A szerzői jog megsértésének következményei
Az új szerzői jogi törvény elhagyja a korábbi szabályozásból ismert – a piaci viszonyoktól idegen – bírság intézményét. A szerző (szerzői vagy szomszédos jogi jogosult) a jogai megsértése esetén a sérelemből eredő gazdagodás visszatérítését, valamint olyan összegű kártérítést követelhet, amely az okozott vagyoni hátrányt megfelelően ellensúlyozza.
Új szabály az Szjt. 95. §-ában foglalt védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben. A WIPO 1996-os szerződésének megfelelő szabályozás a szerzői jog megsértésére vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni a jogsértések megakadályozását célzó azonosító jelek, technikai megoldások megkerülése vagy azt lehetővé tevő magatartások esetére is. A felelősség akkor állapítható meg, ha a jogsértő tudott cselekményének jogsértő jellegéről, vagy arról az adott helyzetben elvárható gondosság mellett tudnia kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a jogkezelési adatok védelmére is, melynek jelentősége nemzetközi szinten egyre nő. A világ szerzői jogvédő szervezeteit tömörítő nemzetközi szervezet (CISAC) keretében folyik az úgynevezett CIS (Common Information System) kidolgozása. Ennek lényege, hogy a rendszer központja állandó azonosító számokat bocsát ki az egyes műtípusokra (például az audiovizuális művekre), amelyeket a regionális alközpontok a jogosultak érdek-képviseleti szerveivel vagy a jogkezelő szervezetekkel együttműködve adnak ki az egyes művekre. A szabályozás megkönnyítené a jogsértések elleni nemzetközi fellépést és a művek felhasználásának ellenőrzését.
Új szabály a kizárólagos felhasználási szerződésnél a felhasználót megillető önálló fellépési jog. Ha a felhasználás nem kizárólagos, a fellépést a felek megállapodása teheti lehetővé.
A szerzői jogviták rendezésében közreműködő szervezetek
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT), amely szerzői jogi szakkérdésekben perben vagy peren kívül is szakvéleményt adhat, működésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg a jövőben. Újdonság, hogy az új Szjt. hatálybalépését követően nem az Artisjus (korábban Szerzői Jogvédő Hivatal), hanem a Szabadalmi Hivatal mellett működik majd az SZJSZT.
A régi törvény egyáltalán nem rendelkezett az úgynevezett egyeztető testületről. A 93/83 EK-irányelv 10. cikkében foglalt egyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok "ihlették" a jogalkotót a probléma megoldása során. Az egyeztető testület feladata, hogy a nyilvánossághoz – az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával – történő egyidejű változatlan továbbközvetítéssel (a kábeltelevíziós társaságok szolgáltatása tipikusan ez) az érintett felek (felhasználók és jogosultak, illetve az őket képviselő közös jogkezelő szervezet) közötti vitás kérdésekben való megállapodást elősegítse. A törvény csak néhány garanciális jellegű eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, a részletes szabályokat maga a testület, illetve az SZJSZT állapítja meg, és az IM hagyja jóvá. A testület tagjai az SZJSZT-ből kerülnek ki, megalakulására a választottbíráskodásra vonatkozó 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglaltak az irányadóak.
Egyéb rendelkezések
A törvény záró rendelkezései között található néhány fontos, a reprográfiai jogdíjra, a védelmi időre, illetve a végrehajtásra vonatkozó szabály, amelyekről nem szabad megfeledkezni.
A szerzői jog más jogosultjai
Fontos új, a közös jogkezelő szervezetek munkáját megkönnyítő szabály, hogy amennyiben az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a hagyatéki eljárásról a közjegyző értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet, ha pedig ez nem állapítható meg, az Artisjus szervezetet.
Reprográfia
A kodifikáció során a legélesebb viták célpontjává a reprográfiai jogdíj kérdése vált. Reprográfiai jogdíj azon művek szerzőit és a műveket könyvként, kottaként vagy folyóiratként kiadókat érinti – 2000. szeptember 1-jétől -, akik fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) magáncélból másolnak műveket. A törvényi szabályozás legkényesebb kérdése a reprográfiára szolgáló készülékek felsorolása, amelyet külön jogszabály tartalmaz majd.
A díjat feltehetőleg az Artisjus közös jogkezelő szervezet állapítja meg és kezeli a jövőben. Az Szjt. meghatározza azonban a jogdíj felosztásának arányát, amelytől a közös jogkezelő szervezet és az érdek-képviseleti szervek megállapodással eltérhetnek.
A védelmi idő
Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók érdek-képviseleti szervei nemzetközi szinten is hangot adtak azoknak a sérelmeiknek, amelyeket a korábbi Szjt.-t módosító 1994. évi VII. törvény védelmi időt érintő átmeneti rendelkezései váltottak ki. Az említett jogszabály alapján a hatálybalépésekor (1994. július 1.) védelmet nem élvező szomszédos jogi teljesítmények a jövőben már nem is részesülhetnek védelemben. Mindez azonban ellentmondásban állt a vonatkozó európai uniós normákkal (93/98/EK-irányelv), így az új Szjt. jogharmonizációs kötelezettségének tett eleget akkor, amikor a védelemből kiesett műveket és szomszédos jogi teljesítményeket – 70, illetve 50 éves időtartamra – újra védelem alá helyezte. A módosítás természetesen nem járhat a felhasználók méltányolható gazdasági érdekeinek sérelmével. A törvény ezért 1999. szeptember 1-jéig szabadnak minősíti az új szabály folytán védelem alá kerülő szerzői és szomszédos jogok felhasználását.
Abban az esetben, ha a hangfelvételek előállítása az új Szjt. hatálybalépését megelőzően már megtörtént (vagy a felhasználásra komoly előkészületet tettek), a felhasználási jog egy évvel meghosszabbodik azzal, hogy a felhasználásért a jogosultaknak méltányos díjazás jár.
A felhasználókat érintő fontos rendelkezés szerint: ha az érintettek az 1994. július 1. előtt kötött felhasználási szerződésükben a teljes védelmi időre vagy határozatlan időre szereztek felhasználási jogot, az újra megilleti őket abban az esetben, ha a szerződéssel érintett mű vagy szomszédos jogi teljesítmény az új Szjt. szerint ismét védelemben részesül.
Hatékonyabb, gyorsabb jogérvényesítés a jövőben?
Az Szjt. a "Szerzői tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása" alcímen új fejezetet épített be a bírósági végrehajtás szabályai közé, amelynek rendelkezései nemcsak a szerzői, hanem bármilyen szellemi alkotásra vonatkozó jogsértés esetén irányadók. A módosítás célja a bírósági határozatok végrehajtásának gyorsítása, hatékonyabbá tétele.
Újdonság, hogy az ingóság kiadása, átadása esetén a bíróság azonnali teljesítésre hívja fel a kötelezettet. A végrehajtó a teljesítési határidő lejártakor a helyszínen jár el. Ha a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak az értékesítését írja elő, a végrehajtó az ingóárverés szabályait alkalmazza az értékesítés során.
Kricsfalvi Anita