Válasszunk bírót!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság elnöke által készített cikkünkben a Magyarországon is újraéledő választott bíráskodást mutatjuk be. Reméljük, hogy e vitamegoldási mód jellemzőinek ismeretében a hazai és nemzetközi kereskedelmi élet szereplői is úgy látják majd, hogy üzleti kapcsolatukból származó esetleges jogvitájuk rendezése érdekében érdemes választottbíróságot igénybe venniük.

 

Üzletfelek között gyakran keletkezik nézeteltérés. Ha a vitát nem sikerült rendezniük, előbb-utóbb bírósághoz fordulnak döntésért. Köztudott, hogy az állami bíróságok túlterheltek. A jogerős bírósági határozat megszületésére adott esetben 3-4 évet is várni kell. Ennyit az üzleti élet nem visel el. Létezik azonban egy speciális, gyorsabb vitarendezési mód, ez pedig a választottbíráskodás.

Már a régiek is

A választottbíráskodás a jogviták eldöntésének igen régi, a jogtörténészek szerint több évezredes múltra visszatekintő módja. Magyarországon sem volt ismeretlen ez a fogalom. Már Szent István egyik dekrétumában is találunk utalást a választottbíráskodásra.

Annak idején főleg a céhtagok egymás közötti jogvitáikat rendezték oly módon, hogy egy, a céhen belül szaktekintélynek örvendő társukat jelölték "választottbírónak", és egyidejűleg előre megállapodtak abban, hogy az említett "szaktárs" döntését mindketten elfogadják, és azt végre is hajtják.

A kapitalizálódó Magyarországon is elterjedt volt a kereskedelmi jogviták választottbíróságok általi rendezése, amihez - még ma is modernnek tekinthető - jogi szabályozást adott egy 1911-ben megalkotott törvény. A II. világháború után a belföldi - két magyar peres fél közötti - jogviták választottbíróság előtti rendezésére csak igen szűk körben volt lehetőség. Ezért a választottbírósági jogviták túlnyomórészt nemzetközi kereskedelmi szerződésekből származtak.

A hatályos szabályozás

A vállalkozók számára igen nagy jelentőségű esemény volt, hogy 1989. január 1-jétől hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló törvény, amely lehetőséget biztosított a gazdasági társaságok számára a jogviták választottbírósági úton történő rendezéséhez. A választottbíráskodás történetében mérföldkőnek számít, hogy 1994. december 13-án megszületett a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, amely a választottbíráskodással foglalkozó külföldi szakemberek körében is igen nagy elismerést vívott ki.

Az eljárás főbb jellemzői

Hazánkban 1949 óta a Magyar Gazdasági Kamara, 1995. január 1-jétől az 1994. évi XVI. törvény értelmében annak jogutódaként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik választottbíróság. A választottbíróság mind belföldi, mind nemzetközi kereskedelmi szerződésekből származó jogviták eldöntésére hivatott. Az eljárás jellegzetessége, hogy a peres felek maguk választhatják meg azt a bírót vagy bírói tanácsot, aki vagy amely vitás ügyükben döntést hoz majd. Bíróvá külföldi nemzetiségű személy is választható.

A tárgyalások nem nyilvánosak, s - a felek ilyen megállapodása esetén - idegen nyelven is folyhatnak. Fontos, hogy a választottbírósági eljárás egyfokú, tehát fellebbezésre nincs lehetőség. Ennek köszönhetően az eljárás rövidebb időtartamú és olcsóbb, mint az állami bíróság eljárása. A meghozott választottbírósági ítélet "jogi értéke" ugyanaz, mint a rendes bírósági határozaté: jogerős és végrehajtható.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság modern eljárási szabályzata 1989-ben az ENSZ nemzetközi kereskedelmi joggal foglalkozó bizottsága által kidolgozott mintaszabályzat alapján készült és - kisebb módosításokkal - azóta is hatályban van. Lényegében hasonló szabályzatot alkalmaz számos ismert külföldi választottbírósági intézmény is.

Hogyan lehet választottbíróság előtt pereskedni?

A válasz igen egyszerű. A feleknek - írásbeli - választottbírósági szerződést kell kötniük. Írásbeli szerződésnek minősül az is, ha azt telefaxon vagy egyéb "tartós üzenethordozón" rögzítik.

A választottbíróság fajtái

A szerződéskötéskor jó, ha tudjuk, hogy a választottbíráskodásnak két alapvető formája van: az eseti (ad hoc) és az intézményes választottbíróság. Az intézményes választottbíróság - ilyen a már említett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság - saját eljárási szabályzata szerint, állandó székhelyen működik. Az állandó választottbíróságok - rendszerint "csak" ajánlás jellegű - választottbírói listát bocsátanak ki.

Választottbírósági szerződés

Választottbírósági szerződés - a magyar jogi szabályozás szerint - olyan ügyekben köthető, amelyben

  • legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos,
  • a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek.

A szerződésben meg lehet állapodni az eljáró választottbírák számában is. A választottbírósági törvény szerint csak páratlan számú bíró járhat el. Ha a felek nem állapodtak meg az eljáró bírák számában, az eljáró tanács három tagból áll. (A választottbírósági eljárásban - egy-két ügy kivételével - háromtagú választottbírói tanács jár el.) A választottbíróság általában a szerződés nyelvén folytatja le az eljárást. Ha viszont a külföldi felet (feleket) magyar ügyvéd képviseli, az eljárás nyelve a magyar.

A választottbírók

Értelemszeruen a választottbírósági eljárásban is jelentős szerepe van az ügyet eldöntő bírák személyének. Önként adódik a kérdés, ki lehet választottbíró? A hazai szabályozás szerint választottbíróként eljárhat minden olyan magyar vagy külföldi állampolgár, aki

  1. független, pártatlan és erről írásbeli nyilatkozatot tesz,
  2. vállalja az eljárási szabályzat szerinti teendőket és erről szintén írásban nyilatkozik,
  3. nem esik az 1994. évi LXXI. törvény 12. §-ában foglalt korlátozások hatálya alá (betöltötte a 24. életévét, jogerős bírói ítélettel nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, nincs gondnokság alá helyezve, illetve nincs szabadságvesztésre ítélve), és
  4. rendelkezik az ügy elbírálásához szükséges magas fokú jogi, gazdasági vagy egyéb szakismeretekkel, valamint nyelvtudással.

Bírólista

Utaltunk már arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság ajánlás jelleg bírólistával rendelkezik. E névjegyzéken közel száz (köztük 22 külföldi) választottbíró szerepel, akik között jogtudósok, egykori állami bírósági bírók és a nemzetközi kereskedelmi jogban jártas ügyvédek vannak. A külföldi választottbírók többnyire valamelyik külföldi választottbírósági intézmény elnökei. Néhány magyar választottbíró rendszeresen bíráskodik külföldi - elsősorban a bécsi, illetve a párizsi - választottbírósági intézmények előtt folyó peres ügyben, tehát mód nyílik más országok választottbíróságaival a tapasztalatcserére.

A listán felsorolt választottbírákat a választottbíróság elnökségének javaslatára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése választja meg és hívja vissza. A listán szerepel a bíró neve, foglalkozása, tudományos fokozata, nyelvtudása.

A pártatlanság biztosítéka

A választottbíró nem képviselheti az ügyfelet, s teljes titoktartási kötelezettség terheli. Sem folyamatban lévő, sem befejezett ügyről nem adhat felvilágosítást, nem tehet nyilatkozatot.

Elfogultsági kifogás

A választottbírósági eljárásban előfordul, hogy valamelyik fél elfogultsági kifogással él valamelyik bíró személye ellen, mert olyan tény jutott tudomására, amely befolyásolhatja a pártatlan és független határozathozatalt.

Az eljárás menete

A fentiek után lássuk, hogyan is zajlik egy választottbírósági eljárás! (Megjegyezzük, hogy a processzus ismertetésénél a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság eljárási szabályzata alapján lefolytatott eljárásból indultunk ki, amelyben azonban megtalálhatjuk a modern választottbíráskodás valamennyi tipikus elemét.)

Keresetlevél

Az eljárás úgy indul, hogy a magát jogában sértettnek vélő fél, a felperes, keresetet nyújt be a választottbíróság titkárságához. A keresetlevelében meg kell jelölnie azt a szerződést vagy szerződésen kívüli jogviszonyt, amelyből a sérelem származik. Fel kell tüntetnie a vélt jogsértést okozó természetes vagy jog személy, az alperes nevét, címét, valamint a sérelem lényegét.

A felperesnek már a keresetlevélben jelölnie kell egy választottbírót. Ha nem jelöl bírót, úgy lehetőség van arra, hogy helyette a választottbíróság elnöke döntsön a jelölésről.

Perérték

A felperesnek meg kell jelölnie a perérték összegét is (ez az az összeg, amelynek a bíróság általi megítélését kéri a felperes). A perérték alapján a választottbíróság titkársága kiszámítja a felperes által megelőlegezendő regisztrációs és eljárási díj összegét. (Az eljárási díj összege a perérték mértékétől függ.)

Díjtáblázat

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság - a társintézményekhez hasonlóan - az eljárási szabályzathoz tartozó díjtáblázatokban közzéteszi a választottbírók tiszteletdíjának és az adminisztrációs költségnek a mértékét. A díjtáblázat sávosan csökkenő mértékű. Ez azt jelenti, hogy nagyobb perértékű ügynél viszonylag alacsonyabb az eljárási díj.

Válaszirat

Az eljárási díj felperes általi befizetését (előlegezését) követően a titkárság megküldi a keresetet és annak mellékleteit az alperesnek, és egyben felszólítja őt arra, hogy terjessze elő a válasziratát (ebben az iratban az alperesnek a keresetre adott ellenérvét, álláspontját kell előadnia), valamint hogy jelöljön választottbírót.

Gyakran előfordul, hogy az alperes a keresetre nem válaszol, nem jelöl bírót vagy nem veszi át a keresetet, egyszóval húzza az időt. Ekkor a választottbíróság elnöke hivatalból jelöl a fél helyett bírót. A felek által választott bírók jelölik a tanács harmadik tagját, az elnököt.

A tanács elnöke

A két fél által jelölt választottbíró megválasztja az eljáró tanács elnökét, aki kitűzi a tárgyalás időpontját, amelyre a felek idézést kapnak. A tanács elnöke szükség esetén további bizonyítékok beszerzésére kötelezheti a feleket.

A tárgyalás

A tárgyalás zárt, a tanácson, a jegyzőkönyvvezetőn, a peres feleken (esetleg ügyvédjén) kívül más személy nem lehet jelen. Az egyik lényeges különbség tehát az állami bírósági eljárás és a választottbírósági eljárás között az, hogy a válaszottbírósági eljárás "titokban" zajlik. Jellemző ugyanakkor, hogy a felek - talán azáltal, hogy maguk jelölhettek bírót - "oldottabbak" az eljárás során. A választottbíróság nagy hangsúlyt helyez a felekkel szembeni egyenlő elbírálás elvére. Ez azt jelenti, hogy mindkét félnek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ügyét szabadon előadhassa, véleményét, bizonyítékait szóban és írásban elmondhassa, előterjeszthesse. A választottbíróság arra törekszik, hogy elősegítse a felek egyezségét. Régi megállapítás, hogy a legrosszabb egyezség is jobb a legjobb ítéletnél.

A választottbíróság egy-egy ügyben 2-3 tárgyalást tart. Természetesen a választottbírósági eljárásban is lehetőség van arra, hogy a peres feleket ügyvéd képviselje.

Bizonyítás

A választottbírósági eljárásban felhasználható bizonyítási eszközök azonosak az állami bíráskodásban használtakkal: okmány, tanú, szakértő, helyszíni szemle. Bizonyos, különleges szakértelmet követelő esetekben a választottbírósági eljárásban is szakértőt rendelnek ki. A szakértői díjat a peres feleknek kell megelőlegezniük a tanács által meghatározott összegben. A szakértői díj viseléséről szintén az eljáró tanács dönt.

A határozat és annak végrehajtása

A tapasztalat szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróságnál általában a kereset benyújtásától számított 1-1,5 éven belül megszületik az ügyet lezáró határozat. Az ítélet rendelkezéseit a felek kötelesek teljesíteni.

Előfordul, hogy a kötelezett önként nem teljesíti az ítéletben foglaltakat. Ekkor végrehajtási eljárást kell indítani ellene. A végrehajtás során - csakúgy, mint az állami bírósági döntések végrehajtásánál - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tájékoztatás a bírósági gyakorlatról

A választottbírósági eljárás kezdete előtt az ügyfelek gyakran érdeklődnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbíróságának joggyakorlatáról. Bár a határozatok titkosak, mégis van arra lehetőség, hogy az ügyfelek megismerhessék a választottbírósági gyakorlatot. A választottbíróság elvi jelentőségű határozatait a peres felek neve és fontosabb, a cég azonosítására alkalmas adataik mellőzésével ugyanis ismertetik a Bírósági Határozatok című szaklapban. Néhány döntés külföldi jogi folyóiratban is megjelent, és azokat is érdeklődéssel olvasták.

Konkrét eljárásjogi kérdéseikre olvasóink választ kaphatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság titkárságán, Budapest V. ker., Kossuth L. tér 6-8., 631. számú szoba (tel.: 474-5181, fax: 474-5185), ahol a választottbírósági kikötésmintát is tartalmazó eljárási szabályzat díjmentesen szerezhető be magyar, angol és német nyelven.

Horváth Éva
Egy kis statisztika
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbírósághoz évente átlagosan kétszáz új kereset érkezik, ami nemzetközi összehasonlításban jelentős ügyszámnak minősül. Az ügyek 10-15 százalékában az eljárás idegen nyelven, főleg angolul vagy németül zajlik (de volt már olasz nyelvű eljárás is). Az alábbiakban táblázat segítségével szemléltetjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírósága ügyszámának alakulását, és ezen belül a belföldi és nemzetközi ügyek megoszlását.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság ügyszámának alakulása 1995. január 1-jétől
Ügyfajta 1995 1996 1997 1998
Belföldi 85 90 125 114
Nemzetközi 52 71 50 67
Összesen 137 161 175 181
A jogviták tárgya igen különböző: a perek jelentős része társasági jogi jogvita, de a "klasszikus" kereskedelmi ügyeken kívül irodabérleti jogviszonyból, koncesszióból és privatizációból származó ügy is előfordul. Hasonlóan nagy eltérések mutatkoznak a perértékben is, az 1999-ben beérkezett új ügyek között egy 26 milliárdos perértékű ügy "vezet".

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére