Az utóbbi hónapokban a hazai pénz- és tőkepiacon egyre nagyobb jelentőséget kap a hitelek és a befektetések minősítése. Ez nem kis részben annak tudható be, hogy a közelmúltban több brókercégnél is lazán értelmezték a gazdálkodási fegyelmet és a gazdaságossági követelményeket, tavaly pedig az őszi tőzsdeválság tépázta meg számos értékpapírcég tekintélyét. A tőkepiac korrekt működéséhez a minősítők tevékenysége – a fejlettebb országok példáján okulva – lassan nálunk is elengedhetetlen lesz.
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) az elmúlt egy év alatt több esetben is felfüggesztette brókercégek tevékenységét. Az ezekben levő befektetői pénzeket megpróbálták átcsoportosítani biztonságosan gazdálkodó értékpapír-ügynökségekhez. Az elmúlt néhány évben a bank- és lízingpiacon is találkozhattunk komoly krízisekkel. A Postabanknál az 1997. februári betétkivonás után egészen tavaly augusztusig, az új vezetés hivatalba lépéséig nem sikerült stabilizálni a hitelintézet forráshelyzetét. A Realbank állapota sem mutatott rózsásabb képet: bár az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) többszöri nekifutásra megpróbálta megmenteni a bankot, az ÁPTF ez év januárjában végül is a felszámolás mellett döntött.
A kockázatok értékelése
A hitelek és befektetések minősítése tehát a magyar piacon is mindinkább nélkülözhetetlen a kis- és nagybefektetők számára. Ez a tevékenység a fejlett tőzsdéjű és pénzügyi gyakorlatú országokban csaknem egy évszázados múltra tekint vissza. A minősítés az utóbbi néhány évtizedben is erőteljesen fejlődött. Alapvetően azért, mert a befektetések nemzetközivé váltak, emellett a magánbefektetőkön kívül az intézményi befektetők megjelenése a korábban zárt piacokat is megnyitotta a külföldi befektetések előtt.
A nemzetközi pénz- és tőkepiacok kockázatait az egyes országok és kormányok, illetve az egyes országok központi bankjai által kibocsátott értékpapírok (leginkább kötvények) piaci értékelése, a mikrogazdasági szintű kockázatokat a magánvállalatok által felvett hitelek és az általuk kibocsátott értékpapírok osztályba sorolása minősíti.
Természetesen az országok minősítése, illetve az adott országban működő vállalatok értékelése nem független egymástól. Ha egy ország nem kap jó minősítést, akkor valószínűleg gazdasági társaságainak többsége sem szerez jó érdemjegyet. Sőt, jól gazdálkodó, stabil vállalat nemzetközi megítélésére is negatívan hat, ha olyan országban tevékenykedik, amelynek makrogazdasági mutatói egyre romlanak, az állam költségvetési és monetáris gondokkal küzd. Fordítva is igaz az összefüggés: a stabil és növekvő gazdaságban működő cégek nagyobb nemzetközi bizalmat élveznek, bár ez az összefüggés kevésbé erős.
A cégek minősítése alapvetően két kérdésre vonatkozhat: egyfelől valamely cég általános hitel- és fizetőképességének megítélésére, másfelől valamely konkrét üzlet feltételeinek teljesítési, illetve nemteljesítési valószínűségére. A minősítés mindig a jövőre érvényes, bár a múltat jellemző adatokra, statisztikákra épül.
A hitelezők védelme
A befektetőket, a hitelezőket és az ügyfeleket a minősítések abban segítik, hogy partnereiket és a különböző befektetési lehetőségeket a kockázat szempontjából értékeljék, s e szerint rangsorolhassák befektetési döntéseiket.
A vállalatok esetében a minősítés – a nemzetközi használatban elterjedt szóval a rating – alapja a hitelezők szempontjából látható kockázatok elemzése. Az üzleti kockázatok elemzésében a minősítő cégek általában kitérnek a vállalat makrogazdasági környezetének, piacainak, termékeinek, versenytársainak, és persze az adott cég piaci pozícióinak értékelésére. A pénzügyi helyzet áttekintésekor pedig különösen az eladósodottságot, a pénzkészletek alakulását, a társaság nyereségtermelő képességét vizsgálják meg alaposabban.
Egyes esetekben az elemző cégek a vállalat irányítását és működését is áttekintik, miközben arra is választ keresnek, hogy a menedzsment növeli vagy csökkenti a vállalattal való kapcsolatokban fellelhető kockázatokat. A pénzügyi helyzet áttekintésekor egy-egy konkrét adósság esetén megnézik annak jogi, közgazdasági környezetét, a szerződésekben rögzített kötelezettségekből származó kockázati tényezőket, és azt, hogy mennyiben érinti az ügylet a hitelező biztonságát.
A rating során nyilvános információkat, illetve az adott minősített cégtől származó bizalmas adatokat is felhasználhatnak. A bizalmas információkat leginkább a minősített szervezet vezetése adja át, általában írásos formában, de nem ritka, hogy a vezetéssel folytatott beszélgetések során szerzik meg azokat. A nyilvános adatokat és a vezetéstől származó bizalmas információkat is tartalmazó minősítéseket nevezzük teljes minősítésnek, míg a csak nyilvános adatokat tartalmazó elemzés a részleges minősítés.
A befektetések és a hitelek minősítésével a nagyvilágban nagy nemzetközi rating cégek foglalkoznak, ilyen például a Moody's Investor Service, a Standard and Poor's Ratings Services és a Thomson Financial BankWatch.
Emellett az utóbbi évtizedekben az úgynevezett feltörekvő értékpapírpiacokon, így például Délkelet-Ázsiában vagy Dél-Amerikában számos, nemzeti keretekben működő minősítő cég alakult. A nemzetközi hitelminősítőkhöz igazodva működnek, esetleg azok vegyes- vagy leányvállalataként.
Nagy cégek árnyékában
Magyarországon 1998 közepén 200 millió forintos tőkével, a Thomson BankWatch jelentős szakmai és tulajdonosi támogatásával jött létre a Focus Befektetés Minősítő Rt. E hitelminősítő társaság többek között kötvényekről, részvényekről és más értékpapírokról készít elemzéseket, de a jövőben minősíti a befektetési alapokat, a bankokat, a befektetési szolgáltatókat (a brókercégeket), illetve a nyugdíjpénztárakat is. A Focus létrehozását nagyban segítette a Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), valamint a Magyar Bankszövetség is. A Focus tulajdonosi struktúráját, belső munkarendjét úgy alakították ki, hogy az a cég függetlenségét garantálja. A Thomson BankWatch, mint a világ egyik legjelentősebb bank- és pénzintézet-minősítő cége, a Focus részvényesei között 46 százalékos tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Thomson BankWatchon kívül a többi 17 tulajdonos részesedéséből egyik sem haladja meg a 6 százalékot, és a cég minősítőbizottságában sem vehetnek részt a Thomson BankWatchon kívüli cégek képviselői.
Az rt. elnök-vezérigazgatója Rotyis József, aki éveken keresztül a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója volt, a felügyelőbizottság elnöke pedig Medgyessy Péter, az Inter-Európa Bank elnöke.
A Focus minősítéseit a kockázat nagysága alapján határozza meg. Az így összeállított csoportokat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a cég betűkkel és egyes esetekben kiegészítő számokkal jelöli.
Minősítési jelsorozat
A minősítések általában adott értékpapírra, kötelezettségre, illetve az intézménytípusra vonatkoznak. A cég minősítési rangsorában a hosszú lejáratú kötvények esetében 9 fokozat szerepel, és minden fokozaton belül megtalálható a ą kategória is. A legjobb kategória az AAA minősítés, amely azt fejezi ki, hogy valamely kötelezettség nagyon nagy valószínűséggel teljesül, ezért ez a legalacsonyabb kocázatú követelés.
A minősítési sorozat további fokozatait csökkenő sorrendben az AA, A, BBB, BB, B, CCC, CC és a D. A D minősítés azt fejezi ki, hogy a kötelezett nem teljesített, vagy várhatóan nem teljesít a már megadott fizetési könnyítés megadása után sem, vagy a kötelezett már bejelentette, nem teljesíti kötelezettségét az előre meghatározott módon.
A tavaly őszi hektikus tőzsdei, tőkepiaci események után a Focus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jövőben felkészül a befektetési szolgáltatók, azaz a brókercégek minősítésére. Az elmúlt években a befektetési szolgáltatók kockázatai a piaci rizikók emelkedésével párhuzamosan, részben azok következményeként megnőttek. A brókercégek rizikója azonban az egész tőkepiac állapotának és így a tőkepiacon érvényesített árak alakulásának egyik legjelentősebb tényezője. Ugyanis azokat a piacokat, ahol kockázatosak a befektetéseket technikailag lebonyolító cégek, hosszú távon a befektetők leértékelik, függetlenül a befektetések tényleges értékének alakulásától.
