A szállodaipar az utóbbi néhány évben intenzív fejlesztéseket hajt végre. Nő a legmagasabb besorolású szállodai helyek száma. A legnyereségesebb üzletág, az üzleti turizmus fellendüléséhez azonban új nemzetközi nívójú konferenciaközpontok felépítésére lenne szükség.
A hazai szállodaipar kapacitása 1990 óta megkétszereződött, ám nem elsősorban új beruházások, hanem a privatizáció révén. A hotelek körét a szállodává átlényegült szakszervezeti üdülők és a vállalati munkásszállások gyarapították. A 4-5 csillagos létesítmények zömmel nyugati turistákat fogadtak, az alacsonyabb minősítésű hotelek pedig a KGST-országok polgárait látták vendégül rendszerint a szervezett turizmus keretében. A '90-es évek elejére az első csoportot leszámítva a többi szállodatípusnak lényegében eltűnt az ügyfélköre. A jobbára lerobbant épületekben működő szállodák az elavult technikai felszereltség, a szakmai szervezetlenség és a nemegyszer alkalmatlan személyzet okán nem lehettek versenyképesek a nemzetközi szállodapiacon.
Tíz év elteltével a szállodai helyek száma megkétszereződött. A növekedés igen jelentős minőségi javulással társult. Így például a munkásszállások bázisán alakult Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt.-nek ma már nem az a célja, hogy épületeit szállóvendégek fogadására alkalmassá tegye, hanem hogy azokat a kétcsillagos kategóriából a háromcsillagos besorolásba fejleszsze fel. A Hunguest Hotels-lánchoz csatlakozott egykori SZOT- és vállalati üdülők jelentős részét is felújították. A magyar szállodák ma már a belföldi és a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Tíz év alatt a szállodai szakma felső- és középfokú oktatási intézményeiben sok-sok jól képzett, nyelveket beszélő fiatal végzett. Mód van gyakorlati továbbképzésre külföldön is, több ezren vannak, akik néhány hónapos szakmai gyakorlatukat külföldön töltötték. A Magyar Szálloda Szövetségen keresztül 1992-től napjainkig csupán az Egyesült Államok szállodáiban 684 fiatal csiszolhatta tudását a legkülönbözőbb szakmákban. Az új generáció magas színvonalon képes a hoteleket üzemeltetni.
Kelendőbb sokcsillagosok
A budapesti nagy szállodák, illetve szállodavállalatok döntő részben többségi külföldi tulajdonba kerültek a privatizációval. A Danubius HungarHotels például meghatározó angol, a Pannónia Hotels Rt. pedig meghatározó francia tulajdonban van. A többi szállodalánc jellemzően legalább két, de inkább 3-4, alapvetően magyar vállalkozásé. A láncokhoz nem tartozó szállodáknál is vegyes a kép. Van közöttük kizárólag magyar, kizárólag külföldi és vegyes tulajdonú is. De a magyar szállodaiparban a 4-5 csillagos szállodák kategóriáján kívül nem jellemző a külföldi tulajdon túlsúlya, így a hazai állapot megfelel az európai országokban megszokott tulajdoni szerkezetnek.
Ami a szállodapiac összetételét illeti, ötcsillagos szállodából hazánkban jelenleg még kevés van: a fővárosban is mindössze öt található, vidéken pedig csupán az újonnan rendbe hozott parádsasvári kastélyszálloda, valamint a Club Tihany kapott ötcsillagos minősítést. A parádsasvári kastélyszálló tavaly karácsonykor nyitott, s a beruházás 2,5 milliárd forintba került. Négycsillagos szálloda országszerte 26 van. A Magyar Szálloda Szövetség adatai szerint ma hazánkban öszszességében 690 szállodai besorolású szálláshely van, ezek mintegy fele Budapesten. A második legnagyobb szálláskapacitással rendelkező terület a Balaton-part.
Rubovszky András, a Magyar Szálloda Szövetség elnöke szerint a szállodaépítések tovább folytatódnak. Ráadásul a beruházási kedv már nem korlátozódik a fővárosra. Nógrádban, a Dunántúlon, sőt az Alföldön is számos felújított kastélyban nyílt vagy nyílik szálloda. A következő három évben négy-öt csillagos kategóriában Budapesten mintegy ezerötszáz új szállodai szoba létesül. Például a Deák Ferenc téren a budapesti rendőrfőkapitányság volt székházát a francia érdekeltségű Meridien-lánc alakítja át. Feltehetően nyugvópontra jutott a Gresham-palota szállodává alakításának ügye is. Itt az amerikai Four Seasons Hotels and Resorts társtulajdonlásával nyit várhatóan 2001-ben a főváros legdrágább szállodája. De nemsokára vendégeket fogadhat a város második Hilton Hotelje is a Nyugati City Centerben. Vidéken a patinás pécsi Nádor Szállót a Danubius-csoport, a Szegedi Hungáriát a Pannónia Hotels újítja fel. A beruházások magántőkéből, állami segítség nélkül valósulnak meg.
A nagyarányú szállodaberuházások azt jelzik, hogy a hazai és a külföldi magánbefektetői szféra bízik a magyarországi üzleti élet és turizmus további fejlődésében. Ennek megalapozásában viszont – szakértők szerint – a kormánynak is van szerepe: olyan üzleti forgalmat kell indukálnia (például rendezvények szervezésével), amelyek révén a szállodák megtölthetők. Budapesten és legalább 3-4 vidéki városban konferencia-központokat kellene építeni, amit az EU-csatlakozás is indokol. Magyarországon kevés a viszonylag nagy, jól felszerelt konferenciaterem, s ez rontja a jó színvonalú szállodák kihasználtságát. Sok üzleti és tudományos rendezvény azért kerüli el az országot, mert nincs mód a nemegyszer többezres vendégsereg nívós kiszolgálására. A hiánypótlás nem lehet csak magánbefektetői feladat. Támogatni kellene a vendégeket vonzó fesztiválokat, kulturális eseményeket, sportrendezvényeket. És persze a turisztikai fejlesztésekkel összhangban álló infrastrukturális fejlesztésekre – műemlékfelújításra, tájvédelemre – is szükség van.
Bővülő üzleti turizmus
Budapesten a négy-öt csillagos szállodák többsége, miként az elegáns fővárosi panziók nagy része is, már ma is az üzleti turizmusból él. A két-három csillagos kategória számára már inkább a szabadidő-turizmus a legfőbb bevételi forrás, de még itt is fellelhető az üzleti turizmus. A Balaton-parton a szabadidő-turizmus hozza a bevétel zömét, bár a holtszezonban itt is egyre gyakoribb, hogy konferenciákkal, tanácskozásokkal élénkítik a forgalmat. Az ország egyéb tájain levő szállodák pedig a régió adottságai szerint élnek kisebb, vagy nagyobbrészt az üzleti vagy a szabadidő-turizmusból.
Az is az utóbbi néhány év fejleménye, hogy a szállodai szobák értékesítésében mind számottevőbb szerepet játszik a belföldi vendégforgalom. 1998-ban a szállodai kapacitás 38 százalékát belföldi vendégek vették igénybe, s az idén ez az arány várhatóan nő.
A hotelszakma rendkívül érzékenyen reagál a válságokra, konfliktusokra. A szállodaszövetség a koszovói helyzet kapcsán részletes áttekintést végzett az ország különböző régióiban. Ebből kiderült, hogy például Hajdúszoboszlón az év első 5 hónapjában a belföldi vendégek aránya megközelítette az 50 százalékot. A Hunguest üdülőszállodáinak is több mint 50 százaléka belföldi vendégekből élt. Sopron és környékének szállodáiban az elmúlt fél évben ugyancsak több volt a bel-, mint a külföldi vendég. De július elejéig még a Balatonnál is a belföldi vendégek adták a forgalom jelentős részét.
A szállodaszövetség és a Gazdasági Minisztérium turizmus szakterülete ezért az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának egyetértésével lobbizik az úgynevezett belföldi üdülésicsekk-rendszer fejlesztésért, a jelenlegi személyenkénti 10 ezer forintos személyijövedelemadó-mentes támogatás 30 ezer forintra emelése érdekében. Ez a fajta üdülési juttatás közvetlenül adóbevétel-kiesést okoz, ám a Növekedéskutató Rt. által készített számítások azt mutatják, hogy más csatornákon – bérjárulék, tb, áfa és egyéb formákban – az elméleti veszteségnek a kétszerese folyna be az államkasszába. A tanulmány szerint különféle csatornákon minden idegenforgalmi bevétel 45 százaléka előbb-utóbb visszajut a költségvetésbe.
A szállodai szobák kihasználtságát vizsgálva vegyes a kép. Az országos átlag 46-47, a budapesti 54 százalék körül alakul. De a 4-5 csillagos szállodák 68, a 3 csillagos szállodák 57 százalékos értékesítési mutatókkal dicsekedhetnek országos szinten. Az alacsonyabb besorolású szálláshelyek statisztikái azonban szakértők szerint kevésbé megbízhatók, mert egy részük igyekszik eltitkolni bevételeit.
Természetesen, ha a vállalkozóknak megérné a legális gazdaságon belül tevékenykedni, akkor sokkal korrektebb lehetne a statisztika is. Ám ehhez az kellene, hogy adózó tevékenységük is meghozza a kellő profitot, ami nemcsak a megélhetésre, hanem a szállodafenntartásra és -fejlesztésre is elegendő. Jelenleg a magyar szállodaipar egyik legnagyobb problémája ugyanis az, hogy bár a szállodaipar egésze nyereséges, a házak – és ez leginkább az alsóbb, de időnként még a 4-5 csillagos kategóriákra is igaz – jövedelemtermelő képessége lényegesen alacsonyabb annál, semhogy a bevétel fedezhetné a karbantartási, a felújítási költségeket.
A szobaárak egyébként évente átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek, amit a vendégkör a jelek szerint elfogad. Az elmúlt években ugyan némileg torzította a képet a főleg külföldiekkel dolgozó szállodák átlagárszámítása, miután a forint devalvációja eléggé erős volt, és emiatt extraprofitnak nevezhető nyereség is képződött. Ez azonban idén már nem jelentkezik, miután a forint devalvációja lassult.
Természetesen az árak helyenként és szezononként széles skálán mozognak. A budapesti 5 csillagos kategóriájú szállodákban napi 40 ezer, a 4 csillagos hotelekben pedig 25 ezer forint körüli az átlagár. A 3 csillagos szálláshelyeken országosan 10 ezer forint körüli átlagárral lehet számolni, de a budapesti szobák ára ebben a kategóriában is eléri a 15-16 ezer forintot éjszakánként. A 2-3 csillagos szállodák pedig 4-7 ezer forintos áron dolgoznak. A koszovói válság nem okozott áresést a piacon, bár a nemzetközi partnerek kértek árcsökkentést.
Ugyanakkor óriási harc folyik a piacért, ami az egészséges ár- és szolgáltatásversenyben is megnyilvánul. A szállodák például Budapesten és vidéken is mindinkább próbálnak nemcsak szobát, hanem hozzá kapcsolódóan üdülést, operafesztivált, esetleg valamilyen gyógykúrát értékesíteni. Ez ugyan csökkenti a szobaárakat, de növeli a teljes bevételt, és ezáltal a javítja a vállalkozások jövedelemtermelő képességét.
| Külföldiek nyaralói Megbízható osztrák és német források szerint Magyarországon mintegy 120 ezer osztrák és 70 ezer német tulajdonú lakó-, illetve üdülőingatlan van, zömmel a kiemelkedő idegenforgalmú régiókban, vagyis a fővárosban és a Balaton mellett. Ha ezekben a lakó- és nyaralóingatlanokban külön-külön évenként három ember eltölt 30 napot, az 18 millió külföldi vendégéjszakát jelent, szállodán kívül. Hogy ez jó vagy rossz, nem érdemes minősíteni. Mindenesetre a változó körülményekhez egyféleképpen lehet alkalmazkodni: meg kell teremteni a lehetőségét, hogy minél több pénzt költsenek el a saját tulajdonú ingatlanban lakó külföldiek házon kívül. Még akkor is, ha ezt sohasem fogják a turizmus bevételeihez elkönyvelni. |
Szövetségben
A 690 magyarországi szállodából 370 tagja a szövetségnek. A 3-4-5 csillagos hotelek nyolcvan százaléka tartozik a tagok közé. Országos viszonylatban a 13-14 milliárd forint körüli éves összes szállodai bevétel 85 százaléka a szövetség tagszállodáiban realizálódik.
A szövetség a szállodaipar beszállítóiból is jelentős társult tagsági kört tudhat maga mögött. Ezek a cégek évente kétszer a szállodaszövetségi közgyűléseken kiállíthatnak, és a szállodák rendszerint tőlük kérnek először ajánlatot.
