A mezőgazdasági őstermelők személyi jövedelemadója I.

 

1997-től hatályosak a személyijövedelemadó-törvény mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályai. Az eltelt időszakban kiadott őstermelői igazolványok alapján több mint egymillió fő folytat ilyen jellegű tevékenységet, egyharmadrészt – közös őstermelői igazolvánnyal – családi gazdaságokban. Kétrészes összeállításunkban a tevékenység adózási szabályait tekintjük át.

 

Mezőgazdasági őstermelők, kistermelők

A mezőgazdaság területén dolgozók – munkaviszonyban álló alkalmazottak, szerződés alapján önálló tevékenységet folytató adózók, egyéni vállalkozók – azonos szabályok szerint adóznak az iparban vagy a szolgáltatások területén foglalkoztatottakkal. A mezőgazdaság sajátos jövedelmezőségi viszonyai mellett kevesen képesek azonban a megélhetésüket ily módon biztosítani. A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen, árutermelési célzattal végzők számára az őstermelőként történő elismerés jelent a problémára megoldást. A kedvtelésből, kizárólag családi felhasználásra termelő "hobbikertészek" tevékenysége a személyi jövedelemadóztatás körén kívül esik.

A mezőgazdasági őstermelők olyan adózók, akikre az általánostól eltérő – az adott terület sajátossága miatti – kedvezőbb szabályok alkalmazását írja elő a személyijövedelemadó-törvény. A mezőgazdasági őstermelői kategórián belül a kistermelők további csoportot képeznek.

A mezőgazdasági őstermelés alapja a saját gazdaság, amelynek fogalma alatt a termelő tényleges rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközök, a termelés megszervezése és a termelésből származó bevétel vagy jövedelem felett. Az őstermelői minősítésnek nem előfeltétele a saját tulajdonú földterület vagy a saját tulajdonú termelési eszköz. A bérelt, használatra átengedett területen, épületben és eszközökkel is folytatható üzletszerűen, árutermelési céllal mezőgazdasági őstermelői tevékenység. A személyes munkavégzés sem alapkövetelmény, az őstermelőnek lehetnek alkalmazottai, alkalmi munkavállalói vagy egyéb szerződéses partnerei.

Az őstermelői tevékenységek

Az őstermelői tevékenységek körének meghatározásakor a jogalkotó a vámtarifa termékazonosító rendszer csoportosítását használja döntően. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősíti az adótörvény:

• a saját gazdaságban történő növénytermelést, ültetvénytelepítést, állattenyésztést, termékfeldolgozást, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik,
• a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtését,
• a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodást.

Mezőgazdasági termékek nemcsak saját gazdaságban, hanem a más személyek rendelkezése alatt álló területen is gyűjthetők, feltéve ha a rendelkezési jogot gyakorló személy – akár szóban, akár írásban – a hozzájárulását adta azzal, hogy a gyűjtő rendelkezhet az eredmény felhasználásáról is.

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt évi 250 ezer forintos értékhatárig lehet csak őstermelői bevételként figyelembe venni. Ha az értékhatárt az őstermelő meghaladja, kizárólag az ellenérték kifizetésére – adóelőleg levonására – alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályok, persze csak akkor, ha a magánszemély az őstermelői igazolványt kiváltotta.

A saját szőlőből készített must, surített must, félkész bor vagy hordós bor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenységből származó bevételnek, ha:

• a termékeket kizárólag a kifizetőknek értékesítik,
• az értékesítésből származó bevétel az évi 4 millió forintot nem haladja meg.

Az értékhatár feletti, vagy nem a kifizető részére történő értékesítés esetén a bevétel nem minősül őstermelői bevételnek. Ha a magánszemély – e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként – az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére (adóelőleg levonására) ilyenkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások.

Az őstermelői igazolvány

A mezőgazdasági őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas sorszámozott irat, amely tanúsítja, hogy a termék eladója mezőgazdasági őstermelő. Az igazolvány

• a mezőgazdasági őstermelő azonosítóadatait, kamarai nyilvántartási számát,
• a választott adózási módot tartalmazza.

