A Novell Magyarország Kft. 1994-ben nyitotta meg hazai irodáját. A professzionális hálózati szoftvereket "gyártó" vállalatnál világszerte 4500-an, míg magyarországi irodájában tizenöten dolgoznak, s munkatársaik átlagéletkora 30 év alatt van. A cég újabb, nagyon sikeres negyedévet tudhat maga mögött, hiszen a május-június-júliusi adatok elemzése szerint a Novell rendkívül dinamikusan növekedett, a nagyvállalati szektorban és a kisvállalati hálózati szoftverek piacán is megtöbbszörözte eladásait. Ez utóbbiak révén a cég tovább erősítette vezető szerepét mindkét területen. Szittya Tamás, a cég ügyvezető igazgatója úgy véli, piaci részesedésük a kisvállalati piacon elérheti a 70 százalékot. Emellett nem véletlen a Novell sikere a nagyvállalati hálózati szoftverek piacán sem, hiszen itt szinte versenytárs nélkül áll Magyarországon. A cég ugyanis az egyetlen olyan gyártó, mely címtáralapú integrált vállalati rendszert kínál ügyfeleinek. A hálózatok fejlődési irányát pedig az internet mellett a címtárak határozzák meg már napjainkban is. Az elmúlt évek nagyobb vásárlóit érintő konkrét kérdésre az igazgató elmondta, partnereik között a MÁV, az ORFK és a Közlekedésfelügyelet mellett számos bank és több telephelyes multinacionális vállalat is ott szerepelt.
A Novell az elmúlt tíz évben hazánk mellett megvetette lábát Lengyel-, Cseh-, és Oroszországban, s a közeljövőben figyelme a balkáni országok felé fog fordulni. Szittya Tamás szerint vállalatuk rugalmasságára jó példa, hogy a cég munkatársai – amennyiben erre kedvük van, és lehetőségük adódik – a világ bármelyik Novell-leányvállalatához elszegődhetnek munkára.
A cég termékfejlesztési filozófiájának egyik legfigyelemreméltóbb és legmeghatározóbb eleme a címtár. Működésének lényege egy olyan, többplatformos, elosztott hálózati címtárszolgáltatás, mely globális hozzáférést biztosít mindenféle erőforráshoz, legyen az akár a vállalati hálózaton vagy az interneten. A címtár-technológia segítségével valósul meg a digitális személyiség és annak biztonságos kezelése mind a belső hálózatokon, mind az interneten. A személyes adatok magas fokú biztonsága pedig az elektronikus kereskedelem és üzletvitel elterjedésének alapfeltétele, így meghatározó fontosságú a számítástechnika fejlődésében.
Szittya Tamás úgy véli, Magyarország számítástechnikai fejlődése az elmúlt tíz évben igen látványos volt, ám ennek ellenére még számos területen tapasztalható elmaradás. E viszonylagos fejletlenség – a komoly üzleti lehetőségek mellett – más előnyökkel is jár. Többek közt ennek "köszönhető", hogy nem konzerválódtak a régi technológiák, hanem azok a vállalatok, amelyek váltásra, fejlesztésre szánják rá magukat, már az eredendően modern rendszerekkel ismerkedhetnek meg.
Adatvagyon-mérés Egyes szakemberek szerint a magyar kis-, közép- és nagyvállalkozásoknál használt, fejlesztett és tárolt programok és adatok értéke több száz milliárd forintra tehető. E hatalmas vagyon azonban gyakran még a legszükségesebb védelmet sem kapja meg, s egy számítástechnikai betörés vagy lopás esetén – megfelelő mérőeszköz híján – az eltulajdonított programok felértékelése gyakran még a legtapasztaltabb informatikust is nehéz helyzet elé állítja. Ezért is fontos minden olyan eljárás, mely segítséget adhat az információ értékének meghatározásában. Egy vállalat működése során számos számítástechnikai eszközt vesz igénybe. Különösen igaz ez az állítás azokra a cégekre, amelyek kimondottan hardver és szoftver fejlesztéssel foglalkoznak, így az általuk tárolt és hasznosított adatok értéke nagyobb annál, mint amit a ráfordított költségek alapján képviselnek. A vállalkozások rendelkezésére álló információk önmagukban komoly értéket képviselnek, s a gépeken elraktározott adatvagyonok – megfelelő informatikai szabályozás mellett – folyamatosan mérhetőek. Az adatvagyon olyan, számítógépen nyilvántartott, fejlesztett és folyamatosan használt információk összessége, mely egy vállalkozás működését és gazdasági erejét alapvetően meghatározza. Fogalma kétféleképpen közelíthető meg: egyrészt értelmezhető a cég passzív vagyonelemeként; azaz csak munkaeszköznek tekintik, másrészt lehet a vállalat aktív eleme, mikor az általa hordozott információk önálló életre kelnek. Ha az információt e behatárolható keretek között használják fel, akkor beépíthetik a cég vagyonába, s így értékesítése vagy apportálása is lehetővé válik. Az adatvagyon értékét két tényező befolyásolja: a közvetlen költségek és az eszmei érték. Az előbbi az adatok kinyerésének és/vagy beszerzésének árát, míg az utóbbi a cég gyarapodásában való minőségi és mennyiségi részvétel mértékét fejezi ki. Az egyes vállalkozásoknál előforduló adatvagyonok értékének megállapításához a legcélszerűbb az ezzel a témával foglalkozó cégek segítségét igénybe venni. Ennek megtörténte után könyvvizsgálói ellenőrzésnek kell alávetni a felmérés során keletkezett dokumentumokat, s egyben célszerű azokat egy közjegyzőnél is hitelesíteni. E munka elvégzése révén mérhetővé válhat a vállalaton belüli információk értékének változása, s egyben konkrét képet nyerhetünk az esetleges káresemények során keletkezett veszteségekről is. L. M. |