Külpiaci rejtelmek

 

A magyar- amerikai kereskedelem az elmúlt évben jelentős fordulóponthoz ért: a kétoldalú szállítások értéke a magyar statisztika szerint 44 százalékkal nőtt, először haladta meg a kétmilliárd dollárt. Az export, túllépve az egymilliárd dolláros határt, 69 százalékkal bővült. Mérlegünk e relációban először mutatott aktívumot.

 

Élénkülőben van a magyar-amerikai kereskedelem. Kivitelünket és behozatalunkat tekintve az Egyesült Államok egyaránt az ötödik helyre került partnereink sorában, és messze az első helyen áll az Európán kívüli országok között. Teljes kivitelünk 4,5 százalékának felvevőpiaca, míg behozatalunknak 3,9 százaléka származik onnan. A forgalomnövekedés jelentős volt, hiszen egy évvel korábban amerikai exportunk a teljes exportnak még csak a 3,2, importunk pedig az összes behozatalnak 3,7 százalékát tette ki. Kisebb forgalom esetén, egy-egy nagyobb üzletkötés eredményeként elképzelhető a forgalom ilyen mértékű bővülése, milliárdos nagyságrendnél azonban ennél jóval többről van szó. A teljesítmény figyelemre méltó, már csak azért is, mert a tendencia az idén folytatódik: az év első felében a magyar export ismét mintegy 50 százalékkal növekedett.

Kedvező áruszerkezet

A kétoldalú áruforgalomban folyamatosan nő a korszerű termékek aránya. Kivitelünk 96,1 százalékát a feldolgozott termékek, valamint a gépek és a gépi berendezések tették ki. Döntő szerepet játszanak a Magyarországon működő külföldi, mindenekelőtt a multinacionális cégek. Csak egy példa: az IBM Európában gyártott, évi 8 millió merevlemez-meghajtójából 7 millió darabot Székesfehérváron állítanak elő. Csökken viszont az egyéb áruk, köztük az agrártermékek jelentősége. Három éve kivitelünkben még majd' 10 százalék volt az élelmiszerek, az italok és a dohányáru aránya, 1998-ban azonban 3,5 százalékra visszaesett. Az agrárium jelentősége nemcsak százalékosan, de abszolút értékben is csökken. Az amerikai szállításokban viszont e termékcsoport 4,8 százalékot képvisel, és értékét tekintve is jelentősebb.

A hazai vállalkozók még mindig keveset tudnak az Egyesült Államokról, annak ellenére, hogy Amerika piaca meglehetősen nyitott, és nincsenek különösebb kereskedelmi akadályok – mondja Fröhling Vilmos, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója. Sőt, ha exportőreink jobban figyelembe vennék a Magyarországra még érvényes kedvezményeket, jobb feltételekkel juthatnának az amerikai piacra. A főtanácsos gyengének tartja a magyar cégek marketingmunkáját. Szerinte elsősorban ez az oka annak, hogy kihasználatlanok a lehetőségek egyes, jellemzően magyar áruk esetében. Vonatkozik ez elsősorban az agrártermékekre, mindenekelőtt a sonkára, a kolbászra, a szalámira és a borra. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszerkivitel 1997-ben 19 százalékkal, 1998-ban pedig újabb 9,6 százalékkal megcsappant.

Mint mondja, addig kell élni a lehetőséggel, amíg erre mód van. Jelenleg még a magyar kivitel mintegy fele élvezi az úgynevezett GSP-kedvezményt, ami gyakorlatilag teljes vámmentesség. A washingtoni kormány e kedvezményben elsősorban a fejlődő országokat részesíti, amelyek ezt döntően demokratikus fejlődésük támogatásaként kapják. Magyarország, mint az OECD tagja, már nem tartozik ugyan ebbe a kategóriába, de – más kelet-európai országokkal együtt – egyelőre megkapja a kedvezményt. (Megadása évente az amerikai Kongresszus döntésétől függ. Előfordult, hogy csak fél év késéssel szavazták meg, igaz, ilyen esetben utólag visszatérítik a vámot.)

Egyes szakértők szerint a GSP kevés előnyt nyújt az egyébként kivetett (a legnagyobb kedvezményes vámeljárásnak nevezett) 2-3 százalékos vámmal szemben. Megoszlanak a vélemények a tekintetben is, vajon meddig számíthatnak a magyar exportőrök a kedvezményre. Egyesek az EU-csatlakozásig fenntarthatónak vélik a GSP-rendszert, az amerikai adminisztráció viszont ennek teljes megszüntetését a térség fiatal demokráciáit támogató SEED-program (Support for East European Democracies) lejáratához – 1999-2000-re – időzítené. A kelet-európai politikai és gazdasági átalakulást támogató segélyprogram az amerikai kormányzat tervei szerint az 1999-es pénzügyi év végéig, tehát 2000. szeptember 30-ig befejeződik. Észtország, Csehország és Szlovénia után Magyarország is csökkenő SEED-támogatásra számíthat, s várhatóan 2000 szeptemberében Lettország, Szlovákia, valamint Lengyelország támogatása ugyancsak lezárul.

Mindez azonban nem érinti az egyes országokban működő vállalkozási alapok tevékenységét. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap az odaítélt hitelkeretösszeg kihelyezéseinek törlesztéséből és a tőkerészesedés hozamából gazdálkodik. Az amerikai program keretében az Egyesült Államok Magyarország esetében 280 millió dollár kötelezettséget vállalt.

Vitatott vámok

Az amerikai termelők exportszállításainak támogatására az Egyesült Államok hosszú és rövid lejáratú hiteleket (GSM 102, GSM 103) nyújtott a magyar importőröknek főként pamut, vetőmag, fehérjetakarmány és rizs beszerzéséhez. Mivel ezt a hitellehetőséget magyar részről nem használták fel, az elmúlt két pénzügyi évben Magyarország már nem is szerepelt a kedvezményezett országok között. Amennyiben a jövőben igény mutatkozik a hitelfelvételre, ismételten bekapcsolódhatunk a programba.

Vámügyekben egyébként is vannak vitáink az amerikaiakkal. Az amerikai álláspont szerint Magyarország az EU-val kötött társulási megállapodása miatt egyre kedvezményesebb vámtarifával hozhat be az Unióból egyes termékeket, mindenekelőtt gépkocsikat (a korábbi 30 százalékos vámot 10 százalékra csökkentették), az Egyesült Államokból származó járművekre viszont nem mérsékelte a vámtarifákat, így az amerikai szállítóknak 43 százalékos vámot kell fizetniük. (Lengyelországgal és Csehországgal is hasonló gondjaik vannak.)

Ez a téma különös súllyal szerepelt Chikán Attila gazdasági miniszter amerikai tárgyalásain és Patrich A. Mulloynak, az Egyesült Államok kereskedelmi államtitkárának budapesti látogatása során. Ez utóbbi szerint emiatt kérdésessé válhat a Magyarországnak megítélt GSP vámkedvezmény-rendszer meghosszabbítása. A magyar vámok a leghátrányosabban a Boeing és a Chrysler gyártmányait, valamint az amerikai borokat érintik.

Magyar részről nem zárkóznak el attól, hogy egyes, az Egyesült Államok szempontjából jelentős termékek esetén megvizsgálják a vámok csökkentésének lehetőségét – szögezte le Balás Péter, a GM helyettes államtitkára. Az EU-val szembeni kedvezményes vámokat viszont a megkötött társulási megállapodás rögzíti, s tulajdonképpen hasonlítanak a NAFTA-tagállamok (Egyesült Államok, Kanada, Mexikó) egymásnak nyújtott kedvezményeihez. A NAFTA-kedvezményeket sem terjesztik ki kívülálló országokra. Ezen túl, ha az Egyesült Államok az EU-val azonos vámokat élvezne, veszélybe kerülhetne hazánk uniós csatlakozása is. Ennek ellenére a magyar fél jelezte: kész arra, hogy a helyzet tisztázására amerikai szakértői delegációt fogadjon.

Kamarai támogatás

Más panaszok is vannak. Előfordult, hogy fontos exportszállítmányok napokig álltak a termelő cégeknél vámolási problémák miatt. Ezért a Magyarországon működő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) a magyar vámgyakorlat javításának elősegítésére vámszakértői bizottságot hozott létre, és javasolta az egységesített nemzetközi vám- és fuvarokmányok bevezetését. Ezeket a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai használhatnák, amelyek folyamatosan kapnak külföldről alkatrészeket az anyavállalattól, illetve oda exportálnak.

Magyarországnak több tekintetben ki kell emelkednie környezetéből, ha kis belső piaca ellenére a térség üzleti központjává akar válni – hangsúlyozza Fáth Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója, aki elsősorban a vámügyintézés korszerűsítésében lát erre lehetőséget. Az elmúlt öt évben ezen a téren is jelentős volt ugyan a fejlődés, de sok esetben lassítja a gazdasági folyamatokat, hogy óriási nyomás nehezedik a vámszervekre. Ezért javasolta a kamara, hogy az ország egész területén vezessék be az úgynevezett előügyirat-kezelést. Ennek lényege, hogy a cégek előreküldhetik a vámügyintézéshez szükséges dokumentumokat, és a vámszervek az áru kivitelénél már csak ellenőrző hatóságként működnek, lényegesen meggyorsítva a vámeljárás menetét. Több országban sikeresen alkalmazzák ezt a módszert, és a vámhatóság a vámáruknak csak 5-10 százalékát ellenőrzi tételesen.

A kamarának mind jelentősebb súlya van a magyar gazdasági életben, hiszen az idén éppen tízéves testület napjainkra a legnagyobb lobbizó szervezetté nőtte ki magát. 21 ország 470 jelentős vállalatát tömöríti, amelyek mintegy százezer dolgozót foglalkoztatnak. Magyarországon eddig 10 milliárd dollár értékben hajtottak végre beruházásokat, azaz az összes külföldi befektetésnek több mint fele kötődik tagjaihoz. A tagok éves exportja meghaladja a 8, importja pedig a 4 milliárd dollárt. Különböző adók formájában a költségvetésnek tavaly több mint 2 milliárd dollárt fizettek be. Cégeik nálunk megtalálják számításaikat. Kedvezőnek ítélik meg a magyarországi üzleti légkört, ezért 88 százalékuk további befektetéseket tervez az országban. A közelmúltban önkormányzati vezetőknek szerveztek konferenciát arról, miként tehetik vonzóbbá településüket a nyugati befektetők számára. Debrecenben amerikai befektetésszervező irodát hoztak létre a kelet-magyarországi partnerségi program megismertetésére és támogatására, Nyíregyházán és Miskolcon pedig kirendeltséget nyitottak.

Magyarországnak évente 2-2,5 milliárd dollárnyi külföldi tőkére van szüksége, ezért befektetőbarát környezetet kell kialakítania – hangsúlyozza Fáth Péter. A kamara javaslatára befektetőtanácsot hoztak létre, amelynek az ötven legnagyobb magyarországi befektető lett tagja. A Magyar-Amerikai Üzleti Tanács aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy bizonytalanság mutatkozik a befektetések értékelésében és támogatásában, és hangsúlyozta: az amerikai vállalatvezetők érdeklődéssel várják, milyen további befektetési lehetőségeket kínál számukra a magyar kormány például az energetika, a telekommunikáció és az ingatlanfejlesztés terén.

Szó sincs arról, hogy a külföldi befektetők eltávolodnának Magyarországtól, inkább a befektetői szándék élénkülésére lehet számítani – szögezi le Fáth Péter, az AmCham ügyvezetője. A magyar kormánynak viszont intenzívebb kampányt kellene folytatnia külföldön, mindenekelőtt a tengerentúlon. Ki kellene használnia például az amerikai kormány kis- és középvállalkozók külföldi befektetéseit ösztönző programjait. A kamara véleménye szerint nem bezárni, inkább növelni kellene Magyarország külföldi kereskedelmi képviseleteinek számát. Az Egyesült Államokban is mindössze két képviselet működik, mindkettő a keleti parton.

Nagy cégek árnyékában

A két ország közötti forgalom meglódulása a kamara ügyvivője szerint elsősorban annak eredménye, hogy a magyar cégek jobban keresik az amerikai kapcsolatokat, felfedezik a tengerentúlon kínálkozó lehetőségeket. Rájöttek, hogy Amerika nincs is olyan messze Magyarországtól. Jelentős kormánytámogatást élvezve az Egyesült Államok mind több kis- és közepes vállalkozása próbálkozik a külpiacok valamelyikén. Ez a gazdálkodó csoport – a nagy cégek árnyékában – továbbviheti a két ország közötti kereskedelmi fejlődés lendületét. Az AmCham elsősorban amerikai érdeklődőknek ad ötleteket, keres számunkra kapcsolatot, de a magyar vállalkozóknak is készséggel szolgál felvilágosítással a már Magyarországon működő amerikai vállalkozásokról. Arra azonban nem vállalkozik, hogy számukra az Egyesült Államokban keressen üzleti partnert.

Az amerikai kamara ügyvivője kapcsolatépítéshez elsősorban az Internetet ajánlja, ahonnan gyakorlatilag minden adatot be lehet szerezni. A magyar vállalkozó a hálózaton felvilágosítást kaphat arról, hol van a reménybeli partnercég központja, ki a vezetője. Ezek után már csak fel kell venni vele a kapcsolatot és megadni az ajánlatot: mit gyárt a magyar vállalkozó, mekkora kapacitással rendelkezik, mit kínál. A tapasztalatok szerint internetes közvetítéssel számos, azóta jól működő kapcsolat jött már létre a két ország cégei között. Sok esetben magyarországi bemutatón, kiállításon részt vevő amerikai üzletemberekkel kerültek kapcsolatba magyar vállalkozók, többek azóta vegyes vállalatot hoztak létre vagy kooperációt alakítottak ki, esetenként harmadik piacokon is közösen próbálkoznak. Ezeket a kapcsolatokat azonban gondosan elő kell készíteni. Fáth Péter óva int attól, hogy bárki is repülőgépre üljön és termékével megjelenjen Amerikában. Az üzleti élet ott nagyon rugalmas ugyan, de a vállalkozók legalább annyira körültekintők is – ajánlások, referencia nélkül aligha állnak szóba az idegennel.

Az amerikai befektetők szerepe Magyarországon kiemelkedő mind a privatizáció, mind a zöldmezős beruházások terén. Az 1998 végéig Magyarországra beáramlott mintegy 19 milliárd dollárnyi külföldi befektetéseknek körülbelül harmada (az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének adatai szerint 7 milliárd dollár) származik amerikai befektetőktől. A 20 millió dollárnál nagyobb zöldmezős beruházást végrehajtó 27 cég közül kilenc amerikai: a General Motors, a Ford, a Guardian Glass, a Superior Int. Industries, a Coca-Cola, a Columbian Chemicals, az IBM, az Alcoa, a United Technologies Automotive. Egyedül a GM 850 millió dollárt fektetett be Magyarországon, és további 50, illetve 27 befektetésre vállalt kötelezettséget. 13 ezer munkatársat foglalkoztat, ami azt jelenti, hogy Anglia után Magyarország a második legjelentősebb európai munkaerőbázisa. A Privatizációs Kutatóintézet adatai szerint a zöldmezős ipari beruházások országonkénti sorrendjét az Egyesült Államok vezeti.

A multinacionális cégek mellett viszonylag nagy számban vannak már jelen Magyarországon a kis- és közepes méretű vállalkozások – az AmCham adatai szerint számuk megközelíti az ötszázat. Ennek köszönhetően számottevően bővült a kisebb és közepes (1-15 millió dollár) összegű befektetések száma is.

Ezek közül néhány különösen figyelemre méltó. 10 millió dollárt fektetett be az orosházi öblösüveggyár új üzemébe a toledói Owens Brockway, hasonlóan a 12 magyar egységgel rendelkező Burger King Fusionhoz, valamint a The Marmon Grouphoz, amely több mezőgazdaságigép-gyár és az Intercooperation tulajdonosa. Szarvason 15 millió dolláros befektetéssel létesített vetőmagtermelő üzemet a Pioneer Hy-Breed nevű cég, öt-öt millió dollárt invesztált a chicagói United Automotive (az újabban gépkocsifékegységeket gyártó csepeli öntöde új tulajdonosa), valamint az elektromos gépek előállításával foglalkozó St. Luis-i Zoltek társaság.

A privatizációs és zöldmezős beruházások mellett egyre jelentősebbek a pénzügyi befektetések. Több cég, így például a Nicholas Applegate és a Capital Research International kiemelkedő figyelmet fordít a magyar értékpapírpiacra. Az egyik legnagyobb amerikai vállalat, a Tenneco a Dunaferr erőművét vásárolta meg, és a vételáron túl 70 millió dolláros fejlesztési kötelezettséget vállalt. Az AES cég a Tiszai Erőművet vette meg, amelyben jelentős fejlesztést kíván megvalósítani. Magyar részről különösen kedvező a megítélése annak, hogy több amerikai vállalat, így mindenekelőtt a General Motors Hajdú-Bihar megyében, a Guardian Glass, az Owen Glass és a Pioneer Hy-Breed Békés megyében, tehát iparilag elmaradottabb térségekben tervez további, jelentős befektetéseket.

Fejlődő idegenforgalom

Nem lebecsülendő a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok fejlődése sem. A hozzánk érkező amerikaiak többsége a környező országok meglátogatásával kapcsolja össze magyarországi utazását. Tavaly több mint 372 ezer amerikai állampolgár járt Magyarországon, tartózkodásuk átlagosan 3-4 napot tett ki, s a vendégéjszakák több mint 80 százalékát 3-5 csillagos hotelekben töltötték el.

A térségbe látogatók számának növelése érdekében tavaly a magyar érdekeltségek a cseh és a lengyel képviseletekkel, valamint a nemzeti légitársaságokkal közösen az Egyesült Államok öt városában rendeztek közép-kelet-európai turisztikai szemináriumot. A három legnagyobb magyar szállodavállalat – a Danubius, a HungarHotels és a Pannónia – közös képviseleti irodát működtet Los Angelesben, a magyar kereskedelmi szolgálat pedig – miután az IBUSZ 1995-ben bezárta New York-i irodáját – önálló nemzeti turisztikai képviseletet nyitott. A magyar szállodák közül a Fórum, a Hyatt, a Grand Hotel Ramada és a Béke Radisson csatlakozott az amerikai helyfoglalási rendszerhez. Az egyre több amerikai turista, az egyre több üzleti találkozó személyesen is közelebb hozza egymáshoz a két ország vállalkozóit. Miután az Egyesült Államok immár legjelentősebb gazdasági partnereink egyike, ezek a lehetőségek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében a jövőben is meghatározóak lehetnek.

A világ legnagyobb gazdasági ereje Az amerikai gazdaság 1998-ban is kedvezően fejlődött, a fellendülés immár száz hónapja töretlen. Nemcsak a gazdaság állt dinamikus növekedési pályára, hanem a költségvetési deficit is folyamatosan csökkent. 1998-ban sikerült első ízben kiegyensúlyozott, utóbb 70 milliárd dollár többletet mutató költségvetést elfogadtatni a Kongresszussal. A következő öt évben összesen 219 milliárd, a következő tíz évben pedig csaknem 1000 milliárd dollár költségvetési aktívumot terveznek. Az elmúlt pénzügyi esztendőben a GDP növekedése – változatlan áron – 3,8 százalék volt (körülbelül 8400 milliárd dollár), ez folyó áron számolva 5,9 százaléknak felel meg. Az egy főre jutó GDP meghaladta a 31 300 dollárt. Az ipari termelés 3,7 százalékkal nőtt, ezen belül kiemelkedően fejlődött a számítástechnika és az elektronika (1992-höz képest több mint 290 százalékkal), a gépek és berendezések termelése (1992-höz képest 203 százalékkal), valamint a gépkocsi- és járműgyártás (141 százalékkal), viszont drámaian (75 százalékra) zuhant a hadiipari termelés. Egyetlen év alatt 2,1 százalékkal javult a termelékenység, viszont a kapacitáskihasználtság egy százalékkal romlott. Az utóbbi 30 évben tavaly volt legalacsonyabb az infláció, 1,6 százalék. A munkanélküliség ugyancsak csökkent, mértéke 4,6 százalék volt. A növekedés mozgatórugói a beruházások voltak, amelyek értéke 1998-ban 10,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A folyamatot a kedvezőbb pénzügyi feltételek is segítették. A Federal Reserve Bank az év során három alkalommal is csökkentette a kamatlábat, amely jelenleg 4,75 százalék. A beruházások mellett a fellendülés másik motorja a belső fogyasztás volt. Ez 4,8 százalékkal bővült, annak köszönhetően, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelme egy év alatt 6,4 százalékkal gyarapodott. A gazdaság növekedésében a korábbinál kisebb szerep jutott a külgazdaságnak. Az export értéke a szolgáltatásokat is beleértve 931,4 milliárd dollár volt, az előző évhez képest 5,2 milliárd dollárral csökkent. Az import 1997-hez viszonyítva mintegy 52 milliárd dollárral nőtt, összesen 1099,7 milliárd dollárt tett ki. A gazdasági folyamatok alakulásában mind jelentősebb szerepe van a koncentrációs folyamatoknak: szinte megállíthatatlanul folytatódik a vállalatok és pénzintézetek egyesülése. Ez egyértelműen része a világgazdasági globalizációnak, és egyre nagyobb mértékben érezteti az Egyesült Államok világgazdaságban elfoglalt helyének további erősödését.