A megtakarítások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 16. számában (1999. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A lakossági és kisvállalkozói megtakarítások növekedése az utóbbi években alaposan meglódult. A háztartások tartalékaiban április végén már 4562,8 milliárd forint összpontosult. Az idén ez a vagyon 215,8 milliárd forinttal nőtt. Az előző év azonos időszakában a növekmény ennél nagyobb, összesen 327,3 milliárd forint volt. Az utóbbi hónapok adatai azt mutatják: nem biztos, hogy a fejlődés töretlenül folytatódik.

A háztartások havonta már évek óta jelentős összegeket spórolnak meg. A megtakarítási kedv sokat elmond az ország helyzetéről (a gazdasági növekedés mellett például az állampolgári bizalomról), de a megtakarítások más tekintetben sem kevésbé fontosak. A félretett összegekre a költségvetés hiányának finanszírozása érdekében is szükség van. Nem elhanyagolható az sem, hogy a megtakarítási ráták alakulása egyúttal a beruházási, fogyasztási hajlandóságra is utal.

Eddig ezek a számok igen impozáns fejlődést mutattak. Rendre rekordok dőltek meg. A legutóbbi hónapok adatai ehhez képest már-már aggasztónak is tűnhetnek. A megtakarítások ugyan továbbra is nőnek, de a növekedés üteme határozottan csökkent.

Átrendeződő befektetések

A márciusi értékeket még magyarázhattuk pillanatnyi megingással, csökkenő inflációval, a béremelések visszafogásával. Nehezen indokolható viszont, hogy az április ezután szintén elég vérszegényre sikeredett. Főként akkor, ha figyelembe vesszük a szezonális ingadozásokat is. A novemberi visszaesést általában decemberi fellendülés, majd januári zuhanás követi. A tavaszi ingadozás után májusi apadás jön, hogy nyáron ismét gyarapodjanak a félretett forintok.

Viszont az idén, áprilisban a háztartások kevesebbet tettek félre az 1997. áprilisinál is. További kedvezőtlen jel, hogy a jegybank márciusi előzetes adataihoz viszonyítva is némi mérséklődés következett be. Az év negyedik hónapjában pedig a tapasztalatok szerint a megtakarítási kedv élénkülni szokott. Egyre kevésbé zárható ki, hogy a jelenség mögött a szezonalitásnál esetleg sokkal kellemetlenebb okok is meghúzódnak. Arra azonban, hogy erről egyértelműbb képet nyerjünk, sajnos még néhány hónapot várnunk kell.

Visszatekintve jól látható, hogy a kora őszi tőzsdei és pénzügyi válság hatására a megtakarítási formák között átrendeződés ment végbe. A befektetési jegyekből kivett pénz azonban, amely tavaly szeptemberben valószínűleg majdnem teljes egészében bankbetétbe vándorolt, októberben már alighanem jórészt a részvénybefektetéseket növelte.

Biztos kamatra

A befektetési jegyek kezdik visszanyerni népszerűségüket, ha még nem is érik el azt a részarányt, amelyet az új megtakarításoknál a válság előtt mutattak. Hasonló - bár ellenkező irányú - változás látható a devizabetéteknél. Ez a megtakarítási forma ugyanis folyamatosan veszít vonzerejéből, de még mindig valamivel több pénzt vonz, mint amennyit tavaly kora ősz előtt. A legérdekesebb azonban egyértelműen a bankbetétek alakulása. Amíg ugyanis novemberben az összes új megtakarítás mindössze 26 százaléka kötött ki a pénzintézeteknél, decemberben ez az arány 73 százalékos és januárban is roppant magas, 68 százalékos volt. Úgy látszik, hogy a bankoknak mindenképpen jót tesznek a tőkepiaci bizonytalanságok. A megtakarítók egy része ennek alapján alighanem inkább lemond a magasabb hozamról, és az alacsonyabb, de biztos kamatokat választja. Ez a lépés persze nem nélkülözi a józan logikát, hiszen az előző hónapokban nemegyszer még az állampapíroknál is némi átértékelési veszteségeket kényszerültek elkönyvelni az ebbe fektetők.

Áprilisban egyébként a nettó pénzügyi megtakarítások összege 47,5 milliárd forint volt, amelyen belül a pénzügyi eszközök állománya az átértékelés hatását kiszűrve 55,5 milliárd forinttal, a hiteltartozások pedig 8 milliárd forinttal emelkedtek. A háztartások tehát jobban eladósodtak, mint az előző hónapban, amikor ez a növekmény összesen 4,9 milliárd forint volt. Figyelmet érdemel még, hogy a háztartások ebben a hónapban is magas (15,7 milliárd forintnyi) készpénzállománnyal rendelkeztek.

A befektetési formák között továbbra is népszerűek voltak a forintbetétek. Apadtak viszont a devizabetétek (innen 3,6 milliárd forintot vettek ki). A háztartások nem hitelintézeti értékpapírokba továbbra is kevesebbet fektettek be az egy évvel korábbinál. Áprilisban ugyanis a nettó értékpapír-vásárlás mindössze 4,3 milliárd forint volt. Ezen belül 7,4 milliárd forintot tett ki a befektetési jegyekbe (az előző hónapban ez 5,8 milliárd volt), 3 milliárd forintot az állampapírokba (előző hónap: 5 milliárd) fektetett összeg, míg 5 milliárd forintnyi részvényt (márciusban ez nem változott) eladtak.

A befektetési jegyek értéke egyébként az előző hónapban 0,8 milliárd forinttal nőtt, a részvényvagyonnál pedig az átértékelés 35,9 milliárd forintos nyereséget hozott. Csökkent viszont az értéke a devizabetéteknek (7,9 milliárddal) és az állampapíroknak (0,9 milliárd) is.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére