Két kivételtől eltekintve 2000. január 1-jén lépnek hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényt módosító 1999. évi LXII. törvény rendelkezései. A változások előszeleként a 17/1999. (IV. 2.) OM rendelet már 1999 áprilisától hatályon kívül helyezte a törvény végrehajtásáról rendelkező 9/1997.(IV. 28.) MüM rendeletet, megváltoztatva a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolását, eljárási rendjét, a visszatérítés igénylésének feltételeit, a fejlesztési támogatás, illetve a Munka-erőpiaci Alap szakképzési alaprészéből adható, fejlesztésre irányuló beruházási célú támogatás szabályait.
Az 1997 januárjától hatályban lévő 1996. évi LXXVII. törvény célja, hogy – az állami szerepvállalás mellett – a gazdálkodó szervezetek is minél inkább részt vegyenek a szakképzés finanszírozásában. A törvény új végrehajtási rendelete alapján az alábbiakban ismertetjük a szakképzési hozzájárulás alapjára, mértékére, befizetési módjára vonatkozó rendelkezéseket, kitérve a gyakorlati képzésben részt vevő munkáltatók hozzájárulási kötelezettségére, az együttműködési megállapodásra és a tanulószerződésre is.
Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek
Szakképzési hozzájárulási kötelezettség terheli:
- a belföldi székhelyű gazdasági társaságot (kkt., bt., kft., rt., egyesülés, közös vállalat),
- a belföldi székhelyű szövetkezetet (kivétel: lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport),
- a belföldi székhelyű állami vállalatot, trösztöt, tröszti vállalatot (kivéve: a vízgazdálkodási társulatot, a vízközműtársulatot), a vízgazdálkodási társulatok társulását, az egyes jogi személyek vállalatait, a leányvállalatot,
- az ügyvédi irodát,
- a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét,
- az erdőbirtokossági társulatot,
- az egyéni vállalkozót, ha munkaviszony keretében foglalkoztat valakit,
- a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező társas céget, személyi egyesülést, egyéb szervezetet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (külföldi vállalkozó).
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra:
- az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja,
- a kizárólag fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- az az egyébként szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát, szakiskolát létesít és tart fenn.
(2000. január 1-jétől nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, továbbá az az egyébként hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít és tart fent.)
Bruttó kötelezettség
A törvény 3. §-a határozza meg a szakképzési hozzájárulás általános alapját és mértékét (bruttó kötelezettség). A bruttó kötelezettség:
- a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetőleg külföldi vállalkozónál az elszámolt bérköltség,
- az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő gazdálkodó szervezetnél – a tag személyes közreműködésének ellenértéke kivételével – a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség,
- az egyéni vállalkozónál pedig a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség 1,5 százaléka.
Az agrártevékenységet folytatóknál az alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség képezi a hozzájárulás alapját. (2000. január 1-jétől a kizárólag agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége a hozzájárulás alapjának 1,3 százaléka lesz, amely évente 0,1 százalékkal növekszik a 1,5 százalékos mértékig.)
2000. január 1-jétől hatályos az a rendelkezés, amely szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő évben május 31-ig bekövetkezett – a tárgyévről készült éves adóbevallásában figyelembe nem vett – változásakor a tárgyévről adott éves adóbevallást módosító bevallásban május 31-ig köteles bevallani és késedelmi pótlék nélkül befizetni a szakképzési hozzájárulás különbözetének összegét.
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének formái
A szakképzési hozzájárulás teljesítése szempontjából különbséget kell tennünk aszerint, hogy a hozzájárulásra kötelezett vállalkozás szakképző iskolai tanulók gyakorlati megszervezésével vagy anélkül kíván eleget tenni a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének.
A szakképző iskolai tanulók szakmai elméleti képzése a közoktatás szabályai alapján működő szakképző iskolában folyik, míg a gyakorlati képzés minden olyan – nem feltétlenül iskolai – gyakorlóhelyen is megszervezhető, ahol biztosíthatók az ehhez szükséges feltételek.
A szakképző iskolai tanulók gyakorlati foglalkoztatása együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján történhet.
A rendszerváltás óta a gyakorlati képzés egyre inkább kikerül az iskolák, tanműhelyek falai közül, hiszen ezeket az iskolák anyagi háttér hiányában nehezen vagy inkább egyáltalán nem tudják fenntartani, működtetni. A szakmai elméleti képzést viszont továbbra is biztosítani tudják, hiszen a szakképzett oktatók, az egyéb feltételek megmaradtak. A másik oldalon a piac igénye áll: egy-egy régióba települt nagy gyárnak, szolgáltatóüzemnek érdekében áll, hogy helyben termelje ki a szakember-szakmunkás szükségletét. Ez a folyamat a tanulószerződéssel kezdődik, és ha a szerződő tanuló megfelel a szakmai követelményeknek, akkor hosszú távon is biztos megélhetést tudnak adni számára. A kis (családi) üzemeknek is megéri együttműködési vagy tanulószerződést kötni. A tanuló szempontjából a gazdálkodó szervezetnél töltött szakmai képzésnek pedig talán több "életíze" van, mint ha ugyanezt egy tanműhelyben biztosítanák számára.
A törvénymódosítás értelmében 2000-től a szakképzési hozzájárulás a szakképző iskolai tanuló együttműködési megállapodáson, illetőleg tanulószerződésen alapuló gyakorlati képzésének megszervezésével, továbbá – amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben való együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt – az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével és az alapképzés tantervben rögzített 8 hétnél hosszabb, egybefüggő gyakorlati képzéseinek megszervezésével teljesíthető.
Együttműködési megállapodás
A szakképző iskola a tanuló gyakorlati képzésének a biztosítására együttműködési megállapodást köthet a gazdálkodó szervezettel. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 19. §-a alapján a gyakorlati képzési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésben gazdálkodó szervezettel kell megállapodnia annak a gyakorlati képzést szervező szakképző iskolának, amelyik csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, és azokról más szakképző iskolával együttműködve sem tud gondoskodni. Ugyancsak együttműködési megállapodást kell kötnie a szakképző iskolának a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzést a teljes képzési idő alatt a vállalkozás szervezi.
Az együttműködési megállapodást írásban, a tanuló felvétele előtt kell megkötni, a teljes képzési időre kiterjedően.
Kötelező tartalom
Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
- a képzési idő egyes szakaszaiban hol és milyen képzési formában (tanműhelyben, csoportos képzési helyen, egyedi munkahelyen) valósul meg a gyakorlati képzés,
- ki gondoskodik a tanulót megillető juttatásokról,
- ki gondoskodik a szervezett alapképzésben a gyakorlati oktatóról, a szakoktatóról, a tanulók felügyeletéről.
A gyakorlati képzés során szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja, de a megállapodásban ettől eltérően is lehet rendelkezni.
Ha valamelyik fél nem tesz eleget a megállapodásban foglalt kötelezettségének, a másik egyeztetést kezdeményezhet a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél vagy főjegyzőjénél.
Jóváhagyás
A működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodást, és erről a megállapodásról tájékoztatni kell azt a gazdasági kamarát, amelynek a gazdálkodó szervezet is a tagja.
Felügyelet
A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét az illetékes gazdasági kamara látja el a szakképző iskola közreműködésével. Abban az esetben, ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik.
Tanulószerződés
A tanulószerződésben a szakképző iskolai tanuló köt szerződést a gyakorlati képzésre a gazdálkodó szervezettel, és őt a gazdálkodó szervezet ez alapján foglalkoztatja. Ez sokkal több, mint az együttműködési megállapodás, hiszen ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat az együttműködési megállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor a gyakorlati képzésre csak valamely gazdálkodó szervezettel kötött tanulószerződés alapján veheti fel a tanulót.
