Kogencia
A módosítás során nem változott meg a szabályozás kógens jellegét meghatározó rendelkezés: a közbeszerzési eljárás szabályaitól csak anynyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi.
Egységes szabályozás
Az új szabályozás azt a törekvést szolgálja, hogy a közpénzekből történő összes beszerezés (azok értékétől függetlenül) egységes elvek, a Kbt. alapelvei szerint valósuljon meg. Előírja, hogy ha a kormány az általa irányított központi költségvetési szervek vagy a helyi önkormányzat az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében szabályozza az értékhatár alatti beszerzéseket, akkor ezeknek a szabályoknak összhangban kell lenniük a Kbt. alapelveivel, de a Kbt.-nél egyszerűbb formaságokat és eljárásrendet lehet megállapítani.
Eljárásfajták
Az eljárásfajták meghatározásában nincs változás (nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljárások), azonban a módosítás a közbeszerzési eljárások új szempont szerinti besorolását (tipizálását) vezette be, megteremtve a két szakaszból álló eljárás fogalmát. Ebből következik, hogy létezik az egy szakaszból álló eljárás is. Egy szakaszból (fordulóból) áll a nyílt eljárás, két szakaszból pedig az előminősítéssel indított nyílt, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
Változatlanul érvényben maradt az a szabály, amely szerint a közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra. Nem megengedett az a gyakorlat, amely során az ajánlatkérő – tévesen hivatkozva a tárgyalásos eljárás megtartásának lehetőségére – a nyílt eljárásban egyes ajánlattevőkkel külön tárgyalást folytat a szerződés feltételeiről. Az eljárás eredménytelensége esetén, ha az ajánlatkérő új eljárás indításáról határoz, ismét az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
| A közbeszerzési eljárások számának fajtánkénti alakulása a Kbt. hatálybalépésétől napjainkig | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Időszak | Nyílt eljárások száma és aránya | Meghívásos eljárások száma és aránya | Tárgyalásos eljárások száma és aránya | Az eljárások száma összesen | A közbeszerzések összértéke |
| 1995. 11. 01.- 1996. 12. 31. | 2252 (69,5%) |
194 (6%) |
795 (24,5%) |
3241 | 150 Mrd Ft |
| 1997. 01. 01.- 1997. 12. 31. | 2778 (64%) |
241 (6%) |
1319 (30%) |
4338 | 292 Mrd Ft |
| 1998. 01. 01.- 1998. 12. 31. | 2789 (62%) |
159 (4%) |
1533 (34%) |
4481 | 382,53 Mrd Ft |
| 1999. 01. 01.- 1999. 06. 30. | 1142 (60%) |
65 (3%) |
704 (37%) |
1911 | 242,42 Mrd Ft |
Előzetes tájékoztatás
Jelentősen módosult a Kbt.-nek az előzetes tájékoztatással kapcsolatos fejezete. Ez a fejezet a korábbi szabályozás rendszerében mindössze egy szakaszból állt. A tapasztalat azonban nem igazolta vissza a jogalkotók elvárásait, az ajánlatkérők nem tették közzé a várható beszerzési igényeikre vonatkozó úgynevezett előzetes összesített tájékoztatókat (ebben az évben mindössze hat ilyen hirdetmény jelent meg). Üzletpolitikai szempontból nagyon hasznos dolog lenne, ha a potenciális ajánlattevők már jó előre megismerhetnék a piaci keresletet, és egyes beszerzések elnyerésére már előre felkészülhetnének.
A korábban hatályos Kbt. nem tette lehetővé az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidőnek a törvény által előírtnál rövidebb időtartamban történő megállapítását, noha ez az ajánlatkérők szerint egyes esetekben feleslegesen hoszszúnak bizonyul (pl.: egyszerűbb tömegáru-beszerzések esetében). A módosítás olyan új szabályt alkotott, amely érdekeltté teszi az ajánlatkérőket az előzetes összesített tájékoztató közzétételében, s amelynek alkalmazásával le lehet rövidíteni az ajánlattételi határidőt is.
Az új rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé a közbeszerzésről, amelyben minden – az előzetes összesített tájékoztató által előírt – adat szerepel (a választani kívánt eljárás, a beszerzés tárgya és előre látható mennyisége, a teljesítés helye és előre látható határideje), akkor az ajánlattételre az általános szabályokban előírt minimális időtartamnál rövidebb határidőket is meg lehet határozni az eljárás megkezdésekor (ajánlattétel esetén negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet előírni).
Hirdetmények
A hirdetmények közzétételének előírásaival kapcsolatban jogosan kifogásolt az a korábbi gyakorlat, hogy a Közbeszerzési Értesítőhöz megküldött hirdetmények a feladást követően egy-két héttel később, a közzétételt kérő által nem befolyásolható és előre pontosan nem ismert időpontban jelennek meg, a Kbt. viszont egyes hirdetmények közzétételére kötelező határidőt ír elő. A módosítás ezért úgy rendelkezik, hogy ha a Kbt. valamely hirdetmény közzétételét határidőhöz köti, a határidő alatt a hirdetményt levél formájában meg kell küldeni a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőségének. A levél megküldése a hirdetmény közzétételének minősül. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy ezzel az előírással összhangban a módosított Kbt. egyes §-aiban a korábbi határidőnél jelentősen rövidebbet engedélyez a hirdetmény közzétételének megkezdésére.
