Amennyiben valamely befektető a részvénypiacra merészkedik, úgy nem árt előre behatárolnia, mennyi időre is tudja szabadon hagyni a pénzét. Hiszen bármilyen konzervatív részvénybe is invesztálja tőkéjét, a tavaly augusztus-szeptemberi tőzsdei krízis bebizonyította: a legbiztonságosabbnak ítélt részvények is képesek egyik napról a másikra jelentős áresést elszenvedni. A vállalatikötvény-piacon pedig a kínálat igen szerény.
Túl a kríziseken
Több egybehangzó vélemény szerint a komoly pénzügyi válsághelyzeteken (egyelőre) már túl van a világ, Ázsiában és Latin-Amerikában is láthatóan egyre több meghatározó befektetői csoport tér vissza a piacokra. Ez igaz volt Közép-Kelet-Európára is, de Magyarországon még csak átmeneti jeleit érezhettük, ami összefüggésbe hozható a koszovói háború közelségével és néhány országspecifikus tényezővel – mutatnak rá az elemzők. A hazai befektetők térnyerése önmagában nem lenne probléma, azonban a tőzsdei tranzakcióknak továbbra is igen jelentős részét a napon belüli vagy egy-két napra szóló spekulációs ügyletek adják, és mind kevesebben vállalkoznak hosszabb távú, befektetési jellegű pozíciók vállalására. Ez pedig semmiképpen sem örvendetes a hazai tőkepiac fejlődése szempontjából.
Nem hoztak áttörést 1999 eddigi hónapjai abban a tekintetben sem, hogy a forgalom meghatározó részét továbbra is a legnagyobb blue-chip papírok, a Mol-, a Matáv- és az OTP-részvények adják. Változatlanul alacsony likviditás és érdektelenség kíséri a korábban kedvelt, de kisebb kapitalizációjú cégek papírjait. Ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy rövidebb periódusokra, általában nem hivatalos piaci hírek hatására néhány kisebb papírnak megélénkült a kereskedése (Kékkút, Zalakerámia, Rába, Cofinec). Ezen papírok közül a Rába gyakorlatilag likvid részvénnyé nőtte ki magát, és ezzel a spekulációs célú befektetők egyik kedvencévé vált.
Pozitív fordulatra várva
A következő hónapokban az elemzők még mindig nem számítanak lényeges változásokra a hazai részvénypiacon. Ugyanakkor a piaci megfigyelők attitűdje a korábbi pesszimista álláspontról némileg kedvezőbbé vált, és június elején inkább semlegesnek mondható. A pozitív fordulathoz azonban még nem érzik adottnak a feltételeket. Kedvező esetben nincs kizárva, hogy az év második felében jobb forgatókönyv valósul meg. Makrogazdasági oldalról a szakemberek július végéig nem számítanak komolyabb negatív hatásra, egyedül a fizetési mérleg alakulása okozhat meglepetéseket. A vállalati eredmények tekintetében ugyan még a második negyedév sem ad okot optimizmusra, de a második félévre a teljesítmények a prognózisok szerint javulni fognak, és egy-egy pozitív vállalati hír is kedvező piaci fogadtatásra találhat. Összességében tehát rövid távon kiegyensúlyozottabb, a korábbiaknál kevésbé volatilis (változékony) árfolyamokra lehet számítani, persze nincs kizárva a kisebb átmeneti korrekció lehetősége sem.
Amennyiben valamely vállalat saját maga szeretné befektetni pénzét, s nem akarja azt tanácsadókra, portfóliókezelőkre, netán befektetési alapokra bízni, úgy a legkonzervatívabbnak kikiáltott részvényekre kell koncentrálnia. Ha a társaság konzervatív részvényportfóliót szeretne kialakítani – már ha lehet konzervatív részvényekről beszélni –, úgy a szakemberek a Matáv-, a Mol-, az OTP- és a Démász-részvényeket ajánlják nagyobb arányban. Emellett kisebb mértékben a BorsodChem, a Rába és a Pick kaphat helyet az értékpapírcsomagban.
A vállalati kötvények az elmúlt időszakok botrányainak (WVM-Lízing, Globex-kötvény, Realbank-kötvények) köszönhetően eljátszották esélyeiket. Ez is, illetve a még mindig magas kamatok is szerepet játszottak abban, hogy a vállalatok nem szeretik a kötvénypiacot. Kivételek azért akadnak, az Axon Lízing – az Inter-Európa Bank lízingtársasága – például stabil szereplője a kötvénypiacnak. Utóbbi a nyáron zártkörű kötvénykibocsátást tervez, majd ősszel a lakosságot célozza meg. A Budapesti Értéktőzsdén emellett a Pannon GSM és a Matáv kötvénye lelhető fel, illetve két nemzetközi pénzügyi szervezet, az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) és az Európai Befektetési Bank (EIB) papírja szerepel. Az érdeklődőknek azonban nem árt arra felkészülni, hogy ezeknek a kötvényeknek a likviditása minimális.
| Piaci terjeszkedés Egy társaságnak két lehetősége van arra, hogy terjeszkedjen: új piacokat hódít meg, avagy cégeket vásárol fel, illetve másokkal fuzionál. Az utóbbi esetben fennáll annak a veszélye, hogy az adott cég veszít önállóságából, s kompromisszumokat kell kötnie. Ám ez is megoldás lehet, ha a piaci terjeszkedés lehetőségei már igencsak korlátozottak, s új ügyfeleket csak magas költségekkel lehetne megszerezni. Erre jó példa a Synergon Informatikai Rt., hiszen a BÉT üdvöskéje is vállalatfelvásárlások útján vált az ország vezető hazai high-tech társaságává. Az akvizíciókkal azonban csínján kell bánni. Egyrészt meg kell válogatni, mibe invesztálja szabad tőkéjét a cég, ugyanis nem mindegy, hogy mekkora idő alatt térül meg a befektetés. A Budapesti Értéktőzsdén forgó társaság, a Pannonplast például átlagosan öt év alatti megtérülést vár el a befektetéseitől, ami igen jónak számít. Az sem mindegy, hogy az akvizíciókat hogyan tudja bekapcsolni a cég vérkeringésébe. A Zalakerámia példája is azt mutatja, a túl gyors terjeszkedés megtette hatását: a társaság pénzszűkébe került, s jelenleg válságmenedzselésre szorul. A körültekintő választás tehát alapkövetelmény. Az akvizíció nagymesterei szerényen mindig arra hivatkoznak, hogy nyilvános adatok alapján válogatják ki a társaságokat. Véleményük szerint olyan cégeket kell keresni, amelyek egy részvényre jutó könyv szerinti értéke meghaladja a részvények árfolyamát, emellett nem elhanyagolható tényező a márkanév sem. S az sem utolsó szempont, hogy csak reális árfolyamon szabad vásárolni. F. B. |