A kockázati tőke a tőkehiányban szenvedő társaságok számára kiváló fejlesztési forrás lehet. Amerikában a második világháborút követően szaporodtak meg a kockázatitőke-társaságok, s a remények szerint Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek. Az ezt szabályozó törvény már egy éve hatályba lépett, egyelőre azonban nincs nagy tolakodás.
A kockázati tőke Amerikában már bevált. Az életpályájuk kezdetén levő, nagy növekedési kilátású, ezáltal friss tőkére vágyó vállalkozásokba a kockázatitőke-társaságok – persze alapos vizsgálódást követően – beszállnak, jelentős tőkét juttatva a cégnek. Kockázat persze van a dologban, hiszen – mint mondják – 10 olyan cégből, ahová a kockázati tőke beszáll, átlagban öt tönkremegy, három átlagos hozamot hoz, és csupán a maradék kettő igazán nyereséges. Az amerikai Szilikon-völgyben akad egy-két ilyen aranytojást tojó tyúk: a világ élvonalába tartozó Apple, Microsoft, a Lotus, illetve a legnagyobb személyiszámítógép-gyártóvá összeolvadt Compaq és DEC életében is jelentős szerepet játszott a kockázati tőke.
Kockázati rangsor
A kockázati tőke térhódítását követően azonban a társaságok nem kifejezetten a kezdő cégekbe invesztálták a tőkéjüket, hanem a többéves, közepes vállalatokba. Ez különösen igaz a közép-kelet-európai térségre, hiszen mint egyes szakemberek megjegyzik: egy közepes méretű magyar cég kockázata – az országkockázatból fakadóan – körülbelül akkora, mint egy kisméretű amerikai vállalaté.
A kockázati tőkéről szóló törvény tavaly június 16-án lépett életbe. Az egyetlen adókönnyítés csupán az, hogy a kockázatitőke-társaságoknak, illetve az alapkezelőknek az első hat évben nem kell társasági adót fizetniük, bár ezt nem is nagyon tudnák kihasználni, hiszen ennyi idő alatt nemigen keletkezik a társaságoknál nyereség. A kockázatitőke-társaságok szaporodását nem a törvény hiánya hátráltatta, hanem a hozamok realizálásának nehézségei.
Élen az informatikai cégek
A kockázatitőke-társaság kiszállhat választott üzletéből a tőzsdén is, amire a legutóbbi példa a Synergon Informatikai Rt. esete. A társaságban egyharmados részesedést szerzett Hungary Private Equity Fund és a szintén Amerikában jegyzett Advent International kockázatitőke-társaság két alapja a tőzsdei bevezetést megelőző nyilvános kibocsátással kiszállt a társaságból, amely a tőkének köszönhetően fúziók, felvásárlások révén a legnagyobb hazai tulajdonban levő számítástechnikai céggé nőtte ki magát. A másik hazai számítástechnikai társaság, a KFKI Számítástechnikai Rt. – amely szintén a menedzsment többségi tulajdonában van – is jelen van a kockázatitőke-piacon, miután a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap tőkét invesztált a cégbe. (A MAVA emellett a Telsys Telefonközpont-szerelő Kft.-be fektetett tőkét.) Korábban az ország első három hazai számítástechnikai cége közé betörni szándékozó Montana Rt. is kockázati tőke bevonásán gondolkodott, ám időközben olyan nagyságúra nőtt a társaság, hogy már a tőzsdei bevezetést, illetve stratégiai partner bevonását mérlegelik. Úgy tűnik egyébként, hogy a kockázatitőke-társaságok – mint korábban Amerikában – Magyarországon is elsősorban az informatikai piacban látnak fantáziát.
A kockázatitőke-társaság számára éppen az a fontos, hogy a céget stabil, tőzsdére érett társasággá hozza fel, amelyben már a kisbefektetők is érdemesnek találják a részvételt. Szintén a tőzsdét célozta meg a gépiparban tevékenykedő Nabi (North American Bus Industries) Rt., amelynek története 1992-ben kezdődött. A társaság jogelődjét ekkor alapította az Első Magyar Alap. A Nabi igen szép karriert futott be a tengerentúlon, a városi buszok piacán 10 százalék fölötti piaci részesedéssel büszkélkedhetett. Az Első Magyar Alap 1997 júliusában értékesített részesedéséből, illetve nemzetközi tőkeemelést hajtott végre, majd augusztusban a cég megjelent a Budapesti Értéktőzsdén. Az Első Magyar Alap jelenleg 56 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. Emellett a Central European Growth Fund is a kockázatitőke-társaságok közé sorolható, hiszen ez a CS First Boston Közép-Európában befektető alapja, amelynek részvényei már a londoni tőzsdén is forognak.
A Budapesti Értéktőzsde harmadik, jegyzett C kategóriáját éppen a kockázatitőke-társaságok részére találták ki, hasonlóan a frankfurti tőzsde (Deutsche Börse) Neuer Markt kategóriájához. Ebbe a kategóriába ugyanis 200 milliós alaptőkével is be lehet kerülni, s többéves eredményes gazdálkodásra sincs szükség. Eddig azonban még nem tolongtak az ilyen jellegű társaságok a börze kapujában.
A célpont kiválasztása
Gondot okozhat persze az is, hogy igen nagy munkát követel a megfelelő kis-, illetve középvállalatok felkutatása, ezek átvilágítása. Persze vannak önként jelentkezők is, ám ezeket a társaságok általában elutasítják. A befektetésre érdemes cégek megtalálásához megfelelő szakembergárdára van szükség. A feladat megoldása nem kevés pénzt és időt emészt fel. Ezért az itt tevékenykedő kockázatitőke-társaságok a viszonylag nagyobb méretű cégekre startolnak rá, s nem aprózzák szét a tőkéjüket, illetve specializálódnak. A Magyar Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. takarékszövetkezetek, bankok, esetleg külföldi alapok pénzéből szeretné létrehozni alapját, elsősorban orvos-egészségügyi, informatikai, távközlési vállalkozásokat keres. Ezek műszerfejlesztő, gyógyszerészeti kutató, illetve gyógyító magánvállalkozások lehetnek. Az elképzelések szerint közepes méretű vállalkozások is szóba jöhetnek, 50-150 millió forintot szánnak egy cégre, amellyel 10-100 százalékos részesedéshez jutnának. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap is létrehozta a Magyar Technológiai Alapját, amely – mint a nevéből is kitűnik – az informatikát, a szoftverfejlesztést, a távközlést tekinti elsődleges célpontjának.
| Egzotikus ajánlatok Nyugaton – ha a különböző támogatások elmaradnak – az ingatlan versenyképes lesz. Az ingatlanpiacon is vannak hosszú lejáratú és kiszámítható befektetések, s ezek nemcsak a bevétel, hanem az adó szempontjából is vonzónak számítanak. Ennek bevételi kilátásai is vannak: a neves nemzetközi befektetési csoport, Jones Lang Wootton kimutatta: az ingatlanbérletek árai a legtöbb nyugat-európai fővárosban ismét emelkednek, ráadásul a tengerentúlon is egyre likvidebbé válik az ingatlanpiac. Németországban igen nagy tradíciója van a külföldi ingatlanvásárlásoknak, főként, mert a bérbeadásból származó bevétel adómentes, avagy alacsony adókulcs alá tartozik. A német társaságok kedvelt célpontjai a korábbi NDK-s nagyvárosok, illetve Kelet-Európa. De ennél egzotikusabb helyszínekre is merészkedtek, például Moszkvába, illetve Dél-Afrikába. Bár a kockázat is magasabb ott, de a merész társaságok igen szép summát tehetnek zsebre. A német adóspórolók egyik közkedvelt célpontja még a hajórészesedések vásárlása, hiszen ennek igen jelentős a leírási kulcsa. Jelenleg a lízingkonstrukciók a leginkább kedveltek, ezek kiválóan alkalmasak az adóspórolásra. Érdekesség, de a német társaságok nagy fantáziát látnak a filmgyártásban is. F. B. |