A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
Az adó alanya
A személyi jövedelemadó alanya a magánszemély. A belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles, külföldi illetőségű magánszemély csak a belföldről származó jövedelme után adóztatható Magyarországon.
Az adó alapja
Az adóköteles jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak meghatározott hányada, illetve a törvényben elismert költségekkel csökkentett része.
Bevétel
Bevétel a személyi jövedelemadó fogalomrendszerében a magánszemély által megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. Nem minősül bevételnek az adómentes tétel; a vállalkozásból korábban már adózott (annak elismert) jövedelemből befektetett (bennhagyott) vagyoni érték annak kivonásakor; a kapott hitel, kölcsön, a hitel (kölcsön) visszafizetése annál, aki adta azt; a viszszakapott adó, adóelőleg (feltéve ha korábban nem számolta el költségként, aki visszakapja); az elkobzott vagyoni érték, ha jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekményről van szó; a "kiadási transzfer", amely a kiadás és az elszámolás időpontjai között a magánszemélynél nem tényleges bevétel, hanem a költségviselő által elszámolásra vagy az általa megelőlegezett kiadás kiegyenlítésére átadott összeg.
Költség
Költség a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás, kivéve a törvényben a tényleges kifizetéstől függetlenül vélelmezett tételeket (ilyen például az egyéni vállalkozó által útnyilvántartás nélkül elszámolható, 500 km megtett út figyelembevételével megállapított utazásiköltség-térítés).
Költség és kiadás
A személyi jövedelemadó szempontjából különbséget kell tennünk a kiadás és a költség fogalma között. A kiadás rendszerint pénzmozgást jelent. Minden költség kiadássá válik, azonban ez fordítva nem igaz, nem minden kiadás költség. A kiadás tényéhez további feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kiadás a bevétellel szemben elszámolható költségként legyen kezelhető. Nem ismerik el költségként például az olyan kiadásokat, amelyek ugyan felmerültek, de nem kizárólag a bevétel megszerzése érdekében voltak szükségesek, vagy nem a naptári évben teljesítették azokat stb. Nem számít költségnek az a kiadás, amely személyes vagy családi szükségletet részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel.
Az adókötelezettség keletkezése
Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének a napján jön létre. Az adókötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve hogy a bevételt milyen formában szerzi meg.
A TÁRSASÁGI ADÓ
A vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt (belföldi vagy külföldi illetőségű gazdálkodó szervezetet) a jövedelme után társaságiadó-kötelezettség terheli.
Vállalkozási tevékenység
Vállalkozási tevékenységnek minősül a társasági adó vonatkozásában a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. A vállalkozási tevékenység meghatározása más adótörvényekben szélesebb körű, mert azok a rendszeres, saját néven és kockázatra, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet tekintik vállalkozási tevékenységnek. A társasági adó alkalmazásában sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség nem feltétel, az eredmény elegendő.
Az adókötelezettség keletkezése
Az adókötelezettség fő szabályként a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napján keletkezik. Nem szükséges tehát az adókötelezettség keletkezéséhez a tevékenység tényleges gyakorlásának a megkezdése.
Az adó alapja
Az adóalap meghatározásánál a számviteli elszámolásban kimutatott adózás előtti eredményből kell kiindulni. Az eredmény ebben a megközelítésben legáltalánosabb módon a bevételek és a ráfordítások különbözeteként határozható meg.
Bevétel
Bevételnek minősülnek az árbevétel, az árbevétel részét nem képező, szokásos mértékű bevételek, a pénzügyi műveletek bevétele (például a kapott kamat) és a rendkívüli bevételek (például a kapott kötbér).
Ráfordítás
Ráfordítások a költségek, a költségen kívüli egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai (például a kifizetett kamat) és a rendkívüli ráfordítások (például a fizetett kötbér).
Az eredmény megállapítása
Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti – a vállalkozónál maradó adózott – eredményének levezetését tartalmazza. Az eredmény megállapítása különböző attól függően, hogy a könyvvitel egyszeres vagy kettős.
Egyszeres könyvvitel
Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. Az egyszeres könyvvitelt vezetők az adózás előtti eredményt a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény, tehát az árbevételek és a bevételek, valamint a termelési és kezelési költségek különbözeteként állapítják meg. (Az egyszeres könyvvitel szabályaira később még visszatérünk.)
Kettős könyvvitel
A kettős könyvvitel elnevezés onnan származik, hogy minden gazdasági eseményt egyidejűleg két, úgynevezett főkönyvi számlán rögzítenek. Ez közelebbről azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt az eszköz és a forrás számlák teljes halmazán "tartozik" és ugyanazt az összeget "követel" öszszegként egyaránt könyvelnek.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. A kettős könyvvitelt vezetőknél az adózás előtti eredmény az üzleti tevékenység, a pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredmény összesítéseként állapítható meg.
