Hozamverseny

A különböző befektetések eltérően fialhatnak. Kár, hogy pontos értékelése mindig csak utólag lehetséges. Az ilyen áttekintésnél pedig sohasem szabad elfeledkezni arról: ami az elmúlt időszak bombaüzlete volt, a jövőben akár a legrosszabb is lehet.

Részvények, devizák, arany

Számunkra (a devizaszabályok miatt) csupán érdekesség, hogy a világ összes értékpapírpiacát figyelembe véve ez évben eddig az orosz részvények révén volt elérhető a legjobb hozam. A dollárban számolt moszkvai RTS-index január óta mintegy 70 százalékot emelkedett.

Szégyenkezésre persze az amerikai részvényeknek sem lehet igazán okuk. A New York-i Dow Jones Industrial Average index ugyanis január óta 15 százalékot emelkedett, s ráadásul a dollár több mint 10 százalékkal erősödött a forinthoz képest. Ezekből a papírokból viszont a magyar befektetők közvetlenül nyilvánvalóan alig vásároltak (most indult meg a hazai bróker-, vagyonkezelő cégek ilyen típusú kínálatának bővítése is). A Wall Street szárnyalása tehát számunkra inkább csak a devizaalapok jó teljesítményében tükröződhet. A devizaalapokban azonban eddig inkább csak a merészebb, a specialitásokat kedvelő magánbefektetők vettek részt, így kevesen részesülhettek ebből a szárnyalásból.

A forint árfolyamát meghatározó kosárban nagyobb súllyal szereplő euró mélyrepülése miatt a magyar valuta alaposan visszacsúszott a dollárral szemben. Így az, aki év elején dollárra váltotta, majd devizaszámlára helyezte megtakarításait, még a viszonylag jól teljesítő állampapíroknál is magasabb hozamot érhetett el. A nyereséget itt azonban jelentősen visszavethette a dollár eladási és vételi árfolyama közötti széles különbség.

A valuták között egyébként nem az amerikai, hanem az ausztrál dollár volt a legjobban teljesítő a forinttal szemben, árfolyama ugyanis 18 százalékkal emelkedett. Több mint 15 százalékkal drágult a kanadai dollár is. Kifejezetten rosszul járt viszont, aki román lejben vagy cseh koronában tartotta a pénzét, sőt az euró is több mint egy százalékkal leértékelődött a forinthoz képest.

Ugyancsak rosszul járt, aki aranyban spekulált, hiszen a nemesfém árfolyama időközben történelmi mélypontra zuhant (igaz, június elején növekedett az árfolyama).

A magyar részvényeken az év elejéhez képest nem lehetett nyerni, de ha valaki csak március végén szállt be, akkor jól járt.

Az értékpapírpiacban csalódott kisbefektetők egyébként az eddigi tapasztalatok szerint az idén egyre inkább alternatív befektetési lehetőségek után néznek. Szakértők majdnem egybehangzó véleménye szerint a tőzsdéről kivont tőke jelentős részét lakásvásárlásra fordították. Nem egy ingatlan ára ennek megfelelően az ezen a piacon eddig sohasem tapasztalt mértékben, 35-50 százalékkal nőtt. Most sokan úgy vélik, hogy az ingatlan méltán kerülhet fel a magánbefektetők befektetési céljainak listájára.

Tőzsdéről az ingatlanba

A lakások ára – érvelnek – lényegében az infláció szintjével megegyező ütemben nő, de amennyiben azt kiadják, a bérleti díj már teljes mértékben reálhozamként vehető figyelembe. A képet azonban árnyalhatja, hogy a bérleti díjak az utóbbi hónapokban lényegében nem emelkedtek. További, cseppet sem elhanyagolható tényező, hogy a bérlakások tulajdonosait az adó mellett egyéb költségek (állagmegóvási kiadások) is terhelik. Az pedig, hogy bevételük (tehát a reálhozam) egyáltalán keletkezik vagy sem, a piaci viszonyoktól függ. Ráadásul az ingatlankiadás folyamatos törődéssel, esetleg további (hirdetési, közvetítői) költségekkel jár.

Az ingatlanpiacon a felkapott térségekben végrehajtott ingatlanfejlesztések hozhatják a legnagyobb hozamot. A várható megtérülés itt néha eléri a 25-30 százalékot is, ami már a legjobbak közé tartozik a piacon – vallják viszont például a KPMG Ingatlan-tanácsadó Kft.-nél.

A bérleti díjakból kikövetkeztethető, hogy a kereskedelmi ingatlanok beruházói is elérhetnek 20 százalék fölötti hozamot, habár erről a piacról nehéz pontos információkat szerezni.

Az intézményi befektetők számára az állampapírhozamok fölötti megtérülést eredményezhetnek a zöldmezős fejlesztések (iroda, kereskedelem, raktározás, vállalkozási parkok), amennyiben például olyan ingatlanról van szó, amely hamarosan épülő autópálya közelébe kerül. Ezen a piacon persze a likviditás meglehetősen alacsony, a befektetési időt minimum években mérik.

A magánberuházók számára inkább a telekvásárlások jöhetnek szóba. Itt a kínálat gyorsan szűkül, így az inflációt mindenképp meghaladó hozamokkal lehet kalkulálni.