Drót nélküli könnyedség

Amikor valaki telefonál, akkor legtöbbször nem egy helységet, azaz várost vagy falut, s azon belül egy intézményt keres, hanem beszélgetőpartnert. A mobiltelefon térhódítása gyakorlatilag erre az egyszerű alapelvre vezethető vissza, azzal a kiegészítéssel, hogy ma már ezek a készülékek is sokkal több célra használhatók, mint egyszerű telefonok. A megrögzött mobilhívők másik alapmondása, hogy a vezetékes távközlés csak azért létezik, mert előbb született meg, mint a vezeték nélküli telefon, vagyis kellően fejlett mobilrendszerek esetén nyugodtan elvághatjuk az összes kábelt. Ha ez így valószínűleg nem is egészen megalapozott, a távközlés két ága közötti arány a jövőben várhatóan továbbra is a mobilkommunikáció javára változik. A piaci kiegyenlítődésre egyébként Magyarország és a kelet-európai régió fejlettebb része a legjobb példa. Abban ma már ugyanis a térség vezetékes távközléssel foglalkozó szakemberei is egyetértenek, hogy a kábelfektetésre alapozott üzlet – például a vezetékes fővonalak sűrűsége – a mobilkommunikáció terjedése miatt soha sem fogja elérni a kontinens fejlettebb részének eredményeit. A vezeték nélküli rendszerek előretörését mutatja az is, hogy a szakértői előrejelzések szerint egy évtizeden belül a beszéd jellegű távközlési átvitel 90 százaléka mobilkészülékeken zajlik majd le.

Skandináv élesztő

Ezt a tendenciát a mobiltelefonálás hőskorában még nem látták ilyen egyértelműen, így az ágazat sorra megdöntötte a piaci előrejelzéseket. A mobilok népszerűsége először a vásárlóerő és a nyitott gondolkodás tekintetében is fejlett skandináv országokban lépett át minden előzetesen várt határt. E régió várhatóan a következő években is megtartja vezető szerepét. Finnországban a 100 lakosra számított mobiltelefonok aránya nemrég átlépte a 60-at. Északi rokonainknál egyébként az elemzők ma már azzal számolnak, hogy a mobilsűrűség néhány éven belül meghaladhatja a 100 százalékot is, azaz egy felnőttre már átlagosan egynél több készülék jut majd. Az észak-európaiak ismerték fel először, hogy a gyerekeknél levő telefonok a szülők biztonságérzetét is növelik. A skandináv országok ezenkívül általában élen járnak a fejlesztésekben is, mobiltelefonnal ott ma akár már egy üdítőital-automatát is fel lehet hívni, az ital kifizetése pedig a távközlési kapcsolattal lehetséges.

Az északi régióhoz az utóbbi évben gyors ütemben kezdett felzárkózni a kontinens déli része. A mobilmánia jelei elsősorban Olaszországban mutatkoznak, ahol az elterjedtség már 37 százalékos, de gyorsan fejlődik a német piac is, így a mobilkommunikáció a kis népsűrűségű Skandinávia után most már Európa egészében is egyre jelentősebb tömegeket érint.

Élenjáró Európa

Aki ma Európában mobiltelefonról beszél, az szinte bizonyos, hogy a GSM-szabványra gondol, pedig a kérdés kezdetben még korántsem volt ilyen egyértelmű. Azon ritka esettel állunk szemben, amikor nem a csúcstechnológiai ipar fellegvárának számító Egyesült Államok, hanem a soknemzetiségű, tagolt európai kontinens által elfogadott egységes szabvány hódít világszerte. Amennyiben az analóg technikánál a több szolgáltatásra képes digitálist fejlettebbnek fogadjuk el, Európa és a világ számos része előrébb jár Amerikánál, hiszen ott a digitális készüléket használók száma csak néhány hónapja érte utol az analóg rendszer előfizetőit. A szakma a két technológia közötti különbséget generációsnak tekinti, vagyis a még ma is használatban levő, de teret vesztett analóghálózatokat az első, a digitálisokat a második generációba sorolja. Ma a második generáció virágzását éljük, miközben néhány ország már a harmadik nemzedék első koncesszióit adja ki.

Ugyanakkor az eredeti rendszer is védi üzleti állásait. A skandináv országokban ugyan néhány évvel korábban vezették be az NMT, azaz a 450 megahertzes frekvenciatartományban működő celluláris mobiltelefon-rendszert, mint Magyarországon, ennek ellenére az a maga idejében abszolút korszerűnek számított – mondja Jécsy Norbert, a decemberben tízéves Westel Rádiótelefon Kft. marketing- és értékesítési igazgatója. Úgy véli, a négy évvel későbbi GSM-rendszert talán valamivel gyorsabban vezették be hazánkban, de a 450-es technológiának is hasznára vált a hirtelen támadt verseny. A technológiai kihívás hatására a készülékek elkezdtek zsugorodni, a hálózatszállítók olyan szolgáltatásokat is kifejlesztettek, amelyekkel az NMT technológia versenyben maradt a 900 megahertzes tartományban működő GSM-mel szemben.

Jécsy Norbert szerint cége majdnem minden szolgáltatásban azt tudja nyújtani, mint a versenytársak, s néhány területen jövőbe mutató megoldásokat is bevezettek. Adatot, faxot a Westel Rádiótelefon Kft. rendszerében előbb tudtak küldeni az előfizetők, mint a konkurens rendszereken. Az Internethez is kapcsolat teremthető, június 1-jétől lehetséges a hívószámkijelzés. Amit valóban később vezettek be, az a rövid szöveges üzenet küldése. Az év végére azonban ezt az egyetlen szolgáltatási hátrányukat is pótolják.

Az igazgató szerint tehát a 450-es rendszer nem tud kevesebbet, mint a konkurensek, de mert kisebb a kapacitása, kevesebb előfizetőt szolgálhat ki, ezért nekik más módon kellett s kell manőverezni az egyébként rendkívül kemény hazai mobiltávközlési piacon. Ugyanakkor minden mobilrendszerre érvényes, hogy minél zsúfoltabb a rendszer, annál nehezebb minőségi szolgáltatást nyújtani. Ma mindenki az egészséges egyensúlyt keresi. Azért épül ki az 1800 frekvenciás szolgáltatás, mert a 900-as rendszer kihasználtsága már a szolgáltatás minőségének rovására megy. Az 1800-as rendszerrel a nagyon leterhelt régiókban ezen a frekvencián sok előfizetőt lehet majd kiszolgálni. De az új szolgáltatók pontosan azzal a technikával szolgáltatnak majd, mint a meglevő GSM-hálózatok, vagyis az 1800-as rendszer nem jobb, csak más frekvencián működik. Akkor tud majd több és jobb mobiltelefonos szolgáltatást nyújtani, ha technológiai váltást hajt végre, s például multimédiás kereskedelmi szolgáltatásokra is képes lesz. Angliában erre már kezdik a koncessziókat előkészíteni és a tendereket kiírni.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Westel Rádiótelefon Kft. gyakorlatilag ugyan minden olyan szolgáltatásra képes, amire a konkurensek, helyzete azonban mégiscsak sajátos a világ más NMT-s cégeihez képest. Magyarországon ugyanis a 450 megahertzes frekvenciatartomány számos sávját kormányzati, illetve védelmi célokra lefoglalják. Ez a legfőbb oka annak, hogy az NMT-s rendszeren nem lehetséges a közvetlen nemzetiközi roaming. Ráadásul az említett sávfoglalás miatt Magyarországra speciális készülékeket kell gyártatni.

A Westel 0660-as rendszer üzletpolitikájáról szólva a marketing- és értékesítési igazgató azt mondja: kezdettől a vidéki előfizetőkre koncentráltak. Valódi alternatívát igyekeznek kínálni mindazoknak, akik megfizethető, ugyanakkor minőségi szolgáltatásra törekszenek. A stratégia sikerét jelzi, hogy miközben világszerte, Nyugat-Európában pedig különösen visszaesett az NMT-szolgáltatók népszerűsége, addig Magyarországon tavaly 18 százalékkal növelték az előfizetők számát, s az ügyfelek elvándorlása vagy épp a szolgáltatóhoz ragaszkodás is igen jól alakult.

A Westel Rádiótelefon Kft. szakembereinek tapasztalatai szerint, az embereket ma még kevésbé érdekli, hogy amikor bent vannak a rendszerben, milyen szolgáltatást kapnak. Majd' három éve kifejezetten azért, hogy a meglevő előfizetőiket megtartsák, vállalati szakértői csoportot hoztak létre. Ez a csoport rendszeresen azzal foglalkozik, hogy a támadási felületeket megismerve milyen válaszokat lehet adni. Működésük eredményeként több tucatnyi konkrét termék, innováció született. Mégis, az NMT mára elérte lehetőségei határait, ezért nemcsak Magyarországon, de világszerte leginkább az foglalkoztatja az NMT-szolgáltatókat, hogy milyen módon tartható fenn a szolgáltatás versenyképessége. Ez pedig ma már sokkal inkább technológiai kérdés, mint korábban. A szakemberek szerint másféle, digitális technológia átvétele lehet a szolgáltatók verseny- és piacképesség-megőrzésének nyitja.

A világ NMT-szolgáltatóinak Helsinkiben tartott második találkozóján kitűnt: három olyan technológia is rendelkezésre áll, amellyel az NMT-szolgáltatók a 450-es frekvencián is megőrizhetik piacukat. Az egyik az úgynevezett DNMT, ami svéd fejlesztés, szellemes, rugalmas, könnyű átmenetet hozó megoldás. A másik, a CDMA 450 gyakorlatilag a harmadik generációs technológia 450 megahertzes tartományra adaptált változata. A harmadik lehetőség pedig, amit az Ericsson és a Nokia együttesen támogatnak, a GSM 450, vagyis a jól ismert GSM-rendszernek ebben a spektrumban történő bevezetése. Mindegyikről tudható, milyen előnyei és hátrányai vannak. Már tart a rendszerek tesztüzemelése, ősszel várható, hogy az NMT szakmai fóruma ajánlást tesz valamelyik vagy két fejlesztés bevezetésére. A legtöbb átállást tervező szolgáltató alighanem ezt (ezeket) igyekszik majd követni, s minél több szolgáltató áll egy-egy technológia mögé, annál nagyobb az esély arra, hogy gyorsan és látványosan esnek az árak, kialakul a szállítói verseny. Ôszre alkalmasint látszik majd, melyik technológia ígérkezik sikeresnek, ennek átvételére üzleti tervet kell készíteni, hiszen a cégnek az az elképzelése, hogy a piacon marad.

A váltással lehetőség nyílhat arra, hogy elébe kerüljenek a konkurenseknek. Ha ugyanis a CDMA lesz a kiválasztott technológia, akkor a sereghajtóból akár piacvezetőkké is előreléphetnek, mert a szolgáltatások tekintetében megelőzhetik a többieket, hiszen az 1800-as rendszer nem tud többet a 900-as rendszerűnél, de a CDMA már igen.

A tulajdonosak nyilván az üzleti tervek alapján fognak határozni.

Digitális szolgáltatók

Bármi lesz is az analógszolgáltatás sorsa, a jelen a GSM-szabványé, és várhatóan az úgynevezett UMTS is hasonlóan népszerű lesz. Jelenleg 129 országban 323 GSM-rendszerű hálózat működik, az előfizetők száma meghaladja a 140 milliót. Magyarországon a két digitális GSM-rendszerhez eddig több mint 900 ezren csatlakoztak. A fejlődés gyorsnak mondható, 1991-ben az elterjedtség aránya még csak 0,7 százalékos volt, 1996-ban azonban meghaladta a 4, 1997-ben a 6, tavaly pedig a 9 százalékot. Az évtized végére 14-15 százalékos sűrűség várható, ami már közelít a mai németországi adatokhoz. A DCS 1800-as tenderre pályázatot beadó Mobilkom Austria nemrég az értékelés második körében kiesett, a magyar piacot felmérő tanulmányából mindenesetre annyit elárult, hogy a 15 éves koncessziós időszak végére, vagyis 2014-re 50 százalékos arányt jelzett előre. Ezt a fejlődési ütemet azonban többen lassúnak vélik.

A magyar GSM-piac jelenleg kétszereplős, a Westel 900 előfizetőinek száma a 700 ezerhez, a Pannon GSM-é a 400 ezerhez közelít. Mindkét cég többségi külföldi tulajdonban van. A társaságok tulajdonosi szerkezetét befolyásolja a távközlés világpiacán folyó egyesülési, felvásárlási hullám. A skandináv befektetők által alapított Pannon GSM-ből például a dán Tele Danmark fokozatosan kivonul, hiszen megvette az Ameritech, amely a Matáv résztulajdonosaként érdekelt a Westel 900-ban is. Márpedig az ilyen átfedéseket a szabályozás nem engedi meg. A Westel 900 – hasonlóan 450-es névrokonához – 51 százalékban a Matáv, 49 százalékban a MediaOne tulajdona. Utóbbit nemrég az AT&T amerikai telefontársaság a Comcast kábeltelevíziós céget megelőzve felvásárolta. A fúziós csatában szóba került annak lehetősége, hogy a Comcast győzelme esetén megválik a MediaOne mobiltelefon-érdekeltségeitől, az AT&T győzelmével azonban a Westel 900 tulajdonosi szerkezet stabilnak tűnik.

A jelenlegi két GSM-társaság jól kiegészíti egymást a magyar piacon, s eltérő üzleti stratégiával dolgozik. A Westel 900 kezdetek óta a high-tech arculatot hangsúlyozza, és szponzori tevékenységét legtöbbször a sportban fejti ki, míg a Pannon GSM a "barátságos szolgáltató" és a művészetek legfőbb támogatója kíván lenni.

Mindkét cég szolgáltatásának színvonala eléri a nyugat-európai átlagot, a hálózathoz csatlakozók már ma is vaskosnak mondható kiadványokban tanulmányozhatják a mobiltelefon adta lehetőségeket. A tapasztalatok szerint a kínálat meghaladja a keresletet, hiszen a két mobilcégnek komoly PR-feladata, hogy az előfizetők figyelmét a beszélgetéseken kívüli egyéb szolgáltatásokra irányítsa.

A mobiltelefonálás költségeinek – a két szolgáltató tarifarendszerének – összehasonlítása rendkívül nehéz, mivel sok díjcsomagot alkalmaznak, és azok alapelvei is eltérőek. A piacra belépő harmadik, 1800-as szolgáltató ígéretei szerint jobb árakkal – legalábbis jobban testre szabott árakkal – és újabb, Magyarországon még be nem vezetett szolgáltatásokkal fog versenybe szállni. Valószínűleg a két GSM-cégnek sem okoz gondot az új körülményekhez való alkalmazkodás, ebben az esetben pedig a választási lehetőségek már a közeljövőben tovább bővülhetnek.

A Tetra-rendszer Speciális mobilkommunikációs igények kiszolgálására hozták létre az úgynevezett Tetra-szabványt. A 400 megahertzes frekvenciatartományban működő ilyen hálózatoknak általában két típusuk van. Egyik kifejezetten a készenléti szervek – mentők, tűzoltóság, rendőrség, határőrség, pénzügyőrség, vámszervek – kommunikációját szolgálja, a másikat általában nagyvállalati megrendelők használják. A készenléti Tetra egyik első próbarendszerét éppen Budapesten helyezte üzembe a Motorola és a Nokia. A megoldással a hálózatot tesztelő rendőrök a jelenleginél jobb minőségű és intelligensebb mobiltelefon-hálózathoz jutottak, amely zárt, így nem lehet lehallgatni sem. A Tetra alapvető erőssége, hogy a hálózat rendkívül stabil, mindig rendelkezésre áll, másrészt nemcsak két készülék tud egymással érintkezni, hanem lehetőség van egy készülékről többre is eljuttatni az üzenetet. A Motorola a British Telecommunicationsszel és az Antenna Hungáriával közösen hozná létre hálózatát, ha engedélyt kapna. A rendszer kiépítéséről a kormányzat a tervek szerint még az idén dönt. A kereskedelmi Tetra-alkalmazásoknak már nagyobb vetélytársai a hagyományos mobiltelefon-cégek – annál is inkább, mivel azok várhatóan már idén megjelennek a hasonló lehetőségeket nyújtó, úgynevezett virtuális hálózati szolgáltatásaikkal.

Tender után

A hazai távközlési piac új, harmadik digitális mobilszolgáltatója a Prímatel Rt. lesz. A tendert a nemrég egyesült brit-amerikai Vodafone AirTouch és a német RWE Telliance páros a brit-amerikai Orange Hungaria és a francia-német CG Sat-Mannesman Eurokom csoport előtt nyerte meg. A tender első kisebb szenzációját a British Telecommunications és a kanadai Telesystem Wireless International (TIW) szolgáltatta. A DunaTelecom néven megalapított konzorcium – hírek szerint a partnerek közötti vita miatt – két perccel lekéste a beadási határidőt, így pályázatát a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) már nem fogadta el. Az értékelés első fordulójában kiesett a Mobilkom Austria, bár lapértesülések szerint a koncessziós díjra a legnagyobb összeget az osztrák cég ígérte. A legnagyobb ajánlat már az első fordulóban a minimális 5,5 milliárd forintnak majdnem a hatszorosa, 29 milliárd forint volt. Ezt a második fordulóban a Prímatel 48,5 milliárd forintra emelte. A tenderen belül az úgynevezett C-koncessziót a Pannon GSM, a B-koncessziót a Westel 900 GSM nyerte, 11-11 milliárd forint koncessziós díjért. Az államkasszába 70,5 milliárd forint folyik be, ennek 70 százalékát a KHVM hírközlési célokra fordíthatja – a költségvetési törvényben megállapított értékig.

A harmadik DCS 1800-as koncesszió értékét valószínűleg az növelte meg ennyire, hogy a magyar piac a vártnál nagyobb fejlődést tudott felmutatni az elmúlt években, és most volt az egyik utolsó alkalom, amikor a "hajóra még fel lehetett szállni". A piac telítetté vált, a harmadik szereplő növeli a versenyt, és újabb szereplő megjelenésére csak valószínűleg 2002 körül, a harmadik generációs mobilkoncessziók pályáztatásánál lehet majd számítani.

Az új szolgáltatónak rendkívül gyors hálózatépítésre van szüksége. A koncessziós szerződés megkötése a nyár végére várható, a harmadik digitális mobilszolgáltatónak viszont létkérdés, hogy a karácsonyi bevásárlás piacán már megjelenjen. A legkésőbb augusztus 23-ig megalapítandó Prímatel Rt.-ben az Antenna Hungária és a Magyar Posta együttesen legalább 25 százalék+1 szavazatnyi részesedéshez jut. A tendernyertesnek közbeszerzési eljárás keretében kell kiválasztania beszállítóját, arra azonban lehetősége van, hogy a szaktárcával közölje általános feltételeit. Az új szereplő megjelenésével néhány hónapon belül új, erős kampányra lehet számítani, ami még jobban a mobilkommunikációra irányítja a figyelmet. A karácsony előtti felfokozott hangulatnak köszönhetően várhatóan a két GSM-szolgáltató előfizetőinek tábora is nő, bár a két cég csak egyéves késéssel tudja elkezdeni 1800-as szolgáltatását.

Technikai lehetőségek

Sokak előzetes várakozásával ellentétben a DCS 1800-as és a GSM 900-as szolgáltatás között aligha lesz érezhető különbség, ugyanis mindkettő ugyanarra a szabványra épül, csak más frekvenciát használ. Az egyetlen különbség a két rendszer között éppenséggel az 1800-as hálózatra nézve lehet kismértékben hátrányos. A magasabb frekvencián ugyanis kevésbé jól terjednek a hullámok. Emiatt a belső terekben a hang minősége nem mindig lesz kifogástalan. Több bázisállomást kell telepíteni a 900-as rendszernél megszokott minőség eléréséhez, és az új frekvencián például nem lehet beszélgetés közben nagy sebességgel száguldani. A gyakorlatban a kétsávos készüléket használó előfizető aligha fogja észrevenni, hogy éppen melyik hullámsávot használja, telefonja majd kiválasztja helyette a megfelelő frekvenciát. Mivel a harmadik szolgáltató is kap egy szeletet a 900-as frekvenciából, a hálózatok kétsávosak lesznek, az 1800 megahertz leginkább csak a nagyvárosok zsúfolt, nagy mobilkommunikációt folytató részein lesz használatos.

Forradalmi áttörést ígér a mobilkommunikáció harmadik generációja. A legjelentősebb változás a 2002-2003 körül megalakuló hálózatokban az új szabvány és az azzal elérhető sávszélesség lesz. A GSM/DCS rendszereket elsősorban a hangátvitelre optimalizálták, a következő nemzedék készülékei ezzel szemben már a hang-, kép- és videoátvitel együttes lehetőségét adják. Ezért a ma használt adatátviteli alkalmazások – például a személyi számítógép és az Internet – beépülnek a mobiltelefonokba, a legnagyobb gyártók már az ehhez szükséges megoldások, szoftverek, operációs rendszerek fejlesztésén dolgoznak. Az új technológiákkal új elnevezések kerülnek be a köztudatba, az egységes operációs rendszert például a piac vezető cégei által létrehozott Symbian nevű társaság fejleszti. Az alkalmazások tárházát tovább bővíti, hogy a jövő készülékei a legközelebbi bázisállomáshoz vagy a GPS műholdas helymeghatározó rendszerhez kapcsolódva képesek lesznek azonosítani az előfizető helyzetét. A vezető mobilkommunikációs cégek üzleti érdeke abban is egyezik, hogy a mobiltelefonok és más berendezések közötti kapcsolatot is világszerte ugyanaz a szabvány irányítsa. Ennek érdekében született meg a Bluetooth elnevezésű kezdeményezés, amelyhez már a világ 200 vezető távközlési cége csatlakozott.

Jelen van a jövő

A harmadik generációhoz való átmenet már a GSM-korszakban elkezdődik. Az úgynevezett HSCSD-technológia például már hamarosan elérhető lesz. Ez az eljárás a most megszokott, másodpercenkénti 9,6 kilobites mobiltelefonos adatátvitelt képes akár 57,6 kilobitre növelni. Az Internethez való csatlakozást hivatott sokkal gördülékenyebbé tenni egy másik technológia, amelynek hivatalos neve: GPRS, és megjelenése az év végére várható. A következő generáció általános szabványa viszont a WCDMA lesz, amelynek egyik változata, Európában várhatóan a UMTS, veszi át a GSM szerepét. Az ilyen szabvány alapján működő mobiltelefonok adatátviteli sebessége már másodpercenként 2 megabit lesz, és ez várhatóan valóban megnyitja az utat a legkülönfélébb alkalmazások előtt. Ezzel az ügyfelek gyakorlatilag nagy sebességű mobil Internet-kapcsolathoz jutnak, így ekkorra várható a készülékeken a kisméretű, böngészésre alkalmas képernyő megjelenése. Mindez már a közeljövő valósága, hiszen Finnország már eredményt is hirdetett a világ első UMTS-tenderén, s kiválasztotta a 2002 körül piacra kerülő, harmadik generációs mobilszolgáltató cégeket. Hasonlóan előrehaladott a folyamat az Egyesült Királyságban, s a tenderek hamarosan megjelennek Svájcban és Svédországban. Japán is élen jár a fejlesztésekben.

Kicsi, kisebb, telefon

A mobiltelefonok fejlődését a miniatürizálás olyan mértékben áthatja, hogy 15 éves távlatban akár részbeni eltűnésükhöz is vezethet. A harmadik generáció adta nagy sávszélesség hosszú távon a fejlett hangfelismerő rendszerekkel párosulva ugyanis részben feleslegessé teheti a készüléket. Mindazon funkciók, amelyek egy mai telefonon a billentyűzeten keresztül érhetők el, aktivizálhatók lesznek hangbemondással, egy gomb nagyságú mikrofon segítségével is. Az Egyesült Királyságban várhatóan már idén megjelenik a jövő egy intelligens hangfelismerő szoftverrel, továbbfejlesztett változatai viszont – mondjuk fülbevalóként hordva – megadhatják a teljes mobilitást.

Az Iridium műholdas rendszer Hat hónappal a szolgáltatás megkezdése után az Iridium földközeli műholdas mobiltávközlési rendszer majdnem teljesen kimerítette pénzügyi forrásait. A projekt két katasztrofális negyedévben 1 milliárd dolláros veszteséget halmozott fel, és áprilisig az előzetesen tervezett 52 ezer előfizető helyett csupán 10 ezret szerzett. A vezérigazgató és a pénzügyi igazgató lemondott. Az üzleti vállalkozás igazi időzített bombája a 66 műhold. Mindegyiket úgy építették, hogy öt évig ellássa feladatait, utána viszont az Iridiumnak újabb sorozatot kellene fellőnie. Szakértők szerint a világszerte, így Magyarországon is elérhető, ám rendkívül drága szolgáltatásnak az ezredfordulóig 200 ezer ügyfelet kellene toboroznia, különben csődöt jelenthet. Az Iridium különlegessége, hogy a műholdas összeköttetésnek köszönhetően a világ bármely pontjáról lehet vele telefonálni. A készülékek értékesítése azonban a jelek szerint a vártnál sokkal nehezebb lesz. Sokan azért hibáztatják a vállalkozást, mert világszerte akarja eladni készülékeit, és nem csak azokra a területekre koncentrál, ahol valóban nélkülözhetetlen. (Magyarországon, sok más európai országhoz hasonlóan, a mobilcégek majdnem teljesen kiszolgálják az előfizetőket, így nem kifizetődő a drága készülék.) Felmérések szerint a műholdas telefonok piaca csak 2-3 százaléka a mobiltelefon-piacnak.