A turizmus trendjei

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Beruházások kül- és belhonban

Megjelent a Cégvezetés (archív) 20. számában (1999. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A turizmusban rejlő üzleti lehetőségeket minden ország, minden régió igyekszik kihasználni. Az utóbbi évek tendenciája szerint a mennyiségi fejlődést mindinkább a minőségi fejlesztés váltja fel, így válik az ágazat képessé az egyre speciálisabb igények kielégítésére.

 

Európa legnagyobb turisztikai show-ja, a berlini Nemzetközi Turisztikai Börze (ITB) legutóbb a szabadidőt, az ifjúságot és a háttéripart állította a középpontba. Szakmai körökben mérvadónak tekintik a témaválasztást, noha természetesen minden érintett tudja: a vendéglátók nem vegytiszta, csakis Németországra jellemző tematikát állítottak össze. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hazai turizmust beillesztik az egyre nemzetközibbé és egyre speciálisabbá váló nemzetközi turisztikai iparba.

A berlini ITB egyik üzenete az volt, hogy kettőzött erővel és anyagiakkal kell fejleszteni a szabadidőturizmust, a speciális területnek számító ifjúsági, illetve az incentive turizmust (ez utóbbi szópár ösztönzést, serkentést jelent, s elsősorban jutalmazásként, elismerésként szolgáló cégutaztatást takar). Teljesen önálló, mi több, az átlagnál jobban jövedelemző üzletággá lépett elő a golf-, a bor- és az egyházi turizmus. Németországban - ahogy másutt is - komolyan kell venni az újabb és újabb igényeket, de a belföldi turizmusban januártól szeptemberig mindössze két százalékkal sikerült növelni a részvevők számát, miközben a más országban pihenő németek száma öt százalékkal volt több, mint tavaly hasonló időszakban.

Növekvő belföldi forgalom A KSH szerint a hivatalosan regisztrált devizakiadások júliusban 31 százalékkal estek vissza, a külföldre utazó magyarok száma pedig 6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez arra utal, hogy sokan a belföldi nyaralást választották a külföldi utazások helyett. A Magyar Turizmus Rt. vizsgálódásai szerint az ágazat a jegybank előzetes adatai szerint a januártól júliusig terjedő időszakban 803 millió dollárral javította a folyó fizetési mérleg egyenlegét. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele meghaladta a 37 milliárd forintot, ami 13 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A Balaton partján az átlagnál jobban, 18 százalékkal nőtt a szállásdíjakból származó bevétel. A belföldi vendégéjszakák száma minden szállástípusnál emelkedett, ezen belül a 4-5 csillagos szállodákban és az ifjúsági szállókon kiemelkedő, több mint 50 százalékos növekedést regisztráltak. A hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma júliusban 6,3 százalékkal, az első hét hónapban összességében 4,7 százalékkal emelkedett. A külföldi turisták és az általuk eltöltött éjszakák száma mérséklődött ugyan, ám néhány országból lényegesen több vendég érkezett, mint korábban. Japánból például júliusban 92 százalékkal, az első hét hónapban 50 százalékkal több turista látogatott Magyarországra, mint tavaly. A külföldi látogatók fajlagos költése az év első hét hónapjában 89 dollár volt, ami 15 százalékos emelkedést jelent. A Magyar Turizmus Rt. adatai szerint augusztusban megnőtt a hozzánk látogató német és az osztrák vendégek száma is. A kereskedelmi szálláshelyek az év első hét hónapjában 2,9 millió vendéget fogadtak, és 9 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami megközelítette a tavalyi év azonos időszakának forgalmát - áll a KSH összegzésében. Az idén júliusban összesen 3,4 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 7,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az év első hét hónapjában a külföldi látogatók száma 15 millió volt, ami 15,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A vizsgált hónapokban a júliusi vendégforgalom összességében 1 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma pedig 6 százalékkal bővült, de az áprilisban elkezdődött kedvezőtlen folyamatot alapvetően nem tudta módosítani. A turizmus első héthavi, közel 1,4 milliárd dolláros devizabevétele nem érte el az egy évvel korábbit. A külföldi vendégek száma ugyanakkor az említett hónapokban 6 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 4 százalékkal esett vissza. A tartózkodási időt tekintve a szállodák 4 százalékot, a kempingek hármat, a panziók pedig 8 százalékot veszítettek 1998 hasonló időszakához képest. A külföldi vendégéjszakák számának visszaesése Budapesten az országos szintet meghaladó, azaz 8 százalék volt. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 5 százalékkal emelkedve 1,5 milliót tett ki az év első hét hónapjában. Az általuk eltöltött 3,9 millió vendégéjszaka is 5 százalékkal több a tavalyi adatnál. A külföldre látogató magyarok száma júliusban 1,2 millió volt, míg az év első hét hónapjában közel 6 milliót tett ki. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a júliusi adat 5,8 százalékos, a január-júliusi pedig 12,9 százalékos visszaesés.

