A fogyasztást terhelő adók

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 20. számában (1999. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

Az adó alanya

Az általános forgalmi adó alanya lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet. Az adóalanyiság együttes feltétele, hogy az adó alanya saját neve alatt jogokat szerezhessen, kötelezettségeket vállalhasson, perelhessen és perelhető legyen, valamint saját nevében gazdasági tevékenységet végezzen, tekintet nélkül annak céljára és eredményére.

Gazdasági tevékenység

A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység.

Az áfa megfizetésére kötelezett személy

Az adóalany nem azonos az áfa megfizetésére kötelezett személlyel. Fő szabály szerint mind a termékértékesítésnél, mind a szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésre kötelezett fizeti az adót. 1997-től az adólevonásra jogosult adóalany kezesként felel az adó megfizetéséért a felszámított adó erejéig azzal az adóalannyal szemben, aki a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során rá adót hárított át. A kezesi felelősség feltétele, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel szerzett követelés mérséklésével történt. A vevő tehát mindaddig kezesként felel az eladó adótartozásáért, amíg az a számlát nem egyenlíti ki.

Az adó megfizetésére kötelezett az is, aki olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget, illetve adómértéket, illetve egyszerűsített számla esetében százalékértéket tartalmaz. Ebben az esetben a mögöttes felelősséget a számla vagy számlahelyettesítő okmány kiállításának ténye alapozza meg, függetlenül attól, hogy a bizonylat alapján keletkezik-e adólevonási jog.

Termékimportnál az adó megfizetésére kötelezett személy az importáló.

Az adó tárgya

Az adótárgy az adóalany által belföldön teljesített értékesített termék és nyújtott szolgáltatás, valamint importált termék.

Termékértékesítés

Termékértékesítés a birtokba vehető dolog ellenérték fejében történő átengedése, mely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Az áfa szempontjából termékértékesítésnek minősül a lízing, a bizományi szerződés alapján történő átadás is. Termékértékesítésnek minősülnek azok az esetek is, amikor elmarad az elidegenítés, de az adóalany a terméket felhasználja, hasznosítja, vagy gazdasági tevékenysége köréből kivonja akkor, ha az előzetesen felszámított adó legalább részben levonható.

Szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek. Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás a jogok és más immateriális javak átengedése, továbbá a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy valamely helyzet, állapot tűrésére. Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá, ha az adóalany a terméket kivonja a gazdasági tevékenysége köréből és azt ellenérték nélkül más használatába adja, valamint a jogok és más immateriális javak gazdasági társaságba apportálása, amennyiben az előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

Sajátos eset a közvetített szolgáltatás, amikor az adóalany a szolgáltatást a saját nevében, de más javára rendeli meg. Ezt úgy kell tekinteni, mint aki ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg vevője és szolgáltatója is.

Termékimport

Termékimport a terméknek külföldről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása.

Az adófizetési kötelezettség

Az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. A teljesítés időpontja egyszerűsített számla kibocsátása esetén a kibocsátás napja, lízing esetén az a nap, amelytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve a terméket birtokba veszi, folyamatosan teljesített termékértékesítésnél, illetve szolgáltatásnyújtásnál az egyes részkifizetések esedékességének napja.

Az adó alapja

Az adó alapja a termék, szolgáltatás ellenértéke. Nem számít ellenértéknek a kártérítés, a késedelmi kamat, a kötbér (1997/169. sz. választottbírósági határozat - BH 1999/2. szám). Termékimport esetében az adóalap a vámérték.

Aránytalanul alacsony ellenérték

Ha az adóalany az értékesítést törvényben meghatározott körben végzi, és az ellenérték a piaci értékhez képest aránytalanul alacsony, az adó alapja a terméknek (szolgáltatásnak) az adókötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke, függetlenül a szerződő felek által meghatározott ellenértéktől.

Az adó mértéke

Az adó mértéke általában huszonöt százalék, kivétel ez alól a kedvezményes kulcs alá tartozó termékek köre, amelyek esetében 0 százalék vagy tizenkét százalék az áfa mértéke. Nullaszázalékos adókulcs alá esnek például azok a közoktatásban használt tankönyvek (a segédkönyvek, a tanulási segédletek, a tanári segédletek, valamint a tanári kézikönyvek kivételével), amelyeket az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánít és a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelentet. Tizenkettő százalékos adókulccsal adóznak például a gabonafélék, a malomipari termékek, az elektromos energia és az ásványi tüzelőanyagok.

Mentességek

A mentességnek két fajtája van, a tárgyi és az alanyi adómentesség.

Tárgyi adómentesség

A tárgyi adómentesség az adóalany által végzett tevékenységhez kötődik. Tárgyi adómentes tevékenység például az ügyvédi, jogi képviseleti tevékenység.

Alanyi adómentesség

Az alanyi adómentesség a tényleges bevételhez kötődik. Ennek megfelelően az alanyi mentesség akkor választható, ha a megelőző évben a gazdasági tevékenységből származó tényleges bevétel, valamint a bejelentés adóévében a várható bevétel időarányosan nem haladja meg a kétmillió forintot.

A tárgyi és az alanyi adómentesség hatása egyaránt, hogy az adóalany az adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

Az adólevonási jog, az adó visszaigénylésének joga

Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy a fizetendő adójából a beszerzéseit terhelő adót levonja. Az adólevonási jogot kizárólag az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti.

Ha az adóalanynak az adólevonási jog gyakorlása következtében az úgynevezett elszámolandó adója (a fizetendő és a levonható adó különbözete) negatív, akkor joga van arra, hogy ezt a negatív elszámolandó adót - fizetendő adót csökkentő (a levonható adók öszszegét növelő) tételként - átvigye a következő elszámolási időszakra (bevallási kötelezettségének gyakoriságától függően negyedévre vagy hónapra).

Általános szabály, hogy a negatív elszámolandó adó a következő időszakra átvihető, és az nem jár vissza automatikusan. A visszaigénylésre a jog csak akkor nyílik meg, ha a feltételek ehhez teljesülnek.

A FOGYASZTÁSI ADÓ ÉS A FOGYASZTÓIÁR-KIEGÉSZÍTÉS

A fogyasztási adó és a fogyasztóiár-kiegészítés szabályait az 1991. évi LXXVIII. törvény tartalmazza.

A fogyasztási adó alanya

A fogyasztási adó alanya a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az egyéni vállalkozó, ha saját nevében és kockázatára bevétel elérése érdekében belföldön terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt.

Alanya az adónak más természetes személy is, aki a termékértékesítést rendszeresen vagy üzletszerűen végzi. Az importált termék után az adót az importáló fizeti.

A fogyasztási adó tárgya

A fogyasztásiadó-fizetési kötelezettség csak meghatározott termékekre vonatkozik. A fogyasztásiadó-köteles termékek többségét egyidejűleg a jövedéki szabályok is érintik. Az adókötelezettséget keletkeztető magatartás: meghatározott termékek belföldön történő értékesítése, valamint importálása.

Nem adóköteles értékesítés

Nem adóköteles a használt, azaz a rendeltetésszerű használat után újraértékesített termék belföldi értékesítése. Nem minősül azonban használt terméknek az adóalany készletében keletkező immobil, elfekvő áru, a selejtes és az értékcsökkent termék, a kávé, a szőlőbor, valamint a változatlan formában már nem értékesíthető nemesfém termék, drágakő.

A fogyasztási adó alapja

Az adó alapja a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett terméknél a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás esetén a termék adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke, egyéb esetekben pedig az értékesített termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke.

Az adó alapja a nem adóalanytól továbbértékesítésre beszerzett terméknél a vételár; a nem termelési, valamint a reprezentációs célú termékfelhasználás esetén a beszerzési ár, ennek hiányában a termék adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke; az importált termék esetében pedig a vámérték.

