Vámbiztosíték
Szeptember 30-tól hatályos a vámbiztosíték szabályait módosító rendelet. Ha készfizető kezességvállalás formájában adnak vámbiztosítékot, a kezességvállalás engedélyezésére az új rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a bankgarancia összege legalább 20 millió forint vagy annál több, az engedélyes bármely vámhivatalnál, azonos időben – a bankgarancia összegének mértékéig – vállalhat készfizető kezességet, kivéve az árutovábbítást, aminél továbbra is összeghatárra tekintet nélkül vállalható készfizető kezesség. Ebben az esetben az 1999. január 1-je előtt benyújtott, de az említett időpontig el nem bírált engedélykérelmeket a benyújtáskor hatályban lévő jogszabályok rendelkezései szerint kell elbírálni. Az így kiadott engedély, amennyiben az megfelel az engedélyezés egyéb feltételeinek, és az engedélyezés alapjául szolgáló bankgarancia érvényessége is fennáll, 1999. december 31-ig érvényes.
Az 1999. január 1-je után lejáró kezességi engedélyek – a lejárat időpontjától függetlenül – 1999. december 31-ig, az 1999. január 1-je előtt hatályban levő törvényben foglalt feltételekkel érvényesek, ha azok megfelelnek az engedélyezés jogszabályban meghatározott egyéb feltételeinek is.
Az 1999. szeptember 30-ai lejáratig érvényes engedélyeket az engedélyező vámhatóság köteles változatlan tartalommal, külön eljárás nélkül 1999. december 31-ig érvényesnek tekinteni, feltéve hogy az engedély alapjául szolgáló bankgarancia legalább 1999. december 31-ig érvényes.
(Magyar Közlöny, 1999/86. szám)name="A vám- és pénzügyőrség által alkalmazható különleges eszközök és módszerek">A vám- és pénzügyőrség által alkalmazható különleges eszközök és módszerek
Azok a nyomozó hivatalok, amelyeket a VPOP országos parancsnoka a titkos információgyűjtés folytatására kijelölt, valamint a VPOP főosztálya, amely ellátja e tevékenység felügyeletét, szakirányítását, koordinációját, meghatározott bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében a nyomozás befejezéséig kérhetik a titkos információgyűjtési eszközök és módszerek alkalmazásának bírói engedélyezését.
A kérelemben meg kell jelölni a bűncselekmény gyanújára okot adó tényállást, valamint hogy a cselekményt a nemzetközi bűnüldözéssel kapcsolatba hozhatóan, illetve sorozatban vagy szervezetten követték-e el. A kérelmet kizárólag a rendeletben felsorolt személyek terjeszthetik elő.
A különleges eszközök alkalmazását a megyei (fővárosi) bíróság engedélyezi szigorúan meghatározott esetekben. Az engedélyezés részletes szabályait a 21/1999. (IX. 30.) PM rendelet írja elő. Az eljárási szabályokat szeptember 30-tól kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/86. szám)Vágóbaromfi-termelés támogatása
Felemelték a támogatásban részesíthető minőségi vágóbaromfi-kvóta mennyiségét. A korábbi háromszázharmincezer tonna helyett október 1-jétől háromszázötvenezer tonna vágóbaromfi után lehet igénybe venni az 5 Ft/kg támogatást. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az MSZ 6918/1997. előírásában meghatározott I. minőségi osztály feltételeinek, valamint a jogszabályban meghatározott vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak. A háromszázötvenezer tonna vágóbaromfi-mennyiségen belül legfeljebb egyszáznyolcvanezer tonna – a korábbi százhatvanezer tonna helyett – lehet a "0105 92 00 99, valamint a 0105 93 00 99 vámtarifaszám alá tartozó Gallus domesticus fajba tartozó, nyolc hétnél nem idősebb szárnyasok" (vágócsirke) mennyisége.
Az egyszáznyolcvanezer tonnára emelt vágócsirkekvótából részesülő és a BTT által kiadott ígérvénynyel rendelkező feldolgozó a szabvány szerinti I. osztályú vágócsirkéért 1999. október 1-jétől legalább 150 forintot köteles fizetni kilogrammonként az alapanyag-termelőnek. Ellenkező esetben az ígérvény felhasználása jogtalan igénybevételnek minősül.
A felemelt kvótát a 84/1999. (X. 1.) FVM rendelet vezette be azzal, hogy rendelkezéseit 1999. december 31-éig kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/87. szám)Tehéntej-termékpálya szabályozása
2000. január 1-jétől megváltoznak a tehéntej garantált áron történő felvásárlásának feltételei. A terméktanács az esetleges piaci felesleg levezetése érdekében – arra vonatkozó javaslatának megküldésével – köteles a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak legalább két héttel előtte jelezni, ha legalább egy feldolgozó vagy gazdálkodó szervezet esetében az extra tej ára 48 Ft/liter + áfa alá csökken. Korábban a felvásárlási ár jogszabályban előírt összege 57 Ft/liter + áfa volt.
Az új árat a 85/1999. (X. 1.) FVM rendelet állapította meg, egyúttal közzétette a 2000. évi tehéntejkvótát és garantált árat.
Jövőre a termelési kvóta nagysága 1900 millió liter, ezen belül a garantált árhoz kötött kvóta az extra minőségű tej 100%-a.
A következő évi garantált ár az MSZ 3698 szabvány szerint minősített extra minőségű tejre 44 Ft/liter + áfa.
(Magyar Közlöny, 1999/87. szám )Vágómarha állami felvásárlása
Újraszabályozták a vágómarha garantált áron történő állami felvásárlását. 2000. január 1-jétől a vágómarhát (BTO 012 111 2310) tenyésztő, feldolgozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok – amelyek tagjai a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak –, továbbá a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által elismert, a vágómarha termékpályán működő terméktanács az új rendelet szerint kötelesek eljárni.
A rendelet előírásait a piaci forgalomba kerülő, meghatározott fajtacsoportra és minőségi osztály előírásainak megfelelő minőségű vágómarhára és meghatározott garantált árra kell alkalmazni. A minőségi és fajtacsoport meghatározásánál az MSZ 6915-79 számú szabvány előírásait kell figyelembe venni. A garantált ár az olyan vágómarhára vonatkozik, amelyet a tartási helyéhez legközelebbi, a terméktanáccsal előzetesen egyeztetett és az állami felvásárlást lebonyolító szervezet által kijelölt átvételi helyre szállítottak és ott átadtak. A meghirdetett garantált ár az általános forgalmi adót, illetve a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
A vágómarha súlyának megállapításakor a ténylegesen mért súlyból 7 százalékot le kell vonni. Az elszámolás alapja az így megállapított súly lesz.
Az állam nevében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben
- a vágómarha minőségre adott támogatással együttes piaci átlagára – legalább egymást követő két héten keresztül – a rendeletben közölt garantált ár szintje alá csökken, és
- a terméktanács árjelentésében szereplő összes heti felvásárolt mennyiség (I., II., III. fajtacsoport, hímivar) az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökken,
gondoskodik a meghatározott fajtacsoporthoz, minőségi osztályhoz tartozó hányad (kvóta) garantált áron történő állami felvásárlásáról. A piaci árakat a terméktanács közli az FVM Agrárrendtartási Hivatalával minden hét péntek 12 óráig a KSH által alkalmazott térségi megbontásban. A hivatal a tárgyheti piaci árakat a tárgyhetet követő hét szerdai napján teszi közzé a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban.
A vágómarha szállításának, feldolgozásának, fagyasztásának és tárolásának költségeit az Adóelszámolási Iroda 10032000-01905520 számú Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számla terhére térítik meg a felvásárlás lebonyolításában részt vevő természetes vagy jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak.
Az állami felvásárlás befejeződik, ha egymást követő két héten keresztül a felajánlott vágómarha piaci átlagára a közölt garantált ár fölé emelkedik.
Abban az esetben, ha a pályázó állami garancia melletti hitelből fog felvásárolni, a vágómarha a minősítést követően kerül a pályázó tulajdonába. Ha a minősítés során megállapítják, hogy az állami felvásárlásra felajánlott vágómarha az előírt minőségnek nem felel meg, a termelő és az állami felvásárlást végző szervezet külön szerződésben megállapodhat az értékesítés feltételeiben. Megállapodás hiányában a termelő vállalja, hogy a felmerült költségeket megfizeti, és rendelkezik a minőségi előírásoknak meg nem felelő áruról. A vágómarha átadása és minősítése közötti időszakban az állatban – senkinek fel nem róható okból – bekövetkező kárt a termelő és az állam egymással egyenlő arányban viseli.
Ha a termelő azt szeretné, hogy a vágómarháját az állam felvásárolja, ezt a terméktanácsnál akkor jelentheti be, ha a közzétett piaci átlagár az előírt garantált ár mértékével azonos vagy kisebb. A bejelentéssel egyidejűleg a termelőnek nyilatkoznia kell az állami felvásárlásra felkínált vágómarha darabszámáról; az állat tartási helyéről; az állami átvételre történő felajánlás darabszám szerinti ütemezési javaslatáról.
Az állami felvásárlást lebonyolító szervezet – a terméktanáccsal együttműködve – gondoskodik az állatok felvásárlásának megszervezéséről. A vágómarha átvétele, vágóhídra történő szállítása, vágása és tárolása alkalmával a feldolgozottsági fok függvényében az állami felvásárlást végző szervezet folyamatosan biztosítja az állatok elkülönített kezelését, azonosíthatóságát, tárolását, továbbá az állami felvásárlással kapcsolatos gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból való elkülönítését. Az állami felvásárlás keretében átvett vágómarha ellenértékét a minősítés elfogadását követő harminc napon belül kell kifizetni. A termelő késedelmi kamatra tarthat igényt a késedelmes fizetés esetén.
A vágómarha felvásárlásának feltételeit a 86/1999. (X. 1.) FVM rendelet szabályozza.
(Magyar Közlöny, 1999/87. szám)Vágósertés állami felvásárlása
A vágómarha felvásárlásához hasonlóan a vágósertések garantált áron történő állami felvásárlása is új szabályozást nyert 2000. január 1-jétől. Az új normákat azoknak a vágósertést (BTO 012310 3200) előállító, feldolgozó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak kell alkalmazniuk, amelyek tagjai a Vágóállat és Hús Terméktanácsnak, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által elismert, a vágósertés termékpályán működő terméktanácsnak.
A most kiadott rendelet előírásait a piaci forgalomba kerülő, a vágóállatok vágás utáni minősítéséről, a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló jogszabályokban meghatározott minősítési rendszer szerint minősített, rendeletben megjelölt besorolási osztály előírásainak megfelelő minőségű vágósertésre és garantált árra kell alkalmazni.
A garantált ár arra a vágósertésre vonatkozik, amelyet a tartási helyéhez legközelebbi, a terméktanáccsal előzetesen egyeztetett és az állami felvásárlást lebonyolító szervezet által kijelölt átvételi helyre szállítottak, és ott átadtak, azonosíthatósági jelöléssel elláttak. A vágósertés hasított súlyának megállapítása a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló 13/1998. (IV. 3.) FM rendelet, valamint a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 15/1998. (IV. 3.) FM rendelet szerint történik. Az így megállapított súly az elszámolás alapja. A garantált ár az általános forgalmi adót, illetve a kompenzációs felárat nem tartalmazza.
Az állam nevében a földművelésügyi miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben
- a felajánlott vágósertés minőségi felárral növelt piaci átlagára – legalább egymást követő két héten keresztül – a garantált ár szintje alá csökken, és
- a terméktanács árjelentésében szereplő minősített vágósertés heti felvásárolt mennyisége az előző héthez képest legalább húsz százalékkal csökken,
gondoskodik a meghatározott besorolási osztályhoz tartozó hányad (kvóta) garantált áron történő állami felvásárlásáról. A piaci árakat a terméktanács közli a hivatallal minden hét péntek 12 óráig, a KSH által alkalmazott térségi megbontásban. A hivatal a tárgyheti piaci árakat a tárgyhetet követő hét szerdai napján teszi közzé a Magyar Mezőgazdaság című hetilapban.
A vágósertés szállításának, feldolgozásának, fagyasztásának és tárolásának költségei az Adóelszámolási Iroda 10032000-01905520 számú Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás folyósítási számla terhére kerülnek megtérítésre a felvásárlás lebonyolításában részt vevő természetes vagy jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok részére.
Az állami felvásárlás befejeződik, ha egymást követő két héten keresztül a felajánlott vágósertés piaci átlagára a garantált ár fölé kerül.
Abban az esetben, ha a pályázó állami garancia melletti hitelből vásárolja fel a vágósertést, az a minősítést követően kerül a pályázó tulajdonába. Ha a minősítés során megállapítják, hogy az állami felvásárlásra felajánlott vágósertés a meghatározott minőségnek nem felel meg, az áru harminc napig az állami felvásárlást végző szervezet felelős őrzésébe kerül. Ebben az esetben a beszállítás, a vágás, a feldolgozás és a tárolás költségeit a termelő viseli. Harminc nap elteltével az állami felvásárlást végző szervezet jogosult az árut értékesíteni.
A vágósertés átadása és minősítése közötti időszakban az állatban senkinek fel nem róható okból bekövetkező kárt a termelő és az állam egymás között egyenlő arányban viseli.
A termelő a vágósertésének állami felvásárlása iránti igényét a terméktanácsnál akkor jelentheti be, ha a közzétett piaci átlagár az előírt garantált ár mértékével azonos, vagy annál alacsonyabb. A bejelentéssel egyidejűleg a termelőnek nyilatkozatot kell benyújtania a terméktanácsnak: az állami felvásárlásra felkínált vágósertés darabszámáról, a vágósertés tartási helyéről, az állami átvételre történő felajánlás darabszám szerinti ütemezésére vonatkozó javaslatáról.
Az állami felvásárlást lebonyolító szervezet – a terméktanáccsal együttműködve – gondoskodik az állatok felvásárlásának megszervezéséről. Ennek keretében figyelembe kell venni a termelőnek az állatok átvételi ütemezésére vonatkozó nyilatkozatát.
A vágósertés átvétele, vágóhídra történő szállítása, vágása és tárolása alkalmával a feldolgozottsági fok függvényében az állami felvásárlást végző szervezet folyamatosan biztosítja az elkülönített kezelést, azonosíthatóságot, tárolást, továbbá az állami felvásárlással kapcsolatos gazdasági műveletek pénzügyi és számviteli szempontból való elkülönítését.
Az állami felvásárlásra átadott vágósertés a termelő és az állami felvásárlást lebonyolító szervezet közötti jogviszonyból eredő követelés biztosítékául vagy fedezetéül nem szolgálhat, kivéve ha a vágósertés – a minősítéstől függően – egyébként nem kerül állami tulajdonba.
Az állami felvásárlás keretében átvett vágósertés ellenértékét a minősítés elfogadását követő harminc napon belül kell kifizetni. Késedelmes fizetés esetén a termelő késedelmi kamatra tarthat igényt.
Az állami felvásárlás feltételeit a 88/1999. (X. 1.) FVM rendelet írta elő.
(Magyar Közlöny, 1999/87. szám)Változik az APEH ellenőrzési jogköre
Az Országgyűlés módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Október 15-étől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, illetve a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka utasíthatja az APEH-et és a VPOP-t, hogy végezze el az első fokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének ellenőrzését. Az ellenőrzést (felülellenőrzést) a helyszínen is lefolytathatják. Felülellenőrzést lehet végezni akkor is, ha az adóhatóság olyan új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amelyet a korábbi ellenőrzéskor még nem ismertek. Ebben az esetben felülellenőrzés csak akkor folytatható, ha annak feltételei az új törvény hatálybalépését követően állnak fenn.
Nem indítható felülellenőrzés az elévülési határidőn túl. A megindított felülvizsgálati eljárás kizárólag az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat vagy bizonyíték tekintetében, valamint ezek adóvonzataira folytatható le.
A felülellenőrzés eredményeként adóigazgatási eljárást nem lehet indítani, ha a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségére vezethetők vissza, vagy a korábbi ellenőrzésen hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta.
Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem lehet hozni, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a bíróság jogerős ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás fennállása esetén.
Az adózás rendjéről szóló törvényt az 1999. évi LXXXVIII. törvény módosította.
(Magyar Közlöny, 1999/88. szám)Fogyasztóvédelem
A vásárlók minőségi kifogásait a jövőben kizárólag a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség intézi.
A forgalomba hozott áru minőségéért a vásárlóval szemben a vállalat felel. A vásárlói kifogást annak az üzletnek a vezetője, illetve az az egyéni vállalkozó köteles megvizsgálni, aki a hibás árut forgalomba hozta.
Ha a hiba jellegével, a javítás módjával, minőségével, az árleszállítás mértékével kapcsolatban, vagy más kifogás elbírálása szempontjából lényeges műszaki kérdésben vita merül fel, a vállalat köteles a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez az árut három munkanapon belül elküldeni, és szakvéleményt beszerezni.
A vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 54/1999. (X. 6.) GM rendelet október 6-án lépett hatályba.
(Magyar Közlöny 1999/88. szám)Hajózási szabályzat
Október 15-étől módosulnak a hajózási szabályzat egyes rendelkezései. A vízi mentőszolgálatot ellátó mentőmotoros a Balatonon, a Velencei- és a Fertő tavon, a Ráckevei (Soroksári)-Dunán csak a rendőrség vízi rendészeti feladatokat ellátó szervének, az Országos Mentőszolgálatnak vagy saját figyelőszolgálatának riasztására közlekedhet. Saját riasztást kizárólag konkrét mentési feladatra lehet kiadni. Ha a mentés saját riasztásra történik, a feladat megkezdését haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek A riasztást a motornaplóba be kell jegyezni, amely útvonalengedélyként is szolgál. Minden egyéb esetben (pl. megelőző tevékenység) kizárólag a rendőrség felkérése, illetve engedélye alapján közlekedhetnek a vízi mentőszolgálatot ellátó motorosok.
A vízen történő mentésben vagy megelőző tevékenységben kizárólag arra kiképzett egyesületi tag, orvos, hivatásos hajós vagy tengerész képesítéssel rendelkező személy vehet részt.
A hajózási szabályok változásáról a 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozott.
(Magyar Közlöny, 1999/88. szám)Nemzetközi fuvarozás
Kihirdették az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény módosításait. Az egyezmény 1999. február 17-én már hatályba lépett, így annak rendelkezéseit Magyarországon is ettől a naptól kell alkalmazni.
Az egyezmény szabályozza a TIR-eljárás igénybevételét. Ahhoz, hogy az egyezményhez tartozó országokban a jogi személyek és a természetes személyek a TIR-eljárást igénybe vehessék, a következő minimális feltételeket és követelményeket kell teljesíteniük:
- bizonyított tapasztalat vagy legalábbis képesség a rendszeres nemzetközi fuvarozásban (nemzetközi fuvarozási engedély tulajdonosa stb.),
- pénzügyi megbízhatóság,
- a TIR-egyezmény alkalmazásának igazolt ismerete,
- a vám- és adójogszabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya,
- írásbeli nyilatkozat arról, miszerint a fuvarozó kötelezettséget vállal, hogy eleget tesz az egyezmény által előírt minden vámformalitásnak az indulási, az átmenő és a rendeltetési vámhivataloknál, megfizeti az egyezmény által előírt összegeket, s amennyire a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, engedélyezi az egyesületeknek a fenti minimális feltételekről és követelményekről szóló információk ellenőrzését.
Az egyezmény szövegét a 31/1999. (X. 8.) KHVM rendelet hirdette ki, módosításokkal egységes szerkezetben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/89. szám)A gépjármű-felelősségbiztosítás alapdíjai
Közzétették a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2000. január 1-jétől 2000. december 31-éig terjedő időszakra érvényes alapdíjait, és a biztosítók által alkalmazható díjdifferenciálási szempontokat.
A határozatlan időre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapdíjak:
| Személygépkocsik | Ft |
| (Bonus-malust figyelembe vevő alapdíjak) | |
| 850 ccm lökettérfogatig | 16 080 |
| 851 ccm-től 1150 ccm-ig | 20 160 |
| 1151 ccm-től 1500 ccm-ig | 2 660 |
| 1501 ccm-től 2000 ccm-ig | 46 080 |
| 2000 ccm lökettérfogat fölött | 71 280 |
| Tehergépkocsik | |
| 2 tonna teherbírás alatt | 40 884 |
| 2 tonnától 6 tonnáig | 88 608 |
| 6 tonna teherbírás fölött | 156 072 |
| Vontató | 197 436 |
A további járműkategóriák díjtételeit a jogszabály melléklete sorolja fel.
Az egyes gépjármű-kategóriáknál a díjosztályba sorolás és a konkrét díj megállapítása során a biztosító – üzleti stratégiájának megfelelően – az üzemben tartóra, valamint a gépjárműre vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott mértékig – pozitív és negatív irányban egyaránt eltérhet a pénzügyminiszter által meghirdetett alapdíjtól.
Az eltérés alapjául szolgáló differenciálási szempontokat a 23/1999. (X. 8.) PM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/89. szám)Telepengedélyezési eljárás díja
Az október 13-át követően indult telepengedélyezési eljárások igazgatási szolgáltatási díja az alapeljárásban 5000 forint, a fellebbezési eljárásban 6000 forint, mely általános forgalmi adót nem tartalmaz. A díj a telepengedélyt kiadó hatóság bevétele. A díjfizetési kötelezettséget az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízással lehet teljesíteni.
A díj megfizetését az erről szóló bizonylat másolati példányával kell az eljárás megindításakor igazolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az eredeti példány bemutatására kötelezheti az ügyfelet. Az eljáró hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rótta le.
Az igazgatási szolgáltatási díjakat a 35/1999. (X. 13.) BM rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 1999/90. szám)Létesítményi tűzoltóságok
2000 januárjától megváltoznak a létesítményi tűzoltóságok működésére vonatkozó rendelkezések. A létesítményben – annak tűzveszélyességi osztálya és az ott dolgozók létszáma alapján – meghatározott létszámú létesítményi tűzoltóságnak kell működnie.
A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszámát a létesítmény tűzveszélyességi osztálya és ott az üzemeltető által főállásban, egy műszakban egyidejűleg foglalkoztatott, üzemvitelt biztosító munkavállalók legnagyobb létszáma alapján kell biztosítani. Egy létesítményben több gazdálkodó szerv működése esetén a gazdálkodó szervek azonos műszakjaiban egyidejűleg foglalkoztatottak öszszesített létszámát kell alapul venni a létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszámának megállapításakor. A fővárosban és a megyeszékhelyen a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben nem szükséges tűzoltóságot szervezni.
A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy az a tűzoltási tervben betervezett hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együtt képes legyen a létesítményben várható veszélyhelyzet megszüntetésére is. Ha a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (RST) szerint riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóság erői, eszközei a veszélyhelyzet felszámolására elegendőek, akkor a létesítményi tűzoltóság a készenlétben levő tűzoltó készülékekkel, tűzoltó technikai eszközökkel és felszerelésekkel avatkozhat be.
A riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő- és eszközállományán felül szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítőanyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani. Ha a létesítményben többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igénylő veszélyhelyzet is lehetséges, akkor a létesítményi tűzoltóságnak valamennyi ilyen veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie.
A veszélyhelyzet megszüntetéséhez, a beavatkozáshoz szükséges erő, eszköz és oltóanyag meghatározásának szakmai szabályait az országos parancsnok teszi közzé. Az erő- és eszközszámítás megfelelőségét a megyei parancsnok szakmai felügyeleti jogkörében ellenőrzi.
Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó csak az lehet, aki megfelel a hivatásos tűzoltókra előírt szakmai képesítési és egészségügyi követelményeknek.
A módosítás értelmében bővül a létesítményi tűzoltóságok feladatköre. A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti önkéntes vagy hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka – a megyei tűzoltóparancsnok jóváhagyásával – különmegállapodást köthet arra, hogy a létesítményi tűzoltóság kivonul a működési területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésre. Ennek költségeit a megállapodást megkötő felek viselik a megállapodásban rögzített módon.
A létesítményi tűzoltóságokra előírt új normák 2000. január 15-étől lépnek életbe.
(Magyar Közlöny, 1999/91. szám)Módosuló vámkontingensek
Október 20-tól új vámkontingensek alkalmazását vezették be.
A rendelet alapján az ex 0106009001 vámtarifaszámú növényvédelmi célú állati szervezetek és természetes beporzó anyagok árumegnevezésre visszamenőleges hatállyal, 1999. január 1-jétől kell alkalmazni a vámfelfüggesztést.
A kereskedelmi vámtarifákról szóló jogszabályt az 56/1999. (X. 17.) GM-PM együttes rendelet módosította.
(Magyar Közlöny, 1999/91. szám)OSAP 2000-ben
Megjelent a jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek 2000-re vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét előíró jogszabály. A 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet mellékleteit a KSH hivatalos lapja, a Statisztikai Közlöny tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/92. szám)Károsult termelők támogatása
Október 22-től megváltoztak az agrárgazdasági célokra igénybe vehető támogatások egyes szabályai. A költségvetési támogatást az az 1999-ben elemi kárt szenvedett termelő is igényelheti, akinek (amelynek) van lejárt adó-, vám-, egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék hátraléka. Ez a mentesség azokra az elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőkre terjed ki, akik a kárt a káresemény bekövetkezése után öt munkanapon belül, illetve a tényleges kár mértékének megállapítását követően bejelentették a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalban, és ott nyilvántartásba vették azt.
Az agrártámogatásokat a területileg illetékes első fokú állami adóhatóságtól két egyenlő részletben lehet igényelni az APEH által rendszeresített 9911 számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatványon. Az igényléshez mellékelni kell a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal támogatási jogosultságra vonatkozó igazolását. A támogatás második részletére vonatkozó igényt 1999. november 15-ig beérkezően lehet benyújtani. Az a mezőgazdasági termelő, aki a megyei földművelésügyi hivatal által – május 31-éig megigényelt támogatásra – kiadott igazolása alapján a támogatás első részletére az adóhatósághoz nem nyújtotta be az igénylését, az a támogatás második felére változatlanul jogosult, és a meghatározott határnapig az igénylését benyújthatja. Az adóhatóság a támogatást az igénylés beérkezésétől számított harminc napon belül folyósítja.
Az egyes terményekre és állatfajokra érvényes támogatás megváltozott szabályai a 90/1999. (X. 22.) FVM rendeletben olvashatók.
(Magyar Közlöny, 1999/92. szám)Vágósertés felvásárlásának támogatása
Október 22-i hatállyal felemelték a családi gazdaságokból, illetve őstermelőktől származó nagy súlyú vágósertés felvásárlásához és feldolgozásához nyújtott intervenciós támogatás összegét. A 91/1999. (X. 22.) FVM rendelet szerint a korábbi 150 millió forintról 155 millió forintra emelkedett a támogatás értéke.
(Magyar Közlöny, 1999/92. szám)Árubejelentés
Megváltoztak az írásbeli árubejelentés céljára szolgáló nyomtatványok egyes fejezetei. A Magyar Közlöny 1996. évi 22. számában kihirdetett PM közlemény "III. A vámkezelésnél alkalmazandó kódok jegyzéke" fejezetének "Vámkezeléskódok (eljáráskódok)" címén belül a "2.3 Ideiglenes kivitel, passzív feldolgozás" alcím így módosult:
"25 Ideiglenes kivitel pénzügyi lízingszerződés keretében, kivétel a tulajdonátszállással járó pénzügyi lízing
"26 Ideiglenes kivitel operatív lízing- (bérleti) szerződés keretében, kivétel a tulajdonátszállással járó operatív lízing"
"III. A vámkezelésnél alkalmazandó kódok jegyzéke" fejezet 4. pontjában foglalt "Technikai jelzőszámok" alcím kiegészült a következő rendelkezéssel: "4. Tulajdonátszállással járó pénzügyi és operatív lízingszerződés keretében kivitelre kerülő termék"
(Magyar Közlöny, 1999/92. szám)Mezőgazdasági hitelek meghosszabbítása
A hitelintézetektől, illetve pénzügyi vállalkozástól felvett és támogatásban részesülő, egy éven túli lejáratú hitelekhez és lízingdíjakhoz az eredeti szerződés szerinti lejáratot követően további egy évig (365 napig) változatlan feltételekkel igénybe lehet venni a meghatározott támogatásokat.
A 92/1999. (X. 27.) FVM rendelet tartalmazza azoknak a kedvezményeknek a felsorolását, amelyeket a meghosszabbított határidőig lehet kérni.
(Magyar Közlöny, 1999/93. szám)