Bankok és árak

Sok kis díj sokra megy

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 20. számában (1999. november 1.)

 

A bankválasztás szempontjai között az ügyfelek eddig kevésbé vették figyelembe, hogy mennyit kell fizetni a szolgáltatások után. A több mint három tucat hitelintézet díjtételeinek összehasonlítása nem egyszerű feladat, magánszemély ritkán is vállalkozik erre. Egy vizsgálat nyomán azonban kiderült: a különbségek néha meglepőek.

 

Szakértők egy októberben készített modellszámításban arra kerestek választ: mely bankok minősíthetők olcsónak, s melyek drágának különösen a tehetősebb ügyfelek számára. A végeredmény szerint, függetlenül attól, hogy a bank szolgáltatásait gyakran vagy kevésbé gyakran veszik igénybe, a Citibank, az Általános Értékforgalmi Bank és az Inter-Európa Bank a legköltségesebb, a Budapest Bank, az ABN Amro, az Erste Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank pedig a jutányosabb pénzintézetek közé sorolható. A drágább bankok szolgáltatásainak árai aligha csökkennek a következő hónapokban, sőt arra lehet számítani, hogy azok a pénzintézetek is felfelé srófolják díjaikat, amelyek eddig vonzó kondíciókkal dolgoztak. A háttérben többek között a kártyaüzletág feltételeinek módosítása áll. Decembertől ugyanis megnő a bankok kockázata, ami növelheti kiadásaikat. A költségek növekedését viszont igyekeznek majd az ügyfelekre hárítani. Az üzleti kártyák díjait is részben ezért módosították az ősz elején, de az év vége előtt újabb drágítás sem kizárt.

Folyószámlaköltség-számítás feltételei
  Gazdag ügyfél, keveset tranzaktál Gazdag ügyfél, sokat tranzaktál
Havonta Forint Összesen Havonta Forint Összesen
Eseti átutalás 1 8 000 8 000 2 7 000 14 000
Állandó megbízás 1 7 000 7 000 2 7 000 14 000
Közüzemi átutalás 3 7 000 21 000 5 7 000 35 000
Pénztári készpénzfelvét 1 20 000 20 000 2 10 000 20 000
ATM saját 2 10 000 20 000 5 5 000 25 000
ATM idegen 1 10 000 10 000 2 8 000 16 000
ATM külföld/év 2 30 000 60 000 4 30 000 120 000
Összesen – külföld nélkül 9   86 000 18   124 000
Havi átlagos számlaegyenleg     60 000     30 000

Éleződő verseny

A bankok közötti verseny éleződésének hatására a multik és más, jó fizetőképességű cégek számára nyújtott szolgálatások díjait (és a hitelkamatokat) a pénzintézetek csökkentették. A lakossági üzletágat az apály még nem érte el. A vállalkozói és lakossági szolgáltatások közötti átmenetet képviselő üzleti kártyáknál pedig több bank emelte is a díjakat, illetve szigorította a feltételeket, bár ez néha csak az új ügyfeleket érinti. Az Általános Értékforgalmi Bank például a Visa Classic kiváltásához szükséges nyitó összeget az új ügyfelek számára 50 ezer forinttal 200 ezer forintra emelte, miközben a régi ügyfeleknél 75 ezerről 50 ezerre csökkentette. A Visa Gold éves díja kétezer forintról kétezer-ötszázra emelkedett, a Visa Business kártya éves díja pedig 12 ezer forintról 13 ezerre nőtt. Igaz, cserébe a napi készpénzfelvételi limit 100 ezerről 200 ezerre nőtt, és a kártyával való vásárlásnál már nem vonnak le 0,2-0,5 százalékos jutalékot, hanem azt díjmentessé tették.

A Bank Austria Creditanstalt üzleti kártyáival, az ezüst és az arany EC/MC kártyával a készpénzfelvétel drágult meg, 100 és 150 forint helyett 250 és 300 forintra. Jutalékmentessé vált viszont a kártyával való készpénzfelvétel a bankfiókban. A Budapest Bank Bonitas és Business EC/MC kártyáinak készpénzfelvételi díjait is módosították, de ez csak a saját és a külföldi ATM használata esetében egyértelmű drágulás. A bank bankjegykiadó automatáiból a korábbi 50 forintos fix költség helyett 50 forint plusz 0,1 százalékos összegarányos jutalékért lehet készpénzhez jutni, a külföldi ATM-ek használata pedig 4-ről 5 dollárra emelkedett. A társbanki automatákat a korábbi fix 300 forintos jutalék helyett 50 forint plusz 1 százalékért lehet használni. Ez a kis összegű, 25 ezer forint alatti kivétek esetén olcsóbbá tette a pénzhez jutást. Más kérdés, hogy az üzleti kártyák esetében éppen a nagy összegű kivétek a gyakoribbak, amelyek viszont így drágábbá váltak. Hasonló módon emelték meg a bankfiókban való készpénzfelvétel díját, amely a korábbi fix 200-300 forint helyett 100 forint plusz 0,5-1 százalék lett.

Az Inter-Európa Bank üzleti kártyáinak kondíciói is megváltoztak. Az arany EC/MC kártya letiltásának és pótlásának költsége 20 ezer forint plusz 10 dollárról 25 ezer forint plusz ötezer forintra nőtt, s több kártyánál drágább lett a társbanki automaták használata: alkalmanként 100-150 forinttal 300 forintra nőtt. Különösen megdrágult az arany kártyával való készpénzfelvétel külföldön, amely 5 dollár helyett 5 százalék, de minimum 1250 forint lett.

Üdítő színfolt az üzleti kártyák dráguló használati feltételei között a Raiffeisen Bank (RAB) módosított díjtáblázata, amely a Visa Business éves díját 13 ezer forintról 10 ezerre mérsékelte. A kártyával való készpénzfelvétel saját ATM-ből továbbra is ingyenes, s kedvezőnek tekinthető az a módosítás is, amely a társbanki ATM-ek használatát fix díjassá tette, azaz a korábbi 200 forint plusz 0,8 százalék helyett 250 forintot kell fizetni minden egyes pénzkivételért. A bank a piachoz igazodott a kártyával való vásárlás díjmentessé tételével, csakúgy, mint az OTP. Korábban mindkét bank felszámított összegarányos jutalékot, amelyet ősztől megszüntetett.

Téli díjváltozások

A bankok elképzelései szerint a kora őszi díjváltoztatásokat decemberben újabbak követhetik. December elsejétől ugyanis hatályba lép az a rendelet, amely többek között előírja, hogy a bejelentés pillanatától kezdve a bankoknak kell átvállalniuk a kártya elvesztéséből adódó esetleges károkat. Arra lehet tehát számítani, hogy a tél beköszöntével a bankok még feljebb srófolják a kártyaletiltás és -pótlás díjait, esetleg az éves díjakat is, de nem kizárt, hogy a készpénzfelvételi vagy a költési limiteket szabják alacsonyabbra. Drágul tehát az üzleti kártyák használata, s ezen keresztül a banki számlaszolgáltatások igénybevétele is.

Különbségek persze továbbra is lesznek a bankok díjtételei között, nem kizárt tehát, hogy a jövőben már nemcsak a bank közelsége, a betétekre fizetett kamat, hanem a bank szolgáltatásainak árszintje is mérvadó lesz a bankválasztásnál. A bankok kondíciós listáiban megadott különféle jutalékok, díjak, éves költségek összehasonlítása és a látra szóló kamattal való nettósítása azonban nem könnyű feladat, összetett számítást igényel. Egy banki piacot figyelő szakértői csoport erre vállalkozott október folyamán, természetesen leegyszerűsített modell használatával. Az ügyfeleket két csoportra bontották a banki szolgáltatások igénybevételének gyakorisága alapján. Mindkét ügyfélcsoportra összeállítottak egy-egy modellt, amely eseti, állandó és közüzemi átutalásokból, továbbá számláról való különféle készpénzfelvételekből állt. A szolgáltatásokkal kevésbé élő ügyfélnél havi átlagban 9, a bankot gyakorta használó kliensnél pedig havi 18 tranzakciót vettek számításba. Az összehasonlíthatóság érdekében abból indultak ki, hogy mindkét ügyfél mintegy 150 ezer forintot utal át havonta a számlájára, amelyből 60, illetve 30 ezer forint marad a hónap végén. Mivel az összeg halmozódása bonyolítaná a kamatszámítást, abból a feltételezésből indultak ki, hogy a számlatulajdonos az egyik hónapról a másikra megmaradó többletet rendszeresen levásárolja ingyenes kártyahasználattal.

