Virtuális kereskedelem

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 18. számában (1999. szeptember 1.)

Közép-Európában elsőként kezdte meg működését a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Krisztina körúti székházában a Trade Point. Ez a világ nyugati felén már évek óta működő elektronikus kereskedelmi rendszer sokak szerint a jövő egyetlen letéteményese a kereskedelmi kapcsolatokban.

A Trade Point-hálózatot az ENSZ kereskedelemfejlesztési szervezete, UNCTAD (United Nations Conference on Trade And Development) javaslatára hozták létre. Eddig világszerte 144 ország nyilvánította ki szándékát a rendszer befogadására. Közülük 44-ben már működésbe lépett, 18-ban hamarosan munkába áll, és 82-ben jelenleg dolgoznak a felállításán. Ezenkívül további 36 ország kormánya jelezte igényét a rendszer meghonosítására.

Az internetre alapozva

A rendszer Internet World Wide Web (www) felületen működik. Az egyes Trade Point-állomások ezen keresztül kapcsolódhatnak a hálózat egészéhez, s így kerülhetnek megszámlálhatatlan számú információ birtokába. A rendszerhez tartozik még egy ETO (Electronic Trading Opportunities) listserver is, amely az elektronikus kereskedelmet segíti. Már két évvel ezelőtt is ez a listserver volt a világ leglátogatottabb oldalainak egyike – az első húsz között szerepelt a sorban! –, naponta 7 millió vállalkozás kereste fel a Föld legkülönbözőbb országaiból.

Mint az eddigiekből is látható, a rendszer működéséhez számítógépre és internetkapcsolatra van szükség. A BKIK – amely a Gazdasági Minisztérium felkérésére befogadta a Trade Pointot – elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak kíván lehetőséget teremteni nemzetközi kereskedelmi kapcsolataik bővítéséhez. Azért ennek a körnek, mert az idetartozó vállalkozások rendelkeznek a legkevesebb személyi, illetve technikai háttérrel a külkapcsolatok kiépítéséhez, illetve fenntartásához. A kamara ezért a létező Trade Point-variációk közül annak a kiépítését választotta, amely a legjobban igazodik a jelenlegi hazai igényekhez. Vagyis: az úgynevezett virtuális értelemben vett Trade Pointot alakította ki. Ebben a megoldásban létezik egy iroda (ez működik a kamarában), ahol az ügyféllel személyesen foglalkoznak. A hálózatra kapcsolódva megkeresik az adott vállalkozó számára az összes lehetséges, adattárban létező külföldi partnert, és kapcsolatba lépnek vele – számítógépen keresztül. A Trade Point segítségével a gazdálkodók még az úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokat is igénybe vehetik, vagyis a vám, szállítmányozási, bank- és biztosítási ügyeket is elintézhetik az ügyfelek az esetleges szerződéskötés alkalmával. S mivel a kisvállalkozások egy része még mindig nem rendelkezik számítógéppel, illetve internetkapcsolattal, a kamara azt is vállalja, hogy külön honlapot tervez az ezt igénylő cégeknek a központban. A honlapra érkező üzeneteket pedig faxon továbbítja számukra.

E-biznisz Telefonálni ma már az ország csaknem minden pontjáról, csaknem minden pontjára lehet vagy vezetékes, vagy mobilkészülékkel. Az internet pedig új útvonalra terelheti a levelezést, egyes termékek kereskedelmét, és nem utolsósorban on-line összeköttetést teremt vállalatok, üzletfelek között. Magyarországon egyelőre a kereskedelem kezdetlegesen folyik a háló segítségével: a Neten elsősorban könyveket és számítástechnikai, szórakoztatóelektronikai cikkeket lehet vásárolni. Terjed viszont az e-biznisz, vagyis a cégek közötti közvetlen üzleti kapcsolat. E-biznisz minden, az interneten megjelenő üzleti tevékenység. Leginkább használt válfaja az EDI (Electronic Data Interchange), azaz az elektronikus okmány-, számla- és átutalástovábbítás. Az üzleti alkalmazásokban természetesen itt is a nemzetközi cégeké a főszerep. A magyar államigazgatási szervek egymás közötti és adatszolgáltatóik kapcsolatát forradalmasíthatja az ENSZ támogatásával kifejlesztett EDIFACT (az Electronic Data Interchange for Administration, Commerce and Transport). A hazai telefonellátottság olyan szintű, hogy a vállalatok és hivatalok közötti elektronikus kapcsolattartás gond nélkül megvalósulhat. Szakértők szerint az e-biznisz tömeges elterjedéséhez az kell, hogy a vállalkozások mintegy fele érdekelt legyen az internethasználatban. L. J.

Aláírás-hitelesítés

A jövő útja természetesen az, amikor már nemcsak a központi ügyféliroda létezik, hanem minden vállalkozás a saját irodájából, a saját számítógépe segítségével lép kapcsolatba partnereivel a Trade Point szerverén keresztül. A teljes körű szolgáltatást nyújtó Trade Point rendszer lehetővé teszi a vállalkozóknak, hogy tárgyaljanak ügyfeleikkel. Igény szerint tolmáccsal, szállásfoglalással, autókölcsönzéssel és értéknövelt szolgáltatásokkal állnak a vállalkozók rendelkezésére, a kezdőket pedig tanácsokkal látják el. Sőt, előbb-utóbb a magyar vállalkozók is eljutnak arra a szintre, hogy még az aláírásukkal is elláthatják a szerződéseket elektronikus úton. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország is bevezesse az EDI-t (Electronic Data Interchange), amely lehetővé teszi az elektronikus úton történő okmányhitelesítést, az adónyilatkozatok, átutalások küldését hivatalos formában a hálózaton keresztül.

A Trade Point tehát költségtakarékos külkereskedelmi tevékenység – főleg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de természetesen a nagyok is igénybe vehetik a rendszerben található adatokat, információkat, illetve a rendszer egyéb szolgáltatásait. A hálózat révén a vállalkozók hozzáférhetnek világméretű gazdasági adatbázisokhoz, saját honlapot alakíthatnak ki, konkrét üzleti ajánlatokat adhatnak és kaphatnak, s mindezt külkereskedelmi szakmai támogatással.

Nem elhanyagolható pozitívuma a rendszernek az sem, hogy segítheti a feketegazdaság visszaszorítását. A hálózaton keresztül ugyanis nyomon követhetővé válik a cégek külkereskedelmi tevékenysége. Így azok, akik ezen a hálózaton keresztül bonyolítják le ügyleteiket, biztosak lehetnek abban, hogy tisztességes partnerekkel kötnek szerződést.

A kamara tervezi, hogy jövőre szélesíti a szolgáltatáshoz hozzáférhetők körét, s külön üzleti klubot alakít ki a számukra. Idén a BKIK tagjai ingyen vehetik igénybe a Trade Pointot, jövőre viszont némi ellenszolgáltatást kér a kamara a szolgáltatásaiért.

Elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos internethasználati célok (százalék)
  Utazási
információ
On-line
vásárlás
On-line brókerirodákon keresztül
való pénzügyi tranzakciók végrehajtása
Ausztrália 61 39 14
Kanada 76 48 15
Franciaország 56 28 3
Németország 58 34 6
Olaszország 67 26 4
Japán 57 13 1
Spanyolország 71 29 14
Egyesült Királyság 69 39 4
USA 76 65 22
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 1.) vegye figyelembe!