A bankkártyák kibocsátói ez idő szerint a kárveszéllyel kapcsolatban két szélsőséges pozíciót foglalnak el. Az ügyfelek szempontjából pozitív póluson áll egy-két bank, amely az ellopás vagy elvesztés tényének bejelentése után nemcsak letiltja a kártyát, hanem átvállalja a jogosulatlan felhasználással esetleg bekövetkező károkat is. A másik póluson azok a bankok állnak, amelyek az ilyen felhasználásból következő károkat mindvégig a kártyabirtokos nyakába varrják. A kormány május végén elfogadta azt a rendeletet, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezett, s amely szerint ez év decemberétől a bejelentésekkel egy időben a kárveszély is átszáll a kártyát kibocsátó bankra.
Amióta létezik bankkártya, a kibocsátóknak és a kártyabirtokosoknak azóta okoz gondot: mi történjen, ha az ügyfél elveszíti kártyáját, vagy éppen ellopják tőle azt? Ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül jelezni kell a banknak a tényt, és ha elektronikus környezetben alkalmazható kártyáról van szó, a kibocsátó a következő pillanatban le is tudja tiltani. Ma még vannak a piacon nem elektronikus kártyák is, ezeknél bonyolultabb a letiltás, hiszen az elfogadók tudomására kell hozni azoknak a kártyáknak az adatait, amelyeket a jövőben nem fogadhatnak el. Ez a magyarázata annak, hogy ma még a legtöbb kibocsátó üzletszabályzatában (általános szerződési feltételeiben) az a főszabály, hogy a bankra csak a bejelentést követő 24-72 órán belül száll át a kárveszély. Ekkortól viseli a kibocsátó a jogosulatlan felhasználással keletkezett károkat. Néhány bank – amely már csak elektronikus kártyát bocsát ki – a bejelentéssel egy időben elvégzi a letiltást és átvállalja a kárveszélyt is. Azért egyszerűbb a helyzetük, mert a bankjegykiadó automata (ATM), illetve a kereskedői (POS) terminál minden egyes használat során direkt – on-line – összeköttetésbe kerül a kibocsátók számítógépével. A gép ilyenkor visszautasítja a kért műveletet, vagyis a kártya nem használható.
Szerződésmódosítás
Egy-két olyan kártyakibocsátó bank működik még a piacon, amely kizárja a maga felelősségét. Ezek is meghatároznak valamelyes időtartamot a kárveszély átvállalására, de közlik, hogy a kártya jogosulatlan felhasználásával okozott kár az ügyfelet terheli. A sokféle gyakorlaton változtat majd az említett kormányrendelet, amely kimondja, hogy az ellopás, elvesztés, illetve a kártyával végrehajtott jogosulatlan művelet bejelentését követően a bekövetkezett kárért a kibocsátó felel. Ez alól csak akkor mentesül, ha a kibocsátó bizonyítani tudja, hogy a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegte a köztük lévő szerződést. A jogosulatlan művelet végrehajtásának észlelése azért került be a rendelettervezetbe, mivel megjelentek a kártyaklónozók. Ezek a bűnözők úgy készítenek másolatot egy bankkártyáról, hogy a birtokosa észre sem veszi. A bűnüldözők az egyik autópálya fizetőkapuinál, illetve benzinkutaknál sajátos magyar találmányra figyeltek fel. A tettesek a POS terminállal összekapcsoltak egy kis számítógépet, amely rögzítette a készülékbe betett kártya összes adatát. Egy idő után – nyugalmas helyre vonulva a számítógéppel – könnyűszerrel elő lehetett állítani az eredetivel teljesen megegyező kártyát (kártyákat).
Az említett rendelet háromféle elektronikus fizetési eszközt különböztet meg. Az első, aminek a neve is elektronikus fizetési eszköz, és ezzel távolról hozzáférve a számlához fizetési, illetve pénzfelvételi műveleteket lehet végezni (ez a cégek eszköze). Az úgynevezett távolról hozzáférésre módot adó fizetési eszköz azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél a hitelintézettel szemben fennálló bankszámla-követelésről vagy a hitelintézet által nyújtott hitellehetőségről rendelkezhessen. Ez az eszköz a bankkártya. Végül harmadik technikai megoldásként az úgynevezett elektronikus pénzeszköz szerepel a rendelettervezetben. Ez olyan újratölthető kártya, amelynél mágneslap vagy chip végzi az értéktárolást.
Ha a további szabályokat a bankkártyára szűkítjük, akkor a kibocsátó csak az ügyfél kifejezett – és írásbeli – kérelmére bocsáthat a rendelkezésére ilyen eszközt. Ez idő szerint vannak bankok, amelyek a náluk vezetett bankszámlához automatikusan kártyát is adnak. Ez tehát a jövőben – legalábbis ilyen formában – megszűnik. A kibocsátónak ügyelnie kell arra is, hogy ügyfele legkésőbb a szerződés aláírásakor megismerje a kártya használatának és őrzésének szabályait, valamint azokat a szerződési feltételeket, amelyek felelősséget rónak rá. A kibocsátó feladata az is, hogy a személyazonosító (PIN) kódot úgy állítsa elő, hogy azt más ne ismerhesse meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy egy számítógép véletlen generálással állítja elő a kódot, majd azt egy speciális nyomtatóba vezetik. A nyomtató adagolójában lezárt állapotban találhatók a PIN kódról értesítő borítékok. A levelet indigós papírra nyomtatták, és úgy hajtogatták, hogy a nyomtató a borítékon keresztül – megfelelő helyen – tűnyomtatással beüti a kódot. Az indigó a lezárt borítékon belül láthatóvá teszi a számot, amit elvileg csak a levél felbontója – a kártyabirtokos – ismerhet meg.
A bankkártyaszerződésnek, egyebek mellett, tartalmaznia kell azt, hogy a birtokos miképpen használhatja a kártyát, és ha kifogások adódnának, akkor azt miképpen hozhatja a kibocsátó tudomására.
Emellett bele kell írni a szerződésbe a külföldi használat esetére szóló árfolyam-meghatározást, -átszámítást, a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget, továbbá azt is, hogy az ügyfél mikor, milyen formában kap elszámolást a bankszámlájáról. A bankkártyabirtokosoknak kötelességük lesz azonnal jelenteni, ha a kártya kikerül a birtokukból, továbbá ha a PIN kódot harmadik személy megismerte, illetve azt is, ha a bankszámlakivonaton szerinte jogosulatlan műveletet tüntettek fel. A kibocsátónak olyan technikai eszközt kell működtetnie, amely a hét bármely napján és a napok bármely szakában képes fogadni a bejelentéseket. Ezekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább öt évig rögzíti a bejelentés időpontját és tartalmát.
Ha megesett a baj...
Abban a pillanatban, amikor a bejelentés megtörtént, a kárveszély a kibocsátóra száll át. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése miatt következett be a kár. Ha az ügyfél nem tudja bejelenteni a kárát, mert nem működik az erre szolgáló technikai eszköz (nem a telefonról, hanem a bank bejelentést fogadó berendezéséről van szó), akkor az ebből keletkezett kárért is a bank felel. A szabályoktól csak a kártyabirtokos javára lehet eltérni.
Az elektronikus pénzeszközök (elektronikus pénztárcák, illetve chipkártyák) esetében a kibocsátó olyan technikát köteles működtetni, amely az utolsó öt műveletet rögzíti, és arról információt tud nyújtani a kártyabirtokosnak.
A kormányrendelet előírásai 1999. december 1-jétől érvényesek. Előtte a bankok értesítést küldenek minden kártyabirtokosnak, amelyben közlik a szerződésmódosítás tényét. (Ez leggyakrabban arra irányul majd, hogy a kárveszélyt a bejelentést követően a bankok azonnal átvállalják.) Az ügyfeleknek az értesítéstől számított 30 nap alatt kell eldönteniük, hogy hozzájárulnak-e a szerződés módosításához, vagy felmondják azt. Ha az ügyfél a rendelkezésére álló 30 nap alatt nem tesz semmit, akkor a szerződés a bank által közölt tartalommal módosul.
| Vállalati folyószámlák feltételei 1999 első félévében néhány kereskedelmi banknál | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szolgáltatási díjak | ||||||||
| Bank | Folyószámla | Minimum nyitóösszeg | Számlavezetési díj (havonta, Ft) | Látra szóló kamat* (évi, százalék) | Lekötött betét 12 hónapra* (évi, százalék) | Átutalás bankon belül (1 M Ft) | Átutalás más bankhoz (1 M Ft) | Fedezetigazolás** (1 M Ft) |
| Bank Austria | vállalati forint | nincs | 25 Ft/tétel + 6000 Ft/negyedév | 3,00 | 13,05 | ingyenes | 1350 Ft | 2000 Ft |
| Creditanstalt | folyószámla | |||||||
| Budapest Bank | vállalati forint folyószámla | 10 000 Ft | 1200 Ft | 3,00 | 1150 Ft | 1450 Ft | 2500 Ft | |
| Citibank | Folyó+ | nincs | 3000 Ft | 4,00 | 13,20 | ingyenes | 1500 Ft | 1000 Ft |
| Daewoo Bank | folyószámla | 1 M Ft | 3000 Ft/negyedév | 5,00 | 13,25 | ingyenes | 1000 Ft | 5000 Ft |
| Deutsche Bank1 | vállalati számla | nincs | 15 euró/hó | 5,50 | 12.50 | ingyenes | 1250 Ft | 20 euró |
| IC Bank | vállalkozói bankszámla | 10 000 Ft | 700 Ft | 7,00 | 15,00 (mozgó) | 500 Ft | 1850 Ft | 1000 Ft |
| Konzumbank | vállalkozói bankszámla | nincs | 2500 Ft | 5,50 | 14,25 | 1500 Ft | 1500 Ft | 1000 Ft |
| Hanwha Bank | vállalati számla | nincs | 1000 Ft | 5,00 | 14,25 | 200 Ft | 1500 Ft | 1000 Ft |
| Fontana számla2 | 500 000 Ft | 1000 Ft | 12,25 | 14,25 | 200 Ft | 1500 Ft | 1000 Ft | |
| Hypovereinsbank | vállalati számla | nincs | nincs | nincs | 13,75 | ingyenes | 1350 Ft3 | 1500 Ft vagy 20 DEM + áfa |
| Inter-Európa Bank | vállalati számla | 50 000 Ft | 2000 Ft (zárlati díj) | 3,50 | 13,00 | 1350 Ft3 | 1350 Ft3 | 500 Ft |
| K & H Bank | válllati forint folyószámla | nincs | 4500 Ft | állományfüggő, 3-8 | 12,75 | ingyenes | 0 Ft | 1000 Ft |
| Magyar Kül. Bank | forintszámla | 3 000 000 Ft | 5000 Ft (zárlati díj) | 3,00 | nincs | 500 Ft | 1350 Ft | 1500 Ft |
| OTP Bank | vállalkozói bankszámla | nincs | 4500 Ft | 3,00 | 13,00 | 0 Ft | 2000 Ft | 750 Ft |
| Polgári Keresk. Bank | vállalkozói számla | nincs | 2000 Ft | 4 | 13,25 | 0 Ft | 0 Ft | számlavezetési díjban benne |
| Postabank | vállalati számla | nincs | 5000 Ft/negyedév | 3,00 | 16,00 | 1250 Ft | 1250 Ft | 1000 Ft |
| Rabobank | vállalati számla | nincs | 5000 Ft | 4,00 | 12,65 | ingyenes | 1250 Ft | 500 Ft |
| 1 általános feltételek, a bank személyre szabott feltételeket kínál * 10 millió forint esetén. 2 megbízások teljesítése a bejelentést követő 3 munkanappal ** Minden megkezdett hónap után, ha ilyen megkötés van. 3 havi min. 5000 ft a teljes forgalom után |
||||||||