Élen a szállodaipar

Az ITB előestéjén látnak napvilágot az elmúlt évek trendjeit összegező, illetve a várható irányzatokat taglaló szakértői elemzések. A hamburgi HWWA kutatóintézet a turizmus háttériparágai közül az éllovast, a szállodaipart vizsgálta. Magyar szempontból is figyelemre méltó, hogy a nagy nemzetközi szállodaláncok az elmúlt két-három évben sokkal vehemensebben vetették rá magukat a feltörekvő, köztük a közép- és kelet-európai országok idegenforgalmi piacára, mint az évtized elején. Koncentrált támadásukat segíti, hogy a vállalati egyesülések miatt folyamatosan apad a hatalmas láncok száma. Öt éve még csupán egyetlen fúzióról, az ITT Sheraton és a Ciga egyesüléséről érkezett hír. Azóta nyilvánosságra került a Holiday Inn és a Bristol, a Forte és a Granada, valamint a Marriott és a Renessaince egybeolvadása is, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Etikai kódex Etikai kódexet készített a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Szállodaszövetség bevonásával. A működtetési és üzemeltetési szabályokra vonatkozó követelményeket vállalkozásbarát elemekkel tűzdelték tele. A két szervezet ezentúl egyezteti a szállodaszakmát érintő koncepciókat, jogszabálytervezeteket, intézkedéseket, illetve összehangolja álláspontját a központi és a helyi adók mértékéről és felhasználásáról.

A szállodaláncok egyesülésének motorja az, hogy a közös beszerzések és marketingakciók révén csökkenthetőek a kiadások - így még nagyobb tömegeket és tőkét lehet megmozgatni, s több jut a speciális igények kielégítésére is.

Óriási pénzekről van szó. Ha a világ turisztikai ágazatait egyetlen erősorrendbe állítanánk, akkor a tavalyi adatok alapján toronymagasan a szállodaipar állna az élen a maga 250 milliárd dolláros bevételével. Amerikai adatok szerint tavaly csak a tengerentúli vállalatok 170 milliárd dollárt költöttek munkatársaik elhelyezésére. Ez az összeg évente 3-5 százalékkal növekszik, ami a piac bővülésén túl arra is utal, hogy a cégek egyre magasabb kategóriájú szállásokon foglalnak helyet alkalmazottaiknak, illetve azok egyre több szolgáltatatást vesznek igénybe az adott szállodában.

Külföldi kezek Prágában Csehország legjelentősebb hotelei jobbára külföldi tulajdonban vannak, leginkább transznacionális üzemeltető társaságok irányítása alatt állnak. A tíz legnagyobb bevételű cseh szálloda között évek óta vezető prágai Hotel Hilton tulajdonosa a Ladbroke brit társaság, amelynek az Egyesült Államokon és Kanadán kívül az egész világon engedélye van a Hilton-létesítmények üzemeltetésére. A prágai Hiltonnak tavaly 1011 millió korona bevétele volt. Ezen a ranglistán a második az ugyancsak fővárosi Inter-Continental a maga 741 millió koronájával. Ennek is új a tulajdonosa, a Strategic Hotel Capital amerikai társaság, amelynek mintegy 40 luxuskategóriájú szállodája van a világon. Prágai tulajdonának kezelésével a Baas Hotels & Resorts brit céget bízta meg. A cseh fővárosi szállodák közül a 498 millió korona tavalyi bevételű Prague Renaissance és a nemrég megnyílt Marriott az 54 országban 1700 különböző kategóriájú létesítményt üzemeltető Marriott International nemzetközi szállodalánc része. A Vienna Hotels International nevet viselő társaság a prágai Diplomat (331 millió korona) és Savoy hoteleken kívül a Karlovy Vary-i Dvorák szállodának is tulajdonosa. A prágai Corinthia Towers Hotel (régebben Fórum) és Corinthia Panorama Hotel a Corinthia Group elnevezésű máltai-líbiai vállalat tulajdona.