Emellett a tőkepiacon nagy a veszélye annak, hogy egyetlen cég fizetésteljesítési kötelezettségének elmulasztása nehéz helyzetbe sodorhatja a brókercégek egész láncolatát. A kockázatok sokszor még az adott cég vezetése számára sem nyilvánvalóak, s később jelentősen meg is emelkedhetnek.
Egy másik sajátosság, hogy a brókercégek által vállalt kockázatok nagysága jelentősen függ az ott dolgozó alkalmazottaktól, vagyis azon személyektől, akik az ügyleteket ténylegesen lebonyolítják, elszámolják, a megbízásokat teljesítik. E társaságok esetében nemcsak a kockázat és a veszteség múlik az alkalmazottakon, hanem az elérhető nyereség nagysága is. A munkáltató cég a brókerek részére nemegyszer elég jelentős önálló döntési kört ad, ami a rizikót tovább növelheti.
A Focus a befektetési szolgáltatók minősítését a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően végzi. A kockázatok elemzése és értékelése elsősorban a rendelkezésre álló tőkét és növelésének lehetőségét, a befektetések összetételét, az adott brókercég menedzsmentjének minőségét, a tevékenységét szolgáltató nyereségtermelő képességét és likviditását is figyelembe veszi.
Partnerek, ügyfelek
A minősítés során a Focus ügyfélszempontú, illetve partnerszempontú minősítést alkalmaz majd. Az ügyfélszempontú minősítés azt tartalmazza: mekkora annak a valószínűsége, hogy egy brókercég adott időszakon belül – például egy év alatt – nem tudja, vagy nem akarja időben teljesíteni az ügyfelek iránti pénzügyi kötelezettségeit. A partneri szempontú minősítés azt mutatja be, hogy a brókercég egy éven belül mennyire tudja partnereivel – például más cégekkel, bankokkal, hitelezőkkel, szolgáltatókkal – szembeni kötelezettségeit teljesíteni.
A Focus tehát külön minősítést ad az ügyfelekkel és a partnerekkel kapcsolatos teljesítések valószínűségéről. Skálája ötfokozatú, ahol az FB-1 a legkockázatosabb, és az FB-FFF a legkevésbé rizikós befektetési szolgáltató minősítése. Külön kategóriába kerül azon brókercégek csoportja, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesítik (vagy nem teljesítették) e szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeiket.
Az ügyfélszempontú minősítés elkészítésekor a legfontosabb szempont a brókercég vezetésének a megítélése. Ezután szinte azonos súllyal szerepel a tőkemegfelelés és a tőkehelyzet, a befektetések és egyéb eszközök rizikója, valamint a likviditás, míg a nyereség vizsgálata kisebb szerepet játszik. A partnerszempontú rating esetén viszont nagyobb teret kap a likviditás, a befektetések és egyéb eszközök, valamint a tőkemegfelelés, míg a vezetés megítélése háttérbe szorul.
Ez év tavaszán a Focus már be is mutatta első tanulmányát, amelyet az Axon Rt.-ről készített, illetve a cég J sorozatú részvényeit értékelte. Az elemzést a minősítő cég az USAID és a Magyar Bankszövetség támogatásával készítette el.
Míg a Focus a Thomson BankWatchcsal kötött stratégiai együttműködést, addig az Információ-, Hitel- és Befektetésminősítő Rt. (IHB) egy másik, szintén nemzetközi hírű minősítő társasággal igyekszik hosszú távon együttműködni. Az elmúlt években az IHB Rt. a rating alapját képező módszereket és adatbázisait folyamatosan gyarapította, ennek során olyan elemzéseket végzett, amelyeknek tapasztalataiból létrehozta saját adatbázisát, és kialakult vezető elemzőinek köre is. A cég a piaci bevezetés érdekében három konferenciát is szervezett, amelyeken a cégminősítésről hangzottak el előadások.
Az IHB Rt. az idén tavasszal elhatározott üzletpolitikájának megfelelően új tulajdonos bevonásával alaptőke-emelést hajtott végre. Az eddigi tulajdonosokhoz, a Bankconsult Kft.-hez és a MASPED Rt.-hez csatlakozott a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. Az új tulajdonos 20 millió forintos tőkeemelése lehetővé tette, hogy az IHB Rt. immár megfeleljen a rating cégekre vonatkozó, jogszabályban rögzített követelménynek, az alaptőke eléri az előírt 50 millió forintot. A társaság új vezető testületeket választott, az igazgatóság elnöke Töröcskei István, vezérigazgatója Piros Péter lett.
A függetlenség alapkövetelmény
Az IHB Rt. ez év közepén konferenciát rendezett Budapesten a nemzetközi és a hazai hitel- és befektetésminősítések növekvő szerepéről. A tanácskozás egyik előadójaként Szalkai István, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke a hallgatóságnak arról szólt, hogy a jövőben az ÁPTF mindinkább számít munkájában a hitel- és befektetésminősítő cégek elemzéseire. Hosszú távon a főhatóság azt szeretné elérni, hogy ezekkel a minősítő cégekkel is olyan kapcsolatot alakítson ki, mint a legjelentősebb nemzetközi könyvvizsgálókkal. Szalkai István szerint az ÁPTF már februárban hivatalos regisztert hozott létre a minősítő cégek számára. A bejegyzésnek négy feltétele van: a minősítő cégeknek meg kell felelniük a függetlenség, a szakmai hozzáértés, a tisztesség és az átláthatóság követelményének. (Egyelőre még egyetlen rating cég sem jelentkezett a nyilvántartásba vételre.)
A minősítő cégnek más társaságoktól és más minősítő cégektől is minden szempontból teljes függetlenséget kell élveznie. A szakmai hozzáértés követelménye aligha szorul magyarázatra. A tisztesség kritériuma minden összeférhetetlenséget tilt, a vezető beosztású munkatársak semmilyen üzleti, anyagi kapcsolatban nem állhatnak az általuk minősített társasággal. Az átláthatóság pedig a minősítő cég tulajdonosainak megnevezését, a vezető személyiségek más típusú üzleti szereplését kell hogy bemutassa.
Szalkai István véleménye szerint a hazai pénz- és tőkepiac szabályozását úgy kellene megváltoztatni, hogy az értékpapírokat kibocsátó cégeket, illetve a leendő kis- és nagybefektetőket a minősítések igénybevételére késztesse. "A kötelező minősítésnek, azaz a ratingnak nem vagyok híve, de a jó hírnevű rating cég minősítése egy új kibocsátó értékpapírjának piacra jutásának idejét mindenképpen lerövidítené" – állítja a szakértő.
| Adósságbesorolások A befektetőket leginkább a kötvény-, illetve részvénykibocsátó cégek minősítése érinti. Az alábbi (IHB) kategóriák azt mutatják, hogy milyen kockázatokat kell tudomásul venniük a befektetőknek, ha az adott cég papírjaiból vásárolnak. Befektetési kategóriák AAA Ezen a szinten kimagaslóan erős a valószínűsége a hitel és a kamat visszafizetésének. AA Nagyon erős visszafizetési valószínűség és hajlam, valamivel nagyobb kockázati szintet jelent az előző kategóriához képest. A Erős visszafizetési képesség, de jóval érzékenyebb mind a külső, mind a belső változásokra, mint a magasabb kategóriába sorolt kibocsátások. BBB A legalacsonyabb befektetési kategória, bár a mutatói alapján megfelelő képességekkel rendelkezik a törlesztés és a kamatok visszafizetésére, de a változó körülmények jobban gyengíthetik ezt a képességet, mint a felsőbb kategóriákban. Spekulatív kategóriák BB Bár nem befektetői kategória, de a visszafizetés valószínűségének romlása sokkal kevésbé feltételezhető, mint az alacsonyabb szinteken. Meglehetősen nagy bizonytalanságnak van kitéve a fizetőképesség a körülmények változása esetén. B A B kibocsátási besorolás egy magasabb bizonytalansági fokozatot mutat, ezért nagyobb a visszafizetés kockázata, a gazdasági környezet hátrányos változása negatívan hat a tőke és kamata időben történő visszafizetésére. CCC Ez a kategória egy tisztán magas visszafizetési kockázatot mutat, csekély képességgel rendelkeznek a pénzügyi körülményekben bekövetkezett változások áthidalására. CC Nagyon kicsi az esélye, hogy a fizetési kötelezettségnek eleget tegyen, elkerülve a csődöt. C Teljes fizetésképtelenség. A besorolások (+) és (-) jelzéseket is tartalmazhatnak, a kibocsátás adott kategóriáin belül elfoglalt helyének megfelelően. |