A fogyasztási adó mértéke

Az adó mértéke a termék adóalapjának meghatározott százaléka. Az adómérték ennek megfelelően lehet 35, 22, 32, 10, 20 és 12%-os. 35%-os az adómérték például a nemeskőből készült ékszerek esetén, 22%-os az 1600 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsiknál, 32%-os az 1601 cm3-nél hengerűrtartalomnál nagyobb személygépkocsiknál, 10%-os az 1600 cm3 hengerűrtartalomig terjedő, katalizátorral ellátott és elektromos üzemű személygépkocsik esetén, 20%-os az 1600 cm3 hengerűrtartalmat meghaladó, az előzőekben felsorolt jellemzőknek megfelelő személygépkocsiknál, végül 12%-os mértékű például a pótkávé esetében.

Sajátos megoldás a szeszadó beszámítása a fogyasztási adóba. Ennek megfelelően a bérfőzésből származó - lakosságtól felvásárolt - gyümölcspálinka értékesítése esetében az adó mértéke a befizetett szeszadó és a gyümölcspálinkára előírt adó különbözete.

Mentességek

Az adóalany és az importáló egyes jövedéki termékek belföldi értékesítése, illetve importálása esetén mentesülhet az adó megfizetése alól. A mentesség feltételes, megadását a hatóságtól előzetesen kérni kell.

A fogyasztóiár-kiegészítés

Fogyasztóiár-kiegészítést igényelhet - törvényben meghatározott kivétellel - az, aki hatósági áras különjárati autóbusz-szolgáltatást végez, továbbá az, aki olyan, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. és a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján végzett koncesszióköteles, menetrend szerinti vasúti vagy közúti személyszállítási szolgáltatást, belvízi személyszállítást, révközlekedést nyújt, amelyhez jogszabály utazási kedvezményt állapít meg.

Tilalom

Nem vehető igénybe árkiegészítés az utazási kedvezmény után, ha annak pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg, illetve amelyet az árkiegészítés alanya üzletpolitikai céllal nyújt.

A fogyasztóiár-kiegészítés alapja

Az árkiegészítés alapja a kedvezményes személyszállítási szolgáltatás általános forgalmi adóval növelt díjbevétele, illetve az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok, a fegyveres erők hadköteles tagjai és a polgári szolgálatot teljesítők, valamint az országgyűlési képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-, a vízi, valamint a helyi közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele.

Az árkiegészítés mértéke

Az árkiegészítés mértéke a személyszállítási szolgáltatás árkiegészítés-alapjának meghatározott százaléka. A mértékek széles skálán mozognak, például a helyi tanulóbérletjegy vonatkozásában az árkiegészítés mértéke 208%, a hatósági áras különjáratú autóbusz-forgalom után 20%, míg a tanulók távolsági autóbusz-kedvezménye után a mérték 614%.

A JÖVEDÉKI ADÓ

A jövedéki adó úgynevezett egyfázisú, közvetett adó, amelyet a termelési-forgalmazási fázis egy pontján kell megfizetni. Végső soron a fogyasztót terheli, mert az adó alanya az adót az árban továbbhárítja, így az adózáskor lényegében az árban beszedett adót fizeti be a költségvetésbe.

A jövedéki adó sajátossága - szemben a jövedéki termékekre 1998 előtt érvényesült fogyasztási adóval -, hogy a terméket már az előállítása vagy a belföldre való behozatala, importálása pillanatától terheli.

Az adó alanya

Az adó alanya a jövedéki terméket előállító személy, illetve az importáló.

Az adó tárgya

Jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.

Jövedéki termék

Jövedéki termék a hatályos szabályozás alapján az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány.

Adókötelezettség

Adókötelezettség akkor keletkezik, ha a jövedéki terméket belföldön előállítják; a jövedéki terméket importálják. A jövedéki termék szabad forgalomba bocsátásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség. Az adót a fizetés esedékessé válásakor az adóalany fizeti.

Mentességek

Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta, továbbá a vámmentesen vámkezelt jövedéki termék. Adómentes - a jogszabályban meghatározott mértékig - a nem kereskedelmi forgalomban vámkedvezményben részesülő termékimport.

Az adófelfüggesztés

A jövedékiadó-törvény ismeri az adófelfüggesztés jogintézményét. Az adófelfüggesztés az adóraktári rendszerhez kapcsolódik. Lényege, hogy a jövedéki termék előállításával és importálásával keletkezett vagy a származékos, úgynevezett "átszálló" adókötelezettségből az adómegállapításra és adófizetésre vonatkozó kötelezettség az adóraktári rendszeren belül maradó jövedéki termék esetében függőben marad. Ilyenkor a jövedéki termék az adóraktári rendszerben van (adófelfüggesztés érvényesül), az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében történő tárolása alatt, illetve az adófelfüggesztéssel (adóraktárból másik adóraktárba, importból adóraktárba, adóraktárból külföldre stb.) történő szállítása során. Mindaddig, amíg a jövedéki termék nem hagyja el az adóraktári rendszert, az adó megállapítását és az adófizetést nem kell teljesíteni.

Adófelfüggesztés import esetén

Az import esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztását jelenti. Az adót ugyanis már a jövedéki terméknek a határon való belépésekor meg kell állapítani, ha a vámkezelés a határon megtörténik. Ugyancsak a határon való belépéskor kell megállapítani az adót - árutovábbítás esetén - a vámbiztosíték nagyságrendjének a meghatározásához. Ez utóbbi esetre vonatkozóan rögzíti a törvény, hogy adómegállapításnak kell tekinteni a vámhatóság minden olyan intézkedését, amelyet a vámteher biztosítása érdekében tesz.

Adófelfüggesztés alatti kötelezettségek

Az adómegállapításra és az adófizetésre vonatkozó kötelezettség felfüggesztése nem jelent mentesülést az adóalany számára az általános adókötelezettség egyéb elemei tekintetében. Az adófelfüggesztés tehát nem érinti az adóalany bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylatkiállítási és -megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény).

A játékadó

A játékadó a szerencsejáték fajtáihoz igazodó, speciális fogyasztást terhelő adó. Az esetek többségében a bruttó bázishoz (nyereményalap) és nem az elért nyereséghez igazodik.

Az adó alanya

A játékadó fizetésére a szerencsejáték-szervező kötelezett. Szerencsejáték-szervező az, aki szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet folytat. Ilyen tevékenységnek minősül a sorsolásos játék szervezése, a pénznyerő automaták üzemeltetése, a játékkaszinó alapítása, működtetése szerencsejáték lebonyolítására, a lóversenyfogadás, egyéb, az eddigiekben nem említett szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység.

A játékadó fajtái

A játékadónak több fajtája van, így a sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások játékadója, a pénznyerő és játékautomaták játékadója, a bukmékeri rendszerű fogadás játékadója, valamint a játékkaszinó játékadója.

A szerencsejáték-szervező önadózás útján fizeti a játékadót.

A játékadó szabályai a fentiekből következően játéktípusonként különbözőek (a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény).

A negatív elszámolandó adó visszaigénylése Negatív elszámolandó adó esetén az adóalany az adóbevallásának benyújtásával egy időben kérheti az adó visszatérítését, ha a 25%-os, 12%-os vagy 0%-os adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adóalapja az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be az adóhatósághoz - az adóalanyként történő bejelentkezéstől az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt (azaz kettőmillió forintot), vagy a tárgyieszköz-beszerzésre jutó, levonható és korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább százezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét. A visszaigénylés további feltétele az is, hogy az adóbevallás benyújtásának esedékessége időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt beszerzési árát megfizesse, illetve megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújtson be. Lényeges, hogy a visszaigénylés szempontjából a tárgyieszköz-beszerzés fogalom alatt kell érteni a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is. Emellett a külföldi utas részére adható adó-visszatérítésről szóló jogszabály szerint meghatározott és az adóbevallásban külön kimutatott előzetesen felszámított adó erejéig az adóhatóság az adó-visszaigénylésre irányuló kérelmet szintén teljesíti.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére