A BSA (Business Software Alliance) a világ több mint 60 országában működő nemzetközi szervezet, amelynek célja az illegális szoftverhasználat visszaszorítása. A nemzetközi szoftvergyártók által megalakított szervezet elsősorban a tagok érdekeit képviseli, illetve azok termékeit védi. Ellenőrzéseik fő célcsoportjába az üzleti célú és a kereskedelmi tevékenységet folytató felhasználók tartoznak. A magyarországi tagszervezet megalakulása óta – közel öt éve – hazánkban az illegális szoftverhasználat aránya több mint 30 százalékkal csökkent, mértéke jelenleg 58 százalék körüli. Két évvel ezelőtt ugyanez az arány még 69 százalék volt.
A szoftverrendőrség néven ismertté vált szervezet közeljövőre vonatkozó célja: az ezredfordulóra – a nyugat-európai átlaghoz hasonlóan – Magyarországon is 40 százalék körülire csökkenjen az illegális szoftverhasználatra vonatkozó országos mutatószám.
Több szoftver, mint licenc
Hazánkban a számítógépes programok szerzői jogi védelemben részesülnek, ennek értelmében a szoftverrel kapcsolatos jogok megsértése polgári és büntetőjogi szankciókat von maga után. A jogsértett fél (szerző, jogtulajdonos) kártérítési igénnyel léphet fel, feljelentés esetén – a büntetőeljárás alapján – a jogsértőt az okozott kár mértékétől függően akár 5 év szabadságvesztésre is ítélhetik (hazánkban végrehajtható szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet ez idáig nem született). Az elmarasztaló bírósági határozatok száma 1997-ben az előző évihez képest háromszorosára nőtt. A bejelentések alig tíz százaléka jut a BSA hazai képviseletére, a legtöbb vizsgálatot ugyanis a rendőrséghez közvetlenül befutott, illetve begyűjtött információk alapján indítják a hatóságok.
A tapasztalatok azt mutatják: a cégek vezetői gyakran nincsenek tisztában a vállalat pontos szoftverállományával, az illegális szoftverek számával. Így fordulhat az elő, hogy a helyszínen ellenőrzést tartó szakemberek – a cégvezető nagy meglepetésére – több szoftvert találnak, mint licencet. Gyakori probléma az is, hogy a megvásárolt programot nem regisztrálja annak tulajdonosa, pedig ezzel az egyszerű visszajelzéssel kiküszöbölhető lenne minden a továbbiakban esetlegesen fellépő gond.
| Az elektronikus levelek | ||
|---|---|---|
| száma | és terjedelme | |
| (millió db/nap) | (terrabyte/nap) | |
| 1996 | 5 | 1 |
| 1997 | 18 | 2 |
| 1998 | 30 | 3 |
| 1999 | 38 | 10 |
| 2000 | 50 | 22 |
| 2001 | 60 | 38 |
| 2002 | 72 | 70 |
| Forrás: Intel | ||
Önként jelentkeznek
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban jelentkeztek maguk az érintett cégek a BSA-nál. A legalizálást önként igénylők – mivel megtették az első lépést a jogkövetés irányába – kedvezőbb elbírálásban részesülnek. Ennek egyik bizonyítéka, hogy ellenük a BSA nem indít eljárást. A statisztikák azt mutatják: mind többen élnek ezzel a lehetőséggel, így ma már szinte több az önként jelentkező cég, mint a bejelentés alapján ellenőrzött. A hazai szervezet végső célja a teljes legalizáció megteremtése. Ezt azonban azért nehézkes valaha is elérni, mert szoftvert rendkívül egyszerű, emellett nem is túl költséges másolni.
Az Egyesült Államokban, az összlakosságot tekintve, kevesebb mint 30 százalékos az illegális szoftverhasználat. Magyarázata a kedvezőbb ár-bér viszony mellett, hogy az egyes cégek rendkívül jó háttérszolgáltatói bázist építettek ki, a vásárlók tisztában vannak a többletlehetőségekkel (például zöld számon éjjel-nappal hívható tanácsadás, kedvező kondíciójú up-grade stb.), ezeket viszont csupán jogtiszta programokkal vehetik igénybe.
| Szoftvergazdálkodási stratégia Napjainkban már alig lehet valamiféle strukturált rendszer megléte nélkül kézben tartani a használt alkalmazásokat, a hozzájuk vásárolt licenceket, az újonnan megvásárolt és bevezetendő szoftverek oktatását és így tovább. A szoftvergazdálkodási rendszer fontos részét képezi a licencgazdálkodás, amely az alábbi három részből áll: a szoftverleltár-készítés (helyzetfelmérés), a legalizálás és a hosszú távú licencmenedzsment. A három folyamat közül a hosszú távú licencgazdálkodási megoldás a legnehezebb: biztosítani kell, hogy központilag kezelhető legyen az alkalmazott összes szoftver összes licence. A vállalatoknál a szoftverek hozzáférésének szabályozása, a megfelelő központi menedzsmentprogram kiválasztása, a felhasználói jogok és kötelességek kiosztása, a munkatársak folyamatos oktatása és belső ellenőrzések jellemzik ezt az időszakot. A stabil állapot elérése után elmondhatjuk, hogy a cég legális szoftvereket használ, a szoftver- és ezen belül a licencgazdálkodás eszközeivel optimalizálni tudta az alkalmazások kezelését, ezzel pénzt takarított meg. |