A minőségi munka, illetve az ennek zálogául szolgáló minőségbiztosítás ma már elengedhetetlen feltétele annak, hogy a cég talpon maradjon a piaci versenyben. Minőségügyi vezetőként dolgozó szerzőnk összeállítása segítséget nyújt a minőségbiztosítási rendszer bevezetését fontolgató vállalkozásoknak.
A minőségbiztosítási rendszer gazdálkodó szervezeteknél történő bevezetését – egyéb tényezők mellett – a hazai vállalkozásoknak az európai, illetve világpiacon való megjelenésének igénye és szükségessége kényszeríti ki, mert a külföldi vállalatok nagy része előírja, hogy a beszállítója a nemzetközi igényeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezzen, hiszen ez garanciát nyújt a szállított szolgáltatás vagy áru egyenletes minőségére. A magyarországi közbeszerzési pályázatoknak is egyre nagyobb hányadában szerepel részvételi feltételként valamely minőségbiztosítási rendszer megléte a tenderezőnél.
A rendszerek kialakítására és működtetésére vonatkozó igény egyre erőteljesebben merül fel a vállalatok menedzsmentjénél is, mivel a vállalkozások belső szervezettsége a rendszer bevezetésével magasabb szintre emelkedhet és – egyes rutinfeladatoktól mentesítve – a felső vezetők a megfelelő üzleti területekre koncentrálhatják a figyelmüket.
Minőség, minőségirányítás
A minőség a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) fogalommeghatározásában a termék vagy a szolgáltatás olyan jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a termék (szolgáltatás) valamely meghatározott és elvárt igények kielégítésére vonatkozó képességét. A minőség fogalma azonban korántsem ilyen egyértelmű. A minőség szó tartalommal való kitöltésére minden, a minőségügy terén neves szakértő meghatározta a saját maga által lényegesnek tartott elemek összességét. Így például Seghezzi a minőséget akként definiálta, miszerint az a felhasználói igények vagy az előirányzott cél kielégítésének mértéke, míg Juran a minőséget a használatra való alkalmasságként jelölte meg.
A termékek és szolgáltatások minősége és előállításuk gazdaságossága összefüggésében a minőségirányítás célját legtömörebben D. A. Garvin alapján az értékesítés növelésében és a költségmegtakarításban határozhatjuk meg.
ISO 9000 szabványsorozat
A minőségbiztosítás kialakulása onnan datálható, amikor a tömeggyártás volumenének növekedésével a termékek minőségének ellenőrzése egyre nehezebbé, sőt szinte lehetetlenné vált. A gyártás körültekintő megszervezésével, a hibáknak az egyes gyártási műveletek utáni azonnali felfedezésével és kiküszöbölésével, a hibaokok megszüntetésével és a folyamatok dokumentálásával olyan rendszert lehet megvalósítani, amelyből hibás termék nem kerülhet ki. Ilyen rendszerre vonatkozik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott ISO 9000-es szabványsorozat, amely eredetileg három szabványt tartalmazott.
Az ISO 9001 azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek maguk végzik a termékük tervezését és fejlesztését. Az ISO 9002 azokat a vállalatokat érinti, amelyek késztermékek alapján végzik a gyártást (vagyis a szabvány a terméktervezésre és -fejlesztésre nem terjed ki). Az ISO 9003 azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyeknél a gyártási folyamat természetéből adódóan a termék minőségét a végellenőrzés biztosíthatja.
Tehát a viszonylag széles körben elterjedt tévhittel ellentétben a fenti három szabvány nem rangsort, illetve egymásutániságot jelent. Ezért adták ki az ISO 9000-1-es és ISO 9000-2-es szabványokat, amelyek megmagyarázzák, hogy milyen esetben használható a fenti három szabvány valamelyike. Az ISO 9004-1-es szabvány részletes tájékoztatást ad a szabványok jellegéről és céljáról, bevezetésük módjáról.
Az ISO 9000-3 a szoftverekre, az ISO 9004-2 a szolgáltatásokra, az ISO 9004-3 a feldolgozott anyagokra (vagyis a cseppfolyós, légnemű vagy szilárd ömlesztett anyagokra) vonatkozik.
Az ISO 9001-es, az ISO 9002-es és az ISO 9003-as szabványok közül az ISO 9001-es szabvány a legtöbb területet felölelő, így e szabvány tartalmát vizsgáljuk meg részletesebben. (Az ISO 9002-es a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó részt nem tartalmazza, az ISO 9003-as szabvány pedig még ennél is szűkebb).
ISO 8402-es szabvány
Az ISO 8402-es szabvány a minőségügyi terminológiát tartalmazza, mely szerint a termék
- hardver,
- szoftver,
- feldolgozott anyag, és
- szolgáltatás lehet.
ISO 10000
A 10000-es sorozat a minőségügyi auditra és auditorokra, metrológiai kérdésekre, valamint a kézikönyvre vonatkozik, így részletesebb bemutatásuk cikkünkben nem szükséges.
| A rendszer bevezetési költségeinek elszámolása Az ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszer kialakításának, bevezetésének, megszerzésére való felkészítésének és meghatározott időre történő felügyeletének ellátásával kapcsolatosan egy összegben fizetett díj átszervezési költségnek minősül, amelyet ennek megfelelően kell elszámolni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kialakítás, bevezetés stb. költségei a kapott oklevél érvényességi időtartamára, de legfeljebb a számviteli törvényben meghatározottak szerint öt évre megoszthatók. A folyamatos felügyelet rendszeres ellátásának külön számlázott költségeit annak az évnek az eredménye terhére kell anyagi jellegű szolgáltatások értékeként elszámolni, amellyel kapcsolatosan azt fizették. Két évet érintően fizetett összeg időarányosan számolandó el [1991. évi XVIII. törvény 22. § (4) bek., 1. számú melléklet 1/e pontja, 79/1997. számviteli kérdés]. |
A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KÖVETELMÉNYEI
A minőségbiztosítási rendszer követelményeit az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete az alábbiakban határozza meg:
4.1 A felső vezetőség felelőssége
4.2 Minőségügyi rendszer
4.3 A szerződés átvizsgálása
4.4 A műszaki tervezés szabályozása
4.5 A dokumentumok és adatok kezelése
4.6 Beszerzés
4.7 A vevő által beszállított termék kezelése
4.8 A termék azonosítása és nyomon követhetősége
4.9 Folyamatszabályozás
4.10 Ellenőrzés és vizsgálat
4.11 Ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések felügyelete
4.12 Ellenőrzött és vizsgált állapot
4.13 Nem megfelelő termék kezelése
4.14 Helyesbítő és megelőző tevékenység
4.15 Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás
4.16 A minőségügyi feljegyzések kezelése
4.17 Belső minőségügyi auditok
4.18 Képzés
4.19 Vevőszolgálat
4.20 Statisztikai módszerek
A felső vezetés felelőssége
Minőségpolitika
A vállalat vezetőségének meg kell határoznia és dokumentálnia kell a vállalat minőségpolitikáját, vagyis rögzítenie kell a minőséggel kapcsolatos célokat és a minőség iránti elkötelezettséget.
A minőségpolitikai célokat úgy kell megfogalmazni, hogy abban szerepeljenek a vállalat vevőinek elvárásai és igényei, valamint a vállalat céljai. Az általánosan megfogalmazott célok mellett az adott vállalat körülményeinek megfelelő minőséggel kapcsolatos konkrét feladatoknak is szerepelniük kell, (pl. a selejt csökkentése, termelőberendezések korszerűsítése stb.). A vezetőség által megfogalmazott vállalati minőségpolitikát a szervezet dolgozóinak ismerniük kell, és gondoskodni kell arról, hogy ezt a minőségpolitikát a munkatársak megértsék és támogassák.
Szervezet
A vállalati működésben fellépő problémák jelentős része a nem megfelelően és nem pontosan meghatározott dolgozói feladatkörökből, munkaköri leírásokból ered. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére írja elő a szabvány – különösen a minőségre kiható tevékenységet végző dolgozók esetén –, hogy a munkatársak felelősségét, hatáskörét és kölcsönös, munkájukkal összefüggő kapcsolataikat meg kell határozni és megfelelően dokumentálni kell.
Hatáskörök és feladatok a minőségügyi rendszerben
Az első számú vezető felelős a minőségügyi kézikönyv, a minőségbiztosítási eljárások és utasítások jóváhagyásáért és kiadásáért, valamint a minőségügyi rendszer átfogó átvizsgálásáért. A minőségügyi dokumentumokat készítők feladata az adott, igényelt dokumentum létrehozása és szükség esetén a dokumentum módosításának végrehajtása. A dokumentumokat felhasználók feladata és egyben felelőssége a dokumentumok átvételének aláírással való igazolása – megjegyzendő, hogy a felhasználók az adott dokumentum törzspéldányának másolatát veszik át –, ezek megfelelő kezelése és a kezelés ellenőrzése, valamint továbbítása a dokumentummal érintett dolgozóknak. A módosítást, változtatást kezdeményezők feladata az úgynevezett változtatási jegyzőkönyv megfelelő kitöltése.
Organigram
Ennek célszerű megvalósítását segíti elő a vállalat szervezetéről készült úgynevezett organigram (szervezeti ábra), mely bemutatja az alá- és fölérendeltségi kapcsolatokat és az egyes területek tevékenységét.
Hatásköri leírás
A szervezeti ábra mellett szükség van annak leírására is, hogy az egyes részlegek mit csinálnak, az ott dolgozók miért felelősek, és tevékenységük hogyan szolgálja a minőségpolitikai célok megvalósítását. Emellett a vállalat vezetőségének biztosítania kell a szervezet céljainak eléréséhez a szükséges tárgyi és személyi erőforrások meglétét is.
Minőségügyi megbízott
További követelmény egy, a vállalat vezetőségéhez tartozó minőségügyi megbízott (minőségügyi vezető) kijelölése, aki – egyéb esetleges feladataitól függetlenül – kialakítja és fenntartja a minőségügyi rendszert, valamint beszámol a vezetőségnek a minőségügyi rendszer működéséről, amelynek alapján a rendszerben szükségessé váló módosítások, fejlesztések végrehajthatók. Azért szükséges, hogy a minőségügyi megbízott a vezetőség tagja legyen, mert a minőségügyi rendszer kiépítése során olyan intézkedések meghozatala válhat szükségessé, amelyeknek elfogadása az egyes érintett területeken csak akkor válik lehetségessé, ha azt az erre megfelelő beosztással rendelkező személy intézi.
A minőségügyi vezető feladata
A minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezeléséért elsősorban a minőségügyi vezető felel. Ő kezeli és nyilvántartja a dokumentumok nyomtatott (számítógépes) törzspéldányait és gondoskodik a törzspéldányok tárolásáról (elsődleges kezelés). Jóváhagyás előtt ellenőrzi a dokumentumokat, az ellenőrzést követően aláírja, és a jóváhagyó (az első számú vállalatvezető) elé terjeszti. A dokumentumokat bevezeti a minőségügyi rendszerbe és kezeli a nyilvántartásukat; koordinálja a minőségügyi dokumentumok módosítását, ellenőrzi a módosított dokumentumokat, bevezeti a minőségügyi rendszerbe és kezeli a módosítások nyilvántartását; folyamatosan figyelemmel kíséri az új kiadás feltételeit; a visszavont dokumentumokat, illetve dokumentumoldalakat – a törzspéldányok kivételével – megsemmisíti. Folyamatosan aktualizálja a számítógépben kezelt állományokat, valamint felügyeli a dokumentumok – minőségügyi kézikönyv, eljárások, utasítások – alkalmazását.
Vezetőségi átvizsgálás
A vállalat felső vezetőségének meghatározott időnként felül kell vizsgálnia a minőségügyi rendszer működését (minőségügyi rendszer átfogó ellenőrzése, úgynevezett vezetőségi átvizsgálás). A felülvizsgálati időköznek elegendőnek kell lennie arra, hogy megfelelően biztosítsa a rendszer hatékonyságát. Ennek célszerű módja, ha a vezetőségi értekezleten a minőségügyi megbízott beszámol a rendszer működéséről, a felmerült problémákról, illetve a területek vezetői elmondják észrevételeiket. Az itt készült feljegyzéseket meg kell őrizni, valamint a felmerült észrevételek alapján a megfelelő intézkedéseket meg kell hozni. Mindezek hiányában a minőségügyi rendszer működésképtelenné válik.