Számos korábbi félreértést tisztáz az az új szabály is, amely szerint a hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban a Kbt.-ben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.
Az ajánlatkérő nevében eljáró személyek
Módosultak a Kbt.-nek az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyekre vonatkozó rendelkezései is. Az új rendelkezések szerint az ajánlatkérő nem mindenkit vonhat be a közbeszerzési eljárásba, figyelemmel kell lennie az úgynevezett összeférhetetlenségi szabály betartására is. A módosítás hatálybalépéséig a Kbt. egyetlen hosszú mondattal rendelkezett arról, hogy az ajánlatkérőnek kikkel nem volna szabad együttműködnie, és arról is, hogy ha a tilalom ellenére mégis bevonta valamelyiküket az eljárásba, akkor az nem lehet ajánlattevő.
A módosítás e korábbi szabálytól eltérő koncepció szerint gondolkodik, és csak azt határozza meg, hogy az ajánlatkérő kit nem vonhat be a közbeszerzési eljárásba, egyúttal megalkot egy fontos új fogalmat is: az érdekelt gazdálkodó szervezetet. A szabály megsértésének jogkövetkezményeit pedig külön bekezdésben határozza meg.
Érdekelt gazdálkodó szervezet
Az új összeférhetetlenségi szabály szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
- az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
- az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
- az előzőek szerinti személy hozzátartozója.
Ez a szabály nemcsak könnyebben érthető a korábbiaknál, hanem nagyon szigorú kizárási feltételeket ír elő. Meghatározza azonban az ésszerű kivételeket is. Nem lenne érdemes ennyi személyt (szervezetet) – közülük magasan kvalifikált, kiváló felkészültséggel rendelkező szakértőket – kizárni az ajánlatkérővel történő együttműködésből, ha az a cég, ahol dolgoznak (vagy amelynek tulajdonosai, vezetői), nem is akar részt venni a közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem pedig alvállalkozóként. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy az érdekelt gazdálkodó szervezet vagy annak alkalmazottja részt vehessen az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárásban, ha az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy nem kíván ajánlattevő vagy alvállalkozó lenni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az érintett szervezet nyilatkozatot adott, de utólag mégis jelentkezik, természetesen nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. Ilyen esetben az ajánlattevőként vagy az alvállalkozóként fellépő érintett érdekelt gazdálkodó szervezetre a Kbt. kizáró szabályát kell alkalmazni. A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy az összeférhetetlenségi szabály betartása az ajánlatkérő feladata.
Gyorsított eljárás
A rendkívüli sürgősség esetén alkalmazható gyorsított eljárásra nézve a korábbi szabályokhoz képest nincs semmi változás, továbbra is csak meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetén kerülhet sor ennek a sajátos technikának az alkalmazására.
A nyílt eljárásban biztosított széles körű verseny szűk időbeli korlátok közé szorítása a verseny teljességét, biztonságát veszélyeztetheti, ugyanezen oknál fogva építési beruházás során sem lehet gyorsított eljárást lefolytatni.
| Felhatalmazó rendelkezések A felhatalmazó rendelkezések közül a következő előírásokra hívjuk fel a figyelmet: a módosítás a központosított közbeszerzések vonatkozásában felhatalmazást ad a kormánynak a beszerző szervezetek részére fizetendő díj meghatározására, a kormány rendeletben szabályozza az EK segélyprogramjaira irányadó részletes, valamint a Kbt.-től eltérő sajátos szabályokat (a Kbt. szabályai ugyanis még nincsenek teljesen összhangban az EK közbeszerzési irányelveivel), a módosítás két beszerzési kör speciális szabályainak kormányrendeletben való előírására ad felhatalmazást, ezek a haditechnikai beszerzések és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása körében végrehajtott beszerzések, valamint azok a speciális szabályok, amelyeket a közbeszerzési eljárás előtt megvalósítandó előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzésnél kell alkalmazni. A Kbt. módosított mellékletei A korábbi szabályozás a hirdetmények formai és tartalmi követelményeire kilenc mintát (sémát) határozott meg a törvény mellékletében. A módosítás során a minták szerkezeti felépítése, szövege, egyes esetekben sorszámozása és címe is megváltozott, valamint számuk két új mintával bővült. A Kbt.-hez a következő mellékletek tartoznak: 1. számú melléklet: Előzetes összesített tájékoztató 2. számú melléklet: Nyílt eljárás megindítása (Ajánlati felhívás) 3. számú melléklet: Előminősítési eljárás (Részvételi felhívás) 4. számú melléklet: Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről 5. számú melléklet: Összegzés az eljárásról 6. számú melléklet: Tájékoztató az eljárás eredményéről 7. számú melléklet: Éves összegzés 8. számú melléklet: Meghívásos eljárás (Részvételi felhívás) 9. számú melléklet: Tárgyalásos eljárás (Részvételi felhívás) 10. számú melléklet: Tájékoztató a törvény 4. §-ának (7) bekezdése szerinti szerződéskötésekről (ezt a tájékoztatót egyes esetekben az értékhatár alatti beszerzésekről kell közzétenni) 11. számú melléklet: Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása (korábban ezekre a cselekményekre nem volt minta, a melléklet ezen a területen is megoldotta az egységesítést) |