A gazdálkodó szervezetnek be kell jelentenie a tanulószerződés-kötési szándékát az illetékes gazdasági kamarának és a szakképző iskolának. E kötelezettséget az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell teljesíteni. A gazdasági kamara a tanulószerződést nyilvántartja, és ellenőrzi a szerződés betartását, hogy a gazdálkodó szervezet mennyiben tesz eleget a gyakorlati képzésben vállalt kötelezettségeinek.
A szerződő felek
Csak az a tanuló köthet tanulószerződést, aki eleget tett a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének (így a szakképzés mentesülhet a közoktatási feladatok alól, és nagyobb figyelem jut az adott szakma elsajátítására), megfelel a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek. Ezenkívül a gazdálkodó szervezet szakmai alkalmassági vizsgát vagy pályaalkalmassági vizsgát is előírhat.
A tanulószerződést megkötő gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel.
A szerződés tartalma
A tanulószerződésnek tartalmaznia kell:
- a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait,
- az Országos Képzési Jegyzékkel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
- a gyakorlati képzés helyét,
- a tanulót megillető pénzbeli juttatás évfolyamonkénti összegét,
- az egyéb – a gazdálkodó szervezet által biztosított – juttatások megjelölését, mértékét, feltételeit.
A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet az egységes szakmai feltételeknek megfelelő gyakorlati képzésre, nevelésre vállal kötelezettséget, arra, hogy biztosítja a tanuló számára az egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyet. A tanuló azt vállalja, hogy megtartja a gazdálkodó szervezet képzési rendjét, végrehajtja a képzésre vonatkozó utasításokat, a képességeinek megfelelően elsajátítja a szakmai gyakorlati ismereteket, s megtartja a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat. A tanuló a szerződésben arra is kötelezettséget vállal, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel veszélyeztetné a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekét. Mint minden szerződés, a tanulószerződés is csak a felek közös megegyezésével módosítható.
A szerződés megszűnése
A törvény felsorolja a tanulószerződés megszűnésének eseteit. A szakmai vizsga sikeres letétele természetesen azzal jár, hogy a tanulószerződés megszűnik.
A szerződés megszüntethető közös megegyezéssel és felmondással. Ez utóbbit a gazdálkodó szervezet akkor teheti meg, ha:
- a szakképző iskola – elégtelen tanulmányi eredmény miatt – a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére a tanulót,
- a tanuló a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget a szakmai vizsga követelményeinek,
- a tanuló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a tanulószerződés fenntartását.
Ezekben az esetekben a tanuló a gazdálkodó szervezet érdekeit sérti, ezért nem várható el a gazdálkodó szervezettől, hogy fenntartsa a tanulószerződést. A tanulót védő törvényi rendelkezés ugyanakkor, hogy a tanulószerződés nem mondható fel olyan esetekben, amikor általában a munkaviszony sem mondható fel.
A tanuló a gazdasági kamarával való egyeztetés után írásban, indokolás nélkül, bármikor felmondhatja a szerződést. A törvény a gazdálkodó szervezettel szemben ugyanakkor indokolási kötelezettséget ír elő a felmondáshoz. Felmondás esetén a törvény csak a tanuló számára biztosít jogorvoslati lehetőséget a felmondással szemben. Ennek halasztó hatálya van a felmondás végrehajtására.
A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke
Gyakorlati képzést szervezők
A szakképzési hozzájárulási kötelezettségét szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével teljesítő gazdálkodó szervezet csökkentheti a bruttó kötelezettségét – legfeljebb annak mértékéig. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél elszámolható költség mindaz, amit a gyakorlati képzést szervező a tanulónak pénzbeli juttatásként kifizet. Elszámolhatók továbbá a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban jogszabály előírása alapján felmerülő költségek (tárgyi eszköz, szerszám, műszer, ezek karbantartása, fenntartására kifizetett összegek, gyakorlóterületek bérleti és közüzemi szolgáltatások díja stb...).
A szakképző iskola számára a szakképzés tárgyi feltételeit javító támogatás kötelezettségcsökkentő tételként csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának erejéig vehető figyelembe.
