Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Agrárjogszabályok

Földmérés és térképészet

A földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenység körébe tartozik 1999. június 3-ától a földmérési adatok, a földmérési alaptérképek, az ingatlan-nyilvántartási térképek és a földhivatali adatok jogszerű felhasználásának ellenőrzése. A szakfelügyeleti tevékenységet - az illetékes földhivatal közreműködésével - a megyei földhivatal látja el a megyei földmérési szakfelügyelő útján. A szakfelügyeleti tevékenység szabályait az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/45. szám)

Mezőgazdasági vámpótlék

A Kereskedelmi Vámtarifa 1701 vámtarifaszám alá tartozó "Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban" megnevezésű termékek behozatala után vámpótlékot kell ezentúl fizetni, ha az importált áru vámértéke a 25/1999. (V. 26.) GM-PM együttes rendeletben meghatározott küszöbár 90 százalékánál alacsonyabb. A vámpótlék mértékét a vonatkozó rendelet 1. és 2. számú melléklete határozza meg. Vámpótlékot kizárólag a belföldi vámkezeléseknél vagy azzal egy tekintet alá eső vámeljárásoknál kell fizetni.

A fenti rendelkezéseket a 25/ 1999. (V. 26.) GM-PM együttes rendelet határozta meg, szabályait az 1999. május 31-ét követően indult vámeljárásokban kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/45. szám)

Földtörvény

A földtörvény módosítása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a jövőben az ügyész pert indítson a termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződéses kikötés semmisségének megállapítása iránt. 2000. január 1-jétől kizárólag a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználat után lehet költségvetési támogatást igénybe venni.

Ugyancsak 2000. január 1-jétől a földhivatalok nyilvántartást kötelesek vezetni az illetékességi területükhöz tartozó termőföldek, mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról. A nyilvántartás alapját a közhiteles ingatlan-nyilvántartás képezi. A természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, ha szerződés alapján egy hektárnál nagyobb területű termőföldet használ, a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles a földhivatalnak benyújtani. A saját tulajdonú vagy a közeli hozzátartozó tulajdonában álló vagy más jogcímen a használó rendelkezése alatt álló földterület adatait a használatbavételtől számított 30 napon belül kell a földhivatalnak bejelenteni. A szerződés benyújtásának, illetve az adatok bejelentésének elmulasztása bírság kiszabását vonja maga után. A fenti rendelkezéseket az 1999. évi XLVIII. törvény állapította meg. A jogszabály 1999. június 28-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny 1999/46. szám)

Földrendező és földkiadó bizottságok

Jogszabály-módosítás következtében amennyiben a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített, több településre kiterjedő földalapok esetén valamelyik településen vitás a földkijelölés, a nem vitatott településeken ennek ellenére a jogosultsági sorrend betartásával el lehet végezni a földkiadást. Ha a részarány-földtulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK-értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt, valamint a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik határidőn túl nyújtották be a kérelmüket - vagy rajtuk kívül álló okokból nem elégítették ki igényüket -, 3000 Ft/AK értékű kártalanításra jogosultak.

A módosítás szabályozza a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást is, feltéve ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntették meg.

A földkiadás szabályait az 1999. évi XLIX. törvény módosította.

(Magyar Közlöny 1999/46. szám)

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exporttámogatása

Bizonyos - a vonatkozó jogszabályban meghatározott - mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele után egyszerűsített pályázati rendszerű exporttámogatás igényelhető. A támogatási jogosultság előfeltétele, hogy az igénylő a kérelméhez csatolta az Agrárintervenciós Központ (AIK) igazolását, amelyet akkor állítanak ki, ha a kiléptetést igazoló vámáru-nyilatkozatot a termék kiszállítását követő 30 napon belül az érintett bemutatja az AIK-nak. Az 51/1999. (V. 31.) FVM-PM-GM együttes rendelet alapján a támogatást a június 1-jét követően kiléptetett termékek után lehet igényelni legkésőbb augusztus 31-éig.

(Magyar Közlöny 1999/47. szám)

Agrárpiaci rendtartás

Az agrárpiaci rendtartás eszközrendszerével kapcsolatos kérdésekről szóló jogszabály módosítása következtében a pályázati kiírásokat a minisztérium hivatalos lapjában és a napilapokban kell közzétenni.

Ha a pályázó igazolja, hogy a pályázat alapján elnyert mennyiségnek a kiírásban meghatározott mértékét teljesítette, a minisztérium tíz munkanapon belül intézkedik - az Agrárintervenciós Központon keresztül - a pályázati díj meghatározott részének visszautalásáról. Ha a pályázatot az igényelt mennyiségnél alacsonyabb mértékben fogadták el, a befizetett pályázati díj arányos részét kell visszafizetni. Abban az esetben, ha a pályázati feltételeket - részben vagy egészben - elháríthatatlan külső ok miatt a pályázó nem tudta teljesíteni, a visszafizetési kérelemmel egyidejűleg meg kell jelölnie - és szükség szerint igazolnia kell - az annak alapjául szolgáló okot. Az AIK az ok elfogadását követő tíz munkanapon belül intézkedik a pályázati díj visszafizetéséről.

A fenti szabályokat a 3/1995. (I. 27.) FM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/49. szám)

Vágósertés-termelés intervenciós támogatása

Változtak a SEUROP rendszer szerint minősített S, E, U és R minőségi osztályú vágósertésekre igényelhető intervenciós támogatások szabályai. (A módosító jogszabály a korábbi rendeletet teljes egészében hatályon kívül helyezte.) Támogatási jogosultság az új rendelkezések szerint 1999. június 11-e és augusztus 31-e között keletkezik. A támogatás mértékét a rendelet mellékletei tartalmazzák. A támogatást az APEH-től kell igényelni. A kérelemhez mellékelni kell:

  • a számlát és mellékletét,
  • a feldolgozói kifizetést igazoló vagy a vételár pénzügyi teljesítését dokumentáló bizonylatot (banki átutalás, készpénzfizetés, engedményezési szerződés, végelszámolás a termelővel, kompenzálás, váltóelszámolás stb.), amelyen alapárként legalább a minimális ár jelenik meg,
  • saját vágásnál a minősítő, mérlegelési lista és a vágás időpontjában aktuális közzétett országos heti piaci árat,
  • a VHT-tagságot igazoló okiratot,
  • a települési falugazdász igazolását a vágósertés kilencvennapos tartásáról.

Feldolgozó, integrátor és kereskedő esetén a rendelet további mellékleteket is meghatároz. A támogatást a tárgyhót követő hónap 20-ától lehet igényelni az APEH-től, amelyet az 10032000-01905520 Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás számlájáról folyósítanak.

Tízezer darab, legalább ötven százalékban mangalica vérhányadú vágósertésre 3600 Ft/db támogatást igényelhet az az alapanyag-termelő, aki rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztálya által kijelölt tenyésztőszervezet igazolásával, a sertését nemzetközi EU vagy USDA minősítésű vágóhídon vágja/vágatja le, és erről a vágóhíd igazolást ad ki.

Az integrátor, a kereskedő, illetve a szövetkezet a minősítési bizonylatok, a számlák és a támogatás kifizetését igazoló APEH-bizonylat alapján a támogatás kézhezvételétől számított ötödik napon belül részletes elszámolást köteles benyújtani a továbbadott támogatásról a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalnak.

Az új szabályok az 54/1999. (VI. 11.) FVM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny 1999/51. szám)

Élelmiszerek vegyi szennyezettsége

Az élelmiszerek szennyezőanyag tartalmát - a vegyi szennyezettségről szóló rendelet értelmében - az előállítás teljes folyamatában alkalmazott helyes műveleti gyakorlattal elérhető, lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Vegyi szennyeződésnek az élelmiszerben nem engedélyezett adalékanyagok, illetőleg hozzáadott anyagok jelenléte vagy az adalékanyagok határértéket meghaladó mennyisége tekinthető. A határértékeket meghaladó mennyiségű szennyező anyagot tartalmazó élelmiszert tilos forgalomba hozni, illetve forgalomban tartani. Az ilyen élelmiszer takarmányozási célú felhasználásáról az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet dönt.

Amennyiben új anyagok felhasználása, új termelési és technikai műveletek bevezetése következtében az élelmiszerben a vonatkozó jogszabályban meg nem jelölt szennyező anyag fordul elő, a forgalomba hozatalhoz, illetve a felhasználáshoz be kell szerezni az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélyét is.

A fenti szabályokat a 17/1999. (VI. 16.) EüM rend. tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/52. szám)

Ár- és belvízkárosultak támogatása

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatást nyújt azoknak az ár- és belvízkárosult mezőgazdasági termelőknek, akik szerepelnek az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal kárfelmérése alapján készített nyilvántartásban. A támogatás a mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi termőföldek után a kieső termés elmaradt eredményének részleges megtérítésére, kártalanítására, a vízborítás miatt tavasszal be nem vethető területeknek az őszi munkákig terjedő kultúrállapotban tartására, valamint az ezzel összefüggésben alkalmazott zöldtrágyázás költségeire igényelhető. A támogatás mértéke: a vízborítás miatt tavasszal be nem vetett területeknek az őszi munkákig terjedő kultúrállapotban tartása címén legfeljebb 6000 Ft/ha (ha ez kiegészül zöldtrágyázással, további legfeljebb 2000 Ft/ha), a kiesett termés elmaradt eredményének részleges megtérítése címén legfeljebb 4000 Ft/ha, a vetésekben okozott károk részleges megtérítésére legfeljebb 8000 Ft/ha.

Az egyes termelőket megillető pontos összeget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állapítja meg, a hivatal által végzett felmérésekről készült nyilvántartások alapján. Az igénybe vehető öszszegről a hivatal igazolást állít ki, és megküldi a károsultnak. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól 1999. október 31-ig, amelyet a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról folyósítanak.

A támogatást az 55/1999. (VI. 16.) FVM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/52. szám)

Erdészeti hatósági eljárási díjak

Az erdészeti hatóság határozata ellen az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az elsőfokú eljárás díjának kétszerese. Az erdőgazdálkodási és az erdővédelmi bírság kirovásáról rendelkező, valamint az erdőfenntartási járulék fizetésének kötelezettségét elrendelő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem díja az általános szabálytól eltérően minden megkezdett 10000 Ft után 150 Ft, legalább azonban 6000 Ft és legfeljebb 300000 Ft. Az igazgatási-szolgáltatási, valamint a jogorvoslati díjat az Állami Erdészet eljáró igazgatóságánál, illetve központjában kell megfizetni az ügy keletkezésekor készpénzben, csekken vagy átutalással.

Az eljárási díjak szabályait az 56/1999. (VI. 16.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/52. szám)

 

Állami kezességvállalás konzervüzemek hiteleihez

Egyes, a vonatkozó jogszabály mellékletében felsorolt konzervgyártó kisüzemek az orosz exporttal összefüggő finanszírozási problémáik enyhítése érdekében felvett - legfeljebb 2,33 milliárd forint - hiteleik tőkeösszegének száz százalékára állami kezességvállalást vehetnek igénybe. A kezességvállalást az a jogosult veheti igénybe, akinek:

  • köztartozása nincs,
  • az Orosz Köztársaságba történő értékesítés céljából gyártott és raktározott - 1999. május 31-i - késztermékkészlete miatti pénzügyi nehézségei enyhítésére július 18-áig legfeljebb nyolchavi lejáratú hitelt vesz fel.

A kezességvállalással összefüggésben július 18-áig nyilatkozatot kell benyújtani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalához. A minisztérium a nyilatkozat alapján igazolást állít ki a kezességvállalás összegéről, amelynek egy példányát megküldi a jogosultnak.

A kamattámogatás a jogosult lakóhelye szerinti illetékes állami adóhatóságtól a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról igényelhető, az adóhatóság által rendszeresített 9911-es számú "bevallás az államháztartással szemben egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány felhasználásával, a banki kamatterhelés gyakoriságának megfelelően. A nyomtatványhoz csatolni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását.

A fenti szabályokat az 57/1999. (VI. 18.) FVM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/53. szám)

Autóbuszokkal szembeni követelmények

A januári deutschlandsbergi baleset kapcsán a figyelem középpontjába kerültek a személyszállítást végző autóbuszok. Szigorították ennek következtében a műszaki feltételeket és a határátlépés szabályait is. Az autóbuszok légszennyezésére az ENSZ-EGB 49.02/A, illetve 49.02/B számú előírásait kell alkalmazni. A 10 tonnát meghaladó - 1988. január 1-jét követően gyártott - autóbuszokat pedig sebességkorlátozó berendezéssel és fékezési jóváhagyási jellel kell ellátni. Az erről szóló tanúsítványt a területi közlekedési felügyelet által felhatalmazott gépjárműfenntartó szervezet állíthatja ki. A kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncs, valamint a világító- és fényjelző berendezések biztonsági ellenőrzését 15 000 km-enként, illetőleg az autóbusz típusára - a gyártó által - előírt szervizidőszakonként kell elvégeztetni.

Határátlépéskor a vámszervek ellenőrzik az autóbuszvezető "D" kategóriás, érvényes PÁV-II. pályaalkalmassági bejegyzéssel ellátott vezetői engedélyét és a nemzetközi autóbuszvezetői igazolványának meglétét, a személyszállítás jellegének megfelelő egyéb okmányokat, a műszaki feltételek meglétéről szóló igazolólap érvényességét, valamint az üzemeltetési és karbantartási napló meglétét.

A nemzetközi közúti személyszállításhoz használt autóbuszok sebességkorlátozó berendezéseit úgy kell beállítani, hogy az autóbusz sebessége ne haladja meg a 100 km/óra értéket.

A fenti rendelkezéseket a 15/1999. (V. 21.) KHVM rendelet állapította meg. Rendelkezéseit július elsejétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/44. szám)

Elektronikus fizetési eszközök

Azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik a kibocsátóval vagy más hitelintézettel az elektronikus fizetési eszköz elfogadására vonatkozóan - 1999. december 1-jét követően - szerződést kötöttek, elektronikus fizetési eszközzel is fizethetnek. Az elektronikus fizetési eszköz birtokosa haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a fizetési eszköz kikerül a birtokából (ellopják, elveszíti), vagy az azonosító kódja jogosulatlanul harmadik személy tudomására jut, valamint ha azt észleli, hogy a bankszámlakivonaton vagy a számlán jogosulatlan műveletet tüntettek fel. Újdonság, hogy a bejelentést követően keletkezett kárért a kibocsátó felel.

A fenti rendelkezéseket a 77/1999. (V. 28.) Korm. rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/46. szám)

Fogyasztási cikk globálkvóta

A gazdasági miniszter közzétette az 1999. II. félévi fogyasztási cikk globálkvótát és igénylésének rendjét a 26/1999. (V. 28.) GM rendelet mellékleteiben.

(Magyar Közlöny 1999/46. szám)

name="Fizetésképtelenség megállapítása a csőd- és felszámolási eljárásban">Fizetésképtelenség megállapítása a csőd- és felszámolási eljárásban

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata értelmében jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Az ismertetett rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság 2/1999. Polgári jogegységi határozata tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/48. szám)

Egészségügy és gyógyszerellátás

Módosultak az egészségügy és a gyógyszerellátás kérdéseiről szóló törvények. A gyógyszertárak ezentúl közforgalmú, fiók-, intézeti és kézigyógyszertárként működhetnek. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek - bizonyos kivétellel - csak betegtájékoztatóval hozhatók forgalomba. Ha a tájékoztató adatai a gyógyszer külső vagy közvetlen csomagolásán fel vannak tüntetve, a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató mellőzhető. Gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet az erre vonatkozó engedély alapján lehet csak folytatni. Nincs szükség engedélyre, ha a gyártó a saját előállítású termékeit, illetve az állami katasztrófa- és védelmi készlet kezelője az általa készletbe vett gyógyszert kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára értékesíti. A nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedélyt az Országos Gyógyszerészeti Intézet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala véleményének figyelembevételével adja meg. A lakosság gyógyszerellátása keretében csak gyógyszertár szolgáltathat ki gyógyszert. A gyógyszertár a gyógyszereket gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre jogosító hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodótól szerezheti csak be. A módosításokat tartalmazó 1999. évi LIII. törvény július 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny 1999/49. szám)

Radioaktív hulladék

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasághoz véglegesen beszállított radioaktív hulladék után 15 napon belül beszállítási díjat kell fizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00280934-00000000 számú számlájára.

A fenti rendelkezések a díjak mértékével együtt a 27/1999. (VI. 4.) GM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny 1999/49. szám)

Az egészségügyi hozzájárulás támogatása

A munkavállalók utáni tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez - 1999-ben - a Munkaerőpiaci Alapból állami támogatás igényelhető. A támogatásra a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók és a szociális foglalkoztatók akkor jogosultak, ha 1998. január 1-jétől folyamatosan működnek, és a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetéséből származó - a jogszabály számítása szerinti - igényük éves szinten a 30 000, illetve az 50 000 Ft-ot meghaladja.

A támogatás további feltételei:

  • az 1998-ban alkalmazott munkavállalóik havi bruttó átlagkeresete a 19 000 Ft-ot nem haladja meg (ha az összes foglalkoztatott 25 százaléka részmunkaidős és nyugdíjas, ez az összeg a 29 000 Ft),
  • fél évnél régebbi, lejárt társadalombiztosítási-, valamint munkaadóijárulék-tartozásuk nincs, illetve a hitelező hozzájárult a járuléktartozás későbbi megfizetéséhez,
  • 1998-tól kezdődően folyamatosan eleget tesznek az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségüknek,
  • kötelezettséget vállalnak az alkalmazásukban állók 1999-es átlagos statisztikai állományának megtartására.

Amennyiben az igénylő felszámolási eljárás alatt áll, a támogatás további feltétele, hogy a bíróság jóváhagyja a hitelezőkkel kötött egyezségét. A támogatás mértéke az egy évre számított többletkiadás 75 százaléka. 9000 Ft/fő/év fix összegű támogatás illeti meg a munkaadót, ha a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók és az alkalmazásban álló nyugdíjasok 1998-as együttes létszáma eléri vagy meghaladja az összes alkalmazott átlagos statisztikai állományi létszámának 25 százalékát.

A támogatás iránti kérelmeket a megyei munkaügyi központ illetékes kirendeltségéhez, a fővárosban a Fővárosi Munkaügyi Központ (Budapest IV. ker., Kassai út 24/B szám alatti) kirendeltségéhez kell 1999. július 31-ig benyújtani. A támogatás első féléves összegét a kérelem kedvező elbírálása esetén szeptember 15-éig folyósítják. A harmadik negyedéves összeget legkésőbb október 31-éig, a negyedik negyedéves összeget pedig legkésőbb 2000. március 31-ig kell kifizetni.

A támogatási feltételeket a 30/1999. (VI. 9.) GM-SzCsM együttes rendelet tartalmazza. A jogszabály 2000. március 31-én hatályát veszti.

(Magyar Közlöny 1999/50. szám)

Telepengedélyek

Egyes ipari és szolgáltatótevékenységek a jövőben kizárólag telepengedély birtokában gyakorolhatók. Az erről szóló jogszabály azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra, bérmunkát végzőkre), valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjednek ki, amelyek olyan - a jogszabály mellékletében felsorolt - ipari, szolgáltató-, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel.

Az érintett tevékenységeket november 1-jétől - önálló telepen vagy építményben, építményrészben - csak telepengedély alapján lehet végezni. Akik jelenleg is telepen tevékenykednek, a telepengedélyt 2000. május 1-jéig kötelesek megszerezni.

Az engedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzője adja ki. Jogerős telepengedély nélkül nem lehet a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani. Az engedélyt a telephelyen kell tartani, és ellenőrzéskor be kell mutatni. A telepengedély kizárólag akkor adható meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítható, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység nem zavarja a telep környezetében élők nyugalmát, s nem veszélyezteti a dolgozók, a környezetben élők egészségét és a környezetet.

A telepengedély meglétét a jegyzőn kívül az eljárásban részt vevő hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrizhetik. Indokolt esetben kezdeményezhetik a telepengedély visszavonását.

A telepengedélyek szabályait a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza mag.

(Magyar Közlöny 1999/51. szám)

Zálogjogi nyilvántartás

Jogszabály-módosítás következtében változott az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog-nyilvántartás tartalma. Új szabály, hogy a nyilvántartást vezető közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, külön kérelem nélkül tanúsítványt ad a bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról, valamint a bejegyzés ranghelyéről (sorrendjéről). Vagyont terhelő zálogjog meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá történő átalakításakor az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzik be. Amennyiben pedig a meghatározott vagyontárgy ingóság, az átalakítás tényének bejegyzésével együtt az így létrejött ingót terhelő zálogjogot is bejegyzi. A fenti szabályokat a 82/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/51. szám)

Kartelltilalmi mentesítés

A kormány rendeleti úton mentesítette a kartelltilalom alól a kutatási és fejlesztési megállapodásokat, a szakosítási megállapodásokat és a technológiaátadási megállapodásokat. A mentesítések szabályait a 84/1999. (VI. 11.) Korm rendelet, a 85/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet és a 86/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/51. szám)

name="A tűzvédelmi bírság és a tűzvédelmi hozzájárulás befizetése">A tűzvédelmi bírság és a tűzvédelmi hozzájárulás befizetése

Módosult a tűzvédelmi bírságnak, valamint a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a központi költségvetésbe történő befizetéséről és elszámolásáról szóló rendelet. Az új szabályokat az 1999. első negyedévre vonatkozó tűzvédelmi hozzájárulási kötelezettség meghatározásakor kell első ízben alkalmazni. A tűzvédelmi bírságot, valamint a biztosítókat terhelő tűzvédelmi hozzájárulást a központi költségvetés 10023002-01009349-50000005 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A részletes szabályokat a 87/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/51. szám)

Iparjogvédelmi eljárási díjak

Módosultak az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai. A megadási és kinyomtatási díj a jövőben 20 000 forint lesz, amely a leírás és rajz hatodik és további oldalai után oldalanként 2000 forinttal emelkedik. A szabadalmi fenntartási díj az 1-5. évben 40 000 Ft/év, a 6-10. évben 70 000 Ft/év, a 11-15. évben 90 000 Ft/év, a 16. évtől az oltalom megszunéséig 100 000 Ft/év. Az átmeneti szabadalmi oltalom fenntartási díja 100 000 Ft/év.

A használati mintaoltalmi fenntartási díj az 1-5. évben 20000 Ft/év, a 6-10. évben 30000 Ft/év. A használati mintaoltalmi leírás és rajz hatodik és további oldalai után az első év fenntartási díja oldalanként 2000 forinttal emelkedik. Az ipari mintaoltalom bejelentési díja 20000 forint, a mintaoltalom meghosszabbításának díja 40000 forint. A védjegybejelentés és a védjegyoltalom megújításának díja 50000 forint, amely egynél több osztályba tartozó árujegyzéknél minden további osztály után további 20 000 forint.

Az iparjogvédelmi eljárásban készített másolat, illetőleg kivonat díja oldalanként 200 forint.

A díjakat a Magyar Szabadalmi Hivatal 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni, az azonosítási adatok (az ügyszám, illetőleg a lajstromszám) feltüntetésével, valamint a "310 Kincstári Tranzakciós Kód" megjelöléssel.

A fenti módosításokat a 32/1999. (VI. 16.) GM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny 1999/52. szám)

A Munka Törvénykönyvének módosítása

A parlament átfogó módosítást hajtott végre a Munka Törvénykönyvének szabályaiban. Ezzel összhangban változtak a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra, az igazságügyi alkalmazottakra, az ügyészségi szolgálati viszonyra, a bírákra és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó jogszabályok rendelkezései is.

A módosítások az alábbi kérdéseket érintették:

  • a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének megváltását,
  • a munkaviszony munkavállalói, munkáltatói felmondását,
  • a folyamatos munkarendben foglalkoztatottak szabályait,
  • a leltárfelelősséget,
  • a vezető állású munkavállalók szabályait,
  • a munkaügyi jogviták szabályait.

A módosításokat tartalmazó 1999. évi LVI. törvény 1999. augusztus 17-én lép hatályba, egyes rendelkezései már most is hatályosak, a leltárfelelősség szabályait azonban csak 2000. március 1-jétől kell alkalmazni. A kérdéssel a következő számunkban külön cikkben foglalkozunk.

(Magyar Közlöny 1999/53. szám)

Fogyasztási adó és fogyasztói árkiegészítés

Törvénymódosítás értelmében - 1999. január 1-jétől - az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy is alanya a fogyasztási adónak, aki a termékértékesítést rendszeresen vagy üzletszerűen végzi, kivéve azt a mezőgazdasági tevékenységet végző természetes személyt, aki e tevékenysége körében nem köteles áfát fizetni. A fenti szabályokat az 1999. évi LVII. törvény állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/53. szám)

Szakképzési hozzájárulás

Módosította az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt, melynek értelmében ezentúl sem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkozatására létrehozott gazdálkodó szervezetnek, illetve annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát tart fenn. Újdonság, hogy a kizárólag agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettek bruttó kötelezettsége átmenetileg - az általánostól eltérően - a hozzájárulás alapjának 1,3 százaléka. Ez a mérték 2000-től kezdődően évenként emelkedik addig, amíg az általános 1,5 százalékot el nem éri.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a szakképzési hozzájárulás számítását befolyásoló - az éves adóbevallást nem érintő - változás következett be. Az ennek következtében keletkező különbözetet május 31-ig - módosító bevallás alapján - késedelmipótlék-mentesen lehet teljesíteni.

Teljesen új szabály, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget a jövőben akkreditált iskolai rendszerű, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével, illetve meghatározott - 8 hétnél hosszabb időtartamú - képzéssel is lehet teljesíteni. A saját munkavállalóknak szervezett gyakorlati képzés esetén a bruttó kötelezettség ezentúl - 0,2 százalék helyett - 0,5 százalékkal csökkenthető abban az esetben, ha a képzést a megyei szakképzési bizottság elfogadta. Változott a hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek, kiadások felsorolása is. Az 1999. évi LXII. törvénnyel megállapított módosítások - néhány kivételtől eltekintve - 2000. január 1-jén lépnek hatályba.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)

Közvilágítási díjszabás

A lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló GM rendelet szabályai szerint a fogyasztók 1999. június 1. és július 1. között nyilatkozhatnak arról, hogy a lehetséges árszabások közül melyiket választják. A nyilatkozat elmulasztása esetén az érintett fogyasztónál a 34/1999. (VI. 21.) GM rendelet alapján a közvilágítási díjszabást kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)

Gőz és melegített víz árának megállapítása

Módosult a közcélú villamosmű és hőtermelő által értékesített gőz és melegített víz ára. A közzétett árak és díjak - egyfajta visszaható hatály révén - az 1999. július 1. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve ha a felek másként vagy a rendeletben foglaltaknál alacsonyabb árban állapodtak meg.

A fenti szabályokat a 35/1999. (VI. 21.) GM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)

Földgáz árának szabályozása

Változott a földgáz árának szabályozásáról szóló IKM rendelet. Az új szabályokat 1999. június 21-étől kell alkalmazni a 36/1999. (VI. 21.) GM rendelet alapján.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)

Földgáz díjának megállapítása

A földgáz díjának megállapításáról szóló rendelet módosítása többek között a földgázszolgáltatásba év közben bekapcsolódó fogyasztó díjfizetésének, a gázmérők cseréjének kérdését rendezi. A módosítás 1999. július 1-jén lép hatályba, de egyes díjakat és árszabási feltételeket ettől eltérő időpontban lehet alkalmazni. Az új szabályokat a 37/1999. (VI. 21.) GM rendelet állapította meg.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)

Közbeszerzés

Átfogóan módosította a parlament a közbeszerzési törvényt. A változtatások célja bizonyos rendelkezések szigorítása és a közbeszerzési eljárás egyszerűsítése volt. Rögzítették többek között a pályázati dokumentációért fizetendő díjak meghatározásának szabályait is. A módosítás 1999. szeptember 1-jén lép hatályba. A változásokkal - a terjedelemre tekintettel - külön cikkben kívánunk foglalkozni.

(Magyar Közlöny 1999/54. szám)
A jegybanki alapkamat változásai
  Mértéke % Hivatkozás
1994. VI. 15.-1995. I. 31. 25 1/1994. (MK. 63.) MNB közlemény
1995. II. 1.-1996. I. 31. 28 1/1995. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. II. 1.-1996. IV. 30. 27 1/1996. (MK. 7.) MNB közlemény
1996. V. 1.-1996. VII. 15. 26 2/1996. (MK. 35.) MNB közlemény
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. 25,5 3/1996. (MK. 59.) MNB közlemény
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. 24,5 4/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1996. X. 1.-1997. I. 15. 23 5/1996. (MK. 75.) MNB közlemény
1997. I. 16.-1997. II. 28. 22,5 1/1997. (MK. 4.) MNB közlemény
1997. III. 1.-1997. VI. 30. 21,5 2/1997. (MK. 19.) MNB közlemény
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. 21 3/1997. (MK. 57.) MNB közlemény
1997. IX. 15.-1998. I. 31. 20,5 4/1997. (MK. 80.) MNB közlemény
1998. II. 1.-1998. IV. 7. 20 1/1998. (MK. 5.) MNB közlemény
1998. IV. 8.-1998. V. 31. 19,5 2/1998. (MK. 30.) MNB közlemény
1998. VI. 1.-1998. VII. 31. 19 3/1998. (MK. 45.) MNB közlemény
1998. VIII. 1.-1998. XII. 14. 18 4/1998. (MK. 69.) MNB közlemény
1998. XII. 15.-1999. I. 31. 17 5/1998. (MK. 112.) MNB közlemény
1999. II. 1.-1999. V. 31. 16 1/1999. (MK. 4.) MNB közlemény
1999. VI. 1-jétől 15,5 2/1999. (MK. 45.) MNB közlemény
1996-tól nincs hatályban a 86/1990. (IX. 14.) Korm. rendelet, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pontja], a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamat mértéke - ha a felek magasabb mértékben nem állapodtak meg - a jegybanki alapkamat kétszeres szorzata volt. Emiatt 1996. január 1-jétől, ha a felek a késedelmi kamat mértékében nem állapodnak meg, a késedelmi kamat kamatmentes pénztartozás esetében 20%, kamatos pénztartozás esetében az ügyleti kamat +8%, de legalább 20%.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére