Jövedelemadók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 20. számában (1999. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Az adó alanya

A személyi jövedelemadó alanya a magánszemély. A belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles, külföldi illetőségű magánszemély csak a belföldről származó jövedelme után adóztatható Magyarországon.

Az adó alapja

Az adóköteles jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak meghatározott hányada, illetve a törvényben elismert költségekkel csökkentett része.

Bevétel

Bevétel a személyi jövedelemadó fogalomrendszerében a magánszemély által megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. Nem minősül bevételnek az adómentes tétel; a vállalkozásból korábban már adózott (annak elismert) jövedelemből befektetett (bennhagyott) vagyoni érték annak kivonásakor; a kapott hitel, kölcsön, a hitel (kölcsön) visszafizetése annál, aki adta azt; a viszszakapott adó, adóelőleg (feltéve ha korábban nem számolta el költségként, aki visszakapja); az elkobzott vagyoni érték, ha jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekményről van szó; a "kiadási transzfer", amely a kiadás és az elszámolás időpontjai között a magánszemélynél nem tényleges bevétel, hanem a költségviselő által elszámolásra vagy az általa megelőlegezett kiadás kiegyenlítésére átadott összeg.

Költség

Költség a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás, kivéve a törvényben a tényleges kifizetéstől függetlenül vélelmezett tételeket (ilyen például az egyéni vállalkozó által útnyilvántartás nélkül elszámolható, 500 km megtett út figyelembevételével megállapított utazásiköltség-térítés).

Költség és kiadás

A személyi jövedelemadó szempontjából különbséget kell tennünk a kiadás és a költség fogalma között. A kiadás rendszerint pénzmozgást jelent. Minden költség kiadássá válik, azonban ez fordítva nem igaz, nem minden kiadás költség. A kiadás tényéhez további feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kiadás a bevétellel szemben elszámolható költségként legyen kezelhető. Nem ismerik el költségként például az olyan kiadásokat, amelyek ugyan felmerültek, de nem kizárólag a bevétel megszerzése érdekében voltak szükségesek, vagy nem a naptári évben teljesítették azokat stb. Nem számít költségnek az a kiadás, amely személyes vagy családi szükségletet részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel.

Az adókötelezettség keletkezése

Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének a napján jön létre. Az adókötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve hogy a bevételt milyen formában szerzi meg.

A TÁRSASÁGI ADÓ

A vállalkozási tevékenységet folytató adóalanyt (belföldi vagy külföldi illetőségű gazdálkodó szervezetet) a jövedelme után társaságiadó-kötelezettség terheli.

Vállalkozási tevékenység

Vállalkozási tevékenységnek minősül a társasági adó vonatkozásában a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység. A vállalkozási tevékenység meghatározása más adótörvényekben szélesebb körű, mert azok a rendszeres, saját néven és kockázatra, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységet tekintik vállalkozási tevékenységnek. A társasági adó alkalmazásában sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség nem feltétel, az eredmény elegendő.

Az adókötelezettség keletkezése

Az adókötelezettség fő szabályként a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napján keletkezik. Nem szükséges tehát az adókötelezettség keletkezéséhez a tevékenység tényleges gyakorlásának a megkezdése.

Az adó alapja

Az adóalap meghatározásánál a számviteli elszámolásban kimutatott adózás előtti eredményből kell kiindulni. Az eredmény ebben a megközelítésben legáltalánosabb módon a bevételek és a ráfordítások különbözeteként határozható meg.

Bevétel

Bevételnek minősülnek az árbevétel, az árbevétel részét nem képező, szokásos mértékű bevételek, a pénzügyi műveletek bevétele (például a kapott kamat) és a rendkívüli bevételek (például a kapott kötbér).

Ráfordítás

Ráfordítások a költségek, a költségen kívüli egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai (például a kifizetett kamat) és a rendkívüli ráfordítások (például a fizetett kötbér).

Az eredmény megállapítása

Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését tartalmazza. Az eredmény megállapítása különböző attól függően, hogy a könyvvitel egyszeres vagy kettős.

Egyszeres könyvvitel

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. Az egyszeres könyvvitelt vezetők az adózás előtti eredményt a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény, tehát az árbevételek és a bevételek, valamint a termelési és kezelési költségek különbözeteként állapítják meg. (Az egyszeres könyvvitel szabályaira később még visszatérünk.)

Kettős könyvvitel

A kettős könyvvitel elnevezés onnan származik, hogy minden gazdasági eseményt egyidejűleg két, úgynevezett főkönyvi számlán rögzítenek. Ez közelebbről azt jelenti, hogy minden gazdasági eseményt az eszköz és a forrás számlák teljes halmazán "tartozik" és ugyanazt az összeget "követel" öszszegként egyaránt könyvelnek.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. A kettős könyvvitelt vezetőknél az adózás előtti eredmény az üzleti tevékenység, a pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredmény összesítéseként állapítható meg.

