Társadalombiztosítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény meghatározása szerint magyar állampolgárságú személy a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy. Mindenki más külföldinek minősül.

Ugyanakkor a törvény rendelkezik arról, hogy a Magyarország területén sürgősségi ellátásra szoruló nem magyar állampolgárt haladéktalanul el kell látni, valamint az orvosi beavatkozásra szoruló nem magyar állampolgáron ugyanolyan feltételek mellett kell elvégezni a beavatkozást, mint a magyar állampolgáron.

Sürgősségi ellátás, egészségügyi ellátás

Mindenekelőtt meg kell határozni, mi minősül sürgősségi ellátásnak, avagy a törvény megfogalmazása szerint sürgős szükségnek. E fogalom alatt az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változást kell érteni, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Beteg pedig az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe veszi, vagy abban részesül.

Az egészségügyi ellátás a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások összessége, az egészségügyi szolgáltatás pedig minden olyan tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, mentésére és a betegszállításra, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul.

Az egészségügyi törvény szerint a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár egészségügyi ellátása nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján történik. Egyezmény, illetve viszonosság hiányában nem magyar állampolgár is a magyar jogszabályok alapján vehet igénybe egészségügyi ellátást.

Tekintsük át, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok hogyan, és milyen áron juthatnak hozzá a magyar egészségügy szolgáltatásaihoz.

A jogosultság keletkezése

Ahhoz, hogy valaki külföldi állampolgárként jogosult legyen az egészségügyi ellátások igénybevételére, hatósági igazolvánnyal (TAJ-kártyával) és útlevéllel vagy tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie. Amennyiben megfelel ezeknek a feltételeknek, akkor egészségügyi ellátását az egészségbiztosítás finanszírozza.

Ha valakinek nincs TAJ-kártyája, illetve útlevele vagy tartózkodási engedélye, de státusát tekintve menekültnek, menedékesnek vagy külföldön élő magyarnak számít, akkor egészségügyi ellátásának költségeit a költségvetés finanszírozza. A diplomáciai testület tagjainak és hozzátartozóinak ellátásáért a betegnek kell fizetnie. Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy a beteg állampolgársága szerinti országgal van-e Magyarországnak egészségügyi egyezménye.

Egyezmények

Az egyezmények a költségviselés szempontjából általában két csoportra bontják az ellátásokat. Amennyiben sürgős beavatkozás vált szükségessé, akkor az egészségbiztosítás, ha pedig nem volt sürgős, akkor a beteg finanszírozza az egészségügyi ellátást.

Jelenleg Bulgáriával, Csehországgal, Fehér-Oroszországgal, Horvátországgal, Jugoszláviával, Lengyelországgal, Macedóniával, Moldáviával, Oroszországgal, Romániával, Szlovákiával, Szlovéniával, Ukrajnával és a FÁK-országokkal van hatályos szociálpolitikai egyezménye.

Egészségügyi ellátási és együttműködési egyezményekkel az európai országok közül Finnország, Nagy-Britannia, Norvégia és Svédország, az ázsiai országok közül Irak, Jordánia, Kuvait, Mongólia és Észak-Korea, az afrikai Angola és a közép-amerikai Kuba rendelkezik.

Meg kell jegyezni, hogy a hatályos szociálpolitikai és az egészségügyi ellátási egyezmények alapján az egészségbiztosítás terhére csak sürgősségi ellátás nyújtható. Ettől csak a Svédországgal megkötött egyezmény tér el, mivel az csak kórházi ápolásra jogosítja a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó svéd állampolgárt.

Egyébként a szociálpolitikai és az egészségügyi ellátási egyezmények között a betegellátás szempontjából nincsen különbség.

Biztosítottak

A Magyarországon tartózkodó külföldieket két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok a külföldiek tartoznak, akiket teljes körű biztosítottnak ismer el a hatályos magyar szabályozás. Ilyenek azok a személyek, akik magyar tulajdonú foglalkoztatók alkalmazásában állanak, akik devizakülföldi vagy vegyes tulajdonú foglalkoztató tagjai és alkalmazottai, ha az adott ország és Magyarország között szociálpolitikai egyezmény van érvényben. Szintén idetartoznak az előbbiekben felsoroltak eltartott hozzátartozói is. A teljes körű biztosítottaknak és eltartottjaiknak az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű igazolványt a foglalkoztató adja ki, és havonta érvényesíti.

A másik körbe tartoznak azok a külföldi állampolgárságú természetes személyek, akik egészségbiztosítási megállapodás megkötésére jogosultak, azaz akik diplomáciai testület tagjai vagy alkalmazottai, illetve azok eltartott hozzátartozói (csak házastárs és gyermekek), a csak útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok, a nappali tagozatos oktatási intézmények hallgatói és a devizakülföldi vagy vegyes tulajdonú foglalkoztató tagjai és alkalmazottai.

Nem biztosítottak

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti biztosítás nem terjed ki:

  • a külföldi állam diplomáciai képviselőjére, a képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, továbbá az e pontban felsorolt személyek Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársára és gyermekére;
  • a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre;
  • a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének Magyarországon foglalkoztatott arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül.

A diplomáciai képviselő a képviselet vezetője, vagy a képviselet diplomáciai személyzetének tagja. A diplomáciai személyzet tagjai a képviselet személyzetének diplomáciai, igazgatási, műszaki és kisegítő tevékenységet ellátó tagjai közül azok, akiknek diplomáciai rangjuk van. Ezekre a személyekre, illetőleg a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú képviselőjére, illetve munkatársaira, ezek külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint a Magyarországon tartózkodó, velük együtt élő külföldi állampolgárságú házastársukra és gyermekükre nem terjed ki a biztosítás.

Ugyancsak nem terjed ki a biztosítás a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott olyan személyre, aki külföldinek minősül. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személlyel kötött foglalkozási megállapodás a devizakülföldi személy részére társadalombiztosítási jogszerzést nem jelent, az ilyen személyekre a biztosítás a jogviszony keletkezésével nem terjed ki. Devizakülföldinek minősül az a személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal a jogszabály értelmében nem is köteles rendelkezni.

Járulékmentesség

Amennyiben tehát a külföldi vagy a külföldi részvétellel alapított cég olyan külföldi személyt foglalkoztat Magyarországon, akire a fentiek alapján nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, nem köteles utána társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni, illetve a dolgozó béréből nem vonhat le egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat.

Egészségügyi hozzájárulás Az 1999/48. APEH-iránymutatás szerint a külföldi állampolgárok után az alábbiak szerint kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A külföldi állam diplomáciai képviseletének devizajogszabályok szerinti külföldi állampolgárságú képviselője, munkatársa, a diplomáciai mentességet élvező nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú alkalmazottai, továbbá a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyek után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ettől eltérően a tételes egészségügyi hozzájárulást (3600 Ft/hó) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézete által foglalkoztatott külföldi állampolgár után is meg kell fizetni, ha arra például munkaviszony, tagi jogviszony keretében kerül sor, annak ellenére, hogy a tagok részére kiosztott jövedelem után járulékfizetési kötelezettség nem állapítható meg. Nem értelmezhető ez a munkavállalási engedély birtokában, munkaviszonyban álló személyekre, mivel rájuk kiterjed a magyar munkajog hatálya, és a biztosítási, járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani. Ilyenkor százalékos mértékű (11 százalék) egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben a külföldi állampolgárt munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, és a jogviszonyában díjazása alapján járulékfizetési kötelezettség keletkezik, mert a kifizetett díj havonta eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 30 százalékát (6750 Ft), naptári napokra annak harmincadrészét (225 Ft), a tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni. Amennyiben a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi állampolgárt foglalkoztat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. választott tisztségviselőként), és a kifizetett díj havonta nem éri el az előbb említett összeget, járulékfizetési és százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást akkor sem kell fizetni, ha ez a személy társadalombiztosításijárulék-alapot nem képező természetbeni juttatásban is részesül.

Megállapodás egészségügyi ellátásra

Ugyanakkor a fenti körbe tartozó külföldi állampolgárok, továbbá a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény szerinti huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok megállapodást köthetnek saját, valamint a velük együtt élő gyermekük egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

Itt meg kell jegyezni, hogy - a korábbi szabályozástól eltérően - a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a külföldi állampolgár a vele együtt Magyarországon tartózkodó házastársa egészségügyi szolgáltatásának biztosítására nem köthet megállapodást, azt a házastársnak saját magának kell megkötnie.

A megállapodás alapján fizetendő havi járulék rá nézve a minimálbér 75 százaléka, a családtagjai után pedig a minimálbér 30 százaléka. A megállapodás megkötésekor az ezt megelőző hónap első napján érvényes minimálbért veszik figyelembe. Amennyiben a minimálbér összege emelkedik, a megállapodásban meghatározott összeg a változást követő hónap első napjától automatikusan módosul.

Az egészségügyi ellátás - a sürgősségi ellátás kivételével - akkor jár, ha a külföldi személy a szolgáltatás igénybevétele előtt legalább 6 hónapon át fizetett járulékot. A megállapodásban azonban ettől a szigorú szabálytól el lehet térni. Az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától korlátozás nélkül jár, ha a szerződő fél a megállapodás megkötésekor előre befizeti a hathavi járulékot. A jogosultságot a megállapodást kötő egészségbiztosítási pénztár által kiadott igazolással, illetőleg annak érvényesítésével kell igazolni.

Csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődően, az első hónapra esedékes járulék egyidejű megfizetése mellett köthető meg a szerződés az illetékes egészségbiztosítási pénztárral. Ezt követően a járulékot - az általános szabálytól eltérően - havonta előre, a tárgyhónapot megelőző hónap 10-éig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.

Az önkéntes biztosítás megkötésének kellékei:

  1. Diplomáciai testület tagja vagy hozzátartozója: diplomataigazolvány.
  2. Külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személy: munkavállalási engedély, munkáltatói igazolás, tartózkodási engedély.
  3. Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi, bank- és biztosítóintézeti képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott munkavállalója, tagja, foglalkoztatottja: társasági szerződés, tartózkodási engedély, alkalmazottnál munkáltatói igazolás.
  4. Diákok: a hazánkban nappali tagozaton tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalásával köthet megállapodást, amelyhez iskolalátogatási igazolvány (az Oktatási Minisztérium vagy az oktatási intézmény adja ki) és tartózkodási engedély szükséges.

Az önkéntes biztosítást kötő külföldieknek a megállapodás aláírását követően igazolást állítanak ki. Az igazolás alapján a foglalkoztató (bejelentésre kötelezett) megrendeli az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyomtatványt, majd kiállítja a külföldi személynek, és gondoskodik az érvényesítésről.

Szolgálati idő szerzése vagy "vásárlása"

Előfordul, hogy a külföldi állampolgár a Magyarországon szerzett szolgálati idő alapján nyugdíjban részesül. Ilyenkor kaphat TAJ-számot, ha ezt a tényt a nyugdíjról szóló határozattal, nyugdíjasigazolvánnyal vagy a Pénzintézeti Központ igazolásával hitelt érdemlően bizonyítani tudja. Ekkor az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" elnevezésű nyomtatványt a megyei egészségbiztosítási pénztár adja ki.

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló külföldi a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárral nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem megszerzésére is köthet megállapodást. Ilyenkor 33 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie, kivéve ha az illető magánnyug-díjpénztár tagja, mert ebben az esetben a járulék csökken a pénztárhoz fizetett tagdíj összegével.

A járulék alapja a megállapodást kötő személy által meghatározott jövedelem (ám ez nem lehet több a járulékfizetési felső határnál), legalább azonban a megállapodás megkötését megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege.

Menekültek, menedékesek, befogadottak

A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet az ellátások és támogatások rendszerében a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások között említi az egészségügyi ellátást.

A menekült az egészségügyi ellátás keretében - ha nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban - betegségekor az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult:

  • az egészségügyi alapellátásba tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;
  • sürgős szükségben járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre - ideértve a sürgősségi fogászati ellátást -, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;
  • sürgős szükségben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra és az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozást és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket -, valamint gyógyászati ellátásra és a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre, étkezésre;
  • az előzőekben foglalt ellátást követően a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelését követően betegsége gyógyulásáig, illetve állapota stabilizálódásáig a szükséges vizsgálatokra és gyógykezelésre, a gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre; terhesgondozásra és szülészeti ellátásra; külön jogszabály szerint a "közgyógyellátásra jogosultak" részére térítésmentesen és/ vagy "egészségügyi rendelkezés" alapján 90 százalékos vagy 100 százalékos társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre; a betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;
  • az életkorhoz kötött kötelező védőoltásra.

A befogadott és a menedékes a meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a "közgyógyellátásra jogosultakra" vonatkozó feltételek szerint.

A menekült, a befogadóállomáson tartózkodó befogadott és a menedékes egészségügyi alapellátása a befogadóállomáson történik.

A befogadóállomáson kívül lakó befogadott és menedékes a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti - a területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult az alapellátásra.

A járóbeteg-szakellátás vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés igénybevétele akkor térítésmentes, ha az az alapellátást végző orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel muködő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. A TAJ-szám kiadásához az ideiglenes személyi igazolvánnyal igazolni kell a menekült státust.

J. A.
Fogalmak
  • sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;
  • veszélyeztető állapot: az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene;
  • vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megőrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása;
  • beavatkozás: az a megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás;
  • életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a beteg életének megmentésére irányuló egészségügyi szolgáltatás;
  • egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyi hatóság által kiadott muködési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és minden olyan természetes személy, aki a saját nevében szolgáltat;
  • közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;
  • magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, továbbá az illetékes hatóság által kiadott, a Magyar Köztársaság területére érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, valamint a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy;
  • menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;
  • menedékes: az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztársaság a kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesítette, és a menekültügyi hatóság menedékesként elismerte;
  • befogadott: az a külföldi, aki átmenetileg azért nem küldhető vissza hazájába, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, feltéve hogy a menekültügyi hatóság befogadottként elismerte

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére