Ugrásra készen

A németországi távközlési piac teljes liberalizációja után a korábban egyeduralkodó Deutsche Telekom (DT) rövid idő alatt 30 százalékos piacvesztést volt kénytelen elviselni. A hazai távközlési szakemberek szerint a magyar piac felszabadítása ehhez hasonló következménnyel járhat majd a Matávnak is, azt a félelmet azonban nem tartják alaposnak, hogy a honi telefonos mamutcég a tönk szélére kerülne a liberalizáció után. Ez utóbbi véleményt támasztja alá a német példa is, ahol ugyan a színre lépett számos konkurens alaposan lenyomta az árakat, ám az alacsonyabb tarifák miatt néhány hónap alatt több mint 18 százalékkal bővült a távközlési piac forgalma.

Startra várva

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) egyik, nevének elhallgatását kérő munkatársa szerint az elmúlt több mint másfél évben egységes politikai szándék nyilvánult meg a Matáv monopóliumának lebontására. Mint közismert, a távközlési óriáscégnek a törvény 2001. december 31-ig garantál kizárólagos jogot a nemzetközi és távolsági hívások, valamint az ország 36 szolgáltatási körzetében a helyi beszélgetések lebonyolítására. A szakember szerint először 1997-ben került szóba a határidő előrehozásának gondolata, ám a Matáv olyan kemény feltételeket szabott, hogy azt a KHVM – már csak a Világkereskedelmi Szervezettel aláírt Általános Kereskedelmi és Szolgáltatási Megállapodás és a közelgő EU-csatlakozás miatt – sem vállalhatta. A legnagyobb vita az úgynevezett kapcsolási díjak körül alakult ki. A Matáv a jelenlegi díjszabáshoz képest maximum 15 százalékos engedményre lett volna csak hajlandó. Ezzel szemben Németországban ez az arány 90 (!) százalék volt. Igaz, az engedmény kicsikarása ott sem ment könnyedén, s a német honatyák végül külön törvényben írták elő, azaz kötelezték a DT-t az árengedményre.

A Matáv monopóliumának feloldását sokan várják, s számos kis- és nagyvállalkozás szövögeti álmát a távközlési torta újraszeleteléséről. A leendő versenytársak többsége a startlövésig hátralevő időt piaci pozícióinak megerősítésére használja: tovább építik hálózatukat, s egyre több nagyfogyasztót próbálnak meg magukhoz édesgetni. Jó példa erre a Novacom, amely áprilisi indulása óta több mint fél tucat partnert szerzett. Az egymilliárd forintos törzstőkével 1997 novemberében életre hívott Novacom Távközlési Kft. 50 százalékban a német RWE Telliance AG, 25-25 százalékban pedig a Budapesti Elektromos Művek és a baden-württembergi EnBW áramszolgáltató telekommunikációs csoportjának érdekeltsége. Jobbágy Dénes, a kft. igazgatója szerint a német cég hazai megjelenését jelentős piackutatás előzte meg. Ennek során megállapították, hogy hazánk távközlési hálózata – az óriási Matáv és a GSM-szolgáltatók igyekezete ellenére – még korántsem teljes, ezért új szolgáltató jó eséllyel pályázhat üzletre a felszabaduló piacon. A Novacom – akárcsak versenytársai – ezt felismerve kezdte el gerinchálózatának kiépítését.

Az alap az Elmű és az Émász optikai hálózata, s erre vannak felfűzve az egyes alközpontok. A háló teljes hossza meghaladja az ezer kilométert, egyik fele hagyományos réz-, másik fele pedig optikai kábel. A Novacom hálózata folyamatosan bővül, s az új kábelek már kizárólag üvegszálasak. A cég első lépésként a két áramszolgáltató al- és főközpontjait kötötte öszsze oly módon, hogy az eddig több munkahelyes elszámolás, nyilvántartás és számlázás most egy helyre került.

A cég vezetője úgy látja, a Matáv monopóliumának megtörése a piaci mellett nemzeti érdek is. Az EU-csatlakozás küszöbén különös hangsúlyt kap az állami monopóliumok lebontása, hiszen így hazánk kedvezőbb alkupozíciót remélhet az Unióval szemben. Ám az egyeduralom megszüntetése csak akkor lehet sikeres, ha a korábbi monopolszolgáltatót rá lehet kényszeríteni a különböző telefontársaságok közötti kapcsolási díjak jelentős csökkentésére. Ez azért is fontos lenne, mert egy jelentéktelen, 10 vagy 20 százalékos árcsökkenés nem teremthetné meg az igazi verseny feltételeit.

A Matáv – elvileg – hajlandó a koncessziós szerződésben előírtnál hamarabb lemondani monopoljogairól. A kérdés csak az, mit kér érte. A KHVM munkatársa szerint a jövőt és a konkurencia esélyeit tekintve mindenképpen figyelemre méltó lehet, hogy a Matáv egy különös szerződéssel – némi árkedvezményt nyújtva – meghatározatlan ideig magához köthette az évente 20-22 milliárd forintos telefonszámlát produkáló központi költségvetési intézményeket. Ezen túlmenően a mamutcég a tárgyalások elhúzásával kétségek közt tarthatja leendő konkurenseit, amelyek így még abban sem lehetnek biztosak, miről is szól majd e korai liberalizáció.

Vállalati környezet – ISDN Ahhoz, hogy a kommunikáció megindulhasson a felhasználó és környezete között, léteznie kell hálózatnak, amely a kommunikációs csatornát adja a felek között. Napjainkban leginkább az ISDN (Integrated Services of Digital Network – integrált szolgáltatású digitális hálózat) az a közeg, amellyel ez a kommunikáció olcsón és nagy sebességgel folytatódhat. Az ISDN-szabvány legfontosabb tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű, egymástól független, különböző távközlési szolgáltatások lebonyolítására képes, és ezeket a szolgáltatásokat a felhasználók egyetlen hálózaton keresztül képesek továbbítani, illetve fogadni. Minden adat digitális formában utazik a rendszeren keresztül, és nagy előnye, hogy valamennyi szolgáltatás egyetlen hálózaton keresztül vehető igénybe, és költsége független az adatforgalom nagyságától. A vállalati innováció és a költségek szempontjából nem közömbös az sem, hogy az ISDN átviteli közege a már meglevő, kiépített rézvezetékes telefonvonal. A hálózathoz kétfajta szabványt dolgoztak ki: az alapcsatlakozás két 64 kbit/sec átviteli sebességű csatornából és egy 16 kbit/sec sebességű jelcsatornából áll, amely utóbbi jelzésüzeneteket továbbít a felhasználó végberendezése (praktikusan telefon, fax vagy PC) és a központ között. Az ISDN-fővonal végén az előfizető irodájában egy hálózatvégződő egységhez kapcsolódik az ISDN-alközpont, amelyhez a mindennap használatos munkaeszközök, a végberendezések csatlakoznak. A másik szabvány a primer csatlakozás, amely 30 db 64 kbit/sec sebességű csatorna mellett egy szintén 64 kbit/sec sebességű jelzéscsatornából áll. Az alapcsatlakozás sebességéről elmondható, hogy az ISDN-központ az 1 Mbyte méretű adatcsomagot valamivel több, mint 1 perc alatt továbbítja, míg egy átlagos modemnek erre a műveletre legalább fél órára van szüksége. Az ISDN már lehetővé teszi a videotelefon használatát is: az alapcsatlakozást kihasználva, erre alkalmas készülékkel másodpercenként 30 kép jöhet át, ami összehasonlítva a ma használatos televízió 24 kép/mp teljesítményével, megfelelő minőséget ígér. A fax esetében a negyedik generációs faxkészülékkel egy normál fekete-fehér A/4-es oldal átküldése kevesebb mint 5 másodpercet vesz igénybe. A hálózat alapszolgáltatásai közé tartozik a közvetlen választás lehetősége: egy fővonalhoz több előfizetői telefonszám tartozik, tehát budapesti hívószám esetén a vállalat mellékállomásai önálló számmal rendelkeznek, mellékként jelölve a cég telefonszámainak utolsó (1-4) számjegyét. R. G.

Éteren és kábelen át

Abban azonban minden megkérdezett szakember egyetértett, hogy a piac felszabadítása előtt mindenképpen át kell alakítani a távközlési törvényt. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílna a Matáv árképzésének korrigálására is. Ma ugyanis a társaság a nagyságrendekkel jövedelmezőbb nemzetközi és távolsági hívások díjából pótolja ki a szabályozás miatt – állítása szerint – olcsó helyi hívásokból hiányzó bevételét. Ez utóbbi aránytalanságot a cégnek az 1993-as konceszsziós szerződés szerint 2001. december 31-ig – a drasztikus áremeléseket elkerülve – kellett volna megszüntetnie.

A Matáv gerinc- és elosztóhálózata azonban már most is többféleképpen megkerülhető. A hívások célba juttatásának egyik alternatív hordozója lehet a mikrohullám és a szinte mindenütt jelen levő villamos hálózat. Jobbágy Dénes, a Novacom igazgatója szerint ma már rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyek egyéni protokollt használva biztonságosan lehetővé teszik a 240 voltos hálózaton történő kommunikációt. Jó példa erre az Egyesült Királyság és Németország, ahol már kiterjedt villamos-telefon hálózatok szolgálják a fogyasztókat.