Európai befektetések

Az idegenforgalmi és szórakoztatóipari szektor európai kilátásai igen biztatóak, tekintettel arra, hogy számos társaság jelentős befektetéseket tervez az öreg kontinensen. Az Ernst & Young tanácsadó cég által kiadott nemzetközi felmérés szerint a társaságok 83 százaléka kedvezőnek ítéli az iparág jövőbeni kilátásait. Ennek okát legtöbben a szabadidő és a szabadon felhasználható jövedelem növekedésében, valamint az életstílus megváltozásában látják. A várakozásokat a forgalom 1999-re előre jelzett, átlagosan 15 százalékos növekedése támasztja alá.

Az európai vállalkozók egyre több fantáziát látnak az idegenforgalomban. Az E & Y által megkérdezettek mindent egybevetve 53,4 milliárd angol fontot kívánnak befektetni a következő három évben. A befektetések legkedveltebb célországai között találjuk Németországot, Spanyolországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Olaszországot. A kontinens idegenforgalmi és szórakoztatóipari szektorának mind egységesebbé válásával párhuzamosan a cégek egyre több befektetést hajtanak végre más országokban (a válaszolók több mint 47 százaléka egynél több országban folytat gazdasági tevékenységet), és továbbra is a vállalatfelvásárlás a piacra jutás egyik legkedveltebb eszköze. Szakmailag érthető, hogy a vállalkozók azokon a piacokon kívánnak befektetni, ahol nincs megfelelő kínálat, vagy ahol a piac változóban van. A befektetéseket leginkább a rendelkezésre álló területek szűkös volta, továbbá a tervezéssel és az engedélyezéssel kapcsolatos szabályok rendezetlensége hátráltatja.

A magyar idegenforgalom összefoglaló adatai (1999.)
  július január-július július január-július
előző év azonos időszaka = 100
Külföldi látogatók (ezer fő) 3438 15 152 92,8 84,6
Külföldre látogató magyarok (ezer fő) 1207 5 981 94,2 87,1
Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái (ezer) 2830 9 025 101,4 99,3
- ebből külföldi 1606 5 141 98 95,6
- belföldi 1224 3 884 106,3 104,7
Szállodák vendégéjszakái (ezer) 1306 5 694 103,6 101,1
- ebből külföldi 756 3 601 96,1 96,1
- belföldi 550 2 093 116 111,2
Szállodák szobafoglaltsága (százalék) 50,2 42,7 95,1 94,8
Forrás: KSH

Az euró valószínűleg kedvező hatással lesz az idegenforgalmi és a szórakoztatóipari szektor működésére, ebben szinte minden szakértő egyetért. Átláthatóbbá válnak az ügyletek és megszűnnek az árfolyamkockázatok. Az elemzők abban is egységesek, hogy a sport és a szórakoztatóipar terén végrehajtott befektetések növekedésével párhuzamosan jelentős beruházásokra lehet számítani a vendéglátóiparban is. A változó helyi - vagyis hazai - piacot és a komoly dél-európai befektetési lehetőségeket jelzi, hogy a cégek előnyben részesítik Spanyolországot és Olaszországot.

Közép- és Kelet-Európa persze más megítélés alá esik. A mérsékeltebb optimizmus oka nyilvánvalóan az, hogy kisebb a szabadon felhasználható jövedelem, még mindig nagyobb a befektetési kockázat, mint másutt a kontinensen, és a térséghez közel van a nehezen kiszámítható délszláv övezet. E régión belül a befektetések nagy része több szektorra kiterjedő projekt, például vendéglátó-ipari létesítményt, szállodát és szórakoztató központot, például multiplex mozit magában foglaló egység.

