Jövedelemadózás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)

A személyijövedelemadó-törvény (szja-törvény) rendelkezései szerint – eltérő nemzetközi szerződés vagy a viszonossági gyakorlat hiányában – az adókötelezettség a külföldi magánszemélyekre is kiterjed, ha belföldről származó jövedelemmel rendelkeznek. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rögzítik, hogy az egyes jövedelemfajtákat melyik szerződésben részes állam adóztatja. Szabályozzák azt is, miként lehet elkerülni a kétszeres adófizetést azoknál a jövedelmeknél, amelyek elvileg mindkét államban adózás alá esnek.

Külföldiek adókötelezettsége

A belföldi illetőségű magánszemélyt – állampolgárságától függetlenül – az összes jövedelme után, míg a külföldi illetőségű személyeket csak a belföldről származó jövedelmük után terheli személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Kiemelkedően fontos szerephez jut e rendelkezés következtében a magánszemély illetőségének megállapítása.

Belföldi, külföldi illetőség

Az szja-törvény a belföldi illetőség fogalmát határozza csak meg. Belföldi illetőségűnek kell ennek alapján a magánszemélyt tekinteni, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be. Külön kiemelendő a törvény vagylagossága, amely azt jelenti, hogy bármelyik feltétel – álladó lakóhely, szokásos tartózkodási hely – megléte elegendő a belföldi illetőség megállapításához. Ebből következően adójogi szempontból külföldinek kizárólag az olyan személy tekinthető, akinek Magyarországon sem állandó lakóhelye, sem szokásos tartózkodási helye nincs.

Az adózás rendjéről szóló törvény kiegészítő rendelkezése szerint a magánszemély szokásos magyarországi tartózkodási hellyel rendelkezik – belföldi illetőségunek tekinthető –, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a lakóhely és a tartózkodási hely szabálya alapján az illetőség kérdése nem dönthető el egyértelműen. Abban az esetben, ha a magánszemélynek több állam területén is van állandó lakóhelye, akkor az illetőséget – a nemzetközi gyakorlattal egyezően – a létérdekek központja szerint kell figyelembe venni. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha a magánszemélynek más állam területén sincs állandó lakóhelye, akkor az illetőséget a más államban lévő szokásos tartózkodási hely – 183 napos tartózkodás – szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az előzőek egyike szerint sem állapítható meg az illetőség, akkor az állampolgárság az irányadó.

A fent ismertetett szabályok döntik el, hogy a külföldről érkező, Magyarországon dolgozó magánszemély mikor, milyen feltételek fennállása esetén válik belföldi illetőségűvé, amely azzal a következménnyel jár, hogy az összes jövedelme az szja-törvény hatálya alá tartozó adóköteles jövedelemnek minősül. Amennyiben a külföldi illetőséget megtartja, kizárólag a belföldről származó jövedelme válik hazánkban adókötelessé.

Belföldről származó jövedelem

A külföldi által megszerzett jövedelem akkor tekinthető belföldről származó – az szja-törvény hatálya alá tartozó – jövedelemnek, ha valamely belföldön folytatott tevékenység vagy belföldön lévő vagyon eredményének minősül. Amennyiben a munkáltató vagy a megbízó belföldi illetőségű, belföldről származónak kell tekinteni a külföldön folytatott tevékenység jövedelmét is.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmények a belső jogi normákkal szemben előnyt élveznek. Fontos szabály, hogy a külföldi jövedelem adókötelezettsége – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – akkor is fennáll, ha a jövedelmet nem utalták át vagy hozták belföldre. A személyi jövedelemadóról szóló törvény fő szabályként megengedi a külföldön megfizetett adó beszámítását, és a belföldi jövedelem adójának megállapítása során lehetőséget nyújt a külföldről származó jövedelem figyelembevételére az adóalapban.

Ha az érintett országok viszonylatában nincs hatályban kettős adóztatás elkerülése tárgyában nemzetközi egyezmény, a jövedelem végső soron mindkét országban adókötelessé válhat. Az szja-törvény erre az esetre is biztosítja a két helyen történő adózás elkerülését a külföldön megfizetett adó beszámításának lehetőségével. Amennyiben az összevont adóalap részét képezi olyan jövedelem is, amely külföldön vagy belföldön és külföldön egyaránt adóztatható, az összevont adóalap után számított adót bizonyos mértékkel csökkenteni lehet. Az adót csökkentő összeg attól függ, hogy a jövedelem forrásországával van-e kettős adóztatást kizáró egyezmény.

Mindkét esetben a külföldön adózott jövedelem – hazai adómértékkel számított – átlagos adójából kell kiindulni. Ehhez azonban az összevont adóalap átlagos adókulcsát (az összes jövedelem adótábla szerinti adójának és az összevont adóalapnak a hányadosát) kell először meghatározni. Ha a jövedelem forrásországával nemzetközi egyezményt kötöttünk, az így kapott érték – függetlenül attól, hogy az érintett külföldön mennyi adót fizetett – levonható.

Kettős adóztatást elkerülő egyezmény hiányában az előzőekben számított érték, legfeljebb azonban a külföldön – igazoltan – megfizetett, forintra átszámított adó, illetőleg a számított adó 90 százalékának megfelelő összeg vonható le.

A külföldön megfizetett adó beszámításánál az év utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ha olyan pénznemben állapították meg az adót, amely az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a megszerzés évének utolsó napján érvényes, USA-dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

Az osztalékból származó jövedelem adója

Belföldi illetőségű magánszemély külföldi osztaléka

A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem adója itthon egységesen 20 százalék. Amennyiben az osztalékból külföldön levontak már adót, a 20 százalékos adót a külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegével csökkenteni kell. Olyan országból származó osztalék esetében, amellyel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk nincs, 5 százalék adót akkor is fizetni kell, ha külföldön 15 százaléknál több adót vontak le.

Amennyiben a külföldről származó osztalékot magyar illetőségű kifizetőtől veszi fel a magánszemély, akkor az osztalék utáni adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie. Ha ez nem történik meg, a magánszemélynek az adót az adóbevallásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnie.

A külföldi illetőségű magánszemély belföldi osztaléka

A külföldi illetőségű magánszemély belföldről származó osztalékjövedelmére, ha nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, annak a szabályait kell alkalmazni. Nemzetközi egyezmény hiányában az osztalékjövedelmek utáni adót az szja-törvény általános rendelkezései szerint kell megállapítani.

Lucz Zoltánné
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények – 1998. december 1-jei állapot
Albánia 1996. évi XCI. törvény
Amerikai Egyesült Államok 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet
Ausztria 1976. évi 2. törvényerejű rendelet
Ausztrália 1993. évi XXXVI. törvény
Belgium 20/1984. (IV. 18.) MT rendelet
Brazília 1992. évi XXVII. törvény
Bulgária 1996. évi XCII. törvény
Ciprus 82/1982. (XII. 29.) MT rendelet
Csehország 1996. évi XCIII. törvény
Dánia 45/1979. (XI. 10.) MT rendelet
Dél-Afrika*  
Dél-Korea 1992. évi XXVIII. törvény
Egyiptom 1995. évi XVII. törvény
Finnország 66/1981. (XII. 16.) MT rendelet
Franciaország 65/1981. (XII. 16.) MT rendelet
Görögország 33/1985. (VII. 1.) MT rendelet
Hollandia 10/1988. (III. 10.) MT rendelet
India 11/1988. (III. 10.) MT rendelet
Indonézia**  
Írország*  
Izrael 1993. évi LXIII. törvény
Japán 1980. évi 18. törvényerejű rendelet
Jugoszlávia utódállamai 1988. évi 6. törvényerejű rendelet
Kanada (alapegyezmény) 1995. évi XVI. törvény
Kanada (módosítás)*  
Kazahsztán*  
Kína***  
Kuvait***  
Lengyelország 1996. évi XCV. törvény
Luxemburg 1990. évi XCV. törvény
Malajzia 1993. évi LX. törvény
Málta 1993. évi LXVII. törvény
Moldova*  
Nagy-Britannia és Észak-Írország 1978. évi 15. törvényerejű rendelet
Németország 1979. évi 27. törvényerejű rendelet
Norvégia 67/1981. (XII. 16.) MT rendelet
Olaszország 53/1980. (XII. 22.) MT rendelet
Pakisztán 1996. évi XCIX. törvény
Románia 1996. évi XCIX. törvény
Spanyolország 12/1988. (III. 10.) MT rendelet
Svájc 1982. évi 23. törvényerejű rendelet
Svédország 55/1982. (X. 22.) MT rendelet
Szlovákia 1996. évi C. törvény
Thaiföld 13/1990. (VII. 25.) Korm. rend.
Törökország 1996. évi CI. törvény
Ukrajna*  
Uruguay****  
Vietnam 1996. évi CII. törvény
* Az egyezmény még nincs kihirdetve, de rendelkezései 1997. január 1-jétől alkalmazhatók.
** Az egyezmény még nincs kihirdetve, de rendelkezései 1994. január 1-jétől alkalmazhatók.
*** Az egyezmény még nincs kihirdetve, de rendelkezései 1995. január 1-jétől alkalmazhatók.
**** Az egyezmény még nincs kihirdetve, de rendelkezései 1996. január 1-jétől alkalmazhatók.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!