A korábban említett éteri megoldást kínálja a GTS Magyarország Kft. és az Antenna Hungária Rt. E két cég jelentős mikrohullámú gerinchálózattal rendelkezik Magyarországon, így sokan úgy vélik, ők lehetnek a jövő legnagyobb távközlési meglepetései. A KHVM a piaci verseny érdekében hajlik a 3,5 GHz-es sáv szabaddá tételére, bár több szakember szerint kétséges, hogy az átvinni kívánt információmennyiség miként fog elférni e relatíve kis sávban.

A GTS elsősorban a Novacomnak és a PanTelnek, de – horribile dictu – akár a Matávnak is szívesen nyújtana különböző szolgáltatásokat. Ennek érdekében a cég még az idén befejezi budapesti 130 kilométer hosszú optikai kábeles gerinchálózatának kialakítását, amelyet rövid időn belül a nyugati országrész bekapcsolása követ majd. Amennyiben ez megvalósul, úgy a GTS partnerei bármikor rácsatlakozhatnak a cég európai hálózatára, amely a legnagyobb a földrészen.

Vezetékes megoldásként szóba jöhet még a kábeltévés társaságok rendszereinek kihasználása is. E szolgáltatások ugyanis ma már a lakások 45 százalékában élvezhetők, s a kábelek a műsortovábbítás mellett internetcsatlakozásra és – némi korszerűsítéssel – hagyományos rendszerű telefonálásra is alkalmasak.

Mesterséges megszakítás

A MÁV vonalai hazánk legeldugottabb pontjait is érintik. A vasúthálózat mellett oszlopok ezrei tartják a MÁV saját távközlési hálózatát, s egyben önként kínálják magukat további optikai kábelek elhelyezésére. Többek közt e nagyszerű lehetőséget felismerve alapították a PanTel Rt.-t, amely rövid időn belül az alternatív távközlési piac egyik legjelentősebb szereplője lett. A 20 milliárd forint alaptőkéjű, s mintegy negyven ügyfelet kiszolgáló rt.-t 25,1-25,9 százalékban a MÁV és a KFKI Számítástechnikai Rt. által alapított PT Invest birtokolja, míg a fennmaradó 49 százalék a holland KPN-é. Figyelemre méltó, hogy a PT Invest 49 százaléka ma már ugyancsak a KPN-é. Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója szerint hálózatuk hossza meghaladja az ezerötszáz kilométert, s ezt még az idén szeretnék megkétszerezni. A fejlesztésekre jelentős összeget – mintegy 14-15 milliárd forintot – fordító társaság mikrohullámú hálózattal is rendelkezik. A cég idén májusban – hazánkban elsőként – megkapta a Hírközlési Főfelügyelettől (HIF) az internetalapú, beszédcélú szolgáltatás jogát.

A PanTalk-szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók házi telefonközpontjaikon (az úgynevezett alközpontokon) át csatlakoznak a PanTel hálózatához, amely a beszédet internetes üzenetként továbbítja a célállomásig, ahol azt visszafordítják emberi hangra. A rendszer egyetlen szépséghibája a kötelezően beépített mesterséges megszakító, minőségromboló elem, ez hivatott megkülönböztetni a PanTel hálózatát a Matávétól. Horváth Pál úgy véli, partnereik alközpontjainak a PanTel hálózatára történő csatlakozása után a házi központok könnyedén kikerülik a Matáv hálózatát, s így jelentős piaci részesedést tudnak majd tőle elhódítani.

A PanTel árai elmaradnak a Matávétól, s bár Horváth Pál konkrét számokat nem árult el, annyit sejtetni engedett, a cég egyedülállóan versenyképes ár-szolgáltatás arányt tud nyújtani megrendelőinek. Az rt. vezetője szerint vállalatuk elsősorban a nagyfogyasztók igényeit szeretné kielégíteni, s a lakossági szolgáltatás csak hosszú távú terveik között szerepel. Ez utóbbihoz azonban rögtön hozzátette, amennyiben az elemzések jövedelmezőnek mutatják, a liberalizáció után a lakossági szolgáltatások elől sem zárkóznak majd el.

A cég eddigi eredményei biztatóak. Partnerei között több multinacionális cég, számos bank és sok több telephelyes vállalat van. Szolgáltatásait folyamatosan fejleszti – évente több milliárd forintot fordít e célra –, s jövőjét elsősorban az internetalapú kommunikáció erősítésében látja. Horváth Pál úgy véli, ezzel a stratégiával majdani lépéselőnyüket alapozzák meg, hiszen a mai embrionális piac előbb-utóbb úgyis szépen kinövi magát.