Amerikában a turizmus a közös kasszába, vagyis a központi költségvetésbe jóval többet - tavaly például 71 milliárd dollárt - fizet be adók formájában, mint az utána következők. A szakértők azonnal kiszámították: e nélkül minden egyes háztartásnak évi 710 dollárral több adót kellene leszurkolni. Az Egyesült Államokban évente 150-200 ezerrel növekszik a vendéglátásban és a turizmusban létesített új munkahelyek száma, az egész ágazat több mint hétmillió embernek ad megélhetést.

Budapesti szállodaépítkezések és felújítások (1998-2001)
Név Beruházás értéke (millió dollár) Szobák száma
Hilton West End 24 235
Park Plaza Hotel 30* 165
Meridien 45 222
Gresham Palace 85 170
Royal 50 388
Páva Hotel 10 210
Panoráma 2 10
Novotel 2,5 324
Stadion 1 357
Holiday Inn Rózsadomb 35 301
Összesen 284,5 2382
* Becslés
Forrás: Cégadatok

Hazai fejlesztések

Az idegenforgalom frontvonalában és hátországában nálunk is folyamatos a munkahelyek számának növekedése. Csakhogy a tőkehiány évek óta gátat szab a nagyságrendekkel nagyobb pénzeket igénylő fejlesztéseknek. Legfeljebb az szembetűnő, hogy a nemzetközi szállodaláncok most már minket is felfedeztek, és az évtized elején tapasztalt csönd után mind több kapcsolja be a vérkeringésbe magyar egységeit. Jelenleg tíz közepes és magas kategóriájú szállodát építenek a fővárosban, és vidéken is több közepes hotelen, sok motelen és panzión dolgoznak.

A fővárosi és a nagy vidéki létesítmények zöme külföldi tőkéből épül. A hazai pénzszűke továbbra is megmarad, mert a kormányzat a jövő évi költségvetésben sem szándékozik 3-4 milliárd forintnál többet adni a központi kasszából erre a célra. Orbán Viktor kormányfő az Országos Idegenforgalmi Bizottság szeptemberi ülésén azon sajnálkozott, hogy nincs a kabinet asztalán az ágazat fejlesztésére vonatkozó konkrét, átfogó terv, amely tárgyalási alap lehetne a következő esztendők ráfordításainak meghatározásakor.

A magyar idegenforgalmi vállalkozások idén 3,2-3,3 milliárd forintot adnak - különböző formákban - az úgynevezett turisztikai célelőirányzathoz (TUCE). Összesen tehát legfeljebb 6,3 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre, beruházásokra s a különféle támogatásokra. A vállalkozások azt szeretnék, ha a kormányzati 3 milliárd növekedne 2-3 milliárd forinttal - értékelte a helyzetet Rubovszky András, a Gellért Szálloda igazgatója, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Kormányzati források szerint az ágazat tavalyi 2,5 milliárd dolláros bevétele rövid időn belül megkétszerezhető, ha sikerül jól összehangolni az e területen dolgozók munkáját. A magyar kormányfő már többször jelezte: kiemelt figyelmet fordítanak a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentésére, a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítésére, annál is inkább, mert az ágazatban sok családi vállalkozás működik.

Rubovszky András úgy látja, hogy a kormányzatnak bővítenie kellene a már létező támogatási formákat, mindenekelőtt a 15-50 millió forintos beruházások hitelkamatait kellene az államnak nagyobb mértékben átvállalni. Idén hiteltámogatásra 200 millió forint a keret, amit jó lenne 300-400 millióra növelni. A szakmai szövetségek a jövőben is követelménynek tartják, hogy a támogatást igénybe venni szándékozó vállalkozó igazolja: az adott időszakban befizette az üzleti tervében szereplő adókat. Ezzel elkerülhető, hogy a kölcsönt ne a lukak betömködésére, hanem tényleges bővítésekre, felújításokra és korszerűsítésekre fordítsa.

A szállodaszövetség vezetője nagyságrendekkel több juttatást sürgetett a regionális idegenforgalmi bizottságoknak. Azt is fontosnak vélte, hogy az érintett önkormányzatok is beszálljanak a térségfejlesztésbe, mert ebből ők is hasznot húzhatnak. A kormányzatnak az általános gazdasági feltételek javításán, a kiszámíthatóbb adózási rendszeren kívül konkrét akciókkal is segítenie kell ezt a jól termelő ágazatot - fűzte hozzá a szakember. Mindenekelőtt a kongresszusi központok építését kellene szorgalmazni és adókedvezményekkel támogatni. Négy-ötezer ember befogadására alkalmas létesítmények szükségesek, nem feltétlenül a városközpontokban. Hiába bővítik például a Budapest Kongresszusi Központot, még legalább 8-10, ennél nagyobb egységre lenne szükség, amiket az EU-csatlakozás után bizonyosan jól kihasználhatnának az uniós értekezletek, szakmai világkonferenciák rendezői.

