A karácsonyi bevásárlási lázban csupán egyetlen olyan termékcsalád van, amelyre mindenki azt mondja, hogy ezen most nem spórolunk: ezek a játékok. Ezen a piacon évente kétszer, tavasszal és ősszel jelennek meg szezoncikkek, s a leginkább eladhatók azok, amelyek valamilyen módon a médiához kötődnek.
A nagykereskedelmi és importcég, a Regio Kft. tapasztalatai szerint a favoritok a különféle filmekhez kapcsolódó termékek. Ezek között természetesen a Walt Disney-produkciók, valamint a Star Wars állnak az élen. Továbbra is jól mennek a klasszikusok, mint az asztalifoci vagy a társasjátékok, mivel ezek az egész család számára szórakozást nyújtanak, szemben az egyébként dinamikusan terjedő egyszemélyes komputerjátékokkal. A játékkereskedők egybehangzó véleménye, hogy a legót az ára miatt szinte csak ilyenkor lehet eladni, mivel karácsony előtt a szülők mélyebben nyúlnak a zsebükbe, hogy gyermeküknek örömet szerezzenek.
Képernyős játékok
A szórakoztatóelektronikai termékeken belül talán a játékok piaca a leginkább diverzifikált, akár a kínálati, akár a keresleti oldalon. A PC-k terjedése jelentősen lerontotta a videojátékok piacát, s ez igaz az olyan professzionális termékekre is, mint a Playstation. A Sonynak ez a terméke ma már nem tartozik a kereskedők kedvencei közé, miután nem igazán forgalomképes. Az ára ugyanis 40 ezer forint körül mozog, a Keravillnál egészen pontosan 39 ezret kérnek érte, s ezért gyakorlatilag csak egy videojátékot kap az ember.
Ezzel szemben egy családi számítógépre, amelyen komolyabb játékok is futtathatók, alig 100 ezer forinttal kell többet áldozni. Azok a családok, amelyek hajlandók, illetve képesek volnának 40 ezret fizetni egy videojátékgépért, ma már inkább a számítógépet választják. Azok pedig, akiknek nincs 140 ezer forintjuk erre a célra, inkább a kínai piacon szerzik be a videojátékot, vállalva a kockázatot, hogy az majd esetleg nem működik, s legott el is dobható.
A számítógépes játékok piacán nagyjából ugyanaz a helyzet, mint általában a szoftverek esetében. A programok rendkívül drágák, a jobb minőségű szimulátorok vagy a mostanság egyre divatosabb kaland- és stratégiai játékok 10-12 ezer forintnál kezdődnek. Ezért nem csoda, hogy az ünnepek táján megszaporodik a CD-másolást végző vállalkozások munkája, a gyerekek ugyanis gyakran az ismerősöktől koppintott programot kapnak a meglevő gépre ajándékul. Az egyedüli védelem az árak rendezése lenne, amivel egyes szakértők szerint maguk a programfejlesztők is jobban járnának, hiszen olcsóbban a jelenlegi mennyiség sokszorosát tudnák értékesíteni. Erre többnyire az az ellenérv, hogy az egyes programok kifejlesztése rendkívül sok szellemi energiát emésztett fel, aminek megvan az ára. Kérdés, hogy a drága programoknak megfelelő-e a forgalma ahhoz, hogy ez a befektetés viszonylag rövid időn belül megtérüljön.
A dolog pikantériája, hogy az internet rohamos terjedésével együtt mind népszerűbbek a hálón játszható játékok, különösen azok, amelyekben akár tucatnyian is részt vehetnek a világ számos pontjáról. Ezek a XXI. századi társasjátékok, amelyekben például grönlandi, dél-afrikai, kínai, orosz, holland, s ki tudja még hányféle náció gyermekei tölthetik együtt a szabadidejüket, előbb-utóbb kiszorítják majd a piacról a klasszikus számítógépes és videojátékokat. Talán ezzel is magyarázható, hogy a karácsony ugyan a nagy játékvásárlások ideje, a szakkereskedők mégsem folytatnak különösebben nagy hadjáratot a vevőkért.
Szórakoztatóelektronika
A szórakoztatóelektronikai piac hagyományos termékeivel kereskedők között nincs komoly tülekedés, úgy tűnik, a piacot már nagyjából felosztották egymás között, és az is kialakult, ki mire szakosodott. A nagyon drága, csúcsminőségű high tech berendezések forgalmazására zömmel a kisebb üzletek specializálódtak. Nincs nagy raktárkészletük, bár forgalmuk – a luxuscikkek utóbbi évekbeli forgalmához hasonlóan – növekszik. Bizonyos esetekben személyre szólóan rendelik az egyes berendezéseket, komplett rendszereket.
A nagyobb áruházak alapvetően továbbra is a tömegesen jelentkező igények kielégítésére törekednek. Ugyanakkor természetesen mindegyik igyekszik az exkluzív termékek forgalmát is feltornászni, ezért a nagy bevásárlóközpontokban levő áruházaikban ők is foglalkoznak high tech termékekkel.
A piac nagyságát illetően nem igazán vannak elfogadott számok, nem tudni pontosan, évente hány milliárdot fordítunk szórakoztatóelektronikai termékekre. Abban azonban a szakma egyetért, hogy az évi végi hajrában kiugró bevételekre lehet szert tenni. A gyártók is erre az időszakra időzítik újdonságaikat, amit a kereskedők különféle kedvezményekkel fejelnek meg.
Tömegcikkek és luxustermékek
Mint Ozsvald Sándor, a Keravill Rt. termékmenedzsere elmondta, a piac jelentős mértékben differenciálódott. Az utóbbi években egyre markánsabban kettévált a drága, exkluzív termékeket kereső, illetve a tömegtermékeket igénylő vásárlói kör. Úgy tűnik, elfogyott a középmezőny, a többség az alsóbb minőségi kategóriájú cikkeket keresi.
A kategorizálás persze nem egyszerű, hiszen kinek-kinek a pénztárcájától függ, mit tekint drágának és mit tömegárunak. A Keravill menedzsere úgy véli, hogy a televíziókészülékek körében a 100 hertzes, 29 colos, 16:9 képarányú berendezések képviselik a határvonalat. Ettől felfelé kezdődik a luxus, és nagyjából eddig tart a széles vásárlóközönség fizetőképessége. A videók körében a négyfejes berendezések már nem számítanak luxusnak, tekintettel arra, hogy 39-49 ezer forint körüli áron megvásárolhatók. A kétfejes magnók ára 30 ezer forint alá esett – ezzel gyakorlatilag végképp kiszorították a csak lejátszó videomagnókat, amelyek ilyenformán ma már szinte eladhatatlanok. A music centerek körében a 80-85 ezer forintosok jelentik a választóvonalat. Az ennél olcsóbbak esetében a vásárló ugyan bizonyos kompromisszumokra kényszerül, a műszaki tartalomban azonban nincs jelentős különbség.
A korábban exkluzív kategóriába sorolt termékek közül a 100 hertzes televízió ugyancsak lecsúszott a tömegáruk közé. Ez utóbbiak közül – Ozsvald Sándor szerint – a legtöbbet a 14-21 colosokból adják el a kereskedők, a forgalomnak közel 70 százalékát ez a csoport adja. Mégsem ez a kereskedők kedvenc terméke, miután a gyártók olyan kemény harcban állnak egymással, hogy szinte nincs haszon a tévéken.
Ezen a piacon egyébként is mindenki mindenkivel harcol, senki sem engedheti meg magának, hogy lemondjon bármely vásárlói rétegről. Az viszont érzékelhető, hogy az alacsonyabb árkategóriában a gyártók – elsősorban a piacvezetők – kisebb választékot kínálnak. Így igyekeznek eltéríteni a piacot a nagyobb tudású, drágább készülékek felé, egyelőre kis sikerrel.
Az audioberendezések körében egy ideje stagnál a hifik iránti kereslet, s karácsony előtt sem számítanak e téren kiugró forgalomra. A hifiösszetevők közül a tunner iránti igény lassan megszűnik, helyette inkább az erősítővel egybeépített vevőkészülékeket, a recievereket keresik.
A szakemberek arra számítanak, hogy a high tech kategóriában a DVD lesz az idei karácsonyi vásár egyik slágercikke, mellette a még frissebb, MP3-as technológiával működő hangrögzítőknek jósolnak nagy sikert. Egyesek szerint a csipkártyás hangrögzítés az interneten felnövő generációk kazettás magnójának ígérkezik.
A karácsonyi szezonban a szórakoztatóelektronikai termékek közül évek óta a tévék, a videók és a music centerek számítanak slágernek – mondja Ozsvald Sándor. A videokamerák szezonja nem ilyenkor van, sokkal inkább az iskolai ballagásoktól a nyári szabadságokig, majd augusztusban érezhetően visszaesik a forgalmuk.
Rögzített képek
A várakozások szerint jelentős keletje lesz a házimozirendszereknek is. Igaz, terjedésüket némiképp fékezi, hogy ez idő szerint digitális hordozón legfeljebb 200 film van forgalomban Magyarországon, és még a kölcsönzés sem kezdődött meg. A filmek számának gyarapodásával, vagy legalább a kölcsönzés lehetőségével minden bizonnyal ugrásszerűen megemelkedik majd az eladás ebben a termékcsoportban.
A digitális képrögzítés azonban okozhat meglepetéseket, miután a Sonyt követve a Panasonic és a JVC is megjelent ebben a termékcsoportban. Az Olympus magyarországi képviselete pedig sokat vár attól a közelmúltban bemutatott digitális fényképezőgép-családtól, amelynek vezető termékét, a C-2500 L típusú, 2,5 millió pixeles amatőr gépet már profi fotósok is használják. Ennek képfelbontása – a pixelekkel jelzett 2,5 millió képpont – olyan jó, hogy a cég speciális nyomtatójával igazi fotó minőségű kép készíthető. A digitális technológia óriási fejlődése révén a tükörreflexes gép ára csupán harmada az eddigi, azonos minőséget nyújtó, de egymillió forintnál többet kóstáló különféle gyártmányokénak.