Az új társasági törvény (1997. évi CXLIV. tv.) tavaly június 16-i hatálybalépésével megszűnt a visszamenőleges hatályú cégbejegyzés, a gazdasági társaság a cégbejegyzéssel jön létre. Számviteli szempontból a régi Gt. (1988. évi VI. tv.) hatálya alatt is a cégbejegyzés volt a feltétele annak, hogy egy cég számviteli beszámolót készítsen, hiszen ettől az időponttól kezdődően volt jegyzett tőke.
Társaságalapítás 1998. június 16-a előtt
Amennyiben a társaságot még a régi Gt. szerint, 1998. június 16-a előtt alapították, viszont csak június 16-át követően jegyezték be, akkor a cégbejegyzés előtt nincs semmilyen beszámolókészítési kötelezettsége. A cégbejegyzést követő 90 napon belül kell elkészítenie számviteli beszámolóját. A társaságiadó-törvény szerint viszont függetlenül attól, hogy bejegyezték-e a céget vagy sem, a társaság működött, gazdasági tevékenységet folytatott, tehát adókötelezettsége keletkezett, ezért könyvviteli nyilvántartásai alapján meg kell állapítania a társaságiadó-alapját, és az adóévet követő május 31-éig be kell vallania és meg kell fizetnie.
Társaságalapítás 1998. június 16-át követően
Annak ellenére, hogy az új Gt. szerint a társaság a cégbejegyzéssel jön létre, a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy – a szükséges feltételek teljesülése esetén – a gazdasági társaság már a cégbírósági bejegyzés előtt megkezdhesse működését, a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként. Az előtársasági időszak felelősségi szabályai szigorúbbak a már bejegyzett gazdasági társaságra vonatkozó normáknál, ezért erről az időszakról is indokolt számviteli beszámolót készíteni. Az előtársaságkénti működés időtartama alatt (az alapítás időpontjától a cégbírósági eljárás befejezéséig) változások következhetnek be az eszközökben, forrásokban, ezért fontos, hogy az előtársaságra is vonatkozzanak a számviteli törvény előírásai, és a reá vonatkozó beszámoló keretében számot adjon vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, az előtársasági időtartam alatt elért bevételeiről, költségeiről, ráfordításairól és eredményéről. Beszámolási szempontból az előtársaság működésének idejét egy időszaknak kell tekinteni még akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint.
Számviteli szempontból előbb kezdődik az előtársasági lét, mint a Gt. szerint. A számviteli törvény szerint ugyanis a társasági szerződés aláírásától létezik az előtársaság, ilyenkor még nincs semmilyen nyitóadata. Az már az előtársasági működés körébe tartozik, hogy az eszközöket átadják és apportként nyilvántartásba veszik. Természetesen nem a jegyzett tőkével szemben kell nyilvántartásba venni ezeket az eszközöket, mert az cégbejegyzés hiányában ilyenkor még nincs, hanem a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.
Az előtársasági időszak utolsó napja az a nap, amikor bejegyzik a céget. Amennyiben ez a nap június 24-e, akkor számviteli szempontból ez az előtársasági időszak zárónapja. A bejegyzett társaság nyitónapja csak a bejegyzést követő nap lehet, a példánál maradva: június 25-e. A bejegyzett társaságot ugyanazokkal az adatokkal kell megnyitni, mint amelyekkel az előtársaságot zárták. Amennyiben bejegyzik a céget, akkor az előtársasági időszak nyilvánosságra kerülő beszámolójának mérlegadatai a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági társaság cégbejegyzéskori vagyoni helyzetét tükrözik.
Az előtársaságra vonatkozó beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségnek az általános előírások szerint, a cégbejegyzési eljárás befejezését (akár bejegyzik a gazdasági társaságot, akár nem) követő 90 napon belül kell eleget tenni, az alapítás időpontja szerinti szabályok alkalmazásával.
Előtársasági beszámoló és éves beszámoló
Amennyiben a társaságot december 31-e előtt bejegyzik vagy jogerősen elutasítják a bejegyzését, el kell készíteni az előtársasági időszakról szóló beszámolót, erre a cégbírósági eljárás befejezését követő 90 nap áll rendelkezésre. Ahol van könyvvizsgáló, a beszámolót auditáltatni is kell, és be kell nyújtani a cégbíróságra. Nem lehet kijelenteni ugyanis, hogy az előtársasági időszak alatt semmi sem történik. Lehet, hogy gazdasági tevékenység abban az értelemben, ahogy a Gt. értelmezi nincs, de számviteli szempontból mindenképpen van, hiszen eszközökhöz jut hozzá.
Az előtársasági időszakról el kell készíteni a társaságiadó-bevallást is, de azt nem kell 90 napon belül leadni, hanem majd csak május 31-ével, a cégbejegyzés napját követő naptól kezdődően december 31-éig készülő szabályszerű éves beszámoló alapján. Éves beszámolót akkor is kell készíteni a bejegyzett társaságról, ha december 29-én jegyezték be, akkor a beszámoló erről a két napról fog szólni.
Ha a bejegyzés átnyúlik a következő évre...
Amennyiben a társasági szerződés az egyik évben készült és a bejegyzésig előtársaságként működött a cég, viszont csak a következő évben jegyezték be, az előtársasági beszámolót ekkor is a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell elkészíteni és letétbe helyezni a cégbíróságon. Ilyenkor az erről az időszakról szóló társaságiadó-bevallást is el kell készíteni, és 30 napon belül be is kell nyújtani az adóhatósághoz.
A már bejegyzett társaság nyitónapja a cégbejegyzést követő nap lesz, az ettől a naptól kezdődően december 31-éig terjedő időszakról szabályszerű éves beszámolót kell készíteni, amit azonban csak a következő és május 31-éig kell benyújtani.
A beszámolási kötelezettség
A számviteli törvény szerinti vállalkozások időszakonként a számviteli törvényben előírt, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetükről. Beszámolási kötelezettség kapcsolódik az újonnan alapított és a megszűnő vállalkozásokhoz is. Mint már fentebb említettük, a gazdasági évtől eltérően az előtársasági működés időtartama egy beszámolási időszaknak minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy kettő naptári évet érint.
Éves beszámoló
Éves beszámolót köteles készíteni minden részvénytársaság, valamint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalatnak minősülő vállalkozás. Éves beszámolót kell készíteni akkor is, ha két egymást követő évben – a mérleg fordulónapján – a vállalkozás legalább két mutatója meghaladja az alábbi értékeket:
| mérlegfőösszeg | 150 M Ft |
| értékesítés nettó árbevétele | 300 M Ft |
| létszám | 100 fő |
Az éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet, valamint az üzleti jelentés.
Egyszerűsített éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet minden korlátolt felelősségű társaság és kettős könyvvitelt vezető egyéb vállalkozás (kivéve a részvénytársaságot, az anyavállalatot, a leányvállalatot és a közös vezetésű vállalkozást), ha két egymást követő évben – a mérleg fordulónapján – az alábbi értékek közül egyet sem, vagy csak egyet halad meg:
| mérlegfőösszeg | 150 M Ft |
| értékesítés nettó árbevétele | 300 M Ft |
| létszám | 100 fő |
Az egyszerűsített éves beszámoló részei: a mérleg, az eredménykimutatás, valamint a kiegészítő melléklet.
Konszolidált éves beszámoló
Az éves beszámolón túl konszolidált éves beszámolót is köteles készíteni az anyavállalatnak minsülő vállalkozás, ha más a leányvállalatnak minősülő vállalkozásnál a szavazatok többségének megszerzése, a vállalkozás irányítása, ellenőrzése révén, illetve a többi tulajdonossal való megállapodás alapján meghatározó befolyást gyakorol.
A konszolidált éves beszámoló részei: a konszolidált mérleg, a konszolidált eredménykimutatás, valamint a konszolidált kiegészítő melléklet.
Egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés
Egyszerűsített beszámolót készíthet a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (továbbá az iskolai szövetkezet és a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség), ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 M forintot.
A beszámoló részei: az egyszerűsített mérleg, valamint az eredménylevezetés.
Nyilvánosságra hozatal, közzététel
Az előtársasági beszámolóra is vonatkozik a számviteli törvényben előírt nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettség. A beszámolót a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámolók nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet.
Közzétételi kötelezettség a kettős könyvvitelt vezető, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásokat terheli. Ennek keretében a beszámoló eredeti vagy hiteles másolati példányát kell megküldeni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak, a cégbírósági letétbe helyezéssel egyidejűleg. Amennyiben a beszámolót könyvvizsgáló is auditálta, a beszámoló könyvvizsgálói záradékkal ellátott példányát kell közzétenni.
B. I.