name="A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezése">A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezése
Törvényben szabályozta az Országgyűlés a társadalombiztosítási járuléktartozások rendezésének kérdését. Az APEH megyei járulékigazgatóságai, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság a járulékfizetésre kötelezettek folyószámláinak – 1999. január 31-i – állapotáról 1999. július 31-ig értesítést adtak ki. Az értesítésre a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban lehet észrevételt tenni. Azt, akinek társadalombiztosítási járuléktartozása áll fenn, a járulékigazgatóság legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti. Az egyeztetés lefolytatása kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett az értesítésre észrevételt tett, illetőleg ha kéri az egyeztetés lefolytatását. Az egyeztetés során állapítják meg a folyószámlák tényleges egyenlegét.
Ha járuléktartozás áll fenn, a kötelezett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítéseket (pl.: részletfizetést) kérhet az egyeztetés során. Abban az esetben, ha a fizetésre kötelezett az egyeztetést követő 30 napon belül igazolja, hogy a tartozását megfizette, a járulékigazgatóság a késedelmipótlék- és bírságtartozást elengedi. Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, a tartozást a késedelmi pótlék és bírság öszszegével együtt elengedik.
A folyószámlák egyeztetésére és az egyenleg megállapítására a jogszabály 1999. december 31-ig ad határidőt. A fenti szabályokat az 1999. évi LXIV. törvény állapította meg.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Versenykorlátozások a távközlésben
1999. július 28-án lépett hatályba a távközlésről szóló törvény módosítása. Ezt követően az a távközlési szervezet vagy az olyan vállalkozás, amelyben távközlési szervezet közvetve vagy közvetlenül jelentős befolyással rendelkezik, nem létesíthet, nem bérelhet, illetőleg nem szerezhet rendelkezési jogot a saját vagy az előzőekben meghatározott vállalkozások közcélú távbeszélő-hálózatával párhuzamos, műsorelosztási tevékenységre alkalmas vezetékes (kábeles) hálózatot a harmincezer népességszám alatti településeket kivéve.
A műsorelosztást végző távközlési szervezet, a közcélú kábeles műsorelosztást végzők, vagy az olyan vállalkozások, amelyekben ezek közvetve vagy közvetlenül jelentős befolyással rendelkeznek, csak akkor folytathatnak műsorelosztási szolgáltatást, illetőleg szerezhetnek szolgáltatási engedélyt, ha az illetékes hatóságnál igazolták, hogy a kábeles műsorelosztó vállalkozásuk vételkörzete együttesen sem haladja meg a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénynek a szolgáltatás vételkörzetére vonatkozó mértékét.
A kábeles műsorelosztási szolgáltatást 2000. január 28-tól csak olyan önálló jogi személyiségű gazdasági társaság végezhet, amely nem nyújt koncesszióköteles távközlési szolgáltatást. Nem kell önálló jogi személyiségű társaságot alakítaniuk azoknak a kábeles műsorelosztási szolgáltatást végzőknek, melyeknek szolgáltatási területén az előfizetői létszám az ötezret nem haladja meg.
A távközlésről szóló törvényt az 1999. évi LXVI. törvény módosította.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Építési tilalom a Balatonon
A Balaton kiemelt üdülőkörzetnek minősített településein a túlzott beépítés elkerülése érdekében törvény szabályozza az építési tevékenységet. A jogszabály módosítása értelmében a Balaton partvonalától mért 30 méteres területsávban – az adott terület területfelhasználási és övezeti besorolásától függetlenül – új épület nem létesíthető, a meglévő épület nem bővíthető a strandok és kikötők higiénés létesítményeit kivéve. A kiemelt üdülőkörzet településeinek felsorolását, valamint a fenti szabályokat az 1999. évi LXVII. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Új Szabálysértési Kódex
Harminc év elteltével új Szabálysértési Kódex született. Tartalmát és szerkezetét tekintve lényegesen megújult a jogszabály. A rohamosan változó társadalmi és gazdasági élet túlhaladta ugyanis a korábbi szabályozást. Bővült a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható büntetések és intézkedések köre. A pénzbírság mellett büntetésként alkalmazható az elzárás is. Új intézkedések: a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás. Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, azzal, hogy fiatalkorúakkal szemben elzárást nem lehet alkalmazni. A pénzbírság legalacsonyabb összege száz forintról ezer forintra, legmagasabb összege pedig százötvenezer forintra emelkedett. A bírságot megfizetésének elmulasztása esetén közérdekű munkára, illetve elzárásra lehet átváltoztatni. Ha a szabálysértést a járművezetés szabályainak megszegésével követik el, egy hónaptól egy évig terjedő járművezetéstől eltiltás büntetés is kiszabható.
A szabálysértési eljárás lefolytatása főszabályként a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyzőn kívül szabálysértési hatósági jogkör illeti meg a határőrséget, az ÁNTSZ-t, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget, a bányakapitányságokat, a munkaügyi felügyelőket, a Hírközlési Felügyelet szerveit, a nemzeti park igazgatóságokat és a Szerencsejáték Felügyeletet.
A szabálysértési tényállásokat is felülvizsgálták a törvényhozók. Súlyosabban büntetik a lőfegyverrel, robbanóanyaggal kapcsolatos szabálysértéseket, valamint a természetvédelmi és környezetvédelmi szabályok megszegőit. A korábbinál több jogellenes magatartást büntetnek a pénzügyi szabálysértések körében.
Az új Szabálysértési Kódexet az 1999. évi LXIX. törvénnyel hirdették ki. 2000. március 1-jén lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Gázolajokkal szembeni minőségi követelmények
Motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek csak akkor értékesíthetők belkereskedelmi forgalomban, ha a minőségük a nemzeti szabványok követelményeinek megfelel. Változtak a gázolajokra vonatkozó minőségi előírások. A korábbi MSZ 1627 szabvány helyett az MSZ EN 590 szabványnak megfelelő gázolajat lehet csak a jövőben értékesíteni. A meglévő készletek 1999. szeptember 1-jéig hozhatók forgalomba.
Az ismertetett rendelkezést a 38/1999. (VI. 28.) GM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Üzemanyagárak
Az APEH közzétette az 1999. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat, melyek a következőek:
| MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek | |
| ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 181 Ft/l |
| ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin | 190 Ft/l |
| Keverék | 180 Ft/l |
| MSZ 1627 gázolajok | |
| Gázolaj 0,2 normál gázolaj | 159 Ft/l |
Ha a magánszemély az üzemanyagot az alábbiakban szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. A kormány 1999. április 1. napjára visszamenőleges hatállyal módosította a tüzelőanyag-minőséget. Ez azt jelenti, hogy az 1999. második negyedévére közzétett AB-98-as ólmozott motorbenzin üzemanyagára helyett az ugyanezen időszakra közzétett ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin üzemanyagárát is lehet alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 1999/57. szám)Egészségügy-betegjogok
Az egészségügyi törvény módosításával lehetőségük nyílik a betegeknek arra, hogy a kezelésükről megfelelő tájékoztatást kapjanak. A betegnek – halála esetén a hozzátartozójának – joga van a gyógykezelés során keletkezett egészségügyi adatokat megismerni, a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot kapni. A beteg – halála esetére – jogosult a holttestét érintő beavatkozásokról rendelkezni. Megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
A betegjogok részletes szabályait az 1999. évi LXXI. törvény állapítja meg.
(Magyar Közlöny, 1999/60. szám)name="Veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés">Veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés
A természeti katasztrófák megelőzése érdekében a veszélyes létesítményre építési engedély, használatbavételi engedély, továbbá a veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése kizárólag a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága és a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulása alapján adható meg. Ha a veszélyes létesítményben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, a veszélyes létesítmény üzemeltetőjének ezt a tényt be kell jelentenie a hatósághoz. A katasztrófavédelem további szabályait az 1999. évi LXXIV. törvény határozza meg.
(Magyar Közlöny, 1999/60. szám)name="Az üzletek működésének közrendvédelmi szabályai">Az üzletek működésének közrendvédelmi szabályai
Az önkormányzat jegyzője közbiztonsági érdekből bezárathatja azt a kereskedelmi, vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató üzletet, amelynek az üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben önbíráskodás, csalás, rablás, kifosztás, zsarolás, valamint a jogszabályban felsorolt más bűncselekmények elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult. Az üzlet bezárását a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javasolja az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egyévi időtartamra.
A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonhatja, ha a bűncselekményt vagy szabálysértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította.
A szervezett bűnözés elleni fellépést az 1999. évi LXXV. törvény szabályozza.
(Magyar Közlöny, 1999/60. szám)Személyi adatok védelme
Módosultak a személyes adatok védelméről és nyilvánosságra hozataláról, a polgárok lakcímének nyilvántartásáról és a személyazonosítás módjairól szóló jogszabályok. A személyi adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal és megsemmisülés ellen. A személyi igazolvány a jövőben tartalmazza a polgárok nemét is. A személyazonosságot más hatósági igazolvánnyal is lehet igazolni. A személyi igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben külföldre utazásra jogosító igazolványként is funkcionál.
A törvénymódosításokat az 1999. évi LXXII. törvény állapította meg. A rendelkezések több lépcsőben, a törvény kihirdetését követő 8. napon, 2000. január elsején és 2001. január elsején lépnek hatályba.
(Magyar Közlöny, 1999/60. szám)Megújuló szerzői jog
A tudomány és a technika fejlődésével a szerzői jognak is lépést kell tartania. Az új törvény bővítette a szerzői művek körét. A szoftver, vagyis a számítógépi programozás és a hozzá tartozó dokumentáció, az építészeti alkotás és annak terve, a műszaki létesítmények is szerzői jogi védelmet kaptak.
A felhasználás módjait is részletesebben szabályozták. Figyelmet érdemelnek a szoftver és a reklámozás céljára megrendelt művekre vonatkozó külön rendelkezések.
A szerzői jog szabályait az 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/61. szám)Repülőtér alapítása
Polgári repülőteret bármely magyar természetes vagy jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapíthat. A repülőtér létesítéséhez a KHVM és a HM engedélye szükséges. Az engedély egy évre szól, melyet az illetékes minisztérium egy alkalommal egy évvel meghosszabbíthat.
Az engedélyezés feltételeit a 103/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet állapítja meg.
(Magyar Közlöny, 1999/61. szám)A közút védelme
A balesetek elkerülése érdekében a közutak mellett száz méteren belül tilos tarlót, avart és szemetet égetni a lakott területen kívül. A vasúti átjárók jobb beláthatóságát célozza az a szabály, hogy az átjárók közelében 50 centiméternél magasabb építményt nem lehet elhelyezni, és ennél magasabb fát vagy növényzetet ültetni tilos.
A közutak mellett fekvő ingatlanok tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az útra föld, iszap, kő ne kerüljön, és a telkén lévő növényzet se akadályozza a közlekedést.
A közúti közlekedés szabályait a 104/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet módosította.
(Magyar Közlöny, 1999/61. szám)Vámtarifaszámok kiigazítása
Pontosították a személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági őstermelői termékek fogalmát és a vámtarifaszámukat. Az új szabályok szerint élő állatnak minősül a méhcsalád, méhanya, méhbáb, méhraj is. A "vad" megnevezés alatt a vadon élő, a vadasparkban élő fajokat, a természetvédelem alatt álló állatfajokat kell érteni.
Az erről szóló 109/1999. (VII. 7.) Korm. rendelet további kiigazításokat és vámtarifaszámokat is tartalmaz.
(Magyar Közlöny, 1999/62. szám)name="Állami kezességvállalás a gabonavetési hitelekhez">Állami kezességvállalás a gabonavetési hitelekhez
A kormány 6,0 milliárd forint összeghatárig kezességet vállal az 1999. évi őszi vetésekhez felvett hitelek 70%-ára. A kezességvállalás részleteit az 1080/1999. (VII. 7.) Korm. határozat tette közzé.
(Magyar Közlöny, 1999/62. szám)name="Agrártámogatás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében">Agrártámogatás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében
Vissza nem térítendő támogatásban részesülnek a kedvezőtlen adottságú területeken egyes agrárgazdasági beruházások. A támogatást pályázat útján lehet elnyerni, különösen az erdővédelem és erdőgazdálkodás területén. Pályázhatnak a mezőgazdasági szaktanácsadást, az egyes termékek beszerzését, értékesítését végző szövetkezetek és gazdálkodó szervezetek.
A kedvezményezett települések jegyzékét és a pályázati feltételeket az 59/1999. (VII. 13.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/63. szám)Sertéshúspiaci zavarok enyhítése
A FVM visszatérítendő támogatást nyújt a Vágóállat és Hús Terméktanács részére a sertéshúsárak stabilizálásához és a sertéstúlkínálat levezetésére. A támogatás mértéke háromszázmillió forint, amit 1999. november 1-jéig kell a terméktanácsnak visszafizetnie. Ebből a pénzből a terméktanács tagjai pályázat útján támogatást igényelhetnek az APEH 10032000-01905630 számú folyósítási számláról.
A támogatást a 60/1999. (VII. 13.) FVM rendelet rendelte el.
(Magyar Közlöny, 1999/63. szám)name="Nagy súlyú vágósertés intervenciós támogatása">Nagy súlyú vágósertés intervenciós támogatása
Azok a feldolgozók, akik családi gazdaságokból, illetve őstermelőktől vásárolják a vágósertést, intervenciós támogatást igényelhetnek az őstermelőktől származó 160 kg vagy ezt meghaladó élőtesttömegű vágósertés felvásárlásához és feldolgozásához. A támogatást az a feldolgozó veheti igénybe, aki a pályázatot elnyerte, és rendelkezik az Agrárintervenciós Központ ígérvényével. A támogatást az illetékes APEH Igazgatóságtól igényelhetik a 9911-es igénylőlapon.
A feldolgozó köteles a felvásárlási tervnek és a vágási napoknak megfelelően jelentést tenni az FM-hivataloknak a kvóta teljesítéséről.
A pályázati feltételeket a 61/1999. (VII. 13.) FVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 1999/63. szám)Vámhivatalok illetékessége
Módosult a gyékényesi, az udvari, a bajai, a battonyai és a tiszabecsi vámhivatalok illetékességi területe. A 2710007100-tól a 2710007800-ig vámtarifaszámai alá tartozó fűtőolajok belföldi forgalom számára történő vámkezelésére jogosult vámhivatalok is megváltoztak.
Az illetékes vámhivatalokat a 15/1999. (VII. 13.) PM rendelet ismerteti.
(Magyar Közlöny, 1999/63. szám)Bankjegyek bevonása
A Magyar Nemzeti Bank módosította a bankjegyek bevonásáról szóló hirdetményeit. A régi 500 és 1000 forintos bankjegyek 1999. augusztus 31-ig magyar törvényes fizetőeszközök, ezt követően senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. A régi 5000 forintos bankjegyekkel július 26-áig lehetett fizetni, ám a bankók 1999. november 30-áig névértéken még beválthatók a Magyar Nemzeti Banknál.
Az említett bankjegybevonásról a Magyar Nemzeti Bank 6/1999. (MK 63.) és a 7/1999. (MK 67.) MNB hirdetménye rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 1999/63., 67. szám)Külföldi pénznemek árfolyamai
A Magyar Közlöny július 13-ai számában jelent meg a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait tartalmazó MNB közlemény.
(Magyar Közlöny, 1999/63. szám)Tevékenységi engedély
Július 31-étől a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának külön (tevékenységi) engedélyére van szükség a jogszabályban meghatározott áruk – energiahordozók, veszélyes anyagok – kivitelével, illetve behozatalával kapcsolatos tevékenységek folytatásához. A külön (tevékenységi) engedély – az egyéb engedélyekben és szakhatósági hozzájárulásokban foglalt időtartamokat is figyelembe véve – legfeljebb három évre szól, amely – a hatvan napnál rövidebb érvényességgel kiadott engedély kivételével – kérelemre meghosszabbítható vagy módosítható. A hosszabbítás vagy módosítás iránti kérelmet a tevékenységi engedély érvényességének lejárta előtt legalább harminc nappal kell előterjeszteni.
A külkereskedelmi képviseleti (ügynöki) tevékenységet – tevékenységi engedély alapján – folytató gazdálkodó szervezet az általa közvetített ügyletekről elkülönített, ellenőrizhető nyilvántartást köteles vezetni, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a megbízó (képviselt) cég neve, címe, a képviseleti szerződés tárgya, a közvetítendő áru megnevezése, vámtarifaszáma, a partner neve, címe, akivel a képviseleti szerződés alapján a megbízó az áru szállítására vonatkozó szerződést megköti, az áru származási, valamint rendeltetési országának neve, az árunak a szállítási szerződés szerinti mennyisége.
A rendelet hatálybalépését – 1999. július 31. – megelőzően, visszavonásig szóló érvényességgel kiadott tevékenységi engedélyek alapján a tevékenységet a hatálybalépést követő 60. napig lehet végezni azzal, hogy a kiadott engedélyek a rendeletben foglaltak szerint megújíthatók. A hatálybalépést megelőzően határozott időtartamra szóló érvényességgel kiadott engedélyek alapján a tevékenységek az engedélyben meghatározott érvényességi idő lejártáig folytathatók.
A külön (tevékenységi) engedélyek kiadásával kapcsolatos engedélyezési eljárás árucsoportonként meghatározott lebonyolításának rendjét, a kérelem benyújtásához szükséges tájékoztató adatokat az Engedélyezési Hivatal a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztató formájában teszi közzé.
Az engedélyezés iránti eljárás részletes szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit a 41/1999. (VII. 16.) GM rendelet határozta meg.
(Magyar Közlöny, 1999/65. szám)Földhivatalok szervezete
A megyei és a fővárosi földhivatalok területén működő körzeti földhivatalok alaptevékenysége a földügyi szakigazgatás körébe tartozó hatósági és egyéb állami feladatok ellátása. Ezenkívül a megrendelők részére más szolgáltatótevékenységet is végezhetnek.
A megyei földhivatal jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Szakmai irányítását, ellenőrzését a FVM látja el.
A földhivatalok illetékességi területét a 62/1999. (VII. 21.) FVM rendelet sorolja fel.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)name="Földmérési és térképészeti adatszolgáltatás">Földmérési és térképészeti adatszolgáltatás
A földmérési és térképészeti állami alapadatok – ingatlan-nyilvántartási térképek, állami topográfiai térképek, légifényképek, Földrajzinév-tár adatai – nyilvántartását a FVM, a HM és a földhivatalok látják el, és az adatokról kérelemre másolatot adnak ki. Az adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjakról a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet ad tájékoztatást.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)Környezetvédelmi termékdíj
Július 30-ától a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettnek be kell jelentenie a termékdíjköteles tevékenységet a Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) kezelését végző szervnek, és negyedévenként – havi bontásban – beszámolót kell benyújtania fizetési kötelezettségéről. A termékdíjköteles termék importálójának csak meghatározott vámtarifaszámú termékek után kell díjat fizetni.
Ha a fizetésre kötelezett exportálja a terméket, akkor visszaigényelheti a termékdíjat. Az ehhez szükséges kérelmet negyedévenként kell benyújtani a KAC kezelését végző szervhez. Új termék gyártásához felhasznált díjköteles termék esetében a vevő az alapanyag termékdíját igényelheti vissza.
A termékdíjköteles termékek felsorolását és a visszaigénylés feltételeit a 6/1999. (VII. 21.) KöM rendelet ismerteti.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)Használt gumiabroncs minősítése
Az importált használt gumiabroncsokat a vámkezelés előtt minősíttetni kell. A minősítésre a KöM nyilvántartásában szereplő laboratórium jogosult.
Nem hozható be olyan személygumiabroncs, amely négy évnél, és olyan tehergumiabroncs, amely hat évnél idősebb.
A minősítési eljárást és a minősítés műszaki jellemzőit a 6/1999. (VII. 21.) KöM rendelet szabályozza.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)Gázturbinák légszennyezése
A 15 MWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő névleges hőteljesítményű gázturbináknál a füstgáz jellemzőit és a légszennyező anyagok kibocsátását az üzemeltetőnek évente egyszer ellenőriztetnie kell. A gázturbinákban csak olyan gáz használható, amelynek a kéntartalma kisebb mint 70 mg/MJ.
A kibocsátási határértékeket a 7/1999. (VII. 21.) KöM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)Távközlési minőségfelügyeleti díj
A közcélú távközlési szolgáltatók 2000. január 1-jétől negyedévenként minőségfelügyeleti díjat kötelesek fizetni a jogszabályban meghatározott vetítési alap szerint. A díj vetítési alapjának adatait távbeszélő-előfizetői szolgáltatás, mobil rádiótelefon-előfizetői szolgáltatás és bérelt vonali szolgáltatás eseteiben a Hírközlési Főfelügyelet nyilvántartja.
A minőségfelügyeleti díjat a 20/ 1999. (VII. 21.) KHVM rendelet vezette be.
(Magyar Közlöny, 1999/66. szám)