A helyi adókra vonatkozó fő szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény tartalmazza.
ÉPÍTMÉNYADÓ
Az adó alanya
Az adó alanya az, aki az év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban ettől a szabálytól el lehet térni. Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén az annak gyakorlására jogosult személy az adó alanya. Vagyoni értékű jog a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, a földhasználat és a lakásbérlet.
Az adó tárgya
A törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Ebből a szempontból az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az előírt vagy a helyben szokásos – földrészlet. A gyakorlatban a helyben szokásos földrészlet nagyságát a helyi önkormányzat állapítja meg.
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.
Mentességek
A törvény erejénél fogva adómentes a szükséglakás, a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen – tanyán, valamint az 500 fő állandó lakosnál kisebb településen – fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetve a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség; a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény; a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek; az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek (például műtrágyatárolók, magtárak).
Lényeges, hogy a mentességek körét az illetékes önkormányzat bővítheti.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése azonban az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja
Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az adó évi mértékének felső határa 900 Ft/m2, illetve a korrigált forgalmi érték három százaléka.
TELEKADÓ
Az adó alanya
Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén az építményadó előzőekben ismertetett szabályai az irányadók.
Az adó tárgya
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet.
Az adókötelezettség keletkezése
Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetve az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik, s a külterületté minősítésekor, beépítés esetén a beépítés évének utolsó napján, az építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetésekor pedig a félév utolsó napján szűnik meg.
Fogalmak
Az adókötelezettség szempontjából külterületnek minősül a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlet. Belterületi földrészlet az épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet belterületi ingatlanként tartanak nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerinti aranykorona-értékkel nyilvántartott, illetve a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
Mentességek
Mentes a telekadó-fizetési kötelezettség alól – egyebek mellett – az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany által az e célra használt telek, a teleknek az építmény rendeltetésszerű használathoz szükséges része, valamint az erdőművelési ágban nyilvántartott telek.
Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja a telek m2-ben számított területe vagy a telek korrigált forgalmi értéke. Ettől függően az adó mértékének felső határa 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték három százaléka.
MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJA
Az adó alanya
Kommunálisadó-kötelezettség terheli az építmény-, illetve a telektulajdonos magánszemélyt (a telekkel kapcsolatos vagyoni értékű jog jogosultját), továbbá azt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adóalanyi kör tehát szűk, mert csak a magánszemélyekre terjed ki, ugyanakkor – többek között – az önkormányzati lakások bérlői is ebbe a körbe tartoznak.
Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére speciális szabály, hogy lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik, amennyiben a lakásbérleti jogviszony az év első felében szűnik meg.
Az adó mértéke
Az adó évi mértékének felső határa építményenként, telkenként, illetve lakásbérleti jogonként legfeljebb 12 000 forint.
VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJA
A vállalkozások kommunális adója független a magánszemélyek kommunális adójától.
Az adó alanya
Az adó alanya a vállalkozó. Az egyéni vállalkozókon, a jogi személyeken és az egyéb szervezeteken kívül vállalkozónak minősülő adóalanyok a mezőgazdasági termelést és ahhoz tartozó szolgáltatást végző magánszemélyek is. Az adókötelezettséget a munkaerő helyi foglalkoztatása teremti meg. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye található az önkormányzat illetékességi területén.
Az adó alapja
Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Ebbe beletartoznak a személyes közreműködésre kötelezettek és a segítő családtagok is. Az adó évi mértékének felső határa évi 2000 Ft/fő.
IDEGENFORGALMI ADÓ
Az adó alanya
Az idegenforgalmi adó alanya az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát tölt, illetve olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.
Mentesség
A településen tartózkodás alapján keletkezett adókötelezettség alól alanyi mentességet élvez a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, illetőleg a tulajdonos vagy bérlő hozzátartozója.
Az adó alapja és mértéke
A településen tartózkodás esetén az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma (ilyenkor az adó mértékének felső határa személyenként és vendégéjszakánként 300 forint), illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj (ebben az esetben az adó mértékének felső határa a szállásdíj négy százaléka), míg az épülettulajdon alapján keletkezett adókötelezettség esetén az adó alapja az építmény hasznos alapterülete (az adó mértékének felső határa ilyenkor az épület után évente 900 Ft/m2).
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ
A helyi iparűzési adó a bevételek szempontjából a legfontosabb helyi adó.
Az adó alanya
Az adó alanya a vállalkozó.
Adóköteles tevékenység
A törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenységnek minősül a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettség független attól, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén vagy a telephelyén (részlegében), illetve azon kívül végzi. Nemcsak a tartós, hanem az alkalmi iparűzési tevékenység (például mutatványos, vándorköszörűs) is adóköteles.
Az adó alapja
Az adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozási teljesítések értékével. A nettó árbevétel a hatályos jogban – fő szabályként – a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, de egyes vállalkozóknál (például költségvetési szerveknél, egyéni vállalkozóknál) speciális adóalap érvényesül.
Több önkormányzat területén végzett tevékenység
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végzi tevékenységét, és az adó alapja az egyes területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, azt a vállalkozónak kell megosztania a jogszabály mellékletében megállapított irányelvek szerint.
Az adó mértéke
Az adó évi mértékének felső határa az adóalap 1,2 százaléka. Alkalmi iparűzés esetén az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért nettó árbevétel, de az önkormányzat ezt az adót napi átalányban is megállapíthatja. A napi átalány felső határa 5000 forint.