Európai szállodai vállalkozások toplistája (meglévő és tervezett beruházások)
A vállalkozás neve/székhelye Működő szállodák 1999-2001-ben megnyíló szállodák
Szobák száma Szállodák száma Országok száma Szobák
száma
Szállodák
száma
Accor/Párizs 143 742 1 412 25 12 989 107
Best Western International/Phoenix 91 330 1 235 32 0 0
Bass Hotels & Restorts/London 58 951 319 29 7 427 64
Sol Melia/Palma de Mallorca 44 707 165 8 3 633 17
Hilton International/Nagy-Britannia 29 565 130 18 2421 9
Forte Hotels/London 29 370 181 15 414 2
Choice Hotels International/Maryland 27 904 350 17 3 513 38
Dorint Hotels & Restorts/ Mönchengladbach 24 005 74 8 5 715 21
Starwood Hotels & Restorts Worldwide/New York 22 018 96 21 0 0
Carlson Hospitality Worldwide/Minneapolis 21 457 92 23 329 2
Scandic Hotels AB/Stockholm 20 759 115 9 1 202 5
Marriott International/Washington 20 597 93 16 1 057 5
Club Méditerranée/Párizs 18 106 61 7 4 225 3
Hotels & Compagnie/Franciaország 17 090 332 2 0 0
Whitbread Hotel Co./Nagy-Britannia 16 114 243 4 1 276 16
Moat House Hotels/Nagy-Britannia 14 868 106 3 84 *
RIU HotelsGroup/Playa de Palma Mallorca 13 000 54 1 4 000 10
Husa Hotels Group/Barcelona 11 089 129 4 115 2
Treff Hotels AG/Németország 11 066 82 3 0 0
Thistie Hotels Plc/Leeds 10 995 60 3 0 0
* meglévő szálloda bővítése
Forrás: Hotels magazin

Idei veszteségek

Fontos tanulság volt az idei év az egész idegenforgalmi szakmának. A délszláv háború miatt a fővárosban 6-8, a déli megyékben 25-35 százalékos veszteség érte a szállodákat és az éttermeket a tavaszi hónapokban. A visszaesés az egész nyárra rányomta a bélyegét, s csak reménykedni lehet abban, hogy az augusztusi nemzetközi eseménydömping és a napfogyatkozás, valamint az erősnek ígérkező őszi-téli időszak javít valamit a helyzeten. A kényszerű tavaszi pluszkampányokra a Magyar Turizmus Rt. több százmillió forintot költött, és a szállodaláncok is több tízmilliót fordítottak a pótlólagos marketingakciókra. Ezeket minden bizonnyal meg kell ismételni jövő februárban és márciusban.

Segítheti a szakmát, hogy a meglevő 17 turisztikai külképviselethez hamarosan csatlakozik a spanyolországi és az izraeli. Utóbbi kulcsfontosságú, hiszen az Izraelből érkező vendégek messze a legtöbbet, naponta 95 ezer forintot hagynak Magyarországon, szemben az átlagos 50-60 ezer forintot költő európai turistákkal.

Toplista a tíz legnagyobb szállodai vállalkozás épülő szállodáiról
A vállalkozás neve/székhelye 1999-2001 között elkészülő
szobák szállodák
Accor/Párizs 12 989 107
Bass Hotels & Restorts/London 7 427 64
Dorint Hotels & Restorts/Mönchengladbach 5 715 21
Club Méditerranée/Párizs 4 225 3
RIU Hotels Group/Playa de Palma Mallorca 4 000 10
Sol Mella/Palma de Mallorca 3 633 17
Choice Hotels International/Maryland 3 513 38
Cendant/New Jersey 3 141 35
Hilton International/Nagy-Britannia 2 421 9
Whitbread Hotel Company/Nagy-Britannia 1 276 16
Forrás: Hotels magazin
 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére