Ma már szinte egyetlen bank sem akad, amelyik ne ajánlana vállalati ügyfeleinek elektronikus folyószámla-szolgáltatást. A gépi kapcsolattartás igen nagy előnye – érvelnek a pénzintézetek –, hogy felgyorsítja a pénzforgalmat és csökkenti a papírmunkát. A számlatulajdonosnak ugyanis így nem kell arra várnia, hogy postán megkapja az átutalásokról az értesítést. A rendszerek többségénél már másnap megjelenik, ha a számlán valamilyen mozgás volt.
A bankok persze nem véletlenül szorgalmazzák ezt a megoldást. Érdekük ugyanis ezen a téren egyértelműen találkozik az ügyfelekével, így nem egy pénzintézet nemcsak a verseny, hanem a saját haszna miatt is hajlandó kedvezményesen, néha akár ingyenesen a vállalatokhoz telepíteni a megfelelő szoftvert. Sokszor a technikai kellékek egy részét úgyszintén kedvező feltételekkel kínálják. Ma már olcsó bérleti lehetőségeket is ajánlanak.
Az office banking szolgáltatásai közé tartozik, hogy az ügyfél saját számítógépén keresztül lekérdezhet különféle banki információkat, devizaárfolyamokat, aktuális kamatokat, és utasításokat adhat forint-, esetleg devizaátutalásokra, betétlekötésre. A fejlettebb megoldások alkalmasak csoportos átutalási és beszedési megbízások kezelésére, de a jobb szoftverek akár a pénzügyi kimutatásokban, a pénzkezelésben is segítséget nyújthatnak.
Nyitás a kisvállalkozók előtt
Ma már nemcsak az tekinthető általánosnak, hogy egy bank elektronikus folyószámlát ajánl, hanem az is, hogy ezt minden külön (például forgalmi) kikötés nélkül teszi. A HypoVereins-Bank ugyan még ma is előírja a bank és az ügyfél közötti közvetlen számítógépes összeköttetéshez a forgalom nagyságát (minimum 500 millió forint), de tulajdonképpen kivételnek számít. Ennél a pénzintézetnél is várható azonban, hogy a megkezdett fejlesztések révén előbb-utóbb feloldható lesz a korlátozás.
Az OTP Bank ezt a szolgáltatását ma minden cégnek lehetővé teszi, régebben csak 600 darab éves átutalási minimumtételnél ajánlotta. A kisebb vállalkozások megbecsülésében valószínűleg úttörőnek számít a CIB Bank. Pedig nem is olyan régen még meglehetősen magas (100 millió forintos) forgalmat várt el azoktól a társaságoktól, amelyek számlavezetését vállalta. A bank azóta nem csak ettől a kikötéstől tekintett el. Kifejezetten kis- és középvállalkozók részére létrehozott egy kedvező feltételekkel működő (a szoftver saját telepítés esetén mindössze ezer forintba kerül) elektronikus folyószámla-rendszert is.
Vonzóak a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak is. A nem elektronikus kapcsolat esetén felszámított 1,15 ezrelék, de minimum 200 forinthoz képest a számítógépes utalás mindössze 0,6 ezrelékbe (bankon belül 0,4 ezrelékbe), minimum 50 forintba kerül. A rendszer használatának díja pedig az igénybe vett szolgáltatásoktól függően 1-2 ezer forint.
Az elektronikus kapcsolathoz (a tényleges költségigényt is tükrözve) sok banknál kedvezőbb díjak kapcsolódnak, mint amit a papír alapú adatfeldolgozásnál alkalmaznak. A jutalék-, illetve díjpolitika a különböző bankok között azonban a számítógépes összeköttetésnél (is) alaposan eltér. Nemcsak abban, hogy adnak kedvezményt vagy sem, hanem abban is, hogy az elektronikus számláért kérnek-e külön díjat. Ezen a téren kiemelkedően jó a Budapest Bank (BB) és a CIB Bank ajánlata. A BB-nél nincs telepítési, illetve külön fizetendő havi díj, és a vállalkozásoknak az átutalások is díjtalanok. Előírják azonban, hogy a számlán mindig legalább 10 ezer forintos egyenlegnek lennie kell. A CIB Bank felváltja a normál folyószámla (amúgy nem túl alacsony) díját az elektronika alkalmazása esetén az ötödére.
A Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) négyféle számlacsomagot ajánl az elektronikus kapcsolatra vágyó vállalkozásoknak. Ebből kettő a kisebb tudású Spectra Light (amit a bank magánszemély ügyfeleinek is kínál) és kettő a szélesebb körű szolgáltatásokat magában foglaló Spectra esetén vehető igénybe.
Sok más banknál is választhatnak a cégek a programok között. Az igényesebb (éppen ezért drágább) megoldások többnyire deviza-, illetve csoportos átutalásokat is lehetővé tesznek.
Internetes ügyletek
Magyarországon az internet még mindig nem foglalta el az elektronikus szolgáltatások között a külföldön már őt megillető helyét. A hazai banki gyakorlatban kifejezetten furcsának tűnhet, hogy míg a PC-s kapcsolattartási lehetőséget a cégek számára sokkal nagyobb számban és előbb kínálták a bankok, úgy tűnik, a világháló először elsősorban a magánszemélyek számára nyílik meg. Az internetes bankszolgáltatás hazai úttörőjének számító Inter-Európa Bank (IEB) on-line szolgáltatásokat lehetővé tévő HyperBank nevű programját ma még csak magánszemélyeknek kínálja. A cégeknek ugyanez a lehetőség a további fejlesztések eredményeképpen állhat a rendelkezésére. Az internetes banküzletbe az idén bekapcsolódó OTP Bank és Raiffeisen Bank első körben szintén nem teszi lehetővé céges ügyfelei számára a világháló használatát.
Pedig az internet a cégvezetők előtt új távlatokat nyithat. Abban az esetben ugyanis, ha a pénzintézeti kapcsolat nem kötődik számítógépekhez, a pénzügyek intézése helytől függetlenné válhat. Bármely banki műveletet elvégezhetnek szállodából, külföldi partner irodájából vagy bárhonnan, ahol rá lehet kapcsolódni a hálóra.
Kivétel persze akad. A Credit Lyonnais Bank (CL) egyetlenként csak cégeknek teszi lehetővé az internetes bankolást. A CL már meglévő elektronikus kapcsolatát egészíti ki ezzel. A csak a nagyvállalati ügyfélkörrel foglalkozó pénzintézet így ügyfeleinek egészen különleges, a pénzkezelést és a menedzselést is segítő programot kínál.
Eurószámla-vezetés
A cégeknek kifejezetten ajánlott újabb bankszolgáltatások közé tartozik az eurószámla-vezetés. Az euró egyébként valószínűleg eddig még nem igazán nyert teret a cégek által vezetett devizaszámláknál. A kis és közepes társaságok közül azonban egyelőre igen sokan (gyanítjuk egyébként, hogy joggal) tartanak attól, hogy a számlájukra az új pénznemben érkezett pénz előbb-utóbb mindenképpen pluszköltségeket okoz majd nekik. Az eurószámla így nem igazán vált elfogadottá eddig ebben a körben, pedig több pénzintézet is arra ösztönzi ügyfeleit, hogy nyissanak eurószámlát, és a más devizában vezetett számlájukat koncentrálják eurószámlára.
Az eurószámlát ajánló pénzintézetek között élvonalbelinek számító ABN Amro Banknál az ügyfelek euróval kapcsolatos reakcióit négy csoportra osztják: egyesek a fokozatos átállás hívei, ezért a megnyitott eurószámlájuk mellett megtartották meglévő devizaszámlájukat, és amint kifutnak a múlt évről áthúzódó ügyleteik, azonnal megszüntetik azokat. Vannak vállalatok, amelyek a devizaszámlán lévő pénzt áttették az eurószámlára, és megszüntették devizaszámlájukat, kivédve így a kerekítési differenciákat (a kötelező kerekítés miatt az átváltás veszteséggel járhat). Sokan kivárnak, és egyelőre nem nyitottak eurószámlát, majd a tapasztalatok ismeretében teszik meg, és sokan nem is fognak eurószámlát nyitni, mert egyirányú nemzetközi fizetési forgalmat (csak export vagy csak import) bonyolítanak le.
A bankok egyébként a vállalati ügyfeleket ma már különböző befektetési lehetőségekkel is igyekeznek csábítgatni. A kínálat szinte egyenes arányban nőtt a befektethető cégpénzekkel. Az ennél sokkal fejlettebb, a cég teljes vagyonának kezelését vállaló bankok száma éppen ezért valószínűleg ma még azért alacsony, mert a gyarapodási folyamat csak az elején tart.
Az ING Banknál azonban külön szervezet foglalkozik ezzel az üzletággal. Az ING-csoport megvásárolta a Barings Bankot, és annak befektetési hátterével létrehozta az Asset Managementet, amelynél az investment részleg a vállalati, a private bank pedig a lakossági ügyfelek kiszolgálását végzi. Az ING Asset Management svájci központtal, nemzetközi szinten egységes standarddal kínálja szolgáltatását a világ 25 pontján. A tevékenység további hátterét a világ főbb pénzügyi központjaiban (New York, London, Amszterdam, Luxemburg, Hága) dolgozó szakembereik alkotják. Ez teszi lehetővé – hangsúlyozzák a banknál –, hogy a piacon elsőként tudnak hazánkban is globális befektetési koncepciót ajánlani.
A befektetési szolgáltatóknak (brókercégeknek) is mind nagyobb számban vannak vállalati ügyfeleik. Általános vélekedés szerint azonban a vállalkozások ma még legfeljebb fölös pénzeik fialtatása érdekében (régebben pedig szinte csak az adó megkerülésére kiötölt értékpapír-piaci konstrukciókért) keresik meg a brókereket. Az indokoltnál – panaszolják különösen a Budapesti Árutőzsdén tevékenykedő brókerek – sokkal kisebb számban használják ki a fedezeti ügyletekben rejlő lehetőségeket.
Nincs ugyan adat róla, de sejthető, hogy például tavaly, amikor a forint devizaárfolyama – hosszú idő után – váratlanul elmozdult az engedélyezett ingadozási sáv erős széléről (vagyis a csúszó leértékelésen felül rövid idő alatt először mintegy kettő, majd 4,5 százalékkal értékelődött le), jó néhány importőrnek hirtelen veszteségessé, vagy legalábbis a tervezettnél kevésbé nyereségessé vált a tevékenysége. (Később, amikor ellenkező irányban is végbement ugyanez a folyamat, azt az exportőrök érezhették meg.)
Az ilyen típusú árfolyamkockázatokkal szembeni védekezésre azonban még kevesen használják a határidős piacokat. Hasonlóképpen minden nyáron hangos az ország a gabonatermelők panaszaitól, de még alig akad köztük, aki a BÁT gabonapiacán jó előre biztosítaná magának a megfelelő árat. A BÁT-on született üzleteknek még mindig töredéke az ilyen célú, fedezeti ügyletkötés.
Vállalkozások biztosítása
A biztosítók szintén elégedetlenek a szolgáltatásaikat igénybe vevők arányával. Saját adataik alapján úgy látják, hogy a mintegy 800 ezerre becsült vállalkozói körnek legfeljebb 70 százaléka működik ténylegesen. Ennek egy része is kiesik az ügyfelek közül, mert csekély eredményei nem nyújthatnak fedezetet a biztosítási díjakra. Szép számmal akadnak olyanok is, amelyek kötvényeiket váratlan felszámolás, egyéb okokból bekövetkező megszűnés miatt felmondják. Egyre több azonban a piacon megkapaszkodó, sőt látványos fejlődést is produkáló kis cég. Ezek pedig általában hűségesek maradnak induláskor választott partnereikhez. Valószínűleg ebből a megfontolásból kiindulva igyekszenek a biztosítók célzottan is foglalkozni a kisvállalkozói réteggel.
A biztosítók többsége éppen ezért már tavaly módosított vállalkozói üzletágának szervezeti keretein, kínálatán. Az ÁB-Aegonnál két külön részleg foglalkozik a vállalkozások biztosításával. A közepes és nagy cégek a vállalati divízióhoz, a kisebbek az úgynevezett kompozit divízióhoz tartoznak. A Hungária viszont megszüntette a külön magánvállalkozói biztosítási módozatát. Így egységes – modulszerűen felépített, tehát tulajdonképpen sajátos igények szerinti "csomagok" kialakítására alkalmas – szerződési lehetőségeket ajánl a kis társaságoknak és az ipari nagyüzemeknek egyaránt.
A Generali kis- és középvállalkozói csomagot kínál, amelyben lehetőség van például számítógépet vagy egyéb elektronikus berendezést ért károk megtérítésére. A Providencia tűz okozta üzemszünetre is fizet a vele szerződőknek.
A kisvállalkozók alapbiztosításait egyébként a vagyonra és a felelősségi károkra köthető szerződések jelenthetik. Előbbi tulajdonképpen pontosan a lakásbiztosítási módozatnak felel meg. Nem véletlenül, hiszen ezek a cégek többnyire lakásokat bérelnek, sőt sokszor saját ingatlanukat használják irodaként. A kockázatok között így többek között tűz, víz, elemi kár, betörés, rablás és különböző katasztrófák (például földrengés) találhatók.