Amennyiben a kötelezettségcsökkentő tételek éves szinten sem érik el a bruttó kötelezettséget, a különbözetet (nettó kötelezettség) a Munkaerőpiaci Alap számlájára kell befizetni. A hozzájárulásra kötelezett a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével áll kapcsolatban, bevallási, befizetési kötelezettsége vele szemben keletkezik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során a szakképzési hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos iratokat is ellenőrizheti.
(2000. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett személy saját munkavállalói számára képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, a megyei szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel [kiadásaival] a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig csökkentheti a bruttó kötelezettségét.)
Gyakorlati képzést nem szervezők
A gyakorlati képzést nem szervező, de szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet az adóhatósággal áll kapcsolatban, vele szemben keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége.
A befizetéseket az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára kell teljesíteni. Innen kerülnek a Munkaerőpiaci Alap számlájára.
A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg az éves bruttó kötelezettségét, a kötelezettségcsökkentő tételeket és az így kiszámított nettó kötelezettségét. A kötelezettnek a tárgyfélévre vonatkozóan előlegfizetési kötelezettsége is van, amelynek mértékét szintén maga állapítja meg.
Kötelezettségcsökkentő tételek:
- a szakképző iskolák számára – együttműködési megállapodás keretében – nyújtott fejlesztési támogatás összege (a bruttó kötelezettség legfeljebb 75 százalékáig vehető figyelembe),
- a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára megszervezett szakképzés költségei (a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,2 százaléka erejéig).
Ha a fejlesztési támogatás összege nem éri el a bruttó kötelezettség 75 százalékát, akkor a kettő különbözetét kell befizetni az adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlájára.
Elszámolás
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolását és eljárási rendjét a 17/1999. (IV. 2.) OM rendelet szabályozza. A gyakorlati képzést szervezők a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett OM Tájékoztató mellékletét képező "ÉVES BEVALLÁS" nyomtatványon számolják el a hozzájárulási kötelezettségük teljesítését. A bevallást, illetőleg a visszatérítési igényt minden év február 15-éig kell benyújtani a szakképzési támogatások főosztályához.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett nem tesz időben eleget e bevallási kötelezettségének, úgy nem csökkentheti a bruttó kötelezettségét.
Bejelentkezés
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti a hozzájárulási kötelezettségét, az együttműködési megállapodás vagy a tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium szakképzési támogatások főosztályán bejelentkezni a bejelentkezési nyomtatvány kitöltésével és elküldésével.
A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:
- név, cégnév, rövidített cégnév,
- cím, székhely, telephely,
- adószám,
- statisztikai számjel,
- az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámla, elszámolási számlájának a száma és az azt vezető bank neve,
- a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók bejelentkezéskori száma, iskolánként, évfolyamonként teljes képzés és részképzés szerinti bontásban (igazolni kell az iskolaigazgatóval),
- a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként, illetve szakoktatóként foglalkoztatottak bejelentkezéskori száma az alkalmazás módja szerint.
A bejelentőlaphoz (eredetiben vagy hiteles másolatban) csatolni kell az alábbi iratokat:
- az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja,
- a cégbejegyzést elrendelő végzés vagy cégkivonat, ezek hiányában az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, vállalkozói igazolvány,
- együttműködési megállapodás,
- tanulószerződés.
A változásokat 30 napon belül be kell jelenteni a szakképzési támogatások főosztályának, egyidejűleg megküldve a módosított dokumentumok eredeti vagy hiteles másolatát.
Visszatérítési igény
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki negyedévenként kívánja érvényesíteni a többletköltség visszatérítését, az első 3 negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből tényleges költség alapján történő viszszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő 20. naptól.
SZAKKÉPZÉSI ALAPRÉSZBŐL ADHATÓ TÁMOGATÁSOK
Fejlesztési-beruházási támogatás
A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére vissza nem térítendő, nyilvános pályázat alapján odaítélendő, beruházási célú támogatás adható. A pályázatot az alaprész központi kerete terhére történő kiírás esetében az Országos Szakképzési Tanács titkárságára, a decentralizált kerete terhére történő kiírásnál pedig a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi munkaügyi központhoz kell benyújtani.
Támogatási szerződés
A támogatottal megkötendő szerződés tartalmazza:
- a támogatásban részesülő adatait,
- a támogatásban részesülő bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
- a felhasználás célját,
- a támogatás összegét és módját, ütemezését,
- a beruházáshoz rendelkezésre álló elkülönített saját és egyéb forrás összegét, fedezetigazolását,
- a beruházás kezdésének és befejezésének tervezett időpontját,
- a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás időpontját,
- a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
- a szerződésszegés jogkövetkezményeit.
A támogatás módja
Az Oktatási Minisztérium által kötött szerződés alapján adott támogatás a teljesítést követően, a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és állományba vételi bizonylatának a minisztérium szakképzési támogatások főosztályára történő megküldését követő 30 napon belül, utólagos finanszírozással vagy előlegként utólagos elszámolással történik.
Amennyiben a szerződést a munkaügyi központ igazgatója kötötte, a támogatás az iratok megküldését követő 30 napon belül utólagos finanszírozással, a támogatott vállalkozás bankszámlájára való átutalással történik.
Kizáró okok
Nem részesülhet támogatásban az a pályázó:
- aki az adott pályázat kiírását megelőző 2 éven belül a kiíró által meghirdetett, fejlesztésre irányuló beruházási célú pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,
- az adott pályázat kiírását megelőző 2 éven belül nem teljesítette maradéktalanul a kiírótól nyert pályázatát és az arra kötött szerződést,
- a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt, teljesítetlen kötelezettsége van.
Támogatás az alapképzéshez
A szakképzési alaprészből – kérelem alapján – támogatás adható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság tanműhelyében gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanuló alapképzési költségeinek részbeni megtérítéséhez.
A támogatásban az a gazdasági társaság részesülhet, amelyik a TEÁOR rendszere szerinti "80.42 Felnőtt- és egyéb oktatás" tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzésnek, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzésnek minősül.
A támogatás feltétele, hogy a gazdasági társaság eleget tegyen a bejelentési kötelezettségének, illetőleg hogy az első kérelme benyújtásakor megszerezze a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamara tanúsítványát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez a jogszabályban előírt feltételekkel.
A támogatás igénylése nyomtatványon történik, a kérelmet minden év szeptember 30-áig, illetve február 28-áig kell benyújtani a szakképzési támogatások főosztályára.
A döntést követő 15 napon belül a szakképzési támogatások főosztálya a támogatásban részesülővel szerződést köt, és 15 napon belül folyósítja a támogatást. A támogatás folyósítása két részletben (a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulólétszám alapján) történik.
A támogatás vissza nem térítendő, s felhasználható:
- az elsőéves tanulók szerszámköltségeire,
- az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorlóterület bérleti és közüzemi szolgáltatásai költségeire.
Elszámolás
A támogatásról az erre szolgáló nyomtatványon kell elszámolni minden év augusztus 31-éig. A létszámkülönbözetet is az éves elszámolásnál kell érvényesíteni. Amennyiben a támogatást nem használják fel teljesen, a különbözetet a támogatásban részesülő köteles – az elszámolás benyújtásával egyidejűleg – augusztus 31-éig közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész Magyar Államkincstárnál vezetett felhasználási keretszámlájára befizetni.
Nem adható újabb támogatás, ha a gazdasági társaság nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról.
Kádár Petra| A szakképzési hozzájárulás – elszámolható költségek (kiadások) 2000. január 1-jétől. Elszámolható 1. a) a tanulónak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) 33. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 48. §-a alapján előírt pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig, b) a felsőoktatás jóváhagyott (akkreditált) szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlatok idejére a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső öszszege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát, c) a pénzbeli juttatást terhelő társadalombiztosítási járulék, d) a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőfelszerelés és védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés költsége; 2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége; 3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.) |