Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)
 

Uniós csatlakozásunk elősegítése érdekében, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény felhatalmazása alapján született meg – a közösségi szabályozással harmonizáló – 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet, a zöldség-, gyümölcstermelői és -értékesítő szervezetekről, röviden a TÉSZ-ekről.

 

A TÉSZ fogalma

A termelői szervezeteket – az Európai Unió agrárjogi rendelkezéseivel összhangban – a magyar jogi szabályozás sem tekinti önálló jogi formának. A TÉSZ-ek a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok agrárpolitikai szempontból kiemelten kezelt regisztratív szervezetei, amelyek költségvetési preferenciák vonzáspontjai. A jogi minősítés nem az alapítás, hanem az alapítási szabályzat és a működés feltételei alapján nyerhetők el külön állami elismerés útján. A TÉSZ nem önálló jogalany, hanem a különböző jogalanyok "különös minősége". Termelői, értékesítő szervezetet nem lehet közvetlenül létrehozni, hanem pl. szövetkezetet, gazdasági társaságot kell alapítani, amelyekre mint majdani tagokra, az adott szervezetekre vonatkozó szabályokon túl a TÉSZ-re előírt külön feltételeket is érvényesíteni kell, ezáltal nyílik lehetőség a tagok által létrehozott szervezet TÉSZ-kénti elismerésére.

A szervezet a tagjai által demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodónak tekinthető. A demokratikus tagi irányítás önmagában nem sokat mond, legfeljebb emlékeztet a szövetkezet azonos tartalmú fogalmi elemére. Megfelelő szintű képzettársítási képesség mellett a többségi szavazati jog határozatformáló erejét fedezhetjük fel a demokratikus irányítás fogalma alatt.

A TÉSZ mint gazdálkodó szervezet nem működhet egyesületi, polgári jogi társasági vagy más, nem gazdasági célt szolgáló szervezeti formában. Nem keverhető össze a terméktanácsokkal sem, hiszen azok az adott termékpálya minden szegmensét és szereplőjét – nem csak a termelőket – fogják össze.

Az agrárjogi szakembereket a nyugat-európai marketingszövetkezetekre emlékezteti a hazai termelői, értékesítő szervezet az alábbi sajátosságai miatt:

  • a személyes közreműködés kötelezettsége és annak kizárólagossága,
  • a tagi anyagi hozzájárulás,
  • a szavazati jogok összekapcsolása a tagi szállítások értékével,
  • a szervezet tevékenységének a tagok felé irányultsága,
  • adott esetben a tevékenység nonprofit jellege,
  • kiegészítő ideális célok, így többek között a környezetvédelem támogatása.

Az alapítók személye – személyi kötöttség

Zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek alapítói kizárólag zöldség- és gyümölcstermelők lehetnek. A termelői minőség jogi kategória, nem azonos a köznapi nyelv által használt fogalommal. A TÉSZ tagja – a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet szerinti – kizárólag az alábbiakban definiált termelő lehet:

  • természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki
  • eleget tett a mezőgazdasági termelők agrártámogatások igénybevételével kapcsolatos, a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének, és ennek alapján nyilvántartásba vették.

A szervezet taglétszámának a tizenöt főt el kell érnie.

Termékhez kötöttség

TÉSZ-ek kizárólag a zöldség-, illetve gyümölcstermelést (TEÁOR A 01.12, 01.13) folytatók által előállított termékek piacra lépésének elősegítése érdekében alapíthatók, más termékek kapcsán TÉSZ-kénti elismerésre nincs lehetőség.

A tárgyi körön – zöldség-, gyümölcstermelés – belül étkezési, piaci vagy feldolgozóipari értékesítésre szánt termékek

  • termelésének szervezésére,
  • termékeik tárolására,
  • piacképes áruvá történő előkészítésére,
  • közös értékesítése céljából

létesíthető termelői, értékesítő szervezet.

A szervezetnek a tagok által termelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétele az összes árbevételének ötven százalékánál nem lehet kevesebb. Az árbevétel számításánál az egyéb mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni.

A rendelet hatálya alá tartozó termékek
Vámtarifaszám/alszám Árumegnevezés
0702 00 Paradicsom, frissen vagy hűtve
0703 Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle, frissen vagy hűtve
0704 Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle, frissen vagy hűtve
0705 Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve
0706 Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, feketegyökér, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve
0707 00 Uborka és apró uborka, frissen vagy hűtve
0708 Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve
ex 0709 Más zöldség, frissen vagy hűtve (pl. 0709 20 00 spárga, 0709 30 00 padlizsán, 0709 51 10 termesztett gomba, 0709 60 10 édes paprika), kivéve a 0709 60 91, 0709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 0709 90 60 alszámokat (paprika kapszaicin, illóolaj-tartalmú festék, illóolaj vagy gyanta előállítására; olajbogyó; csemegekukorica)
0802 Más dióféle, frissen vagy szárítva, héjastól is
0806 10 21 Csemegeszőlő, frissen
0806 10 29  
0806 10 30  
0806 10 40  
0806 10 50  
0806 10 61  
0806 10 69  
ex 0807 Dinnye (beleértve a görögdinnyét is), frissen (kivéve 0807 20 00 papaja)
0808 Alma, körte és birs, frissen
0809 Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény, frissen
0810 Más gyümölcs, frissen

Célhoz kötöttség

A TÉSZ-ként elismerhető szervezetet a tagok abból a célból hozzák létre, hogy ezáltal

  • biztosítsák a termelésnek a kereslethez történő igazítását, elsősorban a mennyiség és minőség vonatkozásában,
  • biztosítsák a kínálat koncentrációját, és segítsék a tagjaik által megtermelt termékek piacon történő elhelyezését,
  • csökkentsék a termelési költségeket, és stabilizálják a termelői árakat,
  • elősegítsék olyan környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a környezet minőségét, javítják a környezet biológiai állapotát,
  • biztosítsák a termékeik tárolásához, előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret.

Alapszabályhoz kötöttség

A zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetek alapító okiratában maga a szervezet és a tagok jogi helyzetével kapcsolatban az alábbi kérdéseket kell rendezni:

  • a tagok kötelezettséget vállalnak a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályok betartására,
  • a tagok vállalják a szervezet által meghatározott értékesítési szabályok betartását,
  • a szervezet finanszírozásához, a TÉSZ-en keresztül forgalmazott termék értéke vagy tervezett értéke alapján a tagok meghatározott mértékű működési hozzájárulás fizetésére kötelesek,
  • a tagok az alapszabályban meghatározott módon termelési adatokat szolgáltatnak a szervezetnek különösen a termőterületről, a betakarított termék mennyiségéről, hozamáról, valamint a TÉSZ-en kívüli értékesítéséről,
  • a termelők adott termék értékesítésére csak egy TÉSZ-nek lehetnek tagjai,
  • a tagok zöldség- és gyümölcstermésük száz százalékát a szervezeten keresztül kötelesek forgalmazni,
  • a belépést követő egy évig a TÉSZ-ből nem lehet kilépni,
  • a kilépési szándékot az előző év május 31-éig írásban jelezni kell,
  • a gazdasági társaságként működő TÉSZ-ek esetében egy tag részesedése, illetve szavazati aránya sem haladhatja meg a szervezet alap-, illetve törzstőkéjének harminc százalékát,
  • a gazdasági társaságként működő szervezet döntéseinél a tagok számára a megtermelt termékük értékével arányos szavazati jogot kell biztosítani,
  • a szervezet tagjai számára köteles segítséget nyújtani a környezetbarát termesztési módszerek alkalmazásához,
  • a szervezet technikai eszközöket biztosít a termelőknek a megtermelt termékek tárolásához, csomagolásához és forgalmazásához,
  • meg kell határozni a működési hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, elmulasztásának következményeit, valamint azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagok demokratikusan felügyelik a szervezetet és annak működését,
  • szabályozni kell az új tagok felvételének rendjét és a legrövidebb tagsági időt,
  • rögzíteni kell a tagokat terhelő kötelezettségek megsértéséhez fűződő jogkövetkezményeket.