Az őstermelői igazolvány kiadását a magányszemély lakóhelye szerinti földművelésügyi hivatal ügyfélszolgálatán kell kérni. Az igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő számos kedvezményben részesül, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint azt a személyt illetik meg, aki saját gazdaságában vagy bérelt földön saját munkaerejére támaszkodva mezőgazdasági termelést folytat. Ezért az őstermelői igazolvány kiváltásakor nyilatkozni kell:

• a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatokról,
• arról, hogy a termelő rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a mezőgazdasági termelésre, erdei melléktermékek gyűjtése esetén a terület feletti rendelkezi jogot gyakorló személy hozzájárulásának megadásáról,
• arról, hogy a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredménye a termelő rendelkezése alatt áll,
• a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyével, nagyságával, vetésszerkezetével kapcsolatos adatokról,
• az állattartásról és az állattartásra alkalmas épületek adatairól.

Ha többen együtt folytatnak mezőgazdasági tevékenységet és mindannyian ugyanarra a gazdaságra, termelési eszközökre tettek nyilatkozatot (pl. a faluban több gazda közös állattartó telepet üzemeltet), valamennyi személynek rögzítenie kell azt is, hogy a gazdaság és a termelési eszközök működtetésében folyamatosan részt vesznek.

Az őstermelői igazolvány szerves része a sorszámozott értékesítési betétlap, amelyen a felvásárlóknak (kereskedőknek) eladott termék ellenértékét kell feltüntetni. Más bevételekre, pl. a piaci értékesítés rögzítésére külön nyilvántartás vezetése ajánlott. Az őstermelői igazolványba bejegyzett eladások és a termelő által vezetett saját bevételi nyilvántartás összege az őstermelő összes bevételének minősül.

Az őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő részletszabályokat a 228/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. Az őstermelői tevékenység megkezdésének időpontja ennek értelmében az első alkalommal kiváltott igazolványba bejegyzett érvényességi időpont. Az év első napjával érvényesíti az igazolványt a kiállító, ha az őstermelői igazolvány kiállítása március 20. előtt történik. Március 20-át követően az érvényesség is ettől az időponttól számítódik. A választott adózási módra vonatkozó adatokat csak akkor kell kitölteni, ha az igazolvány tulajdonosa az első évben választott adózási módon változtatni akar. (Átalányadózás választását az adóbevalláson vagy az erre szolgáló nyomtatványon évente ismételten jelezni kell.)

Mindenkinek csak egy igazolványa lehet. Nem jogosult a termelő külön őstermelői igazolvány kiállítására, ha a neve közös igazolványon szerepel.

Adózási módok, bejelentkezés

A mezőgazdasági őstermelő választhat, hogy a jövedelmét:

• a 10 százalékos vélelmezett költséghányad,
• a tételes költségelszámolás alkalmazásával,
• ha pedig a mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg (kistermelőnek számít), átalányadózással állapítja meg.

A mezőgazdasági őstermelőket adóhatósági bejelentkezési kötelezettség nem terheli, APEH-nyilvántartásuk a földművelésügyi hivatalok adatszolgáltatása alapján történik. (Ha az áfa-fizetési kötelezettségét nem az ún. kompenzációs felár rendszerében teljesíti az őstermelő, neki is kell adószámot kérnie!)

Az átalányadózás választása mindig egy évre szól, amelyről az előző évre vonatkozó adóbevallásban (egyszerűsített nyomtatványon) lehet nyilatkozni. Aki az adott évben az adóbevallásában (egyszerűsített nyomtatványon) nyilatkozatot nem tett, március 20-áig még bejelentést tehet az átalányadózás választásáról. A határidő eltelte után már csak az új őstermelők választhatnak az adott évben átalányadózást.

Közös őstermelői igazolvány

A mezőgazdaságban gyakran előfordul, hogy a termelés családi keretek között folyik. A jelenleg hatályos jogi szabályozás lehetőséget nyújt arra, hogy a közös háztartásban élő, közös gazdaságban dolgozó családtagok – a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelőszülője – együttes nyilatkozat alapján közös őstermelői igazolványt váltsanak ki. A közös igazolványt annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit a többiek – egybehangzó nyilatkozattal – megneveztek, az együttes nyilatkozatot adó családtagok azonosítóadatait is fel kell azonban tüntetni.

Ha a család úgy dönt, hogy közös őstermelői igazolvány alapján tevékenykedik, minden családtag őstermelői jövedelmére egyazon adózási módot kell választani (átalányadózás, tételes költségelszámolás). A családtagok a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, és a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket sem alkalmazhatják egymás vonatkozásában.

A kisebb gazdaságoknál a közös igazolvány kiváltása csökkentheti az adminisztrációt, nagyobb gazdálkodóknak érdemesebb azonban az őstermelői igazolványt külön kiváltani, hiszen egyszerre több helyen nem, vagy csak nehézkesen lehet közös igazolvány alapján értékesíteni.

Surányi Imréné

Őstermelői tevékenységek

A) Állat, állati termék Élő állat 0101-0106, 0301, 0306, 0307 (Kivéve: a sportló, a versenyló, a vad, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérumállat, a díszállat és az állatkerti állat) Tej és tejipari termék 0401-0406 Madártojás héjában 0407 (Kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása) Természetes méz 0408 Állati eredetű termék: nyers 0502-0503, állati szőr nem textilipari célra, 0505-ből, nyers toll legfeljebb tisztítva, a 5101-ből, nyers gyapjú, nyers finom az 5102 vagy durva állati szőr Nyers méhviasz a 15219090-ből Propolisz a 15220099-ből B) Növény, növényi termék Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből (Kivéve: a hínár, az alga, a gyógynövényből virágként és dísznövényként értékesített termék) Díszítés vagy csokorkészítés 0603, céljára szolgáló vágott virág, 0604-ből bimbó, lombozat, ág és más növényi rész (Kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág) Zöldségfélék, étkezésre 0701-0714 alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva Gyümölcs és dió, valamint 0801-0814 citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva Fűszernövények és fűszerek: 0904 20, fűszerpaprika, borókabogyó, 0909 50-ből, sáfrány, kakukkfű 0909 10-ből Gabonafélék szemtermése, 1001-1005, búza, kétszeres, rozs, árpa, 100610, zab, kukorica, rizs, cirokmag, 1007-1008 hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid (Kivéve: a malomiparban megmunkáltakat) Olajos magvak 1201-1207 és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag Vetőmag, gyümölcs 1209 vagy spóra vetési célja Ipari növények: komlótoboz 1210, és lupulin, növény és növényrész, 1211-ből ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyag (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirághagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfarkkóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoránna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb. Szentjánoskenyér, cukorrépa, 1212-ből cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér Gabonaszalma és -pelyva 1213 Takarmánynövény: karórépa, 1214 marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacím, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző 1401, 1403 Feldolgozott (véglegesen 2001-2009 tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió Félkész szőlőbor bortermelési 22042965, célra, valamint 22042975, hordós szőlőbor 22042983, 22042984, 22042993, 22042994-ből, 22042997, 22042998-ból Szőlőmust 2204 30 Állatok etetésére szolgáló 2308 10 00, növényi eredetű termék: makk, 2308 90 90-ből vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. Nyers dohány szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék 2401-ből Szerves trágya 3101 Szőlővenyige 4401-ből Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. 4404-ből Len és valódi kender (Cannabis sativa L) nyersen 5301-ből, 5302-ből C) Tevékenységek Erdőgazdálkodás TEÁOR 0201 Ültetvénytelepítés D) 1999-ben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A-C pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. (A számok a vámtarifa-azonosító számot jelentik. A termékazonosító rendszer 1999-es változásai miatt előforduló értelmezési kérdések törvénymódosítás nélkül, kormányrendelettel is kiigazíthatók. Az szja-törvény záró rendelkezései felhatalmazzák a kormányt, hogy rendeletben határozza meg a 6. számú mellékletben felsorolt termék- és tevékenységi kört érintő, valamint a vámtarifaszámokat érintő módosításokat. A kormányrendelet kibocsátásának előkészületei jelenleg is folynak. Információink szerint csak pontosító kiigazítások várhatók, elsősorban a méhészkedők számára.)