A dupla nullás átok

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 19. számában (1999. október 1.)

A kétezredik év határvonal a világ számítástechnikájában. A december harmincegyedikén éjfélkor bekövetkező apró változás hatása ugyan már régóta ismeretes a szakemberek előtt, de ez az utóbbi évekig sajnos nem kapott kellő figyelmet. A sokáig csak kézlegyintéssel kezelt kérdés mára világméretű problémává dagadt, s néhányan egyenesen a világ számítástechnikai hálózatainak a teljes összeomlásával riogatnak.

A kétezredik évre történő átmenetnél akkor jelentkezhet probléma, ha a dátumokat hat karakteren – év, hó, nap – ábrázolják, és közvetlenül ezt a hat jegyet használják az időbeli viszonyok meghatározására. Mindaddig, amíg a huszadik században maradunk, e hatértékű dátum egyértelmű. Ám átlépve a következő évezredbe már nem tudjuk eldönteni, hogy 01. 08. 13. ezerkilencszázegy vagy kétezer-egy augusztus tizenharmadikát jelöl. Az időbeli viszonyok meghatározását sok program e kétjegyű évszámok összehasonlításával kezdi: például 98. 08. 09. később van, mint 96. 11. 30., mert 98 nagyobb, mint 96. E fenti módszert alkalmazva kétezer március elseje korábban van, mint ezerkilencszázkilencvenhat október ötödike, hiszen a 00. kisebb, mint a 96. Hasonló okok miatt a dátum szerinti osztályozások ugyancsak rossz eredményt adnak. Időtartamoknál az eltelt tartam hosszát években sokszor úgy számolják ki, hogy kivonják a végpont kétjegyű évszámából a kezdőpont kétjegyű évszámát. Ha a végpont a jövő évezredbe esik, akkor az eredmény negatív lesz.

E negatív eredmények pedig – vélik a szakemberek – még sok kellemetlen meglepetést tartogathatnak számunkra. Banki átutalások, kamatok és tartozások kaphatnak ellenkező értelmet, s az eddigi adósokat könnyen hitelezővé tehetik ezen apró hibák.

A probléma megoldása szerencsére könnyebb, mint gondolnánk. A már Magyarországon is kapható mások mellett a JANUS 2000 programcsomag könynyedén birkózik meg a ma használatban lévő rendszerek és állománykezelők többségével. Lépéskényszerben vagyunk, a kérdés elsőrendű fontosságát igazolja, hogy hazánk összes jelentősebb bankja, vállalata és állami intézménye megkezdte az átállást az új rendszerre. A kiadások és a szükséges munka elvégzése miatti időkiesés hamar megtérül, s a hátralévő kevés idő – remélhetőleg – az eddig tétovázókat is meggyőzi az újítás, illetve az átállás kényszeréről.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 1.) vegye figyelembe!