Az alábbiakban áttekintjük a bankok, a biztosítók, a tőkepiaci szereplők, a stratégiai fontosságú cégek Y2K-veszélyeztetettségét, valamint az ennek kiküszöbölésére tett intézkedéseket, hiszen nem szorul különösebb magyarázatra, hogy milyen hatásokat válthat ki a makrogazdasági folyamatokban az említett területek bármelyikén egy-egy jelentősebb, a dátumváltással összefüggő és a piaci szereplőket váratlanul érintő probléma.
BANKOK
A közvélemény-kutatások szerint az egyes országok polgárai leginkább a bankrendszer területén érzik magukat veszélyeztetve, ugyanakkor az is elmondható, hogy a hitelintézetek azok, amelyek a leghamarabb kezdték meg a felkészülést a dátumváltás zökkenőmentessé tételére, s az sem meglepő, hogy a legtöbbet ők költötték erre a célra.
A legtöbb multinacionális pénzintézet már 1995-96-ban elkezdte a felkészülést, s a legtöbben már el is végezték a problémás rendszerek tesztelését. Ettől függetlenül az év elején a Svájcban székelő Bank of International Settlement (BIS) minden központi bank részére közzétette figyelemfelhívását, amelyben megjelölte azokat a területeket, amelyek a legnagyobb kockázattal bírnak a bankok és a tőkepiacok számára. Ezek közül talán a legfontosabb rizikófaktor a világ bankrendszereinek összekapcsolásából származik, és a kifizetések, kiegyenlítések terén jelentkezik. Nem elhanyagolható azonban a pénzügyi befektetők és a nagyszámú betétesek pénzintézetek iránti bizalma sem, amelynek csökkenése komoly likviditási gondokat okozhat.
A Magyar Nemzeti Bank
Egyre nagyobb ütemben növekszik Magyarországon is az elektronikus átutalások száma, ennek következtében a pénzforgalom már régóta nem készpénz-, hanem számlák közti elektronikus átutaláson keresztül bonyolódik. A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalom területén szabályozási jogkörrel rendelkezik. Ennek keretében az MNB elnöke a pénzforgalom folyamatosságának biztosítása érdekében kiadta a 8/1996. MNB rendelkezést, amely kötelező előírásokat tartalmaz az Y2K-probléma kezelésével kapcsolatban a hitelintézetek és a hitelintézeti elszámolóházak számára.
MNB-feladatok
A dátumváltásra történő felkészülés során a Magyar Nemzeti Bank
- feladatának tekinti a saját informatikai és egyéb rendszereinek (amelyek érintettek lehetnek az Y2K által) ellenőrzését,
- elkészíti az üzletmenet folytonossági tervét,
- a pénzforgalom és az elszámolásforgalom területén megteszi a szükséges szabályozási lépéseket,
- helyszínen kívüli és helyszíni ellenőrzéseket hajt végre a hitelintézeteknél,
- tájékoztatja ügyfeleit saját működési rendjéről az 1999. év végi és 2000. év eleji napokban, továbbá
- meghatározza az érzékeny időszak likviditási szabályozási eszköztárát és
- felkészül az emissziós feladatokra.
Együttműködés
A felkészülés során kapcsolatot tart fenn az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel, a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Postával, a Magyar Bankszövetséggel, a Budapesti Értéktőzsdével, a Keler Rt.-vel és a Giro Rt.-vel. Ezek közül kiemelendő, hogy külön együttműködési programot fogadott el az ÁPTF-fel a dátumváltásra való felkészülés nyomon követését illetően, melynek keretében elvégzik a felügyelt intézmények helyszínen kívüli és helyszíni ellenőrzésének előkészítését és összegzik az ellenőrzési tapasztalatokat, a speciális időszakhoz igazítják a bankok likviditására ható szabályozását; egyeztetik az egyes intézményeket érintő intézkedéseket és szankciókat, biztosítják a kapcsolattartást az érdek-képviseleti szervekkel és a kormánnyal; egyeztetik a kommunikációs stratégiát.
A Magyar Nemzeti Banknál a saját rendszeri működőképesség biztosítása azért is kiemelten fontos, mert a bankok számlavezetője. Az MNB tájékoztatta ügyfeleit saját év végi munkarendjéről, és rendezi az ezt érintő kapcsolatait az ügyfeleivel.
A Magyar Nemzeti Bank saját informatikai és egyéb rendszereinek felkészítése során teljes körű leltárt készített és tart karban az infrastrukturális és banküzemi informatikai rendszer és ezek összetevőiről. A rendszerleltár tételeit folyamatosan figyeli és rangsorolja fontosság és a dátumváltás szempontjából mérlegelt kockázatosság szerint. Az elmúlt két évben régebbi rendszereit kiselejtezte, kritikus rendszereit az évfordulóig már nem módosítja. Minden informatikai eszközre és rendszerre vonatkozóan beszerezte a szállítóktól a dátumváltással kapcsolatos hibamentességi és megfelelési nyilatkozatokat, minden informatikai eszközre és rendszerre vonatkozóan célzott funkcionális tesztekkel ellenőrizte, miként képesek kezelni a dátumváltást.
Hitelintézetek
Az előzőekben már említett 8/1998. MNB rendelkezés határozza meg elsősorban a hitelintézetek dátumváltással kapcsolatos teendőit. A rendelkezés 36/A §-a szerint a hitelintézet és a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet végző szervezet köteles a pénz és elszámolás forgalmi feladatokkal kapcsolatos folyamatait úgy szervezni, valamint számítástechnikai rendszereit – ideértve a számlatulajdonosok részére telepített, a bankszámla feletti rendelkezést lehetővé tevő elektronikus adatátviteli kapcsolatra szolgáló eszközöket is – úgy felkészíteni, hogy az évezredváltáshoz közeli, számítástechnikai szempontból nehézségeket okozó időpontokban ne következhessen be olyan rendkívüli esemény, amely a hitelintézet, illetve a posta pénzforgalmi tevékenységet végző szervezet működésében a pénzforgalomban, illetőleg az országos elszámolás forgalomban zavarokat okoz.
További kiemelt kötelessége a hitelintézetnek, hogy meggyőződjön a vele elektronikus adatátviteli kapcsolatban álló számlatulajdonos részére telepített, a bankszámla feletti rendelkezést lehetővé tevő elektronikus adatátviteli kapcsolatra szolgáló eszközöknek az ezredváltást követő, a fentebb meghatározott követelményeknek megfelelő zavartalan működéséről. A felhívásra vele együtt nem működő számlatulajdonostól a hitelintézet 1999. szeptember 30. napjától a bankszámla terhére elektronikus adatátviteli bankkapcsolatban fizetési megbízást nem köteles elfogadni.
E követelmények teljesítése érdekében a rendelkezés alapján valamennyi hitelintézet köteles volt egyrészt 1999. január 31-ig kockázatkezelési programot készíteni és végrehajtani a pénz- és elszámolásforgalommal kapcsolatban, másrészt 1999. április 30-áig üzletmenet-folytonossági tervet kellett készítenie annak végrehajthatóságának ellenőrzésével egyetemben.
Kockázatkezelési program
A pénz- és elszámolásforgalommal kapcsolatos kockázatkezelési programnak minden hitelintézet részéről tartalmaznia kell az évezredváltással történő felkészülési felelős személyek nevét, hatáskörét; a felkészülés ellenőrzéséért felelős vezetők nevét, hatáskörét; a program megoldására igénybe venni tervezett erőforrások megjelölését, a program megoldása érdekében kialakított feladatokat és elvégzésük ütemezését; a hitelintézet igazgatósága és felügyelőbizottsága részére készítendő jelentések tartalmát és rendszerességét.
Üzletmenet-folytonossági terv
A pénz- és elszámolásforgalommal kapcsolatos üzletmenet-folytonossági tervnek feltétlenül tartalmaznia kell: a hitelintézet pénz- és elszámolásforgalmi működésére hatást gyakorló folyamatok, partnerek és rendszerek számbavételét, és ezek közül az üzletvitel és biztonság szempontjából kulcsfontosságúnak minősülő kiválasztását, valamint azt, hogy ezek a kulcsfontosságú rendszerek az évezredváltás szempontjából menynyire sérülékenyek.
Tartalmaznia kell továbbá a rendkívüli eseményekből fakadó működésképtelenség bekövetkezte valószínűségének megállapítását, valamint annak a legalacsonyabb követelményszintnek a meghatározását, amely mellett még a kulcsfontosságú rendszerek képesek elkészíteni a folyamatos működéshez nélkülözhetetlen információkat.
Tőzsde
A több ezermilliárdos forgalmú Budapesti Értéktőzsde is a figyelem középpontjába került az évezredváltást illetően, hiszen egy fejlődésben levő piacgazdaságnál rendkívül fontos a tőzsdei kereskedés zökkenőmentessége, kiszámíthatósága.
A Budapesti Értéktőzsde természetesen kiemelt figyelemmel kezeli az Y2K problematikáját. Ezt bizonyítandó már idejekorán elkezdte a felkészülést. A dátumváltásból adódó feladatok teljesítése érdekében a Budapesti Értéktőzsde és a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Keler Rt.) közös programot dolgozott ki és fogadott el. Ennek megfelelően a BÉT dátumváltással kapcsolatos megfeleltetése megegyezik a Brit Szabványügyi Intézet meghatározásával, amely szerint: a 2000. év problémájának való megfelelés alatt azt értjük, hogy a rendszer funkcionálására és teljesítményére sem a 2000. év előtti, sem a közbeni, sem pedig az utáni dátumok nincsenek hatással.
Mindezek biztosítása érdekében a BÉT Y2K projektvezetőt jelölt ki, majd minden üzleti területről felelős projektvezetőt rendelt hozzá. Meghatározta az Y2K szempontjából magas rizikófaktorral bíró üzleti folyamatokat, és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ezek megfeleljenek a dátumváltásból eredő követelményeknek. A felkészültség fokáról a BÉT havonta beszámolót készít a Tőzsdetanács számára, a Felügyelő Bizottság pedig negyedévenként ellenőrzi a végrehajtást.
A tőzsdetagok megfeleltetősége
A tőzsde kockázatmentes működésének biztosításához nemcsak magának a BÉT-nek kell Y2K-kompatibilisnek lennie, hanem a tőzsdetagoknak is. Ennek érdekében a BÉT szankciókat helyezett kilátásba annak biztosítására, hogy tőzsdetagok is megfeleljenek a dátumváltásból adódó követelményeknek. Többek között ezért is került sor 1999 júniusában egy – a tőzsdetagok bevonásával végzett – integrációs tesztelésre, amelynek célja természetesen a dátumváltásból adódó problémák kiküszöbölése volt.
A tőzsdetagokat érintő követelményeket a Budapesti Értéktőzsde Tanácsának 9/1999. számú határozata tartalmazza. Ez többek között felhatalmazza a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatóját, hogy a tőzsdetagokat érintő Y2K-követelményeket és -feladatokat előírja és koordinálja, valamint azok végrehajtását ellenőrizze; előírja, hogy a tőzsdetag 1999. szeptember 30-ig köteles befejezni az üzleti és üzletviteli folyamatoknak, a számítástechnikai és egyéb dátumkezeléssel összefüggő rendszereknek a 2000. év követelményeinek megfelelő átállítását.
STRATÉGIAI CÉGEK
A stratégiai szolgáltatások esetében az állam elvárja, hogy a szolgáltatást nyújtó szervezet megfelelő elhárítási tervvel rendelkezzen az informatikai támogatás zavaraira vonatkozóan.
Az ellátásban fontos szervezetek felkészülését a védelmi igazgatásról szóló jogszabályok alapján a megfelelő védelmi igazgatási apparátus felügyeli, a kötelező adatszolgáltatásra építve. Ez nem sérti a vállalkozások érdekeit, mert az így gyűjtött adatok csak a fenyegetés elhárítására való felkészülést, illetve a konkrét szükségintézkedéseket szolgálhatják, egyéb felhasználásuk a jogszabályokból adódóan tilos. A kiemelten ellenőrzött szervezetek közé tartoznak a biztonsági okból lényeges intézmények is (például az atomenergia, a légi közlekedés irányításszervezetei stb.).
Polgári védelem
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 11. §-a szerint a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester a polgári védelmi kötelezettség teljesítése, a polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a munkavállalóról személyes adatát, a foglalkozására, illetőleg a szakképzettségére vonatkozó adatot, illetőleg egyéb, a szerv vagy a hatóság technikai eszközeire vonatkozó adatot kérhet. Az adatszolgáltatást az adattal rendelkező szerv 15 napon belül köteles teljesíteni.
Y2K-bizottságok
Az évszámkezelési biztos által közzétett tájékoztató szerint a védelmi, stratégiai és biztonságpolitikai államtitkársággal való kapcsolattartás a témában, valamint a közigazgatási szervek informatikai fenyegetettségével összefüggő tájékozódás folyamatos; az egyes minisztériumoknál és az országos hatáskörű szerveknél az évszámkezelési megbízottak kijelölése megtörtént. Minden tárcánál megalakult az Y2K tárcaszintű feladatainak koordinálását végző bizottság, a bizottságok projekttervet dolgoztak ki, melynek alapján végzik egyrészt a minisztériumok belső felkészítését, másrészt figyelemmel kísérik a tárcákhoz tartozó intézmények és a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából fontos cégek felkészültségét. Az Y2K-bizottságok rendszeresen üléseznek, melyeken többnyire részt vesznek a kormánybiztos ágazati referensei.
A monitorozási rendszer működtetése ugyancsak folyamatos, és hasznos segítséget nyújt a szükséges központi lépések racionalizált kezdeményezéséhez. A stratégiai cégek felkészültségi állapotának monitorozása az egyik legfontosabb feladat, és elmondható, hogy ez az a terület, ami külföldi partnereinket is leginkább foglalkoztatja.
Ennek keretén belül megtörtént a kritikus szektorok (elektromosenergia-ellátás, a vízellátás és szennyvízkezelés, a közlekedés, a távközlés, a pénzügyi szféra, a közbiztonság, valamint a nemzeti katasztrófaelhárítás) évszámváltástól való függőségének és a dátumváltás által okozott problémák kezelésére való felkészültségének felmérésére hivatott, az ENSZ által küldött kérdőívek kitöltése és értékelése, annak folyamatos aktualizálása.
Távközlési Munkabizottság
A Matáv szervezésével megalakult a Távközlési Munkabizottság, melyben valamennyi távközlési szolgáltató képviselteti magát. A Távközlési Munkabizottság célul tűzte ki az ágazat Y2K-problémáinak közös áttekintését és megoldását, a felkészültségi szint figyelemmel kísérését, illetve a határokon átnyúló szolgáltatásokat biztosító alapinfrastruktúraként a nemzetközi együttműködést és a feladatok összehangolását. Jelenleg az ezredfordulóra esedékes ügyeleti rendszer kialakítása kezdődött meg.
Energiaszektor
Az elektromosenergia-szolgáltatók és az energiaszektor felkészültségi állapotának figyelemmel kísérésére és a külföldi energiától való függőség elemzésére a Gazdasági Minisztérium koordinációjával elindult az Elmű-projekt, megalakult az Energia Szektor Y2K munkabizottsága. Az ágazat folyamatosan tart kapcsolatot a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel (IAEA), valamint az Elektromos Energiatermelők és Szolgáltatók Nemzetközi Szövetségével (UNIPEDE).
Az összeállítást készítette:Mogyorósi István
2000-biztos tőzsdetagok |
---|
A Tőzsde és a Keler Rt. az alábbiakban felsorolt 51 tőzsdetag ellenőrzése során megállapította, hogy a tőzsdetagok, annak érdekében, hogy üzleti tevékenységüket a 2000. év váltásakor is folytatni tudják, időarányosan már teljesítették az Y2K-megfeleltetéssel kapcsolatos tőzsdei előírásokat:
Természetesen a követelmények teljesítése még nem automatikus garancia, de már kellő alapot biztosít az átállás befejezésére. |