A tranzakciókért és a készpénzfelvételekért járó jutalékok, díjak összegzésével és a számlán maradó havi átlagos összegért kapott kamatbevétel szembeállításával alakult ki a számlahasználat éves költsége. Az éves kiadások alapján – függetlenül attól, hogy az ügyfél sokat vagy kevésbé használja a bankot – a Citibank, az Általános Értékforgalmi Bank, az Inter-Európa Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint a Raiffeisen Bank (RAB) B számlacsomagja az első öt, legtöbbet felszámító bank között található, változó sorrendben. A sor végén, azaz a jutányos bankok között pedig mindkét esetben ott a Budapest Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank.

A középmezőny feljebb kerülhet

A szakértők által kiszámolt példa csak arra jó, hogy egy adott modellnél összevesse a különböző számladíjakat, és így összehasonlíthatóvá tegye a bankok ajánlatát. A végső költség nagyságát azonban még sok tényező befolyásolja. A fix díjakkal dolgozó bankokat általában annak éri meg felkeresni, aki sok és sokféle megbízást ad. Azoknak pedig, akik jelentős, például félmilliónál nagyobb összeget tartanak havonta a számlájukon, a sávos látra szóló kamatot kínáló bankok közül érdemes választani, mert a számítások szerint az így megszerezhető kamatbevétel lényegesen csökkentheti a havi számlakiadásokat.

Többek között ezen okok miatt is más-más sorrend alakul ki, ahogy változik a számlára érkező havi jövedelemátutalás összege, a hónap végén megmaradó összeg, továbbá az átutalásoknak és a készpénzkivételeknek a szerkezete. A számlára kerülő összeg növelésével és a tranzakciók számának csökkentésével például az addig középmezőnyben levő bankok drágábbá válnak. A Citibank, az Inter-Európa Bank és az Általános Értékforgalmi Bank társaságába bekerül a CIB az XL-es számlatermékkel, valamint az addig a sor végén levő Budapest Bank, továbbra is hátul marad viszont az Erste, illetve az ABN Amro Bank.

Helycsere az élen

Amennyiben a számlára érkező összeg növelése mellett feltételezzük a gyakori banki ügyleteket, az élmezőny alig változik, viszont az ügyfél szempontjából kevésbé lesz vonzó az OTP ajánlata, miután felzárkózik a legtöbbet kérő három bankhoz negyediknek. Az új modell sem befolyásolja azonban az Erste, a Kereskedelmi és Hitelbank vagy az ABN Amro helyzetét, amelyek továbbra is a legolcsóbb ajánlatot adó bankok közé tartoznak.

Lakossági bankszolgáltatások díjtételei forintban (1999. október)
  CIB CIB XL IEB CITI OTP RAB "A" RAB "B" MKB PostaBank BA/CA Erste BB ÁÉB
Számlevezetés, havi díj 0 950 0 2500 0 0 850 1000/ negyedév 0 100 100 0 0
Kivonat külön kérésre 250 250 150 500 250 300 300 100 300 100 100 50 500
Forintkifizetés, átutalás 0,15% min. 100 max. 4500 0 40 0 70+ 0,15% max. 3000 0,2% min. 50 0 0,15% min. 120, max. 12 000 50 0,115% min. 50 70 0,15%+ 20, max. 1500 0,135%, min. 50, max. 60 000
Forintkifizetés, pénztár 100 0 100 100 0,2%+ 75, max. 2000 0,1% min. 50 0 0 0 0,2% 0 0 0
Állandó megbízás 40 0 40   40 50 0 30 40 20 0,115% 40 0,1%+15 25
Közüzemi 40 0 40 nincs 40 50 0 30 40 min. 50 40    
Kártya, éves díj 3000 0 2000 0 1400 1500 1500 5000 2000 1800 3000 1000 2500
Társkártyadíj 3000 1000 2000 0 1400 1500 1500 2500 2000 1800 3000 500 1500
ATM saját 0 0 nincs 0 0,2%+10, max. 500 0 0 50 0,2%+ 30 50 0 0,1%+ 50 nincs
ATM idegen 150 150 (2 ingy.) 200 (1 ingy.) 0 300 250 250 150 200 280 200 (2 ingy.) 1%+50 0,6%+ 200
ATM külföld 1000 1000 5% min. 1000 0 1% +4 DEM 4 USD +1% 4 USD +1% 4 USD+ 1% 1,5%+ 400 1%+ 3 USD+10 1%+700 5 USD 1% +4 USD
Vásárlás külföld 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Kamat 3,50% 3,50% 5,00% 2,00% 5,00% 3,00% 3,00% 8,75% 6,00% 8,00% 8,00% 5,00% 7,00%
Forrás: Banki adatközlés
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!