A szövetség alapvető feladata, hogy eligazítást, segítséget adjon a szállodáknak marketing, üzemeltetés, szerviz és egyéb területen, másrészt napi kapcsolatot kell tartania a kamarákkal, a parlamenttel, a kormányzattal, annak érdekében, hogy olyan szabályozók szülessenek, amelyek a szállodaipar érdekeit szolgálják. A sikerek mellett vannak kudarcaik is. Nem tudták például elérni, hogy a szállodai vállalkozást ne terhelje egyszerre építményadó és iparűzési adó is. Megadóztatják az épületet és az iparűzést is, holott a szálloda esetében az épület maga a termelőeszköz. A cégek még idegenforgalmi adót is fizetnek.
A szállodaiparban is fontos lenne, hogy az adórendszer több évre előre kiszámítható legyen, hiszen a cégeknek már most 2001. április 1-jéig kell ajánlani szolgáltatásaikat és persze azok árát, mert így tudnak szerződéseket kötni. Nem mindegy tehát, hogy vajon ősszel, a költségvetési törvényt megelőzően hozzányúlnak-e az áfakulcsokhoz a módosított adótörvényben. A szövetség vezetése számára az is érthetetlen, miért nem vezethetnek devizaszámlát az idegenforgalmi vállalkozások, miért kell a vételi-eladási árrést elveszíteniük, amikor hozzá akarnak nyúlni az általuk korábban a bankokban elhelyezett devizájukhoz.
| Fejlesztési körkép Marriott A Budapest Marriott Hotel az egykori Duna Inter-Continental Szálloda, amelyet 1993 márciusában az Állami Vagyonügynökségtől vettek meg. A szállodalánc magyar tagját a nyitás előtt 25 millió dolláros beruházással alakították át, majd tavaly ismét mintegy négymillió dollárt költöttek felújításra. Ennek és az aktív marketingmunkának köszönhetően az elmúlt évben 72,9 százalékos kihasználtsággal működtek. A szálloda a hazai gyakorlati képzés egyik fellegvára: jelenleg 34 tanuló és főiskolás dolgozik a különböző részlegekben. Hyatt A nyár kezdetére befejeződött a Hyatt Szálloda rekonstrukciója. Az újjászületés a szálloda nevében is tükröződik: március óta a Hyatt Regency Budapest várja vendégeit. Az előző felújítási szakaszokban új külsőt nyertek a rendezvénytermek, közöttük a bálterem is. Most a 10 millió dolláros program eredményeként megújult a hall, a 353 szoba, valamint a lakosztályok is. Inter-Continental Az Inter-Continental Hotels and Resorts a főváros legjobb szállodájává kívánja alakítani a Hotel Inter-Continental Budapestet. Ennek érdekében 14 millió dollárt fordít felújítására és fejlesztésére. A program első fázisában teljesen megújult a hall, elegáns üzletsort alakítottak ki, és megnyitották a 92 szobát magában foglaló úgynevezett Club Inter-Continental emeletet. A zártkörű klubok eleganciáját a luxusszállodák kényelmével ötvözve ez a szint széles körű, klubtagoknak ingyenes szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A mostani felújítási szakaszban 204 szoba kap teljesen új külsőt, az üzletemberek igényeinek kielégítése érdekében 16 business-szobát alakítanak ki, ahonnan az üzleti ügyek kényelmesen intézhetők lesznek. Danubius Hotels A Danubius Hotels-csoport az elmúlt évben két és fél milliárd forintot költött korszerűsítésre, és idén is hasonló összeget szán a fejlesztésekre. A befektetés meghozza az eredményét, hiszen tavaly a láncnál kétmillió vendégéjszakát regisztráltak, ami 60 százalékos kihasználtságot jelent, de a lánchoz tartozó Gellért és Béke Radisson Szállodák 75 százalék körüli, sőt a hévízi és a sárvári Thermál Hotelek 80 százalékos foglaltságot mutattak fel. Pannónia A francia többségű szállodacsoport évente mintegy kétmilliárd forintot költött fejlesztésekre, s kiváló, 64 százalékos volt az elmúlt évi átlagos szobakihasználtsági mutató. Említésre méltó. hogy a csoport 1996 óta új szállodákat épített összesen 259 szobával. Hunguest Hotels A magyar tulajdonú és csak vidéki szállodákkal rendelkező láncnál megújult az épületek jelentős része, és megkezdődött a mintegy 1800-2000 dolgozó szakmai munkájának fejlesztése is. Tavaly hét szállodát újítottak fel, több mint 2,5 milliárd forint ráfordítással. |