2000. január 1-jétől lép életbe az új okmányprogram. Az okmányok tervek szerint tartalmilag-formailag teljesen megújulnak, korszerűbbé válnak. Újdonság, hogy eltörlik a kötelező személyi igazolványt, azonban aki mégis kiváltja, akár külföldre is utazhat vele. Lényeges változás, hogy a rendőrhatóság ezzel kapcsolatos feladatait az okmányirodák veszik át.
A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény több, az adatvédelemről, a személyes adatokról, ezek nyilvántartásáról, kezeléséről szóló törvényt, illetve rendelkezést módosított.
A legfontosabb változás, hogy ezentúl az okmányokkal kapcsolatos ügyintézés kikerül a rendőrség feladatköréből, ugyanis 2000. január 1-jétől a lakossági ügyintézést az úgynevezett okmányirodák fogják ellátni. A másik lényeges változás, hogy ezentúl nem lesz kötelező a személyi igazolvány kiváltása, az állampolgár a személyazonosságát más okmánnyal – például útlevéllel, jogosítvánnyal – is igazolhatja.
Lakcímproblémák
Ez az utóbbi rendelkezés azonban sok problémát vet fel, amelyre a közintézmények, hivatalok, bankok, vállalkozások még nem készültek fel, ugyanis a személyi igazolványon kívül egyik okmány sem tartalmazza az állampolgár lakcímét, amely viszont számtalan ügylet elintézéséhez elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban főképp a munkaügyi központok, bankok hangoztatták fenntartásaikat, hiszen több ügylet elintézéséhez szükséges az állandó – ideiglenes – lakcím megléte, illetve annak igazolása. A Belügyminisztérium ezt azzal akarja kiküszöbölni, hogy mindazon szervezetek, hivatalok, vállalatok, amelyeknek szükséges a lakcím okirati igazolása is, számítógépes kapcsolatot létesíthetnek a központi adatbázissal. A számítógépes kapcsolatot úgy alakítják ki, hogy az adatvédelmi szempontból teljesen védett legyen: a lakcím adatainak bemondása után a rendszer igen vagy nem felelet ad, azaz, ha a válasz igenlő, akkor az állampolgár adata megegyezik a népesség-nyilvántartás adataival. Ezt a rendszert a tervek szerint természetesen védett vonalon építik ki – térítés ellenében. A másik megoldás, hogy a jogosítvány (gépjármű-vezetői engedély) tartalmazza majd a lakcímet is.
A változásokkal érintett okmányok
Az okmány-korszerűsítés 2000. január 1-jétől az útlevelet, a személyi igazolványt és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, 2001. január 1-jétől pedig a vezetői engedélyt, a gépjármű törzskönyvét és a forgalmi engedélyt érinti.
NYILVÁNTARTÁS
A törvény szabályozza a személyi adat- és lakcímnyilvántartás működésének törvényes feltételeit, ennek keretében a nyilvántartás elveit, hatályát, szervezetét, adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerét. A törvény rendelkezései EU-konformak, megfelelnek a korszerű adat-nyilvántartási követelményeknek, azonban a kormány által elhatározott okmány-korszerűsítés miatt a törvény felülvizsgálatára és módosítására volt szükség. A következőkben a módosítás után előállt helyzetet tekintjük át.
Korszerű okmányok
Az okmány-korszerűsítés a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó személyazonossági, úti, gépjármű-vezetői, gépjármű-azonosító okiratokat érinti.
A törvény hatálya kiterjed a személyiadat-nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és – a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével – a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.
Személyi azonosító, okmányazonosító
A törvény két új fogalmat vezet be: a személyi azonosítót és az okmányazonosítót.
A személyi azonosító a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.
Az okmányazonosító a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványának, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.
Egységes nyilvántartás
A nyilvántartás szervezetét, a hatásköri és illetékességi szabályokat a módosítás lényegesen megváltoztatta. Megszűnik a nyilvántartás területi tagozódása, az egységes nyilvántartáshoz kapcsolódó igazgatási feladatok központi, területi és helyi megosztása átalakul.
Az Nytv.-ben meghatározott adatok és változásaik gyűjtését és kezelését, azokról szóló okiratok kiadását, adatok szolgáltatását a módosítást követően a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és – az egész országra kiterjedő illetékességgel működő – központi hivatal látja el.
Az okmányok kitöltése
Az okmánykitöltés rendszere is megváltozik, hiszen az okmányirodák létrehozásával egyidejűleg bevezetik a digitális fénykép-előállítási és adatfeldolgozási technológiát, amely feleslegessé teszi a kérelmező számára a fényképek beszerzését és az igénylőlapok kitöltését (az új személyi igazolvány leginkább egy hitelkártyához fog hasonlítani).
Nem kell a személyi igazolvány cseréje, a jogosítvány kiváltása miatt a rendőrséghez, az útlevél, a lakcímváltozás bejelentéséhez a polgármesteri hivatalba menni, több helyen sorban állni.
A legnagyobb előnye a változásnak, hogy az okmánykitöltés zárt rendszerűvé válik, így a megbízhatóság megnövekszik, és lerövidül az ügyintézési idő is. Ekkorra a Belügyminisztérium és az ország 152 településén működő okmányiroda között ki fog épülni az adatátviteli rendszer, és a digitális technikával készült fénykép bekerül a számítógépes rendszerbe. Ez azzal az előnynyel is jár, hogy a bűncselekmények felderítése a rendőrség számára sokkal könnyebbé válik, például egy fantomkép bevitele után is képes lesz a rendszer felismerni a körözött személyhez leginkább hasonlító személyeket. A rendszer bűnügyi alkalmazásának jogi kereteit azonban a bevezetéséig még ki kell dolgozniuk a törvényhozóknak.
A jegyző jogköre
A településeken a jegyzők feladatköre az okmányirodák megnyitásával jelentősen módosul.
A jegyző a módosítás után:
- kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történő átvezetését;
- elvégzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
- ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő első fokú hatósági feladatokat;
- a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
- az érintett személy egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
- közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
- gondoskodik a személyes adatok védelméről.
Okmányirodák
A rendőrhatóság a polgárok személyi igazolványával kapcsolatos feladatait, hatáskörét az úgynevezett okmányiroda veszi át. Az okmányirodák körzetesítve (az országban 152 helyen) fogják ellátni a feladataikat, illetékességi területüket a 143/1999. (IX. 15.) Kormányrendelet határozza meg.
Így 2000. január 1-jétől a kijelölt – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát kell felállítania, amelynek a folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat biztosítja.
A jegyző – a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében:
- ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről, és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
- elvégzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
- ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
- az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, illetőleg adatváltozásokat, továbbá a polgárnak a jegyző illetékességi területén bekövetkezett adatváltozását.
A személyazonosító igazolványnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el.
A közigazgatási hivatal vezetőjének feladatai
A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében, illetőleg másodfokon dönt azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a jegyző járt el.
Központi Hivatal
A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője országos illetékességgel az önálló Központi Hivatal. A hivatalt továbbra is a belügyminiszter irányítja. A Központi Hivatal feladata és hatásköre a módosítás után jelentősen megváltozott, a következőkben ezt tekintjük át.
A hivatal:
- szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szervei feladatainak teljesítését;
- első fokú hatósági jogkörében gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;
- kezeli és működteti a nyilvántartás központi rendszerét és abból – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében – első fokú hatósági jogkörében adatszolgáltatást teljesít;
- ellenőrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
- másodfokú hatósági jogkört gyakorol a megyei közigazgatási hivatal elsőfokú határozatai tekintetében;
- első fokú hatósági jogkörében ellátja a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott adatok módosításával, illetőleg törlésével kapcsolatos feladatokat;
- adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzésével;
- a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a személyazonosító igazolványban szereplő kötelező adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét;
- kezeli a Központi Okmánytárat.
Központi Okmánytár
A Központi Okmánytárban – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezelik:
- a személyazonosító igazolvány adatlapjait és a fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
- a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
- a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
- a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat (adatlapokat, lakcímbejelentő lapokat, adatok változását) és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.
Adatszolgáltatás
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltoztatási ügyeket intéző szerve törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.
Adatszolgáltatás a nyilvántartásból
Az adatvédelem szempontjából nagyon fontos, hogy a törvény részletesen szabályozza, hogy a polgár adatait kinek, milyen okból szolgáltatják ki. A törvény a korábbi szabályozást pontosítja, így a nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosításban szolgáltathatók:
- első csoport: név és lakcím,
- második csoport: név és lakcím, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
- harmadik csoport: a második csoportban található adatok és a személyazonosító jel,
- negyedik csoport: a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.
A személyazonosító igazolvány okmányazonosítója alapján a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból, a polgár, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.
Egyedi adatszolgáltatás
Egyedi adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A Központi Hivataltól akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által – a szükséges technikai feltételek hiányában vagy egyéb okból – nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
Csoportos adatszolgáltatás
Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a hivataltól igényelhető.
Megkeresés
Ha bárki egy általa megjelölt személyt vagy személyi kört keres, adatszolgáltatás helyett igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve keresse meg az általa megjelölt személyt, személyi kört, és kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcímadataikat a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa.
A kérelem teljesítésének megtagadása
A kérelmet a törvény rendelkezései alapján eddig is meg kellett tagadni, ha az érintett letiltotta az adatszolgáltatást, vagy ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta, továbbá ha a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, illetőleg ha az adatszolgáltatás adattal érintett polgár személyiségi jogait sérti. A szabályozás most kiegészült azzal, hogy akkor is meg kell tagadni a kérelem teljesítését, ha az érintett újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.
| Változó jogszabályok |
|---|
| Az új jogszabály módosítja egyrészt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt (Avtv.), másrészt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. LXVI. törvényt (Nytv.) is. A két legfontosabb jogszabályon kívül módosították a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényt (Utv.), a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1998. évi 11. törvényerejű rendeletet (Bv. tvr.), az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt (Eüavtv.), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi IV. törvényt (Btk.). |
Nyilvántartás a hozzáférésre jogosultakról
Annak megakadályozására, hogy illetéktelen személyek hozzáférhessenek a polgárok személyi adataihoz, illetőleg annak biztosítására, hogy a polgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatásnak volt az alanya, a jegyző ezután köteles nyilvántartást vezetni azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárásuk során jogosultak hozzáférni az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz.
A nyilvántartás tartalmazza:
- az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;
- okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.
SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY
A személyazonosító igazolvány továbbra is olyan hatósági igazolvány, amely közhitelűen igazolja a polgár személyazonosságát és a törvényben meghatározott adatait.
Forma és tartalom
2000. január 1-je után a személyazonosító igazolvány a tervek szerint piros-fehér-zöld színezetű, bankkártya nagyságú, kártyaformátumú igazolvány lesz.
Nemcsak az igazolvány formája, hanem az adattartalma is megváltozik. A személyazonosító ezentúl tartalmazza a polgár nevét, születési helyét, idejét, állampolgárságát, anyja nevét, nemét, arcképét, saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének az aláírását, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.
Személyazonosításra alkalmas okiratok
A személyazonosító igazolványt a jövőben nem kötelező kiváltani, ha a polgár rendelkezik olyan igazolvánnyal, amely tartalmazza a születési helyét, idejét, állampolgárságát, arcképét, saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének az aláírását. Az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetében személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására. Így ezentúl elég lesz például az útlevél vagy a jogosítvány felmutatása is, a 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására pedig továbbra is alkalmas lesz a diákigazolvány. Mindebből következik, hogy a polgár csak abban az esetben köteles kiváltani a személyazonosító igazolványt, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványnyal.
Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban való személyazonosítás céljára adatot szolgáltathat az érintett polgár arcképmásáról és aláírásáról, valamint úti okmányának érvényességi idejéről.
Útlevél helyett
A személyazonosító igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben a külföldre utazásra, illetőleg a külföldről való visszatérésre jogosító hatósági igazolványként (gyakorlatilag útlevélként) is funkcionál.
Személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány
A személyazonosító igazolvány általános kiváltási kötelezettségének megszűnése és adattartalmának a megváltozása maga után vonja az ehhez kapcsolódó jogszabályok megváltoztatását is. Így megváltozik a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány tartalma is.
A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt ezentúl úgy kell kiállítani (például kétoldalú okmány formájában), hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcímadata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.
Kitiltást elrendelő határozat
A Bv. tvr. alapján a kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő határozatot vagy annak hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.
Pártfogó felügyeletet elrendelő határozat
A pártfogolt köteles a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatot magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.
A személyazonosító igazolvány elvétele
A személyazonosító igazolvány elvételének csak a törvényben meghatározott indokai lehetnek, amelyek a következők: a katonai szolgálat, a szabadságvesztés, a kényszergyógykezelés vagy a pénzbírságot helyettesítő elzárás, az őrizetbe vagy az előzetes letartóztatásba vétel, a külföldi letelepedés, a bevándorlási engedély visszavonása, illetőleg a menekült jogállás megszűnése, a magyar állampolgárság megszűnése és a személyazonosító igazolvány tulajdonosának halála.
A személyazonosító igazolvány elvesztése, ellopása, megsemmisülése
A körzetközponti feladatokat ellátó, vagyis az okmányirodát működtető települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a Központi Hivatal a személyazonosító igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából értesíti a rendőrség személy-, tárgy- és gépjármű-körözési nyilvántartását vezető szervet annak a személyazonosító igazolványnak az adatairól, amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették.
ADATVÉDELEM
A személyes adatok védelme az alkotmányban biztosított alapvető emberi jog. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 83. §-a alapján a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. A nyilvántartott adatokról – az érintett személyen kívül – csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet tájékoztatást adni.
Alapvető követelmény az is, hogy mindenki számára követhetővé kell tenni az adatfeldolgozás útját, vagyis mindenkinek joga van megtudni, hogy az adatait ki, hol, mikor, milyen célra használja fel. Személyes adatot ezenkívül csak pontosan meghatározott és törvényben lefektetett célra szabad feldolgozni (célhoz kötöttség).
Adatok a számítógépen
Az információáramláshoz szükséges technikai feltételek az utóbbi években óriási fejlődésen mentek keresztül: a számítógépes adatkezelés, adatfeldolgozás már megszokottá vált, sőt ezek már a számítógépek nélkül elképzelhetetlenek lennének. Ez óriási veszélyeket is hordoz magában: a technikai fejlődés révén jogi eszközökkel kell biztosítani, hogy az adatalanyok bizonyos adatai csak az arra jogosultak birtokában maradjanak, és megfelelő garanciák előzzék meg, hogy az adatok illetéktelenek tudomására jussanak. A másik oldalon más érdekek is felszínre kerülnek: például a gazdaság szereplői hozzá akarnak férni más természetes vagy jogi személyek, szervezetek adataihoz. Az állam kötelessége ezzel kapcsolatban, hogy biztosítsa az adatállomány naprakészségét, valamint hogy az adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak és a törvényeknek.
A jogi szabályozásnak meg kell határoznia, hogy ki és milyen formában jogosult adatszolgáltatást elrendelni, milyen jogvédelmi eszközök rendezik az információáramlást, hogy az adatok nem kerülnek nyilvánosságra az érintett hozzájárulása nélkül.
A személyes adatok védelméről az átfogó és általános szabályozást először 1992-ben az Avtv. adta. A módosításra az EU-jogharmonizáció, illetve az azóta bekövetkezett technikai – számítógépes – fejlődés miatt került sor, azonban a törvény egységét ezek a változtatások nem érintik.
Szervezeti-technikai elkülönülés
Az informatika fejlődése lehetővé tette, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala és azok technikai végrehajtása mind szervezetileg, mind technikailag elkülönüljön.
A Európai Unió Tanácsának 95/46/EC irányelve is szükségessé tette, hogy a törvény az adatkezelő szervezetet teljesen elválassza az adatfeldolgozó szervezettől (eddig a hatósági jogosítvánnyal rendelkező adatkezelő szervezet formailag nem vált el az utóbbi szervezettől), így a mostani módosítás tiszta jogi és felelősségi viszonyokat teremt.
Adatkezelés
Nem változott, hogy a személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, illetőleg az adatkezelést törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben a helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A különleges adat kezeléséhez a törvény még szigorúbb szabályokat állít fel.
Az adatok nyilvánosságra hozatala
Törvény kizárólag közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – rendelheti el a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben csak az érintett hozzájárulásával lehet a személyes adatokat nyilvánosságra hozni. Az érintett kérelmére indult eljárásban az eljáráshoz szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. A módosítás pontosítja az adatkezelés, adatfeldolgozás, illetőleg az adatkezelő és adatfeldolgozó fogalmát, a kettőt teljesen elkülönítve egymástól.
A módosított törvény szerint adatkezelésnek minősül az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.
Adatkezelő
Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg ez utóbbival adatfeldolgozót bíz meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg.
| A nyilvántartás tartalma, a nyilvántartás történeti állománya |
|---|
2000. január 1-je után a nyilvántartás tartalma bővül a házasságkötés helyére utaló adattal, illetőleg az okmányazonosítóval. A nyilvántartás ezután a polgár következő adatait tartalmazza:
A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított 15 évig. u A Központi Okmánytárban a törvényben meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat a 15 év lejártától számított negyven évig kell megőrizni. A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból a törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás. A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell. |
Adatfeldolgozás
Adatfeldolgozásnak minősülnek a törvény szerint az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott eszköztől és módszertől, valamint az alkalmazás helyétől.
Adatfeldolgozó
Adatfeldolgozó a törvény szerint csak az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából a személyes adatok feldolgozását végzi.
Feladatok, felelősség
A módosítás után az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit a törvény keretei között az adatkezelő határozza meg, és az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért is az adatkezelő felel.
Az adatfeldolgozó a tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Fontos garanciális szabály, hogy az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.
Az adatkezelő, illetőleg a tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, illetőleg köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, illetve kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
A jogosulatlan adatkezelés Btk.-beli tényállása is igazodik a módosításhoz, és a továbbiakban a pönalizációt az adatfeldolgozóra is kiterjeszti.
Tájékoztatási kötelezettség
A módosítás az adatfeldolgozóra vonatkozóan is tartalmazza az érintett tájékoztatásának kötelezettségét. Az érintettet tehát tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, feldolgozni.
Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad:
- az általa kezelt (feldolgozott) adatairól,
- az adatkezelés céljáról,
- jogalapjáról,
- időtartamáról,
- az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
- kik és milyen célból kapják meg az adatokat.
Adatbiztonság
A jövőben nemcsak az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, hanem a tevékenységi körében az adatfeldolgozó is. Utóbbinak is kötelessége lesz megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Kártérítés
A módosítás kiegészítette a kártérítési szabályokat is: az adatkezelő felel az érintettel szemben az adatfeldolgozó által okozott kárért is. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
Makai Gabriella| Hol lesznek okmányirodák? | ||
|---|---|---|
| A 143/1999. (IX. 15.) Kormányrendelet jelöli ki az okmányirodákat, és határozza meg azok illetékességi területét. Az ország 152 okmányirodája megyénként lebontva a következő településeken alakul: | ||
Baranya megye:
Bács-Kiskun megye:
Békés megye:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye:
Csongrád megye:
Fejér megye:
Győr-Moson-Sopron megye:
|
Hajdú-Bihar megye:
Heves megye:
Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Komárom-Esztergom megye:
Nógrád megye:
Pest megye:
|
Somogy megye:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
Tolna megye:
Vas megye:
Veszprém megye:
Zala megye:
Budapesten minden kerületben |