Munkaviszonyban alkotott művek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 17. számában (1999. augusztus 1.)

Jogátszállás

A szerzői jogok vagyoni forgalma kérdéskörében a jogi szabályozás lehetőséget nyújt a vagyoni jogok munkaviszony és más hasonló jogviszony – közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony, munkaviszony jellegű jogviszony – keretében történő átszállására. A jogátszállás a szerző és munkáltató között fennálló jogviszony alapján – automatikusan – következik be, az egyes művek esetén nincs szükség az átszállás külön szerződésbe foglalására. A törvényi vélelemmel szemben az átszállás írásbeli megállapodással korlátozható. Az átszállásra vonatkozó szabály deklarálásával az Szjt. a korábbi szabályozáshoz képest korlátlan felhasználási jogokat biztosít a munkáltató számára.

A jogi szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a vagyoni jogokat vagy azok egy részét a munkáltató harmadik személyre átruházza, azzal azonban, hogy az ebből származó bevétel meghatározott százalékára a munkavállaló-szerző jogosult. Az Szjt. a korábbi törvénnyel ellentétben nem jelöli meg az átruházásból származó bevétel utáni jogdíjrészesedés mértékét, így a kérdést a felek megállapodásának kell rendeznie. A díjazásról a jogosult kifejezett írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

Nem munkaköri kötelességként készített mű

Eltérő szabályok vonatkoznak a munkaviszony keretén belül, de nem munkaköri kötelességként készített műre. Ezért fontos a munkaszerződés részét képező munkaköri leírásban részletezni, hogy melyek azok a művek, amelyek munkaköri kötelesség folytán készülnek el.

A munkáltató jogai

A munkáltató vagyoni jogainak gyakorlását az általános szerzői jogi korlátok (például szabad felhasználás), illetve a szerzőt megillető jogok – díjigény, mű visszavonásának joga – határolják be. A munkaviszonyban alkotó szerzők mellett napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk a vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként alkotó szerzőkkel. A tendencia a közterhek kedvezőbb alakulása mellett azzal is indokolható, hogy a vállalkozási-megbízási viszonyban alkotott művekre vonatkozó felhasználási szerződések a szerzők számára nagyobb önállóságot és a felhasználás sikere esetén nagyobb díjazást biztosíthatnak.

A szerző jogai

Díjigény

Az Szjt. szabályai szerint a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. A fenti rendelkezés – közvetetten – azt is biztosítja, hogy a felhasználási jog átruházása ellenére fennmaradó általános díjigényre a munkavállaló-szerző továbbra is jogosult maradjon. Így például az úgynevezett üreskazetta-jogdíj, az egyidejű vezetékes továbbközvetítés után járó jogdíj, a filmalkotások és hangfelvételbe foglalt művek bérbeadása után járó jogdíj. Az említett díjak kötelezően közös jogkezelés keretében érvényesíthetők, azokról a felosztást követően lehet csak érvényesen lemondani.

Nyilvánosságra hozatal

A mű nyilvánosságra hozatalára vonatkozó – személyhez fűződő – jog munkaviszony esetén a mű átadásához kötődik. Ha a művet a munkavállaló-szerző átadta, úgy kell tekinteni, hogy ezzel a nyilvánosságra hozatalhoz is hozzájárult. Az Szjt. 11. §-a általános jelleggel biztosítja a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedély visszavonásának jogát a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítése mellett. A munkaviszonyból folyó kötelesség eredményeképpen készült művek szerzői kivételt képeznek az általános eset alól. A visszavonó nyilatkozat ugyanis nem gátolja meg a munkáltató felhasználási jogainak gyakorlását, kizárólag azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló-szerző nevének feltüntetését a munkáltató ilyenkor köteles mellőzni. (A név mellőzéséhez való jog akkor is megilleti a szerzőt, ha a munkáltató a művön olyan változtatásokat hajt végre, amellyel a szerző nem ért egyet. A munkáltató kizárólag akkor jogosult a művet megváltoztatni, ha arra a munkaszerződés vagy más belső szabályzat lehetőséget ad.)

Fontos megjegyezni, hogy a nem munkaviszonyban (vagy más hasonló jogviszonyban) készült műveket érintő jognyilatkozatok közül csak azokat kell kötelezően írásba foglalni, amelyeknél ezt a törvény kifejezetten előírja (például a díjazásról való lemondást), a munkaviszonyban készült művek esetén ellenben a jognyilatkozatok csak írásbeli alakban érvényesek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 1.) vegye figyelembe!