Kivételek a kizárólagosság alól

A tagi közreműködés kizárólagossági szabályától – a tagok termelésük száz százalékát a szervezeten keresztül forgalmazzák – a TÉSZ legfőbb döntéshozó szervének hozzájárulásával, az alapszabályban rögzített módon az alábbi esetekben lehet eltérni:

  • a tagok saját gazdaságuk területén, közvetlenül a fogyasztók számára, azok személyes szükségleteinek megfelelő mennyiségben értékesíthetik teljes termésük legfeljebb huszonöt százalékát,
  • önállóan, illetve saját szervezetük által kijelölt másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azokat a termékeket, melyek mennyisége a szervezet teljes forgalma szempontjából elhanyagolható,
  • önállóan, illetve a szervezet által kijelölt másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azokat a termékeket, amelyek jellemzőiknél fogva nem illeszthetők bele az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

Állami elismeréshez kötöttség

A termelők által létrehozott szervezetek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elismerése útján nyerik el TÉSZ-kénti minősítésüket. Ennek előfeltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt fő legyen, és a tagok által megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel a százötvenmillió forintot elérje. Amennyiben természeti katasztrófa (fagykár, jégkár stb.) következtében a zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel jelentős mértékű csökkenése várható, a szervezet 8 napon belül köteles a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivataltól igazolást kérni, amelynek tartalmaznia kell a becsült kárértéket. Az elismerés ilyenkor egyedi eljárás keretében történik.

Az elismerési eljárás

Az elismerés iránti kérelmet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell öt példányban benyújtani, amelyet a hivatal öt napon belül továbbít a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. A kérelmet a benyújtott dokumentumok és szükség esetén helyszíni szemle alapján a javaslattételre felkért bizottság véleményének beszerzése után a minisztérium bírálja el.

A kérelemhez csatolni kell:

  • az elismerést kérő szervezet cégbírósági nyilvántartásba vételét igazoló határozat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, kivonatát,
  • az alapszabály eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát,
  • a rendelet szerinti adatlapot az elismerés iránti kérelem benyújtási időpontjának megfelelő állapot szerint,
  • a zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó várható éves árbevételt,
  • a Zöldség vagy a Gyümölcs Terméktanács véleményét.

Az elismerésről, illetve a kérelem elutasításáról szóló igazolást a minisztérium harminc napon belül köteles kiállítani. A szervezet TÉSZ-kénti elismerése határozatlan időre szól. Amennyiben a szervezet az elismerést követően a fentiekben ismertetett feltételek valamelyikének nem felel meg, a minisztérium az elismerésről szóló határozatát visszavonhatja.

Az előzetes elismerés

A minisztérium legfeljebb ötéves időtartamú előzetes elismerést adhat azoknak a szervezetnek, amelyek a következő feltételeknek megfelelnek:

  • a szervezetet a TÉSZ-ekről szóló rendeletben foglalt célból alapították,
  • alapszabálya a főbb jogszabályi rendelkezéseknek megfelel,
  • tárgyévi várható árbevétele legalább hatvanmillió forint,
  • taglétszáma legalább nyolc fő.

Az előzetes elismerést megelőzően a kérelmező elismerési tervet köteles készíteni, amely éves bontásban tartalmazza, hogy a szervezet milyen ütemben kívánja elérni a TÉSZ-ekről szóló rendeletben foglalt valamennyi feltételt, végső soron pedig a végleges hatályú állami elismerést. Az elismerési terv időtartama legfeljebb öt év lehet, melynek végrehajtását az elfogadását követő hónap első napján kell megkezdeni.

Az elismerési terv megvalósítása során – ha annak feltételei fennállnak – a szervezet bármikor kérheti a végleges elismerést.

Jelentéskészítési kötelezettség

A TÉSZ előzetes jelentést köteles készíteni, amelyet a tárgyév november 15-éig a minisztérium részére meg kell küldeni. Az előzetesen elismert szervezetek a tárgyévet követő március 31-éig az elismerési terv végrehajtásáról a minisztériumnak kötelesek írásban beszámolni. A zöldség- és gyümölcsértékesítésről éves jelentést kell készíteni, amelyben különös jelentőséget kapnak a termelők földterületére és termelésére vonatkozó adatok.

A TÉSZ-eknek az éves beszámolójuk részét képező zárómérleget a Cégbíróság mellett május 31-ig a minisztérium részére is meg kell küldeniük.

Kurucz Mihály
A részvénytársaságok külön szabályai Részvénytársasági formában működő gazdálkodó termelői, értékesítő szervezetként akkor ismerhető el, ha kizárólag névre szóló részvényeket bocsát ki. A TÉSZ igazgatósága köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekkel kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazza: – a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát, – a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat, – a részvényvásárlás és a részvénykönyvbe történő bejegyzés időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját, – közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!