Az adóalapot növelő, illetve csökkentő tényezők
A társasági adó alapját több tényező módosítja, növeli vagy csökkenti. Erre szolgál például a veszteségelhatárolás, a céltartalék képzése, az értékcsökkenési leírás elszámolása, az értékvesztés figyelembevétele, a hitelezési veszteség, a behajthatatlan követelés elszámolása, az osztalék stb.
| Adóalap-korrekciós tényezők a társasági adónál | |||
|---|---|---|---|
| Megnevezés | Adóalap-növelő tényezők | Adóalap-csökkentő tényezők | |
| I. | Veszteségelhatárolás | elhatárolt veszteségből leírt rész | |
| II. | Az adóalap védelmét szolgáló korrekciók | ||
| 1. Értékcsökkenés | számviteli amortizáció | adótörvény szerinti levonás | |
| 2. Értékvesztés | számviteli értékvesztés, ráfordításként elszámolt összeg | külön nyilvántartás alapján számított értékvesztés | |
| 3. Céltartalék | a ráfordításként elszámolt céltartalék, csökkentve az adótörvény szerinti összeggel | az adóévet megelőző évben adóalap-növelőként elszámolt céltartalék, környezetvédelmi céltartalék növekménye | |
| 4. Nem vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások | általános szabály, de a törvényben kiemelt nevesített tételekkel | ||
| 5. Reprezentáció | az árbevétel 0,5%-át meghaladó összeg (kivéve a természetbeni juttatást) | ||
| 6. Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés (kivétel: IV/1., IV/9., IV/11.) | elszámolt ráfordítás általában (a hivatkozott kivételekkel) | ||
| III. | Meghatározott gazdasági események kezelése | ||
| 1. Lízing | 1997 előtti szerződéseknél a bérleti díj meghatározott része meghatározott feltételek esetén | ||
| 2. Alultőkésítés | a "rejtett osztalék" törvény szerint számított összege | ||
| 3. Kapcsolt vállalkozások közti transzferárak | adóhatósági ármegállapítás és kölcsönös nyilatkozat esetén | adóhatósági ármegállapítás és kölcsönös nyilatkozat esetén | |
| 4. Tárgyi eszköz és immateriális jószág értékesítése, apportja, selejtezése, hiánya, megsemmisülése | a számviteli ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték a kettős könyvvezetés esetén | a "társasági adó szerinti nyilvántartási érték" kettős könyvvitelt és egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál | |
| 5. A behajthatatlan követelésekkel összefüggésben | a hitelezési veszteség címén elszámolt összeg | a törvényben definiált behajthatatlan követelés korábban adóalap-növelő hitelezési veszteségre befolyt összeg | |
| 6. Magánszemélynek nyújtott kedvezményes kölcsön | a kamatkülönbség összege | ||
| IV. | Adóalap-kedvezmények | ||
| 1. A közérdekű adományok adóalap-kedvezménye a támogatónál | a tartós adományozásról szóló szerződés nemteljesítéséhez kapcsolódó szankció (egyszeres vagy dupla összeggel való adóalap-növelés, a nemteljesítés okától függően) | az adomány teljes összege (maximum az adózás előtti eredmény 20%-a) a közhasznú szervezet támogatásánál és a közérdekű kötelezettség vállalásánál; az adomány másfélszerese (maximum az adózás előtti eredmény 20%-a) a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásánál; tartós adományozásnál többletadóalap-kedvezmény (20%) értékesítési ellenérték | |
| 2. Érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termőföld és erdő értékesítése | kedvezményezett esetben a nyilvántartási érték | ||
| 3. Szakképzés ösztönzése | szakmunkástanulónként havonta 6000 Ft | ||
| 4. Képzőművészeti alkotás beszerzése | az adóévi beruházás 2 ezrelékéig | ||
| 5. Szövetkezeti üzletrész bevonásának kezelése | meghatározott feltétel esetén anévérték és visszavásárlási érték különbözete | ||
| 6. Kutatás és kísérleti fejlesztés | a K+F saját közvetlen költség támogatása 20%-a | ||
| 7. Foglalkoztatásösztönzés | a volt munkanélküli és a továbbfoglalkoztatott szakképzésben részesülő után befizetett társadalombiztosítási járulék, meghatározott feltételek esetén | ||
| 8. Termőföldként kapott kárpótlási jegy felhasználása | címletérték és felhasználáskori névérték különbözete a szövetkezetnél állami tulajdon vételénél | ||
| 9. MRP-szervezetnek átadott összeg az átadónál (meghatározott feltételekkel nem adóalap-növelő a végleges juttatás – az adóalap 20%-áig) | |||
| 10. A vállalkozási övezetben székhellyel, bejegyzett telephellyel rendelkező adózó üzembe helyezett gépberuházása | gépberuházásra (kivéve közúti gépjármű, épület és építmény) elszámolt beszerzési érték, illetve épület- és építményberuházásra elszámolt beszerzési érték adóévenkénti 10%-a (de legfeljebb a teljes beszerzési érték) | ||
| 11. A Műsorszolgáltató Alap támogatása közérdekű kötelezettségvállalásként, valamint a közműsor-szolgálati műsor támogatása mint ráfordítás nem adóalap-növelő tényező | |||
| V. | Adó-ellenőrzési, hatósági szankciók | ||
| 1. Bírságok, adózási, társadalombiztosítási szankciók | a ráfordításként elszámolt összeg | a bevételként elszámolt összeg, elengedett bírság, büntetés, ha korábban adóalap-növelő tényezőként elszámolták | |
| VI. | Egyes jövedelmek kezelése | ||
| 1. Osztalék, részesedés | a bevételként elszámolt osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével | ||
| 2. Vagyonfelértékelési különbözet átalakulásnál | a vagyonfelértékelési különbözet a jogutódnál három részletben | ||
| 3. A számviteli törvény szerinti átszámítási különbözet könyvvezetés pénznemének változása | számvitel szerinti összeg | számvitel szerinti összeg | |
| 4. A társasháztól kapott bevétel közös tulajdon hasznosításából | bevételként elszámolt összeg | ||
| 5. Ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredményéből az adózót megillető részesedés | az arányos összeg | fizetett előleg, a kapott előleg a bevételkénti elszámoláskor | |
| 6. Egyszeres könyvvitelt vezetőnél | előlegként kapott összeg, adott előleg a költségkénti elszámoláskor | ||
| 7. Jogutód nélküli megszűnés, átalakulás speciális adóalapkorrekciói | társaságiadó-törvény 16. § | társaságiadó-törvény 16. § | |
| 8. Kockázati tőkevállalkozásokba | – | a kockázati tőkevállalkozások | |
| befektetők árfolyamnyereségének nyilvántartásba vételét követő "kedvezménye" | hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés kivonásakor, elidegenítésekor realizált árfolyamnyereség | ||
| VII. | Meghatározott szervekhez kapcsolódó korrekciók | ||
| 1. Szerencsejáték-szervezők | törvény szerint számított összeg | ||
| 2. Célszervezetek, gyógyító célú foglalkoztatást végző társaságok | osztalékra igénybe vett adómentes eredménytartalék, valamint megszűnés, átminősítés esetén az adómentes eredménytartalék | ||
| 3. Közhasznú társaság | megszűnésnél, átalakulásnál speciálisan számított összeg | ||
| 4. MRP-szervezet | a résztvevők tulajdonába adott vagyonrész beszerzési értékeként a ráfordítások között elszámolt érték | a résztvevők befizetése, a résztvevőket foglalkoztató társaság és más magánszemély, illetve jogi személy támogatása | |
Az adó mértéke
A társasági adó mértéke 18 százalék, amelyet csak pozitív adóalap (nyereség) esetén kell megfizetni.
Kedvezmények
Az adókedvezmények jogcímei különbözőek: ilyen például a nagyberuházók adókedvezménye, a kiemelt térségekre és vállalkozói övezetekre vonatkozó beruházási adókedvezmény, az elmaradott térségek adókedvezményei stb. (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény).
OSZTALÉKADÓ
A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülő személy húsz százalék mértékű osztalékadót köteles fizetni. Az adóalany a belföldi vagy külföldi személy (a belföldi magánszemély kivételével), jogi személy, egyéb szervezet.
Alanyi adómentesség
Alanyi adómentességet élvez minden belföldi, osztalékban részesülő személy. A belföldi tőketranszfert tehát – fő szabályként – nem terheli adó. Mindaddig nem kell a társaságból kivont profit után adót fizetni, amíg az a társas vállalkozások körén belül marad. Tényleges adófizetés csak akkor történik, ha az osztalék magánszemélyhez jut.
Adómegállapítás, adólevonás
A magánszemély osztalékadóját a személyi jövedelemadó "osztalékadó" szabályai szerint kell megállapítani.
A belföldi személynek fizetett osztalék után csak abban az esetben kell adót (előleget) levonni, ha azt készpénzben fizetik ki, vagy amelyet nem a belföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalnak.
Az osztalékadó megállapítása levonással (illetve adóelőleg-levonással) történik, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek a kifizetőt terhelik.
Jövedelemtípusok
|