Az adóalapot növelő, illetve csökkentő tényezők

A társasági adó alapját több tényező módosítja, növeli vagy csökkenti. Erre szolgál például a veszteségelhatárolás, a céltartalék képzése, az értékcsökkenési leírás elszámolása, az értékvesztés figyelembevétele, a hitelezési veszteség, a behajthatatlan követelés elszámolása, az osztalék stb.

Adóalap-korrekciós tényezők a társasági adónál
  Megnevezés Adóalap-növelő tényezők Adóalap-csökkentő tényezők
I. Veszteségelhatárolás   elhatárolt veszteségből leírt rész
II. Az adóalap védelmét szolgáló korrekciók
1. Értékcsökkenés számviteli amortizáció adótörvény szerinti levonás
2. Értékvesztés számviteli értékvesztés, ráfordításként elszámolt összeg külön nyilvántartás alapján számított értékvesztés
3. Céltartalék a ráfordításként elszámolt céltartalék, csökkentve az adótörvény szerinti összeggel az adóévet megelőző évben adóalap-növelőként elszámolt céltartalék, környezetvédelmi céltartalék növekménye
4. Nem vállalkozás érdekében felmerült ráfordítások általános szabály, de a törvényben kiemelt nevesített tételekkel  
5. Reprezentáció az árbevétel 0,5%-át meghaladó összeg (kivéve a természetbeni juttatást)  
6. Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, tartozásátvállalás, elengedett követelés (kivétel: IV/1., IV/9., IV/11.) elszámolt ráfordítás általában (a hivatkozott kivételekkel)  
III. Meghatározott gazdasági események kezelése
1. Lízing 1997 előtti szerződéseknél a bérleti díj meghatározott része meghatározott feltételek esetén  
2. Alultőkésítés a "rejtett osztalék" törvény szerint számított összege  
3. Kapcsolt vállalkozások közti transzferárak adóhatósági ármegállapítás és kölcsönös nyilatkozat esetén adóhatósági ármegállapítás és kölcsönös nyilatkozat esetén
4. Tárgyi eszköz és immateriális jószág értékesítése, apportja, selejtezése, hiánya, megsemmisülése a számviteli ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték a kettős könyvvezetés esetén a "társasági adó szerinti nyilvántartási érték" kettős könyvvitelt és egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál
5. A behajthatatlan követelésekkel összefüggésben a hitelezési veszteség címén elszámolt összeg a törvényben definiált behajthatatlan követelés korábban adóalap-növelő hitelezési veszteségre befolyt összeg
6. Magánszemélynek nyújtott kedvezményes kölcsön a kamatkülönbség összege  
IV. Adóalap-kedvezmények
1. A közérdekű adományok adóalap-kedvezménye a támogatónál a tartós adományozásról szóló szerződés nemteljesítéséhez kapcsolódó szankció (egyszeres vagy dupla összeggel való adóalap-növelés, a nemteljesítés okától függően) az adomány teljes összege (maximum az adózás előtti eredmény 20%-a) a közhasznú szervezet támogatásánál és a közérdekű kötelezettség vállalásánál; az adomány másfélszerese (maximum az adózás előtti eredmény 20%-a) a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatásánál; tartós adományozásnál többletadóalap-kedvezmény (20%) értékesítési ellenérték
2. Érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termőföld és erdő értékesítése kedvezményezett esetben a nyilvántartási érték  
3. Szakképzés ösztönzése   szakmunkástanulónként havonta 6000 Ft
4. Képzőművészeti alkotás beszerzése   az adóévi beruházás 2 ezrelékéig
5. Szövetkezeti üzletrész bevonásának kezelése   meghatározott feltétel esetén anévérték és visszavásárlási érték különbözete
6. Kutatás és kísérleti fejlesztés   a K+F saját közvetlen költség támogatása 20%-a
7. Foglalkoztatásösztönzés   a volt munkanélküli és a továbbfoglalkoztatott szakképzésben részesülő után befizetett társadalombiztosítási járulék, meghatározott feltételek esetén
8. Termőföldként kapott kárpótlási jegy felhasználása   címletérték és felhasználáskori névérték különbözete a szövetkezetnél állami tulajdon vételénél
9. MRP-szervezetnek átadott összeg az átadónál (meghatározott feltételekkel nem adóalap-növelő a végleges juttatás - az adóalap 20%-áig)    
10. A vállalkozási övezetben székhellyel, bejegyzett telephellyel rendelkező adózó üzembe helyezett gépberuházása   gépberuházásra (kivéve közúti gépjármű, épület és építmény) elszámolt beszerzési érték, illetve épület- és építményberuházásra elszámolt beszerzési érték adóévenkénti 10%-a (de legfeljebb a teljes beszerzési érték)
11. A Műsorszolgáltató Alap támogatása közérdekű kötelezettségvállalásként, valamint a közműsor-szolgálati műsor támogatása mint ráfordítás nem adóalap-növelő tényező    
V. Adó-ellenőrzési, hatósági szankciók
1. Bírságok, adózási, társadalombiztosítási szankciók a ráfordításként elszámolt összeg a bevételként elszámolt összeg, elengedett bírság, büntetés, ha korábban adóalap-növelő tényezőként elszámolták
VI. Egyes jövedelmek kezelése
1. Osztalék, részesedés   a bevételként elszámolt osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével
2. Vagyonfelértékelési különbözet átalakulásnál a vagyonfelértékelési különbözet a jogutódnál három részletben  
3. A számviteli törvény szerinti átszámítási különbözet könyvvezetés pénznemének változása számvitel szerinti összeg számvitel szerinti összeg
4. A társasháztól kapott bevétel közös tulajdon hasznosításából   bevételként elszámolt összeg
5. Ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredményéből az adózót megillető részesedés az arányos összeg fizetett előleg, a kapott előleg a bevételkénti elszámoláskor
6. Egyszeres könyvvitelt vezetőnél előlegként kapott összeg, adott előleg a költségkénti elszámoláskor  
7. Jogutód nélküli megszűnés, átalakulás speciális adóalapkorrekciói társaságiadó-törvény 16. § társaságiadó-törvény 16. §
8. Kockázati tőkevállalkozásokba - a kockázati tőkevállalkozások
befektetők árfolyamnyereségének nyilvántartásba vételét követő "kedvezménye" hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés kivonásakor, elidegenítésekor realizált árfolyamnyereség
VII. Meghatározott szervekhez kapcsolódó korrekciók
1. Szerencsejáték-szervezők törvény szerint számított összeg  
2. Célszervezetek, gyógyító célú foglalkoztatást végző társaságok osztalékra igénybe vett adómentes eredménytartalék, valamint megszűnés, átminősítés esetén az adómentes eredménytartalék  
3. Közhasznú társaság megszűnésnél, átalakulásnál speciálisan számított összeg  
4. MRP-szervezet a résztvevők tulajdonába adott vagyonrész beszerzési értékeként a ráfordítások között elszámolt érték a résztvevők befizetése, a résztvevőket foglalkoztató társaság és más magánszemély, illetve jogi személy támogatása

Az adó mértéke

A társasági adó mértéke 18 százalék, amelyet csak pozitív adóalap (nyereség) esetén kell megfizetni.

Kedvezmények

Az adókedvezmények jogcímei különbözőek: ilyen például a nagyberuházók adókedvezménye, a kiemelt térségekre és vállalkozói övezetekre vonatkozó beruházási adókedvezmény, az elmaradott térségek adókedvezményei stb. (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény).

OSZTALÉKADÓ

A kapott (realizált) osztalék után az osztalékban részesülő személy húsz százalék mértékű osztalékadót köteles fizetni. Az adóalany a belföldi vagy külföldi személy (a belföldi magánszemély kivételével), jogi személy, egyéb szervezet.

Alanyi adómentesség

Alanyi adómentességet élvez minden belföldi, osztalékban részesülő személy. A belföldi tőketranszfert tehát - fő szabályként - nem terheli adó. Mindaddig nem kell a társaságból kivont profit után adót fizetni, amíg az a társas vállalkozások körén belül marad. Tényleges adófizetés csak akkor történik, ha az osztalék magánszemélyhez jut.

Adómegállapítás, adólevonás

A magánszemély osztalékadóját a személyi jövedelemadó "osztalékadó" szabályai szerint kell megállapítani.

A belföldi személynek fizetett osztalék után csak abban az esetben kell adót (előleget) levonni, ha azt készpénzben fizetik ki, vagy amelyet nem a belföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalnak.

Az osztalékadó megállapítása levonással (illetve adóelőleg-levonással) történik, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek a kifizetőt terhelik.

Jövedelemtípusok
  • az összevont adóalapba számító jövedelmek,
  • a vállalkozói jövedelem,
  • az átalányadózás szabályai szerint adózó magánszemély jövedelme,
  • a tételes átalányadózás szerint adózó magánszemély jövedelme,
  • a vagyonátruházásból származó jövedelem,
  • tőkejövedelmek,
  • a természetbeni juttatások és más engedmények,
  • vegyes jövedelmek (kis összegű kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások, földbérbeadásból származó jövedelem, társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem),
  • nyereményből származó jövedelem,
  • privatizációs lízingből származó jövedelem (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére