyaránt nyitottak javaslatainkkal szemben – mondja Alessandro Felice, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke. (Az olasz kamara elsősorban az itáliai cégek érdekeit képviseli, de tagjai között szép számmal találni magyar vállalkozásokat is.)
Az olasz befektetők körülbelül másfél milliárd dollárt fektettek magyarországi vállalkozásaikba, ebből legalább 300 milliót a kis- és a közepes cégek. Körülbelül 1500 olasz tulajdonú vagy vegyes vállalkozás működik Magyarországon, s a kisvállalkozások e téren is dominálnak.
Az olasz befektetők számára fontos szempont, hogy Magyarországon a munkaerő ára harmada a hazainak, képzettsége viszont legalább olyan jó, sőt bizonyos szakmákban jobb, mint az olaszoké. Vonzerő a két nép közötti hagyományos barátság, a történelmi szimpátia és a sok tekintetben hasonló mentalitás is.
Az olaszok az üzleti életben nagyon sokat adnak a barátságra. Szeretik civil emberként is megismerni üzleti partnereiket, akár egymás családi vendégeként is, ez azonban nem eredményez engedményt a követelményekből. Az olasz partner minden üzletnél az utolsó centig keményen alkuszik, legyen eladó vagy vevő, akár kis tételről, akár százmilliós tranzakcióról van szó. A piacot ismerő szakemberek állítják: az olasz üzletemberek abszolút megbízhatóak, német precizitással dolgoznak, szállítanak, és ezt üzletfelüktől is elvárják. Ennek ellenére ajánlatos nagy körültekintéssel megválasztani a partnert, be kell szerezni a cégről a szükséges információkat.
Ebben sokat segíthet a Milánóban működő magyar kereskedelmi szolgálat, amelynek adatközpontjában 400 ezer olasz cég adatai szerepelnek. Igény esetén a tárgyalások előkészítésében és lebonyolításában is segédkeznek munkatársai. (A magyar vállalkozók egyébként a kereskedelmi szolgálat révén 30-40 százalékos árkedvezményt kaphatnak a szállodákban.)
Spányik Péter, a szolgálat vezetője elsősorban az olasz piac sajátos fizetési szokásaira hívja fel a figyelmet, ami Nyugat-Európa más országaira aligha jellemző. Az olasz vevőnek eladott áru ellenértékét a magyar vállalkozó csak 60 vagy 90 napos fizetési határidővel kapja meg, az olasz fél viszont csak előleg vagy azonnali fizetés ellenében hajlandó szállítani. A magyar üzletember tartós, kipróbált kapcsolat esetén kaphat fizetési halasztást. Az is jellemző az olasz piacra, hogy a cégek általában csak tartós és/vagy nagy mennyiségű rendelés esetén szolgálják ki szívesen a megrendelőt, és a gyártás megkezdéséhez általában előleget is kérnek. A tapasztalatok szerint azonban a gyártók szállítási-fizetési feltételei a legtöbb esetben kedvezőtlenebbek, mint a nagykereskedőké.
Magyar munkavállalókkal is találkozhatunk Olaszországban. Alkalmazásukat meglehetősen szigorú előírásokhoz kötik, és hazánknak ahhoz hasonló keretmegállapodása sincs, mint Németország és Ausztria esetében. A munkavállalási engedélyt az olasz munkaadónak kell megszereznie, amit a hatóságok csak akkor adnak ki, ha igazolja, hogy az adott körzetben, Dél-Olaszországban, de még az Európai Unióban sincs olyan munkanélküli, aki megfelelne a betöltendő munkahely követelményeinek. Az észak-itáliai cégek szívesebben vesznek fel kelet-európai munkaerőt, elsősorban szlovénokat és magyarokat, mint dél-olaszországit. Ott a munkaerő többsége nem kellően képzett, és nem szívesen megy északra, ahol nincs meg a társadalmi, családi háttere.
A magyar vállalkozók meglehetősen visszafogottak, üzleti céllal általában csak Észak-Olaszországig merészkednek. Magyar tőkével működő vállalkozást Olaszországban csak elvétve találunk, két-három szoftvercég viszont a nagy konkurencia közepette is jól megállja a helyét az olasz informatikai piacon.
| A magyar-olasz külkereskedelmi forgalom (millió dollár) | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kivitel | Behozatal | |||||||
| 1996 | 1997 | 1998 | 1999. I-VIII. | 1996 | 1997 | 1998 | 1999. I-VIII. | |
| Élelmiszer, ital, dohány | 185,8 | 159,3 | 141,3 | 75,9 | 42,3 | 45,7 | 41 | 24,5 |
| Nyersanyagok | 133,1 | 136,3 | 129,7 | 78,3 | 23,2 | 36 | 23,7 | 13,8 |
| Energiahordozók | 9,2 | 11,8 | 6,1 | 4,9 | 1,4 | 1,3 | 1,2 | 0,7 |
| Feldolgozott termékek | 634,4 | 701,4 | 748,6 | 528,5 | 858,1 | 954,6 | 1162,2 | 780,7 |
| Gépek, gépi berendezések | 142,4 | 166,8 | 297,5 | 235 | 414,3 | 523,2 | 712,9 | 520,9 |
| Összesen | 1104,9 | 1175,9 | 1323,2 | 922,5 | 1339,3 | 1560,8 | 1914 | 1340,6 |
Felértékelődött régió
Az olasz vállalkozók nehezen mozdulnak ki megszokott környezetükből, ezért figyelemre méltó, hogy az utóbbi években hazánkban több tízezer itáliai üzletember fordult meg az együttműködés lehetőségét keresve.
Az olcsóbb munkabér miatt egyes ágazatokban szívesen telepítik termelésüket külföldre, alapvetően Közép-Kelet-Európa országaiba. Ez a tendencia elsősorban a munkaerő-intenzív ágazatokat, a ruházati és textilipart, valamint a cipőipart érinti. Ilyen kooperációk voltak országaink között az első termelési kapcsolatok. Az olasz know-how felhasználásával, a megfelelő tapasztalatok megszerzésével később a magyar vállalkozók már önállóan is piacra mehettek.
Bár a kelet-európai országok rendszerváltozását követően sok olasz vállalkozó talált tőlünk keletre új, olcsóbb munkaerőt, ez nem jelent a magyar vállalkozók számára konkurenciát – vélekedik az olasz kamara elnöke. Hozzánk a fejlettebb, nagyobb szakmai felkészültséget igénylő ágazatok – a járműipar, a gépgyártás, a háztartásigép-gyártás, és újabban a könnyűipari gépek és az elektronikai eszközök gyártása – települnek.
Az olasz külkereskedelemben alaposan felértékelődött Kelet-Európa, ezen belül Magyarország szerepe és részesedése. Tavaly Olaszország 27 milliárd dolláros aktívummal zárta külkereskedelmi mérlegét. Míg korábban a többletnek 1,3 százaléka származott a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemből, addig 1997-ben ez már 16 százalékot tett ki.
Olaszország aktívuma évről évre nő Magyarországgal szemben. Kivitelünk ugyan 1993 óta minden esztendőben nőtt, egyenlegünk azonban minden évben negatív volt. A magyar importból tíz éve Itália alig 3,5 százalékkal részesedett, ami tavaly már 7,5 százalékra nőtt, miközben teljes kivitelünk 6,6 százaléka került olasz piacra.
A dél-európai ország az exportot és az importot tekintve egyaránt a harmadik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk. 1998-ban a kétoldalú forgalom értéke 3,26 milliárd dollár volt, 19,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A magyar export 12,6 százalékkal 1,3 milliárd dollár fölé emelkedett, az import pedig 24,4 százalékkal majd' kétmilliárd dollárra nőtt. Az évet az eddigi legnagyobb, 617,8 millió dolláros deficittel zártuk. A hiány az előző évit több mint 60 százalékkal haladta meg – tájékoztat Bankó Mihály, a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa.
| Céglajstrom A magyar-olasz forgalomban a legjelentősebb magyar exportőrök az alábbiak: Borsodchem Rt., Dunastyl Rt., Dunaferr Kft., Ganz-Ansaldo Rt., Hunaluker Kft., Magyar Suzuki Rt., Mol Rt., Terimpex Rt., TVK Rt., Tungsram Rt. A legnagyobb magyar importőrök a következők: Cantoni Textil Kft., Dunastyl Rt., Fiat Magyarország Kft., General Motors, Lehel Hűtőgépgyár Kft., Alcoa-Köfém Kft., SILCO Kft., valamint a SIBERIS Cipőgyártó Kft. |
Korszerű áruszerkezet
Az olasz külkereskedelem az elmúlt három esztendőben évente 25-30 milliárd dollár aktívummal zárt, s idén is legalább 30 millárd dolláros többletet várnak. Az olasz kivitel folyamatos növekedése a líra 1992-1996 közötti erőteljes, 30 százalékot is meghaladó leértékelődésének volt köszönhető. Az olasz exportőrök tartani tudták, sőt tovább bővítették külpiaci pozícióikat a későbbiekben is, annak ellenére, hogy megerősödött a líra árfolyama.
A kétoldalú forgalomban a magyar export erőteljesebb növelését a mezőgazdasági termékek csoportjában az árualaphiány és az alacsonyabb olasz árszínvonal egyaránt gátolja. Korábban az agrártermékek aránya kivitelünkben 20 százalék körül mozgott, sőt még 1996-ban is megközelítette a 17 százalékot, 1997-re viszont 13,6, tavaly pedig 10,7 százalékra csökkent. Az olasz piacon minden eladható, ha megfelelő a minősége és az ára is versenyképes. Az európai uniós országok jelentős agrártámogatásával viszont a magyar export egyre szűkebb sávban képes felvenni a versenyt. A magyar exportőröknek időnként bizonyos adminisztratív akadályok is többletköltséget okoznak, igaz, ezek mindegyik Olaszországba exportálni kívánó országra vonatkoznak.
Az agrártermékek visszaszorulása mellett kedvezően alakult a magyar export szerkezete, örvendetesen megnőtt a feldolgozott termékek, a gépek és gépi berendezések kivitele – értékben és a forgalomban egyaránt. Míg 1995-ben ezek a termékcsoportok a teljes export kétharmadát tették ki, 1998-ban már megközelítették a 80 százalékot. Az import áruszerkezetében nem következett be lényeges változás az elmúlt években: az olasz szállításoknak mintegy 96 százalékát a gépek, a gépi berendezések és a feldolgozott termékek alkotják.
Az átlagot többszörösen meghaladó mértékben (80 százalékkal) nőtt a gépek és a gépi berendezések, 95 százalékkal pedig a járművek kivitele. Csaknem 30 százalékkal bővült a textilipari anyagok és textiltermékek exportja. AGM olasz referatúrájának tájékoztatása szerint továbbra is jelentős a vegyipari termékek, a fémkohászati cikkek, a vágóállatok és az állati termékek, a fa- és fűrészáru, valamint a lábbelik exportja.
Az idén az átlagot meghaladóan bővült mind az export, mind az import. Az első félévi statisztikák szerint – ha tompított ütemben is – folytatódott a korábbi tendencia: a múlt év azonos időszakához képest 8,6 százalékkal többet exportáltunk, miközben 10,5 százalékkal emelkedett az import, így passzívumunk tovább nőtt. Számítani lehet arra, hogy a tavalyi 3,25 milliárd dolláros kétoldalú forgalom idén meghaladja a 3,5 milliárd dollárt, passzívumunk viszont a múlt évi 617 millió dollárról legalább 700 millió dollárra nő.
| Alap a partnerkereséshez A kis- és közepes vállalkozások tekintetében Olaszország különösen nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Ezért is nagy jelentőségű a Magyar-Olasz Vállalkozásfejlesztési Program (HIEDT). Ennek keretében a felek közös befektetői alapot hoznak létre a két ország kis- és középvállalkozásai együttműködésének fejlesztése érdekében. A programmal kívánják elősegíteni az olasz vállalkozók magyarországi befektetéseit, az olasz kisvállalkozói szektor gazdasági és technológiai hagyományainak magyarországi hasznosítását. A program két lépcsőben valósul meg: még az idén befejeződik az üzletfeltáró és partnerközvetítő tevékenység, aminek alapján döntenek az alap részvételével és támogatásával megvalósuló projektekről, meghatározzák az együttműködésben érdekelt vállalkozói és banki kört. A program lebonyolítását a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., valamint a SIMEST SpA, az olasz állam külföldi vállalkozásokat fejlesztő társasága vállalta magára. A finanszírozására mindkét fél 15-15 millió dolláros alapot hoz létre alapvetően magyarországi befektetési lehetőségek kiaknázására (vegyes vállalatok létesítése, termeléskihelyezés, tőkeemeléses érdekeltségvásárlás stb.). Arra számítanak, hogy e tevékenység eredményeként több száz magyar kisvállalkozás kaphat lehetőséget korszerű termékek gyártására, modern technológiák elsajátítására, a nemzetközi gazdasági életbe való közvetlen bekapcsolódásra. |
Olasz tőkével
Az olaszok eddig mintegy 1,5 milliárd dollár értékű működőtőke-befektetést valósítottak meg Magyarországon, ezzel a külföldi beruházók sorában a 7. helyen állnak. Ezenfelül a hazai privatizációban csaknem 35 milliárd forintnyi befektetéssel 30 olasz nagyvállalat vett részt. Így az olasz tőke napjainkban a magyar gazdaság szinte minden területén jelen van – a vegyiparban, a textiliparban, az acéliparban, az élelmiszeriparban, a fafeldolgozásban, a mezőgazdaságban és különféle szolgáltatási ágazatokban (gázellátás, vendéglátás, biztosítás, bankszektor) egyaránt.
A legjelentősebb olasz befektetők közé tartozik a Pirelli (kábelgyártás), a Ferruzzi-csoport (cukor- és növényolajipar), a Cofinec (nyomdaipar), a Radici-csoport (textilipar), az Ansaldo (villamosgép-gyártás), a Parmalat (tejipar), a De Beneditti-csoport (porcelángyártás), az Italgas (szolgáltatás), az ILVA (acélgyártás), valamint a COMIT Holding (bankszektor). Jelentős tőkeberuházást hajtott végre ezeken kívül az ENI (vegyipar), az AGIP (szolgáltatás), az IVECO (autóbuszgyártás), a Fioricci (állattenyésztés), a Zwack (italgyártás), a Bracco (gyógyszeripar), a San Paolo di Torino és a Cariplo (bankszektor), valamint a Gala (tejipar) is. Az olasz cégek egyébként az utóbbi egy-másfél évben további számottevő beruházásokat valósítottak meg hazánkban a tejfeldolgozó iparban, a bútoriparban, a műanyaggyártásban, a finommechanikai iparban és a raklapgyártásban.
Számos olasz befektetés (például a Ferruzzi, a Pirelli, az IVECO) nem közvetlenül, hanem más európai országokbeli érdekeltség közvetítésével valósult meg, ezért a KSH hivatalos országstatisztikájában nem olasz beruházásként jelenik meg.
Feltétlenül szólni kell a hagyományosan jó idegenforgalmi kapcsolatokról. A német és az osztrák reláció után Olaszország a harmadik legfontosabb partnerünk, ahonnan tavaly 443 ezer vendéget fogadtunk. (Körülbelül 30 százalékuk átutazó volt.) A külföldre utazó magyarok egyik legkeresettebb úti célja Itália, a múlt évben számuk megközelítette a 400 ezret.
|
Magyar Köztársaság Kereskedelmi Szolgálata
Milano 20123 |