Költségvetési dilemmák

Lesz elegendő pénz – mondta Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a nyári áradásokkor, amikor kiderült: minden olyan keret kimerült, amelyből a védekezést fizetni lehetne. Igaza lett, a költségvetési átcsoportosítások és általános megszorítások nyomán összesen 34,7 milliárd olyan forrás keletkezett, amelyből a hó, az ár-, a belvíz és az esőzések okozta károk enyhítésére és a védekezésre lehetett költeni.

Ezt az összeget két határozatban spórolta meg a kabinet. Először – április végén – még csak egyszeri átcsoportosításokkal biztosították az addig szükséges 17,1 milliárdot. Vagyis a miniszterek önkéntes felajánlkozásai és – nem kis részben – az általános tartalék csökkentése jelentették a pluszköltségek forrását. Az újabb katasztrófák után már nem voltak ilyen adakozók a tárcák, ráadásul az általános tartalék is kimerült, így a kormány kénytelen volt a jól bevált fűnyíró elvet alkalmazni: minden költségvetési fejezettől (ez a minisztériumokon kívül jelenti többek közt az Országgyűlést, a Magyar Tudományos Akadémiát és a Történeti Hivatalt is) azonos arányban vonták el a pénzt.

Kiadásaik majdnem egy százalékát kellett ismét megtakarítaniuk a tárcáknak. Így a költségvetési intézmények már elviekben 3 százalékkal kisebb öszszegből gazdálkodhatnak, mint amennyit számukra előírt a parlament. (A "fűnyírásra" először a kisebb gazdasági növekedés esetére képzett tartalék miatt volt szükség.) Az elv azonban nem mindenütt érvényesült. A tárcák ugyanis maguk döntötték el, hol spórolják meg a szükséges összeget. Könnyű dolga azoknak volt, akiknél a költségvetési törvényben olyan beruházások jelentek meg, amelyeket el lehetett halasztani, le lehetett állítani, vagy el sem kellett kezdeni. Ilyen egyébként az árvízügyekben igencsak érintett közlekedési tárca, amely az útfenntartásra és felújítására szánt keretet csonkította meg a szükséges összeggel, immáron másodszor. A minisztérium ugyanis az előző kárenyhítési összegből is részt vállalt, így összesen e célra 3,4 milliárdot "takarított" meg az útfelújításokon. Ez kisebb utak építésének elhalasztását jelenti, hiszen csupán az útfelújítási költségek 4,2 százalékáról van szó. Nagyobb tételt a belső átcsoportosítások mozgósítottak, így maradt el például az idén az M7-es felújítása.

A saját hatáskörű döntések eredménye egyébként az is, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetés paragrafusai ellenére az idén szinte egyetlen fillér sem jut majd a Nemzeti Színházra, hiszen a kulturális tárca ennek a 1,5 milliárdos keretét csökkentette mindkét esetben jelentősebb összeggel, amikor a "fűnyíró" elérte.

A költségvetési kiadások megkurtításával és az átcsoportosításokkal előteremtett pénz nagy része a vízügyhöz került. A KHVM a vízkárelhárításra összesen 7,2 milliárd forintot kapott, miközben az eredeti keret 1,3 milliárd forint volt. Ez utóbbi tekinthető a megelőzésre jutó összeg egy részének, míg a 7,2 milliárd a kárelhárítás költsége. Megelőzésre egyébként – vagyis gátak építésére, megerősítésére, felújítására, vízügyre – idén összesen 10-12 milliárd forintot szántak.

Helyreállításra pedig 21 milliárdot fordít a költségvetés. Az utak és vasutak felépítésére ebből összesen 12 milliárd jut, az épületek felújítására pedig mintegy 9 milliárd. Az önkormányzatok összesen 10,3 milliárd forintból gazdálkodhatnak a kárköltségvetésen belül. Ezek azonban korántsem jelentik a károk okozta pluszköltségek végét. A kárenyhítésre és a védekezés pluszköltségeire adott milliárdokat ugyanis csak az előzetes becslések alapján utalták ki, így lehet, hogy végül nagyobb lesz a számla.

Amivel biztosan nő az összeg, az a polgári védelem pluszköltsége. A vészhelyzetekben bevethető testületet ugyanis a költségvetési törvényekben éppen csak annyival támogatják, hogy működni tudjon. Szinte minden különleges helyzet finanszírozási űrt hagy maga után a polgári védelemnél, ez azonban jobbára csak a költségvetések zárszámadásaiból derül ki. Tavaly például a tiszai árvíz igényelt 94 millió forintos pluszkiadást, aminek a fedezetét az általános tartalék biztosította, de ugyanígy nem tervezett kiadás volt a testületnél egy nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat vagy a dél-szláv válságra történő felkészülés 8 milliós költsége. Azt, hogy a testület idén mennyit költött el pluszban az árvizek, a hó, és az esőzések, nem utolsósorban pedig a szeptember eleji klórgázkitörés kapcsán, még nem tudni.

A büdzsére egyébként is általánosan jellemző, hogy nincs igazán felkészülve a vészhelyzetekre. Ez egyébként a költségvetés tervezési logikájából is következik. A vészhelyzet költségeit ugyanis nem lehet megbecsülni, ezért tervezni sem. Akkor sem, ha nagy a valószínűsége, hogy a költségvetésnek egy adott éven belül valamilyen különleges természeti katasztrófa után fizetnie kell. Az árvizekre például mindig lehet számítani, így hát arról kormányhatározat is szól, hogy az árvízzel kapcsolatos kiadásokra külön tartalékot kell képezni a KHVM-nél. A pénzügyi tárca ezt annak ellenére sem engedi, hogy a kabinet már 1997-ben meghozta határozatát. A pénzügyi tárca szerint ugyanis elő lehet teremteni a szükséges összeget, amikor az kell.

Az egyetlen természetikár-tartalék a büdzsében így az önkormányzatok rendelkezésére álló központi vis-maior keret, amelynek eredetileg elkülönített összege eddig minden évben kevésnek bizonyult. Tavaly az 500 milliós eredeti keretet kellett megemelni, az öszszes kiadás ugyanis 768,9 millió forint volt, így hát erre az évre eredetileg 300 millió forintot határozott meg a parlament erre a célra a kormány előterjesztése alapján. A keret már az első havazások kapcsán kimerült, és a kormány más előirányzatokon (vagyis más címeken) át támogatta a helyi testületek újjáépítési törekvéseit.

A büdzsé egyetlen igazi vésztartaléka a költségvetési általános tartalék. Ez elviekben valóban vésztartalék, azonban a mindenkori kormány vészhelyzet nélkül is elkölti az ide csoportosított összeget. Szokás szerint a tárcák évközi kiadási többletigényeit fizetik ki belőle, bár minden évben kisebb-nagyobb összeget fordítottak az általános tartalékból a különböző károk enyhítésére. A tavalyi 16 milliárdos általános tartalékból például 861 milliót fordítottak árvízvédelemre, 2,5 milliárdot pedig a választások előkészítésére. Az idén az általános tartalék 19 milliárd forintot tesz ki, amelyet kiegészít a kisebb gazdasági növekedésre megképzett 33 milliárd forintos tartalék. Az elkölthető 19 milliárd forint majdnem teljes összegét a károkkal vagy azok megelőzésével kapcsolatos kiadásokra fordították.