| Vonatkozó jogszabályok A minőségbiztosításhoz kapcsolódó főbb jogszabályok a következők: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény, a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet, a műszaki termékek felelősségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló 240/1996. (XII. 27.) Korm. rendelet, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet, a szakmai vizsgáztatásra feljogosított intézményekről szóló 59/1997. (X. 28.) IKIM rendelet, az ipari minőség-ellenőrző intézetekről szóló 5/1984. (II. 7.) IpM rendelet, a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájáról szóló 1161/1998. (XII. 17.) Korm. határozat, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalásokkal, illetőleg a csatlakozásra való felkészüléssel összefüggő egyes további kérdésekről szóló 2211/1998. (IX. 30.) Korm. határozat. |
Minőségügyi rendszer
Minőségügyi kézikönyv
A vállalatnak olyan dokumentált minőségügyi rendszert kell kialakítania és fenntartania, amely biztosítja a megfelelő termékminőséget. Ennek elérésére minőségügyi kézikönyvet kell készíteni, amely kiterjed a szabvány valamennyi követelményére. Tartalmaznia kell a rendszer eljárásait vagy hivatkoznia kell ezekre, és be kell mutatnia az alkalmazott minőségügyi dokumentumok felépítését.
Részletes leírásokat a minőségügyi kézikönyvnek nem kell tartalmaznia, csak az eljárások lényegét kell leírni, mert a részletes leírásokat a minőségügyi eljárásokban, illetve utasításokban kell alkalmazni.
Minőségügyi tervezés
Szükség esetén a termékre vonatkoztatva minőségügyi tervet kell készíteni, továbbá biztosítani kell egyebek mellett a szükséges berendezéseket és erőforrásokat, a dokumentációk összhangját, az ellenőrzési és vizsgálati eljárások és berendezések korszerűsítését is.
A szerződés átvizsgálása
A szerződések megkötésénél a vállalatnak az általa kialakított és dokumentált eljárásokat kell alkalmaznia. Ezeknek ki kell terjednie arra, hogy a vállalat csak olyan megrendeléseket fogadjon el, amelyeknek teljesítését biztosítani tudja.
A szerződés, illetve megrendelés követelményei és a vállalat által tett ajánlat közötti eltéréseket tisztázni kell a partnerek között. A szerződések, illetve megrendelések átvizsgálását dokumentálni kell, ez a dokumentálás arra az esetre is vonatkozik, ha a megrendelés, megállapodás, szerződésmódosítás szóban történik. (Példaként említhető, hogy a telefonon érkezett megrendeléseket írásban, lehetőség szerint előre elkészített formanyomtatványon kell rögzítenie a megrendelést felvevő munkatársnak.)
A műszaki tervezés szabályozása
A műszaki tervezésnek meghatározó szerepe van a termék minőségére. A minőségi követelményeknek a műszaki tervezés során is érvényesülniük kell. A tervet, illetve a tervezés minden meghatározó fázisát olyan szakembernek kell ellenőriznie, aki a tervezési tevékenységben nem vett részt. A tervezésben részt vevő munkatársak, csoportok közötti kapcsolatot írásban rögzíteni kell.
Kiemelten fontos a műszaki terv módosításakor szükséges eljárás és az erre jogosult személyek körének pontos meghatározása.
A tervezés során a továbbiakban figyelembe kell venni a termékre vonatkozó szabványokat, előírásokat, jogszabályokat. Mindezek dokumentálása a rendszer szempontjából különösen fontos.
Meg kell határozni és dokumentálni kell emellett a fejlesztési követelményeket, valamint a tervezés egyes fő fázisaiban elért eredmények átvizsgálását és az egyes tervezési fázisok utáni ellenőrzések eredményét.
A dokumentumok és adatok kezelése
Minden, a minőséggel kapcsolatos, dokumentum és adat kezelésére – beleértve a kívülről érkező dokumentumokat is – a vállalatnak írásban rögzített eljárási rendet kell készítenie. A minőségügyi dokumentumokat és adatokat felhasználásuk, kiadásuk előtt az erre jogosult munkatársaknak kell ellenőrizniük és jóváhagyniuk.
Olyan nyilvántartási jegyzéket vagy ellenőrző eljárást kell alkalmazni a vállalatnál, amely lehetetlenné teszi az érvénytelen minőségügyi dokumentum vagy adat használatát, és egyértelműen azonosítja a dokumentum érvényes módosítási állapotát.
Biztosítani kell azt is, hogy az érvényes dokumentumok az érintett dolgozók rendelkezésére álljanak. Az érvénytelen dokumentumokat azonnal vissza kell vonni, és megfelelő azonosító-rendszerben kell elhelyezni abban az esetben, ha azokat valamilyen célból megőrzik.
A dokumentumok módosítását alapesetben abban a szervezeti egységben kell elvégezni, amely az eredeti dokumentumot készítette és jóváhagyta. Alapkövetelmény, hogy a minőségügyi dokumentumokon minden esetben szerepelnie kell a dokumentumot készítő vagy az azt javító, valamint az ellenőrző vagy jóváhagyó személy aláírásának és a készítés, javítás, ellenőrzés és jóváhagyás dátumának.
Beszerzés
A beszerzés keretében a vállalattal kapcsolatban álló beszállítókról, alvállalkozókról írásbeli értékelést kell készíteni, amely kiterjed arra, hogy a beszállítók, alvállalkozók milyen mértékben képesek kielégíteni az elvárt követelményeket, beleértve a minőségügyi rendszer meglétét is. Ezen túlmenően a vásárolt termék típusától és annak a végtermékre gyakorolt hatásától függően meg kell határozni a szállítókra, illetve alvállalkozókra vonatkozó ellenőrzések jellegét.
Az alvállalkozók, szállítók értékelése után az elfogadott követelményekről készült minőségügyi feljegyzéseket meg kell őrizni. Abban az esetben, ha valamely terméket vagy szolgáltatást csak egy beszállítótól lehet beszerezni, úgy azt az értékelésen minden esetben fel kell tüntetni.
A beszerzést végzők részére biztosítani kell, illetve rendelkezésükre kell bocsátani a beszerezhető anyagok listáját, a termékek műszaki adatait és minden egyéb, a minőséget befolyásoló adatot.
Szabályozni kell, hogy a beszállított termék ellenőrzése a vállalat vagy a szállító telephelyén történik-e, és meg kell határozni az ellenőrzés módját is.
A vevő által beszállított termék kezelése
Abban az esetben, ha a vállalat a vevője által beszállított anyagot használ fel terméke elkészítéséhez, akkor minden, az ezzel az anyaggal történő eseményt dokumentálnia kell. Ez szükség esetén elősegíti annak a kiderítését, hogy a beszállított anyag volt-e hibás, vagy pedig a felhasználó vállalatnál nem volt megfelelő a termék kezelése.
A termék azonosíthatósága és nyomon követhetősége
A vállalatnak a lehetőségekhez képest az alapanyag átvételétől kezdve a gyártás és a kiszállítás folyamatában az egyes termékek, tételek egyértelmű azonosítására megfelelő, dokumentált eljárást kell kidolgoznia, és az azonosítást nyilván kell tartania. A gyakorlatban a folyamat költségei azonban aránytalanul magasak lehetnek ahhoz a haszonhoz képest, amelyet az nyújt, hogy lehetőség nyílik annak a megállapítására, hogy a vállalat melyik területén előforduló hiba okozta a nem megfelelő minőségű termék gyártását.
Folyamatszabályozás
A vállalatnak meg kell határoznia azokat a tevékenységeket, amelyek közvetlenül befolyásolják a késztermék minőségét, és ezeket a tevékenységeket szabályozott keretek között kell végrehajtania. Dokumentálni kell azokat a – minőséget befolyásoló – eljárásokat, amelyek a gyártási, vevőszolgálati területen merülnek fel. Az egyes területekre készülő folyamatleírásoknak tartalmazniuk kell az alkalmazott gépekkel szembeni követelményeket, és minden más, a minőség szempontjából fontos egyéb körülményt is, természetesen ideértve a szükséges ellenőrzések és jóváhagyások módját is.
Abban az esetben, ha a folyamatok eredményeit az elkészült termék utólagos vizsgálatával nem lehet teljes mértékben igazolni, és az esetleges mulasztások csak a termék használatbavétele után válnak felismerhetővé, úgy a folyamatokat megfelelően képzett személynek kell végrehajtania, illetve figyelemmel kísérnie úgy, hogy a paraméterek folyamatos figyelésével biztosított legyen a meghatározott követelmények teljesülése.
Ellenőrzés és vizsgálat
Írásban szükséges rögzíteni, hogy mit, mikor és hogyan kell ellenőrizni. A beérkező alapanyagot, illetve terméket addig nem szabad felhasználni, amíg azt nem ellenőrizték, illetve valamely más módon nem igazolták, hogy minősége megfelelő. Abban az esetben, ha a termelés érdeke bármely okból – például sürgős szállítási határidő miatt – megkívánja, hogy előzetesen nem ellenőrzött, beszállított termék kerüljön a folyamatba, akkor biztosítani kell, hogy az abból készülő terméket azonosítani lehessen annak érdekében, hogy szükség esetén a csere azonnal megvalósulhasson.
A gyártásközi ellenőrzéseknél a terméket addig nem lehet továbbadni a következő gyártási folyamatba, amíg a megkövetelt ellenőrzéseket, illetve jóváhagyásokat nem végezték el. Megjegyzendő, hogy sürgős esetben természetesen itt is előfordulhat kivétel, de – az előzőekhez hasonlóan – csak az azonosítás és a visszahívhatóság feltételeinek egyidejű biztosítása mellett.
Az úgynevezett végellenőrzést a minőségügyi tervben meghatározottak szerint kell elvégezni, és a terméket addig nem szabad kiszállítani, amíg az előírt összes ellenőrzési tevékenységet el nem végezték, továbbá az ezzel kapcsolatos dokumentációt nem írta alá az erre jogosult személy.
Ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezések felügyelete
A vállalatnál használt ellenőrző, mérő- és vizsgálóberendezéseket időközönként hitelesíttetni, kalibráltatni kell, annak érdekében, hogy a termék megfelelőségét adott esetben bizonyítani lehessen. Felhasználásuknál figyelembe kell venni az ismert mérési bizonytalanságot, és ennek a mérési bizonytalanságnak (tűréshatárnak) összhangban kell lennie az előírt mérési képességgel.
A kalibrált, illetve hitelesített állapotot az eszközökön fel kell tüntetni, tárolási és felhasználási körülményeiknek biztosítaniuk kell az eszköz pontosságának megőrzését.
Ellenőrzött és vizsgált állapot
A terméken az ellenőrzés és megvizsgálás megtörténtét arra alkalmas eszközzel (pl. címke) úgy kell feltüntetni, hogy abból egyértelműen kiderüljön a termék megfelelősége, illetve az is, ha a termék az adott követelményeknek nem felel meg.
A nem megfelelő termék kezelése
A gazdálkodó szervezetnél biztosítani kell, hogy a nem megfelelő minőségű terméket véletlenül se használhassák fel. Ennek érdekében gondoskodni kell a nem megfelelő termék azonosításáról és dokumentálásáról. Intézkedni kell arról is, hogy e terméket lehet-e javítani, más módon felhasználni vagy esetleg selejtezni kell.
Szükséges emellett a javított termék újraellenőrzése is. Egyértelműen kell meghatározni azoknak a személyeknek a körét, akik döntésre jogosultak a nem megfelelő termék javítása, újrafeldolgozása, illetve selejtezése vonatkozásában. A döntés után elvégzett tevékenységről, a megfelelő dokumentációk elkészítéséről és az érintett területek értesítéséről is gondoskodni kell.
Helyesbítő és megelőző tevékenység
A helyesbítő és megelőző tevékenységekre vonatkozóan szintén dokumentált eljárások kidolgozása szükséges. Ezeknek tartalmazniuk kell a vevőreklamációkról és a termékek hibáiról készült jegyzőkönyvek kezelését, a termékekkel és a minőségügyi rendszerrel kapcsolatos, úgynevezett nem megfelelőségek okairól készült vizsgálatok és azok eredményének feljegyzését, valamint a meghozott intézkedések meghatározását, végül a helyesbítő tevékenység végrehajtásának ellenőrzését.
A megelőző tevékenységre vonatkozó eljárás tartalmazza a lehetséges hibaforrások kiküszöbölését, a vezetőségi átvizsgálásokhoz szükséges információk biztosítását, a megelőző tevékenység ellenőrzését, illetve azt, hogy megfelelő információforrások álljanak rendelkezésre a hibák lehetséges okainak feltárására, elemzésére és kiküszöbölésére.
Kezelés, tárolás, csomagolás, állagmegőrzés és kiszállítás
Ebben a témakörben is írásban rögzített eljárások kialakítása szükséges. A vállalatnak olyan kezelési módszerekről, raktárakról és tárolási körülményekről kell gondoskodnia a termékével kapcsolatban, amelyek megakadályozzák a minőségromlást, beleértve a tárolóhelyiségekbe való be- és kiszállítást is. A csomagoláson – a minőségmegőrzésen túl – fel kell tüntetni a megfelelő jelöléseket is.
A vállalatnak biztosítania kell a felügyelete alatt álló termék állagának megfelelő megőrzését. Amenynyiben a vevővel történt szerződés előírja, úgy ez a kötelezettség a vevőhöz történő kiszállítás ideje alatt is fennáll.
A minőségügyi feljegyzések kezelése
A minőségüggyel kapcsolatban készült feljegyzéseket meghatározott ideig meg kell őrizni, és meg kell határozni az összegyűjtés, a tárolás, valamint a hozzáférés módját is.
Ezek a feljegyzések azt igazolják, hogy a vállalatnál a minőségbiztosítási rendszer megfelelően működik, és a termékek megfelelnek a velük szemben felállított követelményeknek.
Abban az esetben, ha a vevővel kötött megállapodás azt előírja, a minőségügyi dokumentumokat meghatározott ideig a vevő rendelkezésére kell bocsátani.
Belső minőségügyi auditok
A belső minőségügyi auditok elvégzésekor lehet meggyőződni arról, hogy a rendszer megfelelően működik-e, az audit alkalmával feltárt eredményeket, hiányosságokat értékelni kell, és ennek alapján a szükséges javító tevékenységeket végre kell hajtani, illetve azokat ellenőrizni kell.
Az auditálást minden esetben olyan személyeknek kell elvégezniük, akik az auditálandó területért felelős vezetőktől függetlenek.
Képzés
A vállalatnak fel kell mérnie a minőségüggyel kapcsolatos képzési igényeit, és gondoskodnia kell arról, hogy a minőséget befolyásoló tevékenységet végző munkatársak képzettsége, illetve gyakorlata megfelelő legyen. A megtörtént minőségügyi képzésekről nyilvántartást kell vezetni.
Vevőszolgálat
Amennyiben a vevőszolgálat létrehozása a vállalatnál előírt követelmény, illetve a rendszer hatálya kiterjed a vevőszolgálatra is, úgy külön eljárási rendet kell kialakítani a szolgáltatás működéséről és az erről a területről kapott információk hasznosításáról is.
Statisztikai módszerek
A vállalatnak meg kell határoznia, hogy milyen statisztikai módszereket kíván alkalmazni a folyamatképesség és a termékjellemzők kiválasztásához, szabályozásához és ellenőrzéséhez. Amennyiben a vállalat kiválasztotta az alkalmazandó statisztikai módszert, úgy azok bevezetését és alkalmazásuk szabályozását dokumentálnia kell.
Fél Imre| Minőségügyi dokumentumok Minőségügyi kézikönyv A minőségügyi kézikönyv a gazdálkodó szervezet minőségpolitikáját tartalmazó, valamint a minőségügyi rendszert átfogóan bemutató írásos anyag, amelyhez a többi minőségbiztosítási dokumentum szervesen kapcsolódik. Minőségbiztosítási eljárások A minőségbiztosítási eljárások olyan írásos dokumentumok, amelyek komplex minőségügyi tevékenységek, folyamatok szabályozását rögzítik a felelősök és hatáskörük megjelölése mellett. Minőségbiztosítási utasítások A minőségbiztosítási utasítások a folyamatok, tevékenységek részletes és pontos leírását tartalmazzák, szükség szerint további szintekre is bonthatók. Egyéb dokumentumok Az egyéb dokumentumok körébe esnek a szolgáltatás teljesítése folyamán alkalmazott szabványok, termékkatalógusok és szabályzatok. Minőségügyi feljegyzések A minőségügyi feljegyzések úgynevezett igazoló jellegű dokumentumok. Idetartozik a termékre, a minőségügyi rendszerre, eszközökre, folyamatokra vonatkozó tényeket, adatokat, körülményeket rögzítő dokumentumok összessége, amely a meghatározott termékminőség elérését, a minőségügyi rendszer hatékony működését igazolja. Minőségügyi feljegyzésminta A minőségügyi feljegyzésminta a minőségügyi feljegyzések sablonja. Ez olyan formanyomtatvány, amely a feljegyzések tartalmi és formai